Véglegessé vált: leminősítették a magyar ombudsmant a külföldi kollégái - jelentette a Magyar Helsinki Bizottság.
A testület szerint Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa és hivatala nem foglalkozik megfelelően számos emberi jogi problémával, beleértve a sérülékeny etnikai kisebbségeket, LMBT+ embereket, menekülőket és bevándorlókat érő jogsértéseket. Azt is nehezményezik, hogy nem védelmezte meg a civileket, a sajtószabadságot és a bíróságok függetlenségét, politikailag érzékeny kérdésekben pedig nem fordult az Alkotmánybírósághoz. Mindez az ombudsman függetlenségének a hiányát is mutatja a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetségének (GANHRI) döntése szerint.
Ezért az eddigi „A” kategóriából a „B”-be sorolták át a magyar emberi jogi állami intézményt. A leminősítés azt jelenti, hogy a mi ombudsmanunknak nincs szavazati joga és nem viselhet tisztséget a Világszövetségben, csak megfigyelőként vehet részt a szövetség találkozóin, és nem vehet részt aktívan az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának munkájában. Vagyis most már formálisan is kikerült a komolyan vehető ombudsmanok tekintélyes klubjából.
A Helsinki Bizottság tavaly több civil szervezet segítségével írt árnyékjelentésében részletesen elemezte az ombudsman tevékenységét, ők is arra a következtetésre jutottunk, mint a világszövetség.
"Az ombudsmannak jó féléve volt arra, hogy függetlenségét demonstrálja a (GANHRI) előtt. Ez sem sikerült, a tűzoltás nem sikerülhetett. Hogy mennyire bántja őt a leminősítést? Nem tudjuk, mert eddig nem tárta a közvélemény elé még magát a tényt sem.
Minket viszont magyar állampolgárként és civil jogvédőként is elszomorít a hazai ombudsmani intézmény leminősítése. Ám azt is látni kell, hogy a világszövetség döntése a siralmas, de valóságos helyzet ismeretén alapul. Az utóbbi években a magyar állam maga értékelte le „a nép ügyvédjét”, szűkítette le a polgárok jogvédelmi lehetőségeit" - fűzte hozzá az emberi jogvédő civil szervezet a Facebookon közzétett közleményében.
Véglegessé vált: leminősítették a magyar ombudsmant a külföldi kollégái - jelentette a Magyar Helsinki Bizottság.
A testület szerint Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa és hivatala nem foglalkozik megfelelően számos emberi jogi problémával, beleértve a sérülékeny etnikai kisebbségeket, LMBT+ embereket, menekülőket és bevándorlókat érő jogsértéseket. Azt is nehezményezik, hogy nem védelmezte meg a civileket, a sajtószabadságot és a bíróságok függetlenségét, politikailag érzékeny kérdésekben pedig nem fordult az Alkotmánybírósághoz. Mindez az ombudsman függetlenségének a hiányát is mutatja a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetségének (GANHRI) döntése szerint.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter válaszolt arra, hogy ha csak egy fideszest juttathatna börtönbe, ki lenne az
A tiszás politikus több kérdésre is válaszolt kedd esti videójában. Arról is kérdezték, hogy javasolja-e a fiataloknak, hogy külföldi egyetemen tanuljanak tovább.
Ismét kérdezz-felelek videót tett közzé Magyar Péter. A Tisza Párt vezetőjétől többek között megkérdezték azt is, hogy mitől fél, amire azt válaszolta, hogy nem fél.
Az egyik kérdező arról érdeklődött, mi a véleménye arról, ha a fiatalok külföldre mennek egyetemre.
„Szerintem kaland, tapasztalat, nyelvtudás. De aztán gyertek haza!”
- válaszolta a politikus.
A videóból az is kiderül, hogy az első autója egy használt Volkswagen Polo volt. Még Varga Judittal közösen vették, és a volt felesége azt mondta neki, hogy addig nem szül gyereket, amíg Magyar nem tanul meg jól vezetni.
Magyar Péter egy kérdésre azt is elárulja, hogy az igazán nagy álmai nem politikai irányultságúak. Az utolsó előtti kérdés pedig arról szólt, hogy ha csak egy fideszest juttathatnának börtönbe, de őt garantáltan, akkor ki lenne az.
„Én nem fogok semmilyen fideszest börtönbe juttatni. Ez nem az én feladatom, hanem az igazságszolgáltatásé”
Ismét kérdezz-felelek videót tett közzé Magyar Péter. A Tisza Párt vezetőjétől többek között megkérdezték azt is, hogy mitől fél, amire azt válaszolta, hogy nem fél.
Az egyik kérdező arról érdeklődött, mi a véleménye arról, ha a fiatalok külföldre mennek egyetemre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor üzent a Csík zenekar énekesnőjének, aki felháborodott azon, hogy egy drag queen táncolt a hangjára a Pride-on
A miniszterelnök szerint Majorosi Mariannával van az ország többsége, és ne hagyja magát. Az énekesnő azt kifogásolta, hogy nem közölték vele előre a dal felhasználását.
Áll a bál a szombati Budapesti Pride egyik színpadi műsorszáma körül. A szóban forgó produkció során a Mia Szösz néven ismert előadó kokárdával a mellkasán táncolt, miközben a hangszórókból a Csík zenekar által előadott Most múlik pontosan című dal szólt.
Kedden aztán előbb a zenekar énekesnője, Majorosi Marianna szólalt meg a műsorszámmal kapcsolatban Orbán Viktor posztja alatt. A miniszterelnök a szóban forgó táncról osztott meg egy videót közösségi oldalán. Majd nem sokkal később a dal eredetijét jegyző Quimby zenekar is posztolt a Facebookon.
Majorosi egy kommentben azt írta: szerinte nem helyes, hogy előzetes engedélye nélkül került a hangja egy politikai tartalom mellé. A Quimby tagjai pedig azt kérték, hogy legközelebb előre jelezzék, ha a dalaikat felhasználná bárki.
Kedden este Orbán Viktor egy külön posztban reagált az énekesnő hozzászólására.
„Kedves Majorosi Marianna! Az ország többsége Önnel van, ne hagyja magát!”
Áll a bál a szombati Budapesti Pride egyik színpadi műsorszáma körül. A szóban forgó produkció során a Mia Szösz néven ismert előadó kokárdával a mellkasán táncolt, miközben a hangszórókból a Csík zenekar által előadott Most múlik pontosan című dal szólt.
Kedden aztán előbb a zenekar énekesnője, Majorosi Marianna szólalt meg a műsorszámmal kapcsolatban Orbán Viktor posztja alatt. A miniszterelnök a szóban forgó táncról osztott meg egy videót közösségi oldalán. Majd nem sokkal később a dal eredetijét jegyző Quimby zenekar is posztolt a Facebookon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Reggel nyolc után már több tucat ember gyűlt össze a Dunai Vasmű kapuja előtt. Újabb elbocsátási hullám indult a Dunaferr egyik utódcégénél: ezúttal 800 dolgozónak kellett távoznia, derül ki az RTL Híradóból. A múlt héten már 1700 embert küldtek el, így már több mint 2500 család érintett.
Sokan közülük évtizedek óta ugyanott dolgoztak. Egy férfi azt mondta, 1989 óta dolgozik a cégnél. Arra a kérdésre, hogy most mi következik, csak annyit mondott: sehová nem veszik fel.
A dolgozók attól tartanak, hogy nem találnak új munkahelyet. A kormány korábban átképzési programokat ígért, ám erről egyelőre semmilyen információt nem kaptak az érintettek.
A Kormányhivatal közleményt adott ki a helyzetről. Ebben azt írják: „jelenleg is képzési lehetőségeket biztosít azok számára, akik új munkahely megtalálására törekednek”, valamint hogy „felvették a kapcsolatot a régió kiemelt foglalkoztatóival, hogy felmérjék a képzési kínálatot és a potenciális elhelyezkedési lehetőségeket”.
A gyár története egészen a szocializmus idejéig nyúlik vissza: akkoriban a Dunai Vasmű az ország egyik meghatározó üzeme volt. A rendszerváltás után privatizálták, azóta több tulajdonosa is volt – köztük orosz és ukrán cégek –, majd néhány éve, állami segítséggel, a Liberty Steel indiai vállalat vette át.
Miközben a gyárban épp embereket bocsátottak el, a város másik oldalán sajtótájékoztatót tartottak. Soltész Miklós államtitkár és Mészáros Lajos, a térség országgyűlési képviselője egy leendő köztéri szoborról beszélt a helyi katolikus plébánia előtt. A projektet az állam 20 millió forinttal támogatja.
Az RTL Híradója megkérdezte, hogy a politikusok ellátogatnak-e a gyárhoz is. Soltész Miklós úgy fogalmazott: „Teljesen természetesen a képviselő úr és azok, akik ezen a területen dolgoznak, az ő feladatuk, hogy segítsenek és ahogy eddig is segített a kormány biztos, hogy segíteni fog.”
Mészáros Lajos viszont nem tudott elmenni a Vasműhöz: „Nem, mert egyéb programom van” - mondta a csatorna kérdésére.
A képviselő a híradónak arról is beszélt, hogy információi szerint a hengermű tovább működhet, és reméli, hogy a most elbocsátott dolgozók felét visszavehetik.
Ha viszont nem érkezik új befektető, Dunaújváros környékén körülbelül 2500 embernek kellene munkát találni – miközben információk szerint a régióban ennél jóval kevesebb betöltetlen állás van.
Az RTL Híradó teljes riportját itt lehet megnézni:
Reggel nyolc után már több tucat ember gyűlt össze a Dunai Vasmű kapuja előtt. Újabb elbocsátási hullám indult a Dunaferr egyik utódcégénél: ezúttal 800 dolgozónak kellett távoznia, derül ki az RTL Híradóból. A múlt héten már 1700 embert küldtek el, így már több mint 2500 család érintett.
