Letiltotta a Facebook Dr. Gődény és Lenkei Gábor Facebook-csoportjait

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2023. október 04.

Ukrán csapatok szálltak partra az oroszok által megszállt Krím-félszigeten – erősítette meg az ukrán hírszerzés. Mint írják:

Azt is közölték, hogy „mindkét oldalon voltak veszteségek”.

Korábban az orosz védelmi minisztérium is közölte, hogy az ukránok éjszaka az ukrán csapatok az éjszakai órákban motorcsónakkal és három jet-skivel megpróbáltak partra szállni a Krímben. Ők azonban még azt állították, hogy erőik megakadályozták a partra szállást, és elfogták az ukrán különleges egység egyik tagját is. Az ukránok ezzel szemben egy videót is megosztottak a sikeres akcióról:

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) állítása szerint a férfi azt vallotta, hogy az a csoport célja az volt, hogy fényképeket és videókat készítsen a csoport tagjairól az ukrán zászlóval Krím területén. Az ukrán hírszerzés az orosz propaganda hazugságainak minősítette a minisztérium állításait.

Az ukránok által közzétett videón a nemzeti zászlót tartó katonák elmondják, hogy a Krím Ukrajna része. A területet 2014-ben szállta meg Oroszország, majd még abban az évben vitatott legitimitású népszavazást tartottak. A területet Oroszország és néhány szövetségese az Oroszországi Föderáció részének tekinti, de a világ államainak többsége ezt nem ismeri el.

(TASZSZ, Pravda via Telex)

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher - szmo.hu
2023. október 04.

Jelentősen csökkent a Fidesz támogatottsága a 2022-es hatalmas választási győzelmük óta, de ezzel nem jár kéz a kézben az ellenzék erősödése – ez olvasható ki a Medián legfrissebb közvélemény-kutatásából, amit a hvg.hu publikált.

A Fidesz jelenleg a szavazatok 46 százalékra számíthat, ami – ha októberben lennének az EP-választások – 6,5 százalékpontos visszaesés lenne a 2019-es EP-voksoláshoz és bő 8 százalékpontos 2022-es parlamenti választáshoz képest.

A teljes lakosság körében a pártok támogatottsága a közvetkezőképp néz ki:

Fidesz–KDNP: 30 százalék

Demokratikus Koalíció: 7 százalék

Mi Hazánk: 7 százalék

Magyar Kétfarkú Kutya Párt: 6 százalék

Momentum: 4 százalék

Jobbik: 4 százalék

A Nép Pártján (Jakab Péter pártja): 3 százalék

Mindenki Magyarországa Mozgalom (Márki-Zay Péter pártja): 2 százalék

A Második Reformkor (Vona Gábor pártja), az MSZP és az LMP egyaránt 1-1 százalékos támogatottságot élvez, a Párbeszédnek az 1000 fős mintában egyetlen támogatója sem akadt.

Azaz a Fidesztől elpártoló szavazók messze nem jelentik az ellenzéki pártok támogatottságának erősödését. Miközben a megkérdezettek 52 százaléka akar kormányváltást, ellenzéki pártokhoz csak 36 százalék kötődik. A Fideszt ezzel szemben a megkérdezettek 30 százaléka támogatja, viszont 38 százalék elégedett a kormánnyal.

A felmérés szerint a baloldali-liberális ellenzéki pártok támogatottsága mérsékelten csökkent, erősödött ellenben a Mi Hazánk, mely a biztos szavazók körében 10 százalékos támogatottságot élvez.

A választani tudó szavazókra szűkített pártpreferenciák: Fidesz–KDNP: 45 százalék, Demokratikus Koalíció: 10 százalék, Mi Hazánk: 10 százalék, Magyar Kétfarkú Kutya Párt: 9 százalék, Momentum: 6 százalék, Jobbik: 6 százalék, A Nép Pártján: 5 százalék, Mindenki Magyarországa Mozgalom: 2 százalék.

