A Múzeumkertben tartották a március 15-i állami ünnepséget, ennek részeként mondott beszédet a miniszterelnök is.
A magyar szabadság eszméje és eredete ezer évre is visszanyúlik, és biztosan sok ezer évig halad még a csillagok között. A magyar szabadság eszménye örökkévaló és időtlen, és 170 évvel ezelőtt egyetlen hellyel, Pest-Budával forrt össze, a magyar szabadság akkor testet öltött - kezdte ünnepi beszédét Orbán Viktor a Múzeumkörúton.
"Március 15-e nekünk nem szokványos ünnep, hanem szakrális pillanat"
- tette hozzá a miniszterelnök, aki szerint március 15. a magyarok számára rendelt nap, és ez is így marad, amíg egyetlen magyar él a Földön.
A kormányfő szerint a nagy boldog tavasz előtt emlékeztetnünk kell magunkat néhány dologra, például a nemzeti hivatásunkra és a haza mindent megelőző ügyére. Aztán egy évig a következő számvetésig mindenki mehet a dolgára - mondta.
"Hosszú évek óta hallgatjuk, azt mondják, mi vagyunk a múlt" - fogalmazott Orbán, aki szerint ezt mondták 1848-ban, és 1956-ban is, "ma pedig azt mondják, hogy a jövő a szivárványos világbirodalomé".
Hozzátette:
"a nagy víz túloldalán fordulat történt, és kiderült, hogy mi vagyunk a jövő. A jövő a patriótáké és a független nemzeteké".
Orbán szerint azt is mondták, hogy el vagyunk szigetelve. "Ezt mondták 1848-ban is, aztán mégis a magyaroktól volt hangos a világ" - jegyezte meg.
Orbán szerint most is ezt mondják, és mégis mindenki ránk kíváncsi. De mégis miért? - teszi fel a kérdést
"Biztosan nem a gazdaságunk mérete, hadseregünk tűzereje miatt. Mi van nekünk, ami nekik ott, nyugaton nincs?"
- folytatja a miniszterelnök, aki szerint a magyar ember akkor van elemében, amikor a szabadságáért harcol.
"Szabadságharcosok vagyunk, tudjuk, hogyan kell kivívni a szabadságot, hogyan kell megvédeni a szabadságot" - fogalmaz a miniszterelnök, aki szerint ez a mi védjegyünk, a DNS-ünk, és amire a világnak szüksége van.
"Ezért jön hozzánk a fél világ Bécstől Washingtonig"
- fogalmazott.
A mi szabadságharcunk viszont most sem csak a magyarok ügye, a csatát ugyanis valójában a "nyugati világ lelkéért vívják".
A kormányfő szerint a "birodalom" le akarja cserélni idegen földről érkező emberekre a népet, "a birodalom le akarja rúgni magáról a keresztény akaratot" és a béke helyett a háborút akar. "Nem engedtük, hogy elfoglalják a parlamentet, az országot és a kormányt".
A miniszterelnök ezután arról beszélt, hogy
"Tizenöt éve már, hogy nem bírnak velünk, és minden fegyverük kicsorbul rajtunk. Nem boldogultak se zsarolással, se pénzzel, se fenyegetéssel, se brüsszeli nyomással".
Orbán megjegyezte: négy választást nyertek zsinórban, és 15 éve nem horpadnak be a védvonalaik. Szerinte ők azok, akik nem térdeltek le sem Brüsszelnek, sem Sorosnak, sem a liberális amerikai birodalomnak. "Kibírtuk, kitartottunk"- mondta.
Arról is beszélt, hogy ők el tudnak számolni a gyerekeik és az unokáik előtt, lesz mit folytatniuk.
A magyar szabadságok titka, hogy a magyar sose csak magáért, hanem a nemzetért is harcol - mondta Orbán, aki szerint a magyar a hazája nélkül nem tud élni.
"A szabadság a nemzeté, ez az ország a miénk, máséra nem vágyunk, ezt viszont nem adjuk. Nem kötünk alkut! Nem, nem soha!"
- fogalmazott.
Orbán szerint, ahogy a nemzet örök, úgy a birodalmak sem változnak. Szerinte a birodalmak mind ugyanazt akarják, és mindig akad egy birodalom, aki a magyarok szabadságára pályázik, és most Brüsszel pályázik erre.
Szerinte "Brüsszel most úgy akar uralkodni rajtunk, mint régen a bécsi udvar helytartói tették".
"Az orvosság nem az, hogy hátat fordítunk az Európai Uniónak. Éppen ellenkezőleg: nem kifelé, hanem befelé kell mennünk. Elfoglaljuk, és megváltoztatjuk"
- fogalmazott Orbán, aki szerint a történelem majd ott is fordulni fog, és "eljön az idő, minden számlát ki fogunk egyenlíteni".
Orbán arról is beszélt, hogy ők építették fel a világ egyetlen patrióta gazdaságát, visszavették a magyar energiarendszert, visszaverték Brüsszel minden ármánykodását, ami a spekulánsok kezére akarta játszani a magyarok pénzét, és még a háború három évét is kibírták.
Azt mondta, hogy a gazdasági nehézségek ellenére megcsinálják egész Európa legnagyobb adócsökkentését, és kialakítják a világ első családközpontú gazdaságát, így már csak egyetlen feladatuk marad: megvédeni ezt a brüsszeli támadásoktól.
A miniszterelnök szerint Brüsszelben "fejest ugrottak az orosz–ukrán háborúba", de Magyarország ebből kimaradt.
"Uniót, de Ukrajna nélkül"
- fogalmazott Orbán, aki szerint Magyarország nélkül erről a kérdésről nem lehet dönteni.
1848. március 15-e mámoros napját a higgadt és bölcs áprilisi törvények követték, amik védelem alá helyezték a március 15-én kivívott szabadságot - mondta Orbán Viktor ünnepi beszédében. A miniszterelnök szerint ez pontosan így lesz.
"A mai ünnepi összesereglés után jön a húsvéti nagytakarítás: átteleltek a poloskák. Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat"
- fogalmazott a miniszterelnök, aki hozzátette: "felszámoljuk az egész árnyékhadsereget. Ők a mi újkori labancaink, a brüsszeli kegyencek, akik hazájuk ellenében pénzért a birodalom szekerét tolják. Túl régóta vannak itt. Túl sok mindent éltek túl, túl sok helyről kaptak pénzt".
Orbán szerint
"1848-ban császármadarak ültek a nyakunkba, most meg Weber-fiókák kárognak a fejünk fölött".
A miniszterelnök hozzátette: éppen elég volt belőlük.
"Tavaszi szél vizet áraszt, hadd vigye őket. Rajtuk a skarlátbetű, sorsuk a szégyen és megvetés. Ha van igazság, márpedig van, a pokolban külön bugyor várja őket"
- fogalmazott Orbán, aki ezután azt üzente:
"Ismerünk benneteket. Hiába bújtatok új európai pártgúnyába, a gazdáitok ugyanazok, a terveitek is ugyanazok, de ne reménykedjetek, mert a sorsotok is ugyanaz lesz: legyőzünk benneteket újra és újra, mert fényesebb a láncnál a kard".
"A Jóisten mindannyiunk fölött, Magyarország mindenek előtt" – zárta beszédét a miniszterelnök.
