HÍREK

Letiltotta a Facebook Dr. Gődény és Lenkei Gábor Facebook-csoportjait

Elérhetetlen több, az utóbbi időben a vírussal szkeptikus Facebook-oldal is.

Link másolása

Csütörtök reggelre elérhetetlenné vált a médiában az utóbbi időben rendszeresen szereplő Gődény György és Lenkei Gábor Facebook-csoportja is.

Hiába keresünk rá a Gődény által alapított Normális élethez ragaszkodók nevű csoportra, de ugyanígy járunk, ha Dr. Lenkei Gábor, közismerten szcientológus vallású orvos Facebook-oldalát szeretnénk megtalálni.

Mindkét szereplő ismert volt az utóbbi időben vírusszkeptikus magatartásáról: részt vettek többek között a szeptember elején a budapesti (és más nagyvárosbeli) Szabadság téren tartott maszkellenes és vírus-megkérdőjelező tüntetésen is.

Dr. Lenkei Gábor a tavaszi első hullám idején azzal lett híres, hogy azt állította, belefeküdhetne akár egy „kád koronavírusba” is, akkor sem lenne semmi baja.

Gődény Györgyöt és nézeteit az utóbbi időben a Rádió 1-en futó Balázsék című műsorban és az ATV Csatt-jában is szembeállították szakértő orvosok állításaival, a végeredmény a tévés és internetes közönség körében igen megosztó volt.

Pontos okot egyelőre nem lehet tudni a tiltásokról, ami az Apaszív Egyesület, hasonlóan vírusszkepiktus oldalát is érintette, de valószínűsíthető, hogy a covid-19-cel kapcsolatos álhírek terjesztése miatt jelentették olyan sokat, hogy a Facebook lépett az ügyben. Az eddig Maszktalanok néven létező csoport egyelőre MKTLNK néven továbbra is elérhető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Ukrán csapatok szálltak partra az oroszok által megszállt Krím-félszigeten
Tűzharcba keveredtek a helyiekkel, a jelentések szerint mindkét oldalon voltak veszteségek.

Link másolása

Ukrán csapatok szálltak partra az oroszok által megszállt Krím-félszigeten – erősítette meg az ukrán hírszerzés. Mint írják:

az ukrán különleges erők egysége sikeresen szállt partra, „tűzkárokat okoztak a megszálló csapatoknak”, majd visszavonultak.

Azt is közölték, hogy „mindkét oldalon voltak veszteségek”.

Korábban az orosz védelmi minisztérium is közölte, hogy az ukránok éjszaka az ukrán csapatok az éjszakai órákban motorcsónakkal és három jet-skivel megpróbáltak partra szállni a Krímben. Ők azonban még azt állították, hogy erőik megakadályozták a partra szállást, és elfogták az ukrán különleges egység egyik tagját is. Az ukránok ezzel szemben egy videót is megosztottak a sikeres akcióról:

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) állítása szerint a férfi azt vallotta, hogy az a csoport célja az volt, hogy fényképeket és videókat készítsen a csoport tagjairól az ukrán zászlóval Krím területén. Az ukrán hírszerzés az orosz propaganda hazugságainak minősítette a minisztérium állításait.

Az ukránok által közzétett videón a nemzeti zászlót tartó katonák elmondják, hogy a Krím Ukrajna része. A területet 2014-ben szállta meg Oroszország, majd még abban az évben vitatott legitimitású népszavazást tartottak. A területet Oroszország és néhány szövetségese az Oroszországi Föderáció részének tekinti, de a világ államainak többsége ezt nem ismeri el.

(TASZSZ, Pravda via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A magyarok fele már leváltaná Orbánt, 400 ezer szavazót veszített a Fidesz fél év alatt
A Medián közvélemény-kutatása alapján azonban a kormánypártok gyengüléséből az ellenzék nem igazán tud profitálni.

Link másolása

Jelentősen csökkent a Fidesz támogatottsága a 2022-es hatalmas választási győzelmük óta, de ezzel nem jár kéz a kézben az ellenzék erősödése – ez olvasható ki a Medián legfrissebb közvélemény-kutatásából, amit a hvg.hu publikált.