A cikk kitért arra is, hogy a Fidesz kockázatot vállalt az EP- és az önkormányzati választások összevonásával: az Európai Parlamentbe delegált magyar képviselők (pártlistákon keresztüli) kiválasztása ugyanis hagyományosan sokkal kevésbé mozgatja meg a választókat, mint az önkormányzati vezetőkről szóló szavazás. Az alacsonyabb részvétel jellemzően az elkötelezett támogatókkal jobban álló Fidesznek kedvez, az önkormányzati választás azonban dobhat a voksolási részvételen, amivel jól járhatnak az ellenzéki szereplők.

Településszerkezeti eloszlásban az látszik: miközben a kisebb települések lakóinak 43 százaléka támogatja a Fideszt, a városokban már csak a polgárok 41 százaléka. A megyei jogú városokban a kormánypárt támogatottsága már csak 39 százalék, Budapesten pedig mindössze 23 százalék.

MTI / Fotó: MTI/Kovács Attila - szmo.hu
2023. október 04.

Teljes egészében Brüsszel hibája a migrációs nyomás erősödése Közép-Európában, ugyanis a kötelező letelepítési kvóták napirenden tartása mágnesként vonzza az illegális bevándorlókat, és támogatja az embercsempészek üzleti modelljét – reagált a tárca tájékoztatása szerint szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ideiglenes szlovák határellenőrzésekre.

„Mert ha van kötelező letelepítési kvóta, akkor el lehet mondani a migránsoknak, hogy induljatok útnak, majd ha bejuttok, akkor onnantól kezdve elosztanak benneteket, és maradhattok” – tette hozzá.

– közölte.

Szijjártó Péter ezután leszögezte, hogy az embercsempészek modelljét szét kell verni a lehető leghatározottabb eszközökkel, a migrációt pedig meg kell állítani, és nem menedzselni kell.

„Az, hogy nő rajtunk a migrációs nyomás, az kizárólag Brüsszel hibája. Úgyhogy abban reménykedünk, hogy a következő európai parlamenti választáson végre olyan politikusok kerülnek döntési pozíciókba Brüsszelben, akik a migrációt megállítani akarják és nem akarnak újabb és újabb migránsokat Európába hívni” – fogalmazott.

Kép: Magyar Helsinki Bizottság - szmo.hu
2023. október 04.

A Facebookon egy friss bejegyzésben hívja fel a figyelmet a Magyar Helsinki Bizottság arra a gyakorlatra, miszerint a magyar rendőrség mind a mai napig sok esetben kifejezetten

A bejegyzés annak apropóján született, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróság hamarosan három ügyben hirdet ítéletet.

A Helsinki Bizottság bejegyzésében azt írja:

"2016 óta sok százezer ilyenre került sor lényegében a szemünk előtt, mégis láthatatlanul. Noha 2020-ben az Európai Unió bírósága is jogellenesnek ítélte, mégis minden megy tovább."

Az eseteket a 444 ismerteti, az egyiket mi is bemutatjuk.

Az esetet Léderer András, a Helsinki Bizottság munkatársa az egyik leggonoszabb „visszakényszerítésnek” nevezi. A Helsinki Bizottság szerint az embercsempész autója balesetet szenvedett, és egy fiút súlyos sérülésekkel vitték kórházba, ahol hetekig kezelték. A kezelése alatt többször járt nála a hatóság, és azt mondták neki, hogy felépülése után a fóti, kísérő nélkül menekült gyermekek otthonába viszik.

A gyermeket viszont egy nap a gyógykezelését megszakítva,

„A magyar rendőröktől nem kapott gyógyszert, nem kapott papírokat, teljesen magára hagyták. Kibotorkált egy bekötőútra, ahol egy autós megszánta, és bevitte Szabadkára. Csakhogy Szabadkán csak felnőttek lehetnek a táborban, így onnan is elküldték, de hát csak gyalog tudott menni – két napig ment, az erdőben tudott csak megpihenni. Egészen le, Belgrád mellé jutott” – meséli Léderer András.

Csak a múlt héten 4766 visszakényszerítést hajtott végre a hazai rendőrség. A Helsinki Bizottság munkatársa azt mondja, azt várja ezektől az ítéletektől, hogy kimondja a strasbourgi bíróság is, hogy amit ezekkel az emberekkel tettek a magyar rendőrök és hatóságok, annak nem lett volna szabad megtörténnie.