Egy csaknem 40 éve szolgáló katonatiszt hosszú levélben számolt be „a Kaszinós alatt senyvedő Honvédség áldatlan állapotairól”.
Mint azt mi is megírtuk: Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök, a Magyar Honvédség volt parancsnoka is a szónokok között volt a Tisza Párt szombati rendezvényén. Ruszin-Szendit 2021-ben Áder János akkori köztársasági elnök nevezte ki a Magyar Honvédség élére. Bár mandátuma eredetileg 2026. május 31-ig szólt, 2023. április 27-én Novák Katalin akkori köztársasági elnök váratlanul felmentette tisztségéből.
Ruszin-Szendi a Tisza Párt eseményén többek között arról beszélt, hogy szerinte a katonáknak ma azt üzenik, kuss. Közben pénzért lehet rendfokozatot venni, a 20-30 éves tapasztalattal rendelkező tiszteket pedig úgy küldték el, hogy a szemükbe sem néztek.
A volt vezérkari főnök felszólalása után újabb katona tálalt ki. Káncz Csaba geopolitikai szakértő a Facebook-oldalán írt arról, hogy megkereste őt egy csaknem 40 éve szolgáló katonatiszt, hogy "a Kaszinós alatt senyvedő Honvédség áldatlan állapotairól számoljon be". Kérésének pedig örömmel tett eleget, így megosztotta a katona levelét.
"Mi folyik a Magyar Honvédségben? A kérdés szinte minden területre feltehető a mai Magyarországon, de amíg az oktatás, egészségügy, igazságszolgáltatás, egyéb területek, például mostanában a közigazgatás, problémái napi szinten szerepelnek a nyilvánosságban, van egy terület, a Magyar Honvédség, amivel szinte senki nem foglalkozik. Igaz, csak mintegy 23 000 munkavállalóról van szó, nem egy jelentékeny szavazótábor, de a benne élőknek a problémák nagyon is fájnak. Mégpedig egyre jobban"- kezdi levelét a katonatiszt, majd hozzáteszi:
"A miniszter »áldásos« tevékenységének köszönhetően az elmúlt három évben jelentős káosz alakult ki a seregben".
A katona szerint mindez a a két évvel ezelőtti "fiatalítással" kezdődött, amelynek "valódi célját a mai napig nem ismeri senki. Az eredményét viszont igen".
"Állomány-kategóriánként több száz ember tűnt el a rendszerből, az amúgy sem acélos feltöltöttséget tovább csökkentve, nagyobb terhet róva a bentmaradókra"
- fogalmaz a katonatiszt, aki szerint nemcsak a létszám hiányzik, hanem az elküldöttek tapasztalata is.
"Számos újonnan kinevezett vezető esetében hiányzik a szükséges szakértelem, tapasztalat, de ez igaz a nem-vezetői beosztásokban dolgozókra is. Ezt azóta is nyögi a szervezet"
- olvasható a levélben.
A katonatiszt szerint 2024-ben jött a következő csapás, a Kormány rendelet a honvédek jogállásáról (Hjkr) bevezetése.
"A Hjkr-t lehet a honvédek jogfosztásáról szóló kormányrendeletnek is nevezni. Maximálisan támogatható a miniszter egyik kedvenc kijelentése, hogy a katona nem egyenruhás munkavállaló. Ez normális országokban így is van. A katonalét számos lemondással jár a haza szolgálata érdekében, ezért katonának lenni több, mint munkavállalónak lenni. Ez más országokban többletjogokkal ismerik el.
A Hjkr. különleges közszolgálati jogviszonya viszont a katonák munkavállalói jogainak teljes eltörlését jelenti.
Megtagadva tőlük azokat, amik minden más munkavállalónak járnak.
Megszűnt a munkaidő az MH-ban, nincsen túlóra, nincsen hétvége, a parancsnok akkor adja ki a heti két pihenőnapot, amikor kedve/lehetősége van, a szolgálatmentességre átkeresztelt szabadságot (amelynek csökkent a mértéke) pedig, ha a parancsnok nem adja ki, akkor elveszik a katonától, nem pedig kifizetik. A megszűnt túlórapénz, készenléti pótlék, gyakorlatos pótlék és szolgálati pótlék több tízezer forintos havi bevételkiesést jelentett az amúgy is legalacsonyabb keresetű állománynak"
- írja a katonatiszt, aki szerint ezek azok a pénzek, amelyek nem épültek be az új illetményekbe, ezek azok a pénzek, amelyeket megspórolnak a katonákon.
A katonatiszt arról is ír, hogy a Hjkr. bevezetése után október 1-től bevezették az új illetményrendszert, "amellyel a parancsnokok kezébe tették az illetmény megállapítás jogát, megszüntetve az addig alkalmazott, kiszámítható illetményrendszert, kinyitva ezzel a lehetőséget a parancsnoki önkénynek és a protekcionizmusnak. Ugyanakkor a mai napig vannak problémák ennek alkalmazásával, annak ellenére, hogy az eredtileg tervezetthez képest tíz hónappal később vezették be".
