Lerántják a leplet a sertészsírról a gyógyszerészek
A blogon megtaláljátok a gyógynövényekkel, gyógyszerekkel, étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos tévhitek, rémhírek oszlatását, a köd piszkálását - szakemberektől. A szerzők célja az elfogulatlan és szakszerű tájékoztatás, mert a helytelenül alkalmazott rossz minőségű termékek használata többet árthat, mint a kezelés elmaradása.
"Jó lenne – ködszurkálóként – fényt hasítani, de legalább agresszív kérdőjeleket vésni ebbe a szélcsendes káoszba."
Latinovits Zoltán.
A ruhadivatok változatosságával és változékonyságával vetekszik az, ahogyan a médiában (különösen az internet korában) egyes élelmiszereket egyszer átkoznak, másszor felmagasztalnak. Az egyes étrendi összetevők szakmai (dietetikai) megítélése közel sem változik olyan gyorsan és drasztikusan, mint ahogyan ezt a nagyközönségnek szóló írások alapján gondolhatnánk. Mivel azonban a fekete-fehér kategorizálás népszerűbb, mint a tények árnyalt bemutatása, érthető, hogy az élelmiszereket is általában hasznos vagy káros csoportokba sorolják. Köztes állapot nincs - csak a valóságban...
Minderre jó példa a disznózsír. Az állati zsíroknak a múlt század utolsó évtizedeiben leáldozott: ahogy mind többet megismertünk a telítetlen zsírsavak előnyös hatásairól, úgy egyre romlott az állati zsírok imázsa, hiszen ezekről az terjedt el, hogy telített zsírsavtartalmuk magas.
Az olajoknak, zsíroknak két alkotóeleme van: a glicerin és a zsírsavak. Ezek a növényi és állati szervezetekben trigliceriddé kapcsolódnak össze (kémiailag: 3 észterkötéssel), s mivel igen sokféle zsírsav van, a zsírok, olajok is sokfélék.
Durva leegyszerűsítéssel azt is mondhatnánk, hogy a telített zsírsavak a "rosszak", a telítetlenek a "jók", és minél telítetlenebb egy zsírsav, annál jobb. A telítetlenség a szénatomok közötti kettős kötések számát jellemzi - telített zsírsavakban egyetlen ilyen kettős kötés sincs. Azok a zsírok, olajok, amelyekben sok a telített zsírsav, szobahőmérsékleten szilárdak (pl. disznózsír, vaj, pálmaolaj). A telített zsírsavak növelik a koleszterinszintet, míg a telítetlenek nem: ez a rossz/jó osztályozás alapja. Érdekes, hogy míg a telítetlen zsírsavakban dús disznózsírt sokáig kiátkozták a konyhákból, újabban nagyon divatosak a sokkal magasabb telítettzsírsav-tartalmú pálma- és kókuszolajok. Ennek az a fő oka, hogy ezeknek a zsírsavaknak is van egy kifejezett előnye: melegítés közben nem hajlamosak oxidációra, azaz a döntően telített zsírsavakból álló olaj nem, vagy csak nehezen ég meg, akár többször is felhasználható sütésre. Az is tény, hogy a telítetlen, különösen a többszörösen telítetlen zsírsavak kiemelten fontosak: ezekből olyan, élettanilag jelentős anyagok képződnek a szervezetben, amelyek gyulladáscsökkentő, vérlemezke-összetapadást gátló hatásukkal védik az egészséget.
Az egyszeresen telítetlen zsírsavak közül az olajsav fordul elő leggyakrabban növényekben; a linolsav 2, a linolénsav 3 kettős kötést tartalmaz. Utóbbi két zsírsav azért különösen jelentős, mert ezek ún. esszenciális zsírsavak: a normál működéshez szükségesek, ugyanakkor az emberi szervezet nem képes előállítani őket.