A Fidesz idén február óta, azaz fél év alatt mintegy 400 ezer szavazót veszített el, támogatottsága pedig 35-ről 30 százalékra esett vissza.

A Fidesz jelenleg a szavazatok 46 százalékra számíthat, ami – ha októberben lennének az EP-választások – 6,5 százalékpontos visszaesés lenne a 2019-es EP-voksoláshoz és bő 8 százalékpontos 2022-es parlamenti választáshoz képest.

A teljes lakosság körében a pártok támogatottsága a közvetkezőképp néz ki:

Fidesz–KDNP: 30 százalék

Demokratikus Koalíció: 7 százalék

Mi Hazánk: 7 százalék

Magyar Kétfarkú Kutya Párt: 6 százalék

Momentum: 4 százalék

Jobbik: 4 százalék

A Nép Pártján (Jakab Péter pártja): 3 százalék

Mindenki Magyarországa Mozgalom (Márki-Zay Péter pártja): 2 százalék

A Második Reformkor (Vona Gábor pártja), az MSZP és az LMP egyaránt 1-1 százalékos támogatottságot élvez, a Párbeszédnek az 1000 fős mintában egyetlen támogatója sem akadt.

Azaz a Fidesztől elpártoló szavazók messze nem jelentik az ellenzéki pártok támogatottságának erősödését. Miközben a megkérdezettek 52 százaléka akar kormányváltást, ellenzéki pártokhoz csak 36 százalék kötődik. A Fideszt ezzel szemben a megkérdezettek 30 százaléka támogatja, viszont 38 százalék elégedett a kormánnyal.

A felmérés szerint a baloldali-liberális ellenzéki pártok támogatottsága mérsékelten csökkent, erősödött ellenben a Mi Hazánk, mely a biztos szavazók körében 10 százalékos támogatottságot élvez.

A választani tudó szavazókra szűkített pártpreferenciák: Fidesz–KDNP: 45 százalék, Demokratikus Koalíció: 10 százalék, Mi Hazánk: 10 százalék, Magyar Kétfarkú Kutya Párt: 9 százalék, Momentum: 6 százalék, Jobbik: 6 százalék, A Nép Pártján: 5 százalék, Mindenki Magyarországa Mozgalom: 2 százalék.

A cikk kitért arra is, hogy a Fidesz kockázatot vállalt az EP- és az önkormányzati választások összevonásával: az Európai Parlamentbe delegált magyar képviselők (pártlistákon keresztüli) kiválasztása ugyanis hagyományosan sokkal kevésbé mozgatja meg a választókat, mint az önkormányzati vezetőkről szóló szavazás. Az alacsonyabb részvétel jellemzően az elkötelezett támogatókkal jobban álló Fidesznek kedvez, az önkormányzati választás azonban dobhat a voksolási részvételen, amivel jól járhatnak az ellenzéki szereplők.

A részletes mérésekből kiderül, hogy csak két olyan demográfiai csoport van, amelyben a többség kitartana a jelenlegi kormány mellett: a legalacsonyabb jövedelműek és a legkevésbé iskolázottak.

Településszerkezeti eloszlásban az látszik: miközben a kisebb települések lakóinak 43 százaléka támogatja a Fideszt, a városokban már csak a polgárok 41 százaléka. A megyei jogú városokban a kormánypárt támogatottsága már csak 39 százalék, Budapesten pedig mindössze 23 százalék.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Szijjártó Péter megfejtette a szlovák-magyar határellenőrzés visszaállítását: „Teljes egészében Brüsszel hibája”
A külügyminiszter szerint az Európai Unió migrációs politikája „támogatja az embercsempészek üzleti modelljét”.

Link másolása

Teljes egészében Brüsszel hibája a migrációs nyomás erősödése Közép-Európában, ugyanis a kötelező letelepítési kvóták napirenden tartása mágnesként vonzza az illegális bevándorlókat, és támogatja az embercsempészek üzleti modelljét – reagált a tárca tájékoztatása szerint szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ideiglenes szlovák határellenőrzésekre.