Kifejtette: 2023-ban elindították az "Embert a vasra" kampányt, a létszám növelésére.
"A kampány során főtiszti fizetést adtak a betoborzott katonáknak, akik sok esetben még a fizikai követelményeknek sem feleltek meg. Akkor azt állították, hogy ez az első lépés, hogy az állomány többi tagjának is majd emeljék a fizetését, de ez azóta sem történt meg"
- fogalmaz a katonatiszt, aki szerint
a kampányban betoborzott állomány illetménye komoly problémákat, elégedetlenséget generál a régebb óta szolgáló, már bizonyított állomány körében, akik annak a töredékét keresik.
A katonatiszt szerint ugyanakkor a kiemelkedően magas fizetés ellenére a betoborzott katonák jelentős része nem maradt a rendszerben.
"A »fiatalítási« kampány során ezer főt meghaladó léptékben küldtek el katonákat a Magyar Honvédségtől, több milliárd forintot kifizetve a végkielégítésekre, szabadságmegváltásra, ruhakönyvekre, stb., és azóta is havi százmilliókat fizetnek ki részükre szolgálati juttatásra. Félreértés ne essék, több évtizednyi szolgálat után az állomány megérdemli a juttatást, még ha méltatlan körülmények között is küldték el őket. Azonban az azóta elküldött állományból sokakat foglalkoztatnak vissza, akik a juttatás mellé megkapják az illetményüket. Ezzel is fokozva a morális káoszt a bennmaradt, a Hjkr. miatt illetménycsökkentett állomány esetében.
Felvetődik a kérdés, hogy ha ezeknek az embereknek a munkájára szükség van, miért küldték el őket, anyagi, erkölcsi és morális károkat okozva az MH-nak? Ki a felelős ezért a károkozásért?"
- áll a levélben.
A katonatiszt szerint "a morális károkozás másik terepe a vezérkarfőnök és egyes vezetők beosztásba-helyezési gyakorlata, miszerint a kényük-kedvük szerint, több esetben büntetésképpen helyeznek beosztásba embereket, tekintet nélkül a szakmai előéletükre, végzettségeikre és személyes képességeikre, esetenként teljes szakterületeknek okozva károkat, felvetve az elöljárói hatalommal való visszaélés tényállását is.
Egyesek szerint, ha valaki szándékosan szeretné tönkretenni a hadsereget, akkor sem tudna jobb munkát végezni
- írja a katonatiszt, aki szerint az sem erősíti a morált, hogy "sok esetben átgondolatlan szervezeti döntések születnek, nincsenek végiggondolva a döntések következményei, nincsen világos kommunikáció, az állomány nem látja a célt, a jövőt".
"Ami biztos, az a bizonytalanság. A bizonytalanság az, ami miatt egyre nagyobb a leszerelési kedv, ezzel még nagyobb terhet rakva a maradó állományra.
A vészhelyzet miatt felmondással nem lehet elmenni, csak közös megegyezéssel, ami az MH-ban azt jelenti, hogy minden anyagi juttatás nélkül kerülnek utcára az emberek, sok esetben több évtizedes szolgálat után, mindenféle köszönet nélkül.
Azokat a szerződéses katonákat, akiknek lejárt a szerződésük, és nem kívánnak élni a szerződéshosszabbítás lehetőségével, közös megegyezéssel engedik el, szintén megvonva tőlük a nekik járó anyagi juttatásokat.
Az elkeseredés, a kilátástalanság mértékét jellemzi, hogy ilyen körülmények között is sok esetben a távozást választják az emberek" - írja a katonatiszt, aki szerint a fiatalok egy része sem akar maradni, mert látják, "hogyan bánnak a idősekkel, úgy dönt, hogy ebből nem kér, mert ha 20-30-40 év szolgálat után így bánnak az emberekkel, akkor mire számíthatnak ők".
A katonatiszt szerint az állomány nagy része nem érzi a megbecsülést. Ugyanakkor kiemeli, hogy a megbecsülés nem a pénzt jelenti.
"A mai Magyar Honvédségben a vezetők általában fenyegetnek, elfelejtve, hogy a fenyegetés nem motiváció"
- írja a katonatiszt.
A levélben arra is kitért, hogy tizenévvel ezelőtt bevezették az MH-ban is az életpálya modellt, ám szerint ez a valóságban sohasem működött, és a Hjkr. az utolsó maradványait is felszámolta.
Nincsen jövőkép, legalább rövidtávon kiszámítható életpálya, bármelyik napon kirúghatnak, áthelyezhetnek bárkit, indoklás nélkül. Felvetődik a kérdés, hogy mi a cél?"
- zárta a levelét.