Levélben magyarázta a Spar 14 ezer alkalmazottjának, hogy a különadók miatt veszteségesek
Arról írnak, hogy a magyar kormány ár- és adószabályai 120 millió eurót – 48 milliárd forintot – vesznek ki a cég zsebéből, emiatt nem tudnak nyereségesen működni.
14 ezer magyar Spar-dolgozó kapott levelet március 25-én, hétfőn a Spar-Ausztriától – írja a Telex. Ebben a cég igazgatóságának tagjai – Hans K. Reisch, Paul Klotz, Markus Kaser és Marcus Wild – többek között azt írják a magyar alkalmazottaknak:
„A magyarországi helyzet különösen nehéz volt és jelenleg is az. A SPAR Magyarország nyereséges lenne, ha nem lennének a szélsőséges ár- és adószabályok Magyarországon, melyek ebben a formában az EU egyetlen más országában sem léteznek.”
A levél folytatásában a lap szerint arról írnak, hogy a magyar kormány ár- és adószabályai 120 millió eurót – 48 milliárd forintot – vesznek ki a cég zsebéből, emiatt nem tudnak nyereségesen működni. A levél így folytatódik:
„Ez azt jelenti, hogy ha visszaszámoljuk, akkor a SPAR Magyarországot tekintve munkavállalónként közel 8500 eurót (3,4 millió forintot) kell kifizetnünk. Ezt nem tudjuk és nem is fogjuk elfogadni, ezért tettünk panaszt az EU-nál.”
Azt írják, a Spar „magyar kereskedőnek” tekinti magát a levél szerint, az igazgatóság pedig állítja, nem érdeke beavatkozni az ország politikai életébe.
A magyar Spar anyavállalatának vezérigazgatója, Hans Reisch korábban azt mondta, a magyar miniszterelnök különadókkal és árbefagyasztással „zaklatja” a nagy élelmiszerláncokat. A kiskereskedelmi hálózat erre átszervezéssel reagált, valamint panaszt tettek az Európai Bizottságnál.
„Viszonylag nyíltan azt mondták nekünk, hogy ha az állam részesedést szerezne a vállalatunkban, akkor sokkal könnyebb lenne a helyzet. Mi most Brüsszelben reménykedünk”
– mondta Reisch a Die Presse című lapnak.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda visszautasította Reisch kijelentéseit. „A kiskereskedelmi különadót az Európai Unió bírósága nyilvánította jogszerűnek. Ezek a tények, minden más állítás alaptalan!” – írták.
14 ezer magyar Spar-dolgozó kapott levelet március 25-én, hétfőn a Spar-Ausztriától – írja a Telex. Ebben a cég igazgatóságának tagjai – Hans K. Reisch, Paul Klotz, Markus Kaser és Marcus Wild – többek között azt írják a magyar alkalmazottaknak:
„A magyarországi helyzet különösen nehéz volt és jelenleg is az. A SPAR Magyarország nyereséges lenne, ha nem lennének a szélsőséges ár- és adószabályok Magyarországon, melyek ebben a formában az EU egyetlen más országában sem léteznek.”
A levél folytatásában a lap szerint arról írnak, hogy a magyar kormány ár- és adószabályai 120 millió eurót – 48 milliárd forintot – vesznek ki a cég zsebéből, emiatt nem tudnak nyereségesen működni. A levél így folytatódik:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor a Szőlő utcai ügyről: Ami engem jobban aggaszt, az a rendőrség, hogy miért nem léptek fel hatékonyan, időben
A miniszterelnök a parlamentben válaszolt az ellenzék kérdéseire. A Szőlő utcai ügy kapcsán elmondta, hogy vizsgálatot kért arra, miért nem volt hatékony az első feljelentés utáni nyomozás.
„Ma parlamenti csihi-puhi, azonnali kérdésekre válaszolok” – üzente hétfőn reggel a Harcosok Klubja nevű Facebook-csoportban Orbán Viktor, aki beült az Országgyűlés azonnali kérdések órájára. A miniszterelnököt az ellenzék a Szőlő utcai ügytől a meddőségi ellátáson át a bankadóig és a kézigránát-balesetig több témában is faggatta.
A legélesebb vita a Szőlő utcai javítóintézet ügyében alakult ki, amikor Kálmán Olga (DK) azt kérdezte, kik falaztak az intézmény volt igazgatójának, Juhász Péter Pálnak. A képviselő felidézte Orbán korábbi szavait, amelyek szerint Semjén Zsoltot és a KDNP-t próbálták „levadászni” az üggyel.
„Ön komolyan gondolja, hogy a külföldi hatalmak érdeklődését is felkeltette a KDNP vagy személyesen Semjén Zsolt? A hülyeségek helyett foglalkozzon már a mocskos aberrált bűnelkövetők felkutatásával”
– mondta, majd felszólította a kormányfőt, nevezze meg, ki az a „Zsolti bácsi”.
Orbán Viktor válaszában visszautasította a felvetést.
„Ez egy olyan társasjáték, aminek rosszul írta meg a szabályait. Az úgy nem fog menni, hogy önök kitalálnak valamit, mondjuk egy Zsolti bácsit, én meg mondjam meg, hogy ki az. Mondják meg önök. Ha valaki tudja, hogy ki az, azok maguk. Ez a józan észtől is mérföldekre áll”
– fogalmazott a miniszterelnök.
Hozzátette, a rendőrség munkája jobban aggasztja, és vizsgálatot kért arra, miért nem volt hatékony az első feljelentés utáni nyomozás.
„Ami engem jobban aggaszt, az a rendőrség, hogy miért nem léptek fel hatékonyan, időben. Amikor először feljelentés történt, nem tudták megfogni az embert, amikor a második, akkor igen”
– mondta.
Szabó Tímea (Párbeszéd) a rekordalacsony születésszámról és a meddőségi kezelésekről kérdezett, felvetve, hogy a petesejtdonációt könnyítő fideszes javaslatot a KDNP nyomására vették le a napirendről. Orbán Viktor szerint ha a kormány nem vezette volna be a családpolitikai intézkedéseket, „akkor 200 ezer gyerekkel kevesebb született volna”. Elismerte, hogy a javaslatról komoly belső viták folynak. „A meddőségi ellátórendszerben jóval több pénz és kapacitás van, mint korábban volt. Van vita arról, hogy van-e eredmény vagy nincs. Ami pedig a parlamenti vitáról levett javaslatot illeti, óriási viták vannak közöttünk is, amik nem jutottak nyugvópontra, több időt kell adni magunknak” – közölte a kormányfő. A KSH adatai is azt mutatják, hogy 2025 elején a havi születésszámok történelmi mélypontra süllyedtek.
Toroczkai László (Mi Hazánk) a bankok elszámoltatását és Csányi Sándor felelősségét firtatta, felhozva a Carpathian Brigade szurkolói csoport panaszát is, amely szerint az MLSZ megtiltotta a nemzeti színű látványelemek bevitelét egy meccsre. Orbán a futballt a „magyar pszichológiai állapottal” kötötte össze, a bankokkal kapcsolatos vádat pedig méltánytalannak nevezte. „Kamatstopot vezettünk be, ami sok tízmilliárdos veszteséget okoz a bankoknak és múlt héten jelentettük be, hogy megemeljük a bankadót. Ha valamiért aggódnia kell, akkor az az én testi épségem, amikor velük utazom egy repülőn” – magyarázta, majd a Tisza Pártra utalva hozzátette: „Összekever bennünket egy másik párttal, a Tisza Párttal, a vezetője, a fő gazdaságpolitikája egy bankár, én tettem ki a közigazgatásból.” A kormány november közepén jelentette be, hogy 2026-ra a duplájára, 360 milliárd forintra emelné a bankadót.
Gurmai Zita (MSZP) a hét hónappal ezelőtti újdörögdi kézigránát-baleset felelőseit kereste, amelyben egy kormánytisztviselő mindkét kezét elvesztette. „Nehogy már a gránát legyen a hibás” – fogalmazott a képviselő. Orbán Viktor szerint a kiképzés rendje évtizedek óta változatlan. „Nem arról van szó, hogy egy civil kezébe adtak éles fegyvert, hanem egy kiképzés alatt álló katonának” – hangsúlyozta. A Miniszterelnökség 29 éves munkatársának sérülésével végződő baleset után a Honvédelmi Minisztérium vizsgálata nem talált műszaki hibát a gránátkészletben, az ügyészségi eljárás jelenleg is tart.
„Ma parlamenti csihi-puhi, azonnali kérdésekre válaszolok” – üzente hétfőn reggel a Harcosok Klubja nevű Facebook-csoportban Orbán Viktor, aki beült az Országgyűlés azonnali kérdések órájára. A miniszterelnököt az ellenzék a Szőlő utcai ügytől a meddőségi ellátáson át a bankadóig és a kézigránát-balesetig több témában is faggatta.
A legélesebb vita a Szőlő utcai javítóintézet ügyében alakult ki, amikor Kálmán Olga (DK) azt kérdezte, kik falaztak az intézmény volt igazgatójának, Juhász Péter Pálnak. A képviselő felidézte Orbán korábbi szavait, amelyek szerint Semjén Zsoltot és a KDNP-t próbálták „levadászni” az üggyel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tüntetés lesz pénteken az MVM ellen a „horribilis” energiaszámlák miatt – Utcára vonulnak az elégedetlen ügyfelek
Egyre többen kapnak váratlanul több százezres, akár milliós számlákat a szolgáltatótól. Rohamosan nő a rezsikárosultak online csoportjában lévő tagok száma is, ahol a panaszokat gyűjtik.
Pénzügyi csapásként élik meg sokan az utóbbi időben kézhez kapott energiaszámlájukat, az elégedetlenség pedig mostanra odáig fajult, hogy utcára vonulnak az MVM ügyfelei.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság hétfőn hivatalosan is regisztrálta a november 28-án, pénteken reggel 7-től este 8-ig tartó demonstrációt, amelyet az MVM Csoporthoz tartozó ELMŰ Váci úti székháza elé szerveznek
Tóth Zoltán László, a tüntetés szervezője annyit közölt, hogy az esemény tematikus lesz, és főleg azokat várják, akiket az állami cég „adósságba húzott be”. Azt ígérte, a további részleteket hamarosan közzéteszik.
A tüntetés apropója, hogy egyre több ügyfél panaszkodik váratlanul érkező, „horribilis” összegű energiaszámlákra.
Ezzel párhuzamosan rohamosan bővül az „MVM és egyéb rezsikárosultak” nevű Facebook-csoport létszáma is (már több mint 19 ezren vannak), ahol sok fogyasztó a nagy, időnként akár milliós nagyságrendű összeget elérő számlák miatt emel kifogást.
2025. január 1-jétől az okosmérővel rendelkező ügyfeleknél bevezették az idősoros, havi tényleges fogyasztás alapú elszámolást, ami különösen a téli hónapokban okozhatott magasabb számlákat.
Az MVM erre reagálva 2025 tavaszán fizetési haladékot és részletfizetési lehetőséget biztosított az érintetteknek, és ígéretet tett az egyenletes részszámlázás lehetőségének visszaállítására. Ősztől a számlákon szereplő úgynevezett „rezsiboxban” is változás történt: a megtakarítást már nem a világpiaci árhoz, hanem a lakossági piaci árhoz viszonyítva kell kimutatni.
Pénzügyi csapásként élik meg sokan az utóbbi időben kézhez kapott energiaszámlájukat, az elégedetlenség pedig mostanra odáig fajult, hogy utcára vonulnak az MVM ügyfelei.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság hétfőn hivatalosan is regisztrálta a november 28-án, pénteken reggel 7-től este 8-ig tartó demonstrációt, amelyet az MVM Csoporthoz tartozó ELMŰ Váci úti székháza elé szerveznek
Putyin is megszólalt: szerinte a 28 pontos amerikai béketerv alapot adhat a háború lezárásának
Az orosz elnök hétfőn telefonon beszélt Recep Tayyip Erdoğannal, a török elnök pedig máris felajánlotta Isztambult a tárgyalásokhoz. Putyin múlt héten jelezte, hogy ha Kijev elutasítja az amerikai ajánlatot, az orosz hadsereg tovább nyomul előre.