„Mert ha van kötelező letelepítési kvóta, akkor el lehet mondani a migránsoknak, hogy induljatok útnak, majd ha bejuttok, akkor onnantól kezdve elosztanak benneteket, és maradhattok” – tette hozzá.

„Felszólítjuk Brüsszelt, hogy azonnal fejezze be ezt a migrációs politikát. Azonnal fejezze be a kötelező letelepítési kvóták napirenden tartását, ne hívjon ide migránsokat, ne támogassa az embercsempészek üzleti modelljét”

– közölte.

Szijjártó Péter ezután leszögezte, hogy az embercsempészek modelljét szét kell verni a lehető leghatározottabb eszközökkel, a migrációt pedig meg kell állítani, és nem menedzselni kell.

„Az, hogy nő rajtunk a migrációs nyomás, az kizárólag Brüsszel hibája. Úgyhogy abban reménykedünk, hogy a következő európai parlamenti választáson végre olyan politikusok kerülnek döntési pozíciókba Brüsszelben, akik a migrációt megállítani akarják és nem akarnak újabb és újabb migránsokat Európába hívni” – fogalmazott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Kórházból vitték el, mezítláb, mankókkal küldték vissza Szerbiába a magyar hatóságok a beteg afgán kisfiút
A határt szabálytalanul átlépő külföldiek sokszor erőszakos visszakényszerítése az egyik legsúlyosabb emberi jogi probléma ma Magyarországon, a Helsinki Bizottság szerint.

Link másolása

A Facebookon egy friss bejegyzésben hívja fel a figyelmet a Magyar Helsinki Bizottság arra a gyakorlatra, miszerint a magyar rendőrség mind a mai napig sok esetben kifejezetten

szakszerűtlenül, az emberi méltóságot megsértve toloncol vissza menekülőket a déli határszakaszon.

A bejegyzés annak apropóján született, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróság hamarosan három ügyben hirdet ítéletet.

A Helsinki Bizottság bejegyzésében azt írja:

"2016 óta sok százezer ilyenre került sor lényegében a szemünk előtt, mégis láthatatlanul. Noha 2020-ben az Európai Unió bírósága is jogellenesnek ítélte, mégis minden megy tovább."

Az eseteket a 444 ismerteti, az egyiket mi is bemutatjuk.

Az esetet Léderer András, a Helsinki Bizottság munkatársa az egyik leggonoszabb „visszakényszerítésnek” nevezi. A Helsinki Bizottság szerint az embercsempész autója balesetet szenvedett, és egy fiút súlyos sérülésekkel vitték kórházba, ahol hetekig kezelték. A kezelése alatt többször járt nála a hatóság, és azt mondták neki, hogy felépülése után a fóti, kísérő nélkül menekült gyermekek otthonába viszik.

A gyermeket viszont egy nap a gyógykezelését megszakítva,

a kórházi ágyából vitték el rendőrautóval, a hátizsákja és papírjai nélkül, mezítláb, tolókocsiban a határra hurcolták, ott pedig áttolták a szerb oldalra
- mondta.

„A magyar rendőröktől nem kapott gyógyszert, nem kapott papírokat, teljesen magára hagyták. Kibotorkált egy bekötőútra, ahol egy autós megszánta, és bevitte Szabadkára. Csakhogy Szabadkán csak felnőttek lehetnek a táborban, így onnan is elküldték, de hát csak gyalog tudott menni – két napig ment, az erdőben tudott csak megpihenni. Egészen le, Belgrád mellé jutott” – meséli Léderer András.

Csak a múlt héten 4766 visszakényszerítést hajtott végre a hazai rendőrség. A Helsinki Bizottság munkatársa azt mondja, azt várja ezektől az ítéletektől, hogy kimondja a strasbourgi bíróság is, hogy amit ezekkel az emberekkel tettek a magyar rendőrök és hatóságok, annak nem lett volna szabad megtörténnie.

Link másolása
KÖVESS MINKET: