Ki kellett menteni egy korcsolyázót a Balatonból Siófokon, aki egy rianást akart átugrani - A siófoki polgármester elmagyarázta, mi a probléma ezzel
Egy helyi lakos nyilvánosan esett neki a polgármesternek a Facebookon. Lengyel Róbert szerint a jégre menni mindenki saját felelőssége, pláne, hogy már enyhül az idő.
Lengyel Róbert siófoki polgármester a Facebookon reagált egy helyi lakos nyilvános számonkérésére, aki azt nehezményezte, hogy a város nem jelöltetett ki korcsolyázó helyet a Balaton jegén, és nem gondoskodott mentőszemélyzetről.
A polgármester szerint jogszabályi felhatalmazása egyetlen parti önkormányzatnak sincs arra, hogy a Balaton jegén korcsolyapályát jelöljön ki.
„Annál is inkább, mert a vízfelület nem is az önkormányzaté, meg aztán a jégre alapból mindenki a saját felelősségére mehet rá. Illetve ki szavatolná azt, hogy csak és kizárólag ott csússzon a korizó, ahol azt kijelölték számára?” – tette fel a kérdést bejegyzésében a városvezető. Hozzátette, hogy alternatívaként a nagystrandon működik egy város által biztosított, biztonságos műjégpálya.
A polgármester kitért arra a bejegyzésben említett esetre is, miszerint valaki beszakadt a jégbe. Állítása szerint a vízirendészet tájékoztatása alapján más történt. „Ha a nagy móló végéhez közeli »eseményre« gondolt, akkor
a vízirendészet tájékoztatása szerint nem beszakadás történt, hanem egy kb. egy méter szélességű rianást szeretett volna átugrani valaki, ott, ahol egyébként már közel két méteres a mélység, de végül valóban a vízbe esett. Ahonnét aztán tényleg úgy kellett kimenteni…”
Lengyel Róbert a vízirendészetre hivatkozva egy másik esetről is beszámolt, amikor
olyanokat kellett visszafordítani, akik Siófokról a túlsó partra akartak átsétálni a jégen, mert útjuk egy szakaszán még nyílt vízfelület hullámzott.
A polgármester bejegyzése végén reményét fejezte ki, hogy sikerült érthetően elmagyaráznia az álláspontját, és köszönetet mondott, ha a lakosok megszívlelik a figyelmeztetéseket.
Az elmúlt napokban több veszélyes helyzet is kialakult a Balaton jegén Siófoknál. A város hivatalos tájékoztatása szerint a keleti móló előtt nyílt vízfolt alakult ki, a környéken pedig olyan rianás jelent meg, amelyet megtévesztő módon csak 2–3 centiméter vastag jég fed, miközben mellette 16 centiméteres, teherbíró jégréteg is mérhető.
A hatóságok éppen az ilyen kontrasztokból adódó kockázatok miatt kérik a korcsolyázókat, hogy csak a partközeli, sekély részeken tartózkodjanak a jégen.
A Balaton különböző partszakaszain eltérőek a körülmények, több település csak a parttól mért, korlátozott sávot tekinti alkalmasnak a jégre lépésre. A rendőrség országos útmutatói szerint a szabad vizek jegén csak kellő szilárdság esetén, és számos tiltott zónát, például a kikötők környékét elkerülve szabad tartózkodni. Siófokon a Nagystrand területén működő városi műjégpálya február 8-ig várja a sportolni vágyókat.
Lengyel Róbert siófoki polgármester a Facebookon reagált egy helyi lakos nyilvános számonkérésére, aki azt nehezményezte, hogy a város nem jelöltetett ki korcsolyázó helyet a Balaton jegén, és nem gondoskodott mentőszemélyzetről.
A polgármester szerint jogszabályi felhatalmazása egyetlen parti önkormányzatnak sincs arra, hogy a Balaton jegén korcsolyapályát jelöljön ki.
„Annál is inkább, mert a vízfelület nem is az önkormányzaté, meg aztán a jégre alapból mindenki a saját felelősségére mehet rá. Illetve ki szavatolná azt, hogy csak és kizárólag ott csússzon a korizó, ahol azt kijelölték számára?” – tette fel a kérdést bejegyzésében a városvezető. Hozzátette, hogy alternatívaként a nagystrandon működik egy város által biztosított, biztonságos műjégpálya.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiszivárgott a titkos dokumentum, amiről Orbán beszélt: kiderült, hogy a 800 milliárd dolláros terv nemcsak brüsszeli, hanem amerikai is
A Politico szerezte meg a 18 oldalas dokumentumot, amelyben a számok és a célok sem stimmelnek a miniszterelnök szavaihoz képest. A terv a békekötés utáni időszakról szól.
Nemcsak brüsszeli, hanem amerikai terv is az a kiszivárgott dokumentum, amelyre hivatkozva Orbán Viktor miniszterelnök az EU eladósításáról beszélt a legutóbbi EU-csúcs után. A Politico által megszerzett 18 oldalas tervezetből kiderül, hogy a számok nem pontosan úgy néznek ki, ahogy a miniszterelnök mondta, és a terv kifejezetten a háború utáni újjáépítésről szól – írta a 24.hu.
„Az Európai Unió vezetése befogadta az ukránok 800 milliárd dolláros igényét, ami lényegében egy eladósodást jelent” – mondta Orbán Viktor, aki szerint az ukrán igény az, hogy a következő tíz évben 700 milliárdot kapjanak hadikiadásra.
Ezzel szemben a dokumentum egy békekötés utáni, 2040-ig szóló újjáépítési programot vázol fel, amelynek kidolgozásában az Egyesült Államok is részt vesz.
A terv egy száznapos programmal indulna a tűzszünet után, és Ukrajna gyorsított uniós felvételét is tartalmazza.
A dokumentum szerint az Európai Bizottság további 100 milliárd eurót költene Ukrajnára költségvetési támogatásként a következő hétéves költségvetés részeként, amivel összesen 207 milliárd eurónyi uniós forrás nyílna meg Ukrajnában elkölthető befektetések számára. Ezen felül 500 milliárd dollárt az Egyesült Államok, az EU, valamint nemzetközi pénzügyi intézmények, mint az IMF és a Világbank adnának össze.
A terv a Politico szerint része annak a 20 pontos béketervnek is, amelyet az Egyesült Államok szeretne elérni Ukrajna és Oroszország között. Az USA konkrét összeget nem mondott, de kifejezetten az ukrán újjáépítésre hoznának létre egy pénzügyi alapot, amit a korábbi hírek szerint a BlackRock kezelne.
Nemcsak brüsszeli, hanem amerikai terv is az a kiszivárgott dokumentum, amelyre hivatkozva Orbán Viktor miniszterelnök az EU eladósításáról beszélt a legutóbbi EU-csúcs után. A Politico által megszerzett 18 oldalas tervezetből kiderül, hogy a számok nem pontosan úgy néznek ki, ahogy a miniszterelnök mondta, és a terv kifejezetten a háború utáni újjáépítésről szól – írta a 24.hu.
„Az Európai Unió vezetése befogadta az ukránok 800 milliárd dolláros igényét, ami lényegében egy eladósodást jelent” – mondta Orbán Viktor, aki szerint az ukrán igény az, hogy a következő tíz évben 700 milliárdot kapjanak hadikiadásra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Fogjon meg egy WC-kefét, és takarítsa el!” – Így reagált a roma közélet Lázár János „szaros” kijelentésére
Lázár János egy balatonalmádi fórumon a romákat nevezte meg „belső tartalékként” a vonatok takarítására. A kijelentés hatalmas felháborodást keltett, roma civil vezetők a miniszter lemondását is felvetették.
Hatalmas vihart kavart Lázár János építési és közlekedési miniszter csütörtöki megszólalása, amellyel egy balatonalmádi lakossági fórumon a vonatokon takarítandó mosdókról és a magyarországi romákról beszélt. A miniszter úgy fogalmazott: „Ha migránsok nincsenek, és valakinek takarítani kell az InterCityn a mosdót, mert oda egyébként a magyar választópolgárok nem olyan nagy lendülettel jelentkeznek, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák, akkor fel kell tárni a belső tartalékokat. És
a belső tartalék a magyarországi cigányságot jelenti. Ez a valóság.”
A kijelentésre a romaplay.hu-nak nyilatkozó roma közéleti szereplők és civil szervezetek is reagáltak, megalázónak és elfogadhatatlannak nevezve a miniszter szavait.
Rácz Béla, a 1Magyarország Egyesület vezetője szerint Lázár etnikai alapon skatulyázza be a cigányságot.
„A cigányság nem tartalék. Nézzenek körül, a cigányok dolgoznak az építőiparban, vállalkozók, értelmiségiek, valamint a közmunkában is megtalálhatók.
Lázár János kérjen bocsánatot és mondjon le, mert egy miniszter nem beszélhet így!”
– mondta. Orsós János, az Ámbédkar Technikum vezetője szerint a mondat megmutatja, milyen szűk perspektívát szán a kormány a romáknak.
„Azt üzenem Lázár Jánosnak, hogy fogjon meg egy wc kefét, szálljon fel a vonatra, nézzen szembe a saját szarával, mint közlekedési miniszter és takarítsa el!”
Molnár György közgazdász szerint a kijelentés egy olyan kormányzati logikába illeszkedik, amely a szegényeket alacsony presztízsű munkákba tereli.
„Az iskolarendszer tönkretétele, a közoktatás-politika, valamint a közmunka struktúra is erről szól. Előállítani olyan embereket, akiknek nincs lehetőségük a felsőoktatásra.”
A kutató úgy látja, a megoldás nem a kényszerítés lenne: „A megoldás az lenne, hogy a méltatlan munkákat át kéne alakítani és megfizetni, nem pedig erővel belekényszeríteni embereket a vonaton dolgozásra a hidegben, miközben órákat utazik.” Szénási Szilvia, az Uccu Alapítvány vezetője a kijelentést kampánylogikába helyezte: „Felháborító, hogy minden alkalommal, amikor választási kampány van előveszik a cigánykártyát, észreveszik, hogy vagyunk.”
Lázár János a közösségi oldalán reagált a bírálatokra. „A tipikus libsi jóemberkedés. Még azt sem lehet mondani, hogy cigány, csak eltartott kisujjal azt, hogy roma. Nekem egy Csipkejózsika a Rózsadombról ne dumáljon a cigányok integrációjáról…” – írta. A miniszter a kijelentését a bevándorlás elleni érvként állította be, és azzal érvelt, hogy elsőbbséget adna a magyar romáknak a migránsokkal szemben. Hozzátette, szerinte
„a magyar cigányoknak ennél a kormánynál több lehetőséget senki nem teremtett.”
A vita politikai térben is továbbgyűrűzött, Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke „minden határon túlmenőnek” nevezte a kijelentést, és felszólította Lázárt, hogy „takarodjon a közéletből”. A vita hátteréhez tartozik, hogy a miniszter korábban több ígéretet tett a MÁV-szolgáltatások javítására, bejelentve, hogy az InterCity-ken folyamatos takarítás lesz, és milliárdos nagyságrendű forrást biztosítanak a mosdók felújítására.
A romaplay.hu megkereste Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztost, aki a cikk megjelenéséig nem válaszolt, valamint Aba Horváth Istvánt, a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának elnökét, aki rövid reakció után közölte, nem kíván hozzájárulni a cikkhez.
Hatalmas vihart kavart Lázár János építési és közlekedési miniszter csütörtöki megszólalása, amellyel egy balatonalmádi lakossági fórumon a vonatokon takarítandó mosdókról és a magyarországi romákról beszélt. A miniszter úgy fogalmazott: „Ha migránsok nincsenek, és valakinek takarítani kell az InterCityn a mosdót, mert oda egyébként a magyar választópolgárok nem olyan nagy lendülettel jelentkeznek, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák, akkor fel kell tárni a belső tartalékokat. És
a belső tartalék a magyarországi cigányságot jelenti. Ez a valóság.”
A kijelentésre a romaplay.hu-nak nyilatkozó roma közéleti szereplők és civil szervezetek is reagáltak, megalázónak és elfogadhatatlannak nevezve a miniszter szavait.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bejelentés: Orbán Anita lett a Tisza Párt külügyi vezetője
Orbán Anita a Vodafone Group globális igazgatói székét cserélte le a Tisza Párt külügyi szakértői posztjára. A tapasztalt diplomata a párt kormányzati felkészülésének külpolitikai vezetőjeként dolgozik.
Bemutatta külügyi szakértőjét a Tisza Párt: Orbán Anita londoni topmenedzseri pozícióból tér haza, hogy a párt kormányzati felkészülését segítse. Magyar Péter a Facebook-oldalán jelentette be a hírt, és egyúttal közölte, hogy a Tisza potenciális külügyminiszterének elsődleges feladata „a valódi magyar szuverenitás helyreállítása lesz”.
Orbán Anita tapasztalt diplomata és a nemzetközi üzleti világ egyik legmagasabbra jutó magyar női vezetője, aki egyszerre lát rá a diplomáciára, a kül- és energiapolitikára, valamint a nemzetközi nagyvállalatok döntéshozatalára. A Tiszához való csatlakozása előtt a berettyóújfalui születésű szakember a Vodafone Groupnál dolgozott: 2021-től 2023-ig a magyarországi Vodafone vezérigazgató-helyettese volt, majd Londonban a telekommunikációs cég globális igazgatójaként felelt a köz- és kormányzati kapcsolatokért, a társadalmi felelősségvállalásért és a fenntarthatóságért.
Öt éve megszakítás nélkül szerepel a legbefolyásosabb magyar üzleti szereplők Forbes-listáján.
2010-ben a Fidesz egyéni képviselőjelöltjeként indult volna Újbudán, de egészségügyi okokra hivatkozva visszalépett. A kormányváltást követően a Külügyminisztériumban vállalt szerepet, ahol a ciklus végéig Magyarország energiabiztonságért felelős utazó nagykövete lett. Még ezt megelőzően, 2008-ban az Egyesült Államokban jelent meg Power, Energy, and the New Russian Imperialism című könyve, amelyben erősen bírálta Vlagyimir Putyin orosz birodalmi terveit. Korábban a Heti Válasz külpolitikai rovatát is vezette.
A bejelentéshez készült videóban kiemelik, hogy
Orbán Anita kiváló kapcsolatokat ápol a visegrádi országok több politikai és gazdasági vezetőjével, és egyik fő célja a lengyel–magyar kapcsolatok újjáélesztése.
Korábban lapunk beszámolt róla, hogy a mostani bejelentést megelőzően már több kulcsterület felelősét is megnevezték. A gazdaságfejlesztési és energetikai területet Kapitány István, a Shell korábbi globális alelnöke vezeti. A társadalompolitikáért Bódis Kriszta, az agráriumért Bóna Szabolcs, az egészségügyért Hegedűs Zsolt, a sportért Kulcsár Krisztián, a honvédelemért pedig Ruszin-Szendi Romulusz felel. A párt alelnöke és turisztikai szakértője Forsthoffer Ágnes, a költségvetési és adópolitikáért Kármán András, míg a programalkotásért és a kormányzati felkészülésért Tanács Zoltán felel.
Bemutatta külügyi szakértőjét a Tisza Párt: Orbán Anita londoni topmenedzseri pozícióból tér haza, hogy a párt kormányzati felkészülését segítse. Magyar Péter a Facebook-oldalán jelentette be a hírt, és egyúttal közölte, hogy a Tisza potenciális külügyminiszterének elsődleges feladata „a valódi magyar szuverenitás helyreállítása lesz”.
Orbán Anita tapasztalt diplomata és a nemzetközi üzleti világ egyik legmagasabbra jutó magyar női vezetője, aki egyszerre lát rá a diplomáciára, a kül- és energiapolitikára, valamint a nemzetközi nagyvállalatok döntéshozatalára. A Tiszához való csatlakozása előtt a berettyóújfalui születésű szakember a Vodafone Groupnál dolgozott: 2021-től 2023-ig a magyarországi Vodafone vezérigazgató-helyettese volt, majd Londonban a telekommunikációs cég globális igazgatójaként felelt a köz- és kormányzati kapcsolatokért, a társadalmi felelősségvállalásért és a fenntarthatóságért.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Trump belegázolt a brit hősök emlékébe, Harry herceg arra emlékeztette, hogy az áldozatok megérdemlik a tiszteletet
Az amerikai elnök kétségbe vonta a NATO-szövetségesek afganisztáni harctéri szerepét. Kijelentése után a brit miniszterelnök és a veteránok is azonnali elhatárolódást sürgettek.
„Nem voltak a frontvonalon.” Donald Trump január 22-én, a davosi Világgazdasági Fórumon egy interjúban ezzel a mondattal söpörte le a NATO-szövetségesek, köztük a britek afganisztáni szerepvállalását. A kijelentés azonnali és egységes felháborodást váltott ki a brit politikai elitből, a kormányfőtől a veteránokon át a királyi család tagjáig. Trump az interjúban azt is megkérdőjelezte, hogy a szövetségesek ott lennének-e Amerika mellett, „ha valaha szükség lenne rá”, számolt be róla a BBC.
Keir Starmer miniszterelnök élesen elítélte az amerikai elnök szavait.
„Sértőnek és, őszintén szólva, felháborítónak tartom Trump elnök megjegyzéseit” – mondta, emlékeztetve arra, hogy a konfliktusban 457 brit katona vesztette életét. A Downing Street szóvivője hivatalos közleményben szögezte le, hogy
Trump „tévedett, amikor megpróbálta csökkenteni a NATO-csapatok szerepét”, és megerősítette, hogy a brit hadsereg büszke az afganisztáni szolgálatára.
A politikai reakciók mellett a legfájdalmasabb hangok a katonacsaládoktól érkeztek. Diane Dernie, akinek fia, Ben Parkinson az afganisztáni háború legsúlyosabban sérült brit veteránja, kendőzetlen őszinteséggel fogalmazott. „Ez a létező legsúlyosabb sértés” – jelentette ki, majd felszólította a brit miniszterelnököt, hogy kérje számon az amerikai elnököt. A felháborodás pártokon átívelt: Sir Ed Davey, a Liberális Demokraták vezetője úgy fogalmazott: „Trump hogy meri megkérdőjelezni az áldozatukat?”
A vitába ritka, személyes hangú közleménnyel szállt be Harry herceg, aki maga is két alkalommal szolgált Afganisztánban.
„2001-ben a NATO a története során először – és eddig egyetlenegyszer – hivatkozott az 5. cikkelyre. Szolgáltam ott. Egy életre szóló barátságokat kötöttem ott. És barátokat veszítettem el ott. Ezek az áldozatok megérdemlik, hogy őszintén és tisztelettel beszéljenek róluk” – idézte a herceget a lap.
A vita hátterében Trump régóta hangoztatott álláspontja áll, miszerint az európai szövetségesek nem költenek eleget a védelemre.
Ennek a narratívának adott némi alapot Mark Rutte NATO-főtitkár, aki szintén Davosban beszélt arról, hogy az európai országok az elmúlt években jelentősen növelték a védelmi kiadásaikat. „Donald Trump nélkül ez soha nem történt volna meg” – ismerte el Rutte a NATO hivatalos leirata szerint, utalva arra, hogy Trump nyomásgyakorlása is szerepet játszott a pozitív változásban.
„Nem voltak a frontvonalon.” Donald Trump január 22-én, a davosi Világgazdasági Fórumon egy interjúban ezzel a mondattal söpörte le a NATO-szövetségesek, köztük a britek afganisztáni szerepvállalását. A kijelentés azonnali és egységes felháborodást váltott ki a brit politikai elitből, a kormányfőtől a veteránokon át a királyi család tagjáig. Trump az interjúban azt is megkérdőjelezte, hogy a szövetségesek ott lennének-e Amerika mellett, „ha valaha szükség lenne rá”, számolt be róla a BBC.
Keir Starmer miniszterelnök élesen elítélte az amerikai elnök szavait.
„Sértőnek és, őszintén szólva, felháborítónak tartom Trump elnök megjegyzéseit” – mondta, emlékeztetve arra, hogy a konfliktusban 457 brit katona vesztette életét. A Downing Street szóvivője hivatalos közleményben szögezte le, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