Forrás: Ez biztosan nem gondoltad volna! blog
A telítetlen zsírsavakat tartalmazó olajok fogyasztása (a szív-érrendszeri rizikó csökkentésén túl) más hasznokkal is járhat: csökken a trombózisveszély, alacsonyabb egyes daganatos betegségek rizikója. Ezek az állítások továbbra is érvényesek, de az utóbbi évek eredményei alapján ma már kisebb jelentőséget tulajdonítanak a zsírokat alkotó zsírsavaknak. Egyre több adat szól arról hogy nem a zsír, hanem az azt tartalmazó vörös húsok más komponensei jelentik a valódi kockázatot (pl. egyes daganattípusok szempontjából), s az is bizonyított, hogy a növényi olajok, például a sokat dicsért olívaolaj sem elsősorban a telítetlen zsírsavai miatt egészséges.
Félreértés ne essék: nincs szó arról, hogy a telített zsírsavakat tartalmazó zsírok egészségesebbek lennének, mint a telítetleneket tartalmazó olajok, mindössze arról van szó, hogy a hangsúlyok némileg eltolódtak. Ha választani lehet, használjunk növényi olajat a konyhában, de a disznózsírtól sem kell fóbiásan félni: nem méreg. Biztosan sokakat meglep,de a disznózsír jelentősen több telítetlen zsírsavat tartalmaz, mint telítettet. Ha zsírsavösszetételét elemezzük, közelebb áll az olívaolajhoz, mint a pálmaolajhoz...
Széles körben elfogadott és bizonyított tény, hogy a telített zsírsavakat tartalmazó zsírok emelik a koleszterinszintet, míg a telítetlen zsírsavakat tartalmazó növényi olajok nem. Arra is vannak adatok, hogy a magasabb koleszterinszint fokozhatja az érelmeszesedés kockázatát, ami köztudomásúlag növeli a szív-érrendszeri betegségek és halálozás rizikóját. No, ebbe a szép ívű levezetésbe újabban egyre több vizsgálati eredmény bezavar. A látszólag logikus és tetszetős elméletek nem mindig állják ki a valóság próbáját, s úgy tűnik, ez ebben az esetben is így történik. Az ember ugyanis nem gép, az érelmeszesedés kialakulása többtényezős folyamat, s ha kialakul, a betegség kockázatának növekedése ezzel nem feltétlenül egyenesen arányos. A telített zsírsavakat tartalmazó zsírok, olajok mérsékelt fogyasztása nem jár jelentős rizikónövekedéssel, sőt: egy nemrég publikált, több mint 10 000 beteg adatait feldolgozó elemzés szerint bár növényi olajok fogyasztásával a koleszterinszint csökkenthető, ez nem jár együtt a szív-érrendszeri eredetű (vagy egyéb okkal összefüggő) halálozás csökkenésével.
A disznózsír rehabilitálásán ügyködők azonban nem foglalkoznak ilyen aprómunkával, nem elemzik a zsírsavösszetételt, mortalitási adatokat, hanem a lényegre fókuszálnak, még ha ez a fókusz néha kicsit homályos is:
"Azt már tudtad, hogy a disznózsír jót tesz a szívnek, de most valami döbbenetes is kiderült." Na, ezt éppen sehol nem olvastam még, de elég erős felütés.
"A nyolcvanas években az állati eredetű zsírokat erősen kritizálták a tudósok, sajnos kiderült, hogy ez elsősorban az étolaj gyártók által finanszírozott kutatások miatt volt, egyszerű üzleti érdekből csapták be az embereket." Ebben van igazság, ha nem is pontosan így. Pár hónapja látott napvilágot egy tudományos cikk, amely nem kevesebbet állít, mint hogy az 1960-as évektől a Sugar Research Foundation - az amerikai cukorgyártók egyik lobbiszervezete - által (titokban) szponzorált kutatások hamisan mutatták be a cukor és a zsír szerepét a szív-érrendszeri betegségekben: előbbiét alul, utóbbiét túlbecsülték. Az ilyen hazug cikkek is hozzájárultak az állati zsírok túlzottan negatív megítéléséhez.
No, most az inga épp a másik irányba kezd el kilengeni, ami legalább annyira hamis színben tünteti fel a zsírt, mint korábban - csak most ellenkező előjellel:
"Mára elismerték, hogy a zsírnak számtalan pozitív egészségügyi hatása van és most bármennyire furcsánhangzik is, de a disznózsír az egyik legegészségesebb étel." Nagyon furcsán hangzik és nem is igaz. Disznózsír nélkül elég jól meglennénk, nincs olyan összetevője, amely a növényi olajokkal ne lenne pótolható (amelyek, lobbihazugság ide vagy oda, mégiscsak egészségesebbek).
"A zsír szinte minden konyhában ott van, akkor is, ha olajjal sütnek az emberek, azért egy disznósült alá mindenki zsírt tesz, nem étolajat. Igazából azonban krumplisütéshez vagy rántás alá is ezt kellene használni.A zsír bödönben jól tárolható, főzéshez is használható, de még a sütemények elkészítéséhez is finom lehet, bár sokaknak szokatlan." Jó az annak, aki szereti. De túlzásokba azért ne essünk.
"Sokan azt gondolják, hogy nem tesz jót az egészségnek, a táplálkozás szakértői szerint azonban a disznózsírnak csak pozitív egészségügyi hatásai vannak! A zsír remek hatása:
Az olívaolajat követve a második legegészségesebb zsír, mivel telítetlen zsírsavakból áll." Nem létezik olyan ranglista, amelyen a disznózsír az olívaolaj mögött állna közvetlenül (hacsak nem kizárólag ezt a két anyagot rangsoroljuk)
"A disznózsír olajsav tartalmával enyhíti a depressziót, vagy annak kialakulását megelőzi." Egy jó zsíroskenyér javíthatja a hangulatot, de az antidepresszáns hatás ettől még makójeruzsálem...
"D vitamin forrásnak is jó." Ha nincs jobb. 100 g disznózsír 2,5 mikrogramm D-vitamint tartalmaz. Ez kb. a fele a hivatalos napi ajánlott bevitelnek, így ha zsírból akarunk vitamint pótolni, 20 dekás dózisokkal számoljunk... Számos olyan élelmiszer van, ami ennél több nagyságrenddel nagyobb koncentrációban tartalmaz D-vitamint.
"Egyensúlyban tartja a hormonháztartást és támogatja a pajzsmirigy egészségesen működését." Kezd elszabadulni a fantázia. Persze némi alap itt is van: megjelent pár, ellentmondásos eredménnyel záruló cikk a témában, de egyértelmű konklúzióról nem beszélhetünk. Az biztos, hogy a hormonháztartás egyensúlyának megőrzése lehetséges disznózsír nélkül is.
"Ami legmeglepőbb, hogy míg az étolaj az egyik legrákkeltőbb élelmiszer, a zsírban megtalálható anyagok csökkentik a rák kialakulásának az esélyét, főleg a mellrák kifejlődésének esélyét csökkenthetik." Ezt tekinthetném a szépirodalmi munkásság részének, de annyira azért nem színvonalas. Mindenesetre nem tényirodalom: a rákellenes hatás teljesen légből kapott.
És van itt még valami: a mangalica. Szeretjük, mert szép, szeretjük, mert magyar, szeretjük, mert finom. S legfőképpen azért szeretjük, mert a mangalicák húsa márványozott (vagyis az izomrostokat egyenletesen szövi át a zsír, nem úgy, mint a hússertéseknél), ami sonkakészítés és a hús egyéb feldolgozása esetén hatalmas előnyökkel jár: jobb az elkészített étel állaga, íze. De ne azért szeressük mert egészségesebb, mint a többi disznó zsírja: a mangalica zsírja ugyanolyan zsírsavakat ugyanolyan arányban és ugyanannyi koleszterint tartalmaz, mint egy átlagos hússertés.
Kattints a megosztásra, ha érdekes volt a cikk!