Miközben Washington egyre türelmetlenebbül várja Kijev válaszát az asztalra tett amerikai béketervre, Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn telefonon egyeztetett Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel. A Kreml tájékoztatása szerint
a megbeszélésen Putyin megerősítette: az a 28 pontos javaslat, amelyet Moszkva látott, „elvben alapja lehet egy végső békemegállapodásnak”.
Erdoğan a maga részéről felajánlotta Isztambult a béketárgyalások lehetséges helyszínéül, és jelezte, hogy Törökország minden eszközzel kész támogatni a folyamatot - számolt be az Interfax.
A telefonhívásra azután került sor, hogy Donald Trump amerikai elnök határidőt szabott Kijevnek: november 27-ig, azaz csütörtökig vár választ a javaslatcsomagra - bár azóta elhangzott, hogy ez nem a végső ajánlata. A Washington Post információi szerint az első tervezet súlyos ukrán engedményeket tartalmaz. Ezek között szerepel, hogy az ország lemond a NATO-tagságról, elismeri a Krím, valamint a donyecki és luhanszki területek „de facto” orosz státuszát, továbbá lekorlátozza a hadserege létszámát legfeljebb 600 ezer főre.
A terv szerint Herszon és Zaporizzsja térségében a jelenlegi frontvonalak mentén jönne létre fegyvernyugvás.
Putyin már pénteken nyilvánosan beszélt a tervről, amikor azt mondta, a javaslatot „alapul lehetne venni” a háború lezárásához, ugyanakkor figyelmeztetett: ha Kijev elutasítja az ajánlatot, az orosz hadsereg tovább nyomul előre. „Ha Kijev nem akarja megvitatni Trump elnök javaslatát és elutasítja azt, akkor a Kupjanszkban történtek elkerülhetetlenül megismétlődnek a front más kulcsfontosságú szakaszain” – fogalmazott az orosz elnök.
Moszkva állítása szerint a hadserege november elején szinte teljes ellenőrzést szerzett a Harkivi területen fekvő Kupjanszk felett - igaz, ezt Ukrajna tagadja.
Mint ismert, az ukrán vezetést rendkívül nehéz helyzetbe hozta az először kiszivárgott, 28 pontos béketerv. Volodimir Zelenszkij hétfőn világossá tette: Kijev csak olyan kompromisszumra hajlandó, amely az amerikai javaslatok alapján Ukrajna megerősítését, nem pedig gyengítését szolgálja.
A svédországi Krími Platform csúcstalálkozóján videóüzenetben felszólaló ukrán elnök azt is hangsúlyozta, hogy Oroszországnak fizetnie kell a háborúért.
Hozzátette: a befagyasztott orosz vagyoneszközök felhasználásáról szóló döntés kulcsfontosságú eleme bármilyen békejavaslat sikerének. Közben az amerikai kormányzatban sem teljes az egység. JD Vance alelnök a hétvégén a The Guardian szerint úgy nyilatkozott, „illúzió, hogy Ukrajna győzhetne, ha az USA egyszerűen még több pénzt vagy fegyvert adna, illetve további szankciókat vetne ki”.
Az európai szövetségesek – köztük Berlin, Párizs és London – jelezték, hogy a tervet egyelőre vázlatnak tekintik. Szerintük csak egy olyan „tartós és igazságos” béke fogadható el, amely tiszteletben tartja Ukrajna szuverenitását.
A Reuters becslései szerint Oroszország jelenleg Ukrajna területének több mint 19 százalékát uralja, és mintegy 115 500 négyzetkilométert tart ellenőrzése alatt.
Miközben Washington egyre türelmetlenebbül várja Kijev válaszát az asztalra tett amerikai béketervre, Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn telefonon egyeztetett Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel. A Kreml tájékoztatása szerint
a megbeszélésen Putyin megerősítette: az a 28 pontos javaslat, amelyet Moszkva látott, „elvben alapja lehet egy végső békemegállapodásnak”.
Erdoğan a maga részéről felajánlotta Isztambult a béketárgyalások lehetséges helyszínéül, és jelezte, hogy Törökország minden eszközzel kész támogatni a folyamatot - számolt be az Interfax.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