Sokan közülük évtizedek óta ugyanott dolgoztak. Egy férfi azt mondta, 1989 óta dolgozik a cégnél. Arra a kérdésre, hogy most mi következik, csak annyit mondott: sehová nem veszik fel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nyáry Krisztián a drag queen-botrányról: Majorosi Mariannának és a Quimbynek jogi értelemben nincs igaza
Az író, irodalomtörténész szerint miközben egy cég a gatyát is leperelheti azokról, akik a logóját használják, addig a művészek legfeljebb csak morgolódhatnak, ha a szellemi termékükről van szó.
Különvéleményt fogalmazott Nyáry Krisztián a Pride drag queen műsora kapcsán, ami alatt a Csík zenekar előadásában szólt a Quimby Most múlik pontosan című dala. A színpadi produkcióról Orbán Viktor kedden posztolt egy videót, amihez a zenekar énekesnője, Majorosi Marianna szólt hozzá. Azt írta: szerinte nem helyes, hogy előzetes engedélye nélkül került a hangja egy politikai tartalom mellé. Nem sokkal később a Quimby is bejegyzést tett közzé az ügyben. Ők azt kérték, hogy legközelebb előre jelezzék, ha a dalaikat bárki felhasználná.
„A művészeknek morális értelemben igaza van – jogi értelemben azonban sajnos nincs. Egy szabadtéri rendezvényen, legyen az akár politikai tüntetés vagy pártrendezvény, nem kell engedélyt kérni a jogtulajdonosoktól, hanem utólag, az Artisjus díjfelosztási mechanizmusán keresztül részesülnek (nem túl jelentős) jogdíjban”
- fejti ki posztjában Nyáry Krisztián. Az író, irodalomtörténész hozzátette, hogy ez nem csak Magyarországon van így, majd több külföldi példát is megemlít:
„Nagy port vert fel, amikor Bruce Springsteen, az R.E.M., a Queen vagy Adele tiltakozott amiatt, hogy a szerzeményeiket úgy használták fel politikai rendezvényeken, hogy senki nem kérdezte meg őket, egyetértenek-e ezzel.”
„Magyarországon egyetlen vékony szál jelent jogi védelmet: ha felmerül a mű integritásának sérelme. Ez történik például, ha egy vallásos himnuszt egy ateizmus népszerűsítő, vallást gúnyoló rendezényen játszanak le, vagy egy békés szerzeményt uszításra használnak. Az ennél kevésbé egyértelmű eseteket azonban elég nehéz peresíteni. Ez így nincs jól” - szögezi le Nyáry.
„A dal a szerző életében és halála után 70 évig nem közkincs, hanem a szerző elidegeníthetetlen szellemi tulajdona. Jogos elvárása, hogy előzőleg kikérjék a véleményét, felhasználhatják-e a dalát. Lehet, hogy odaadja, csak a kérdezés gesztusára tart igényt. Lehet, hogy nem adja, mert nem ért egyet a rendezvény céljával. Lehet, hogy azért nem adja, mert semmilyen politikai felhasználással nem ért egyet.
Egy cég lepereli rólad a gatyát, ha a logóját vagy jelmondatát engedély nélkül használod. A művész legfeljebb morgolódhat, ezzel kitéve magát mindenféle indulatos támadásoknak”
– magyarázza el részletesen Nyáry Krisztián.
„Tedd fel magadnak a kérdést: Szeretnéd-e, ha egy politikai gyűlésen a megkérdezésed nélkül kivetítenék a neved támogatóként? Egy dal kapcsán a jelenlévők nagy része joggal hiszi, hogy kedvenc előadója vagy dalszerzője is egyetért az adott politikai követelésekkel. Amikor pedig a szabadság követeléséről van szó, különösen jó lenne, ha a művész szabadon dönthetne legfontosabb tulajdonáról, az alkotásáról” - írja zárásképp a bejegyzésben.
Különvéleményt fogalmazott Nyáry Krisztián a Pride drag queen műsora kapcsán, ami alatt a Csík zenekar előadásában szólt a Quimby Most múlik pontosan című dala. A színpadi produkcióról Orbán Viktor kedden posztolt egy videót, amihez a zenekar énekesnője, Majorosi Marianna szólt hozzá. Azt írta: szerinte nem helyes, hogy előzetes engedélye nélkül került a hangja egy politikai tartalom mellé. Nem sokkal később a Quimby is bejegyzést tett közzé az ügyben. Ők azt kérték, hogy legközelebb előre jelezzék, ha a dalaikat bárki felhasználná.
„A művészeknek morális értelemben igaza van – jogi értelemben azonban sajnos nincs. Egy szabadtéri rendezvényen, legyen az akár politikai tüntetés vagy pártrendezvény, nem kell engedélyt kérni a jogtulajdonosoktól, hanem utólag, az Artisjus díjfelosztási mechanizmusán keresztül részesülnek (nem túl jelentős) jogdíjban”
- fejti ki posztjában Nyáry Krisztián. Az író, irodalomtörténész hozzátette, hogy ez nem csak Magyarországon van így, majd több külföldi példát is megemlít:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
