Legalább 16 ezer lakáshiteles került nehéz helyzetbe, miközben 10 százalékkal nőtt a hazai hitelállomány
Tavaly év végén a magyarországi lakáshitel-állomány 4004 milliárd forint volt, 10 százalékkal, mintegy 373 milliárd forinttal több az előző évinél - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Lakossági lakáshitelezés, 2020 című kiadványából. Az adatok alapján a hitel nagysága nőtt, az engedélyezett és folyósított kölcsönök száma viszont csökkent – ez azt jelenti, hogy egy hitelszerződésre már magasabb összeg jut, mint korábban. Az Azénpénzem.hu szerint nem mindegy viszont, hogy a támogatottak vagy a támogatás nélküliek adatait vizsgáljuk. A helyzet ugyanis a két területen egészen más.”
Tavaly 90 ezer lakáshitelt engedélyeztek, összesen 918 milliárd forint értékben. Ebből a KSH adatai szerint minden harmadik lakossági hitelt támogatott az állam, ami nélkül a hitelpiac most még nehezebb helyzetben lenne.
A felmérés azt mutatja, hogy ezzel szemben az engedélyezett és támogatott lakáshitelek száma 41%-kal, az összege pedig 16%-kal magasabb, az átlagos hitelösszeg pedig 10,1 millió forintról 8,3 millió forintra csökkent az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A problémamentes hitelek aránya 2020-ban meghaladta a 97 százalékot, a nem teljesítő hitelek aránya 2,4 százalék volt, ami kedvezően alakult az egy évvel korábbi 2,7 százalékhoz képest, a nem teljesítő hitelek száma pedig 2020 végére 18 ezerről 16 ezerre csökkent.
Továbbá kiderült az is, hogy az eredményeket annak tükrében kell vizsgálni, hogy tavaly márciusban a pandémia hatásainak mérséklésére a vártál is szélesebb körben vezették be a törlesztési moratóriumot, amit az MTI által közzétett információk szerint év végéig a lakáshitelek 43 százalékánál, mintegy 286 ezer esetben vették igénybe, az érintett hitelek összege pedig 1803 milliárd forint volt, és a lakáshitel-állomány 45 százalékát jelentette.
A GKI Gazdaságkutató szerint elképzelhető, hogy idén bedőlnek a lakáshitelek, de a jövő évi választások tekintetében valószínűsíthető, hogy a kormány meghosszabbítja a törlesztési moratóriumot. Az intézet kutatása szerint a moratórium megszüntetése esetén a teljes lakossági hitelállomány 15-20 százaléka kerülne nehéz helyzetbe.