HÍREK
A Rovatból

Legalább 16 ezer beteget küldhettek haza a kórházi ágyak kiürítése miatt

Szél Bernadett számolt be arról, hogy a februárt követő két hónapban átlagosan 16-24 ezerrel kevesebb beteget ápolhattak a kórházak kiürítése miatt.


Felkerültek a kórházi fekvőbeteg-ellátásra vonatkozó áprilisi adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő honlapjára. "Ezekből már számolással tudunk következtetni arra, hogy hány embert küldhettek haza a kórházakból, ugyanis ezek az adatok nemcsak a kórházi ágyak számát, de az ágykihasználtságot is mutatják" - írta Facebook-oldalán Szél Bernadett. A független országgyűlési képviselő posztjában arról is ír, hogy ezek azok az adatok, amiket korábban Kásler Miklós "nem adott ki közérdekű adatkérésben".

A miniszteri utasítás arra vonatkozott, hogy április 15-ig szabadítsák fel a kórházak ágyaik 60 százalékát, ez pedig az adatok alapján meg is történt - derül ki a képviselő posztjából.

"Az áprilisi átlagos ágykihasználtság 41,2 százalék volt (az aktív ágyaké 39,3 százalék, a krónikus ágyaké 44,5 százalék). Márciusról áprilisra átlagosan 8929 ággyal kevesebb volt használatban az aktív fekvőbeteg-ellátásban és 7400-zal kevesebb a krónikus fekvőbeteg-ellátásban. Ez azt jelenti, hogy márciusról áprilisra átlagosan 16 329 ággyal csökkent a használatban levő ágyak száma, vagy másként fogalmazva, átlagosan ennyivel kevesebb ágyon ápoltak beteget"

- fogalmaz posztjában Szél Bernadett.

Ugyanakkor már márciusban is voltak miniszteri utasítások bizonyos kórházi ágyak felszabadítására és korlátozták a betegfelvételt is. Ezért Szél Bernadett szerint a februári és az áprilisi adatokat is érdemes összevetni.

"Ha így nézzük, majdhogynem megfeleződött az aktív és krónikus ágyak kihasználtsága február és április között. Ez átlagosan 24 466-os csökkenést jelent"

- fogalmaz a képviselő.

Szél Bernadett szerint pedig "különösen durva, hogy a krónikus ágyakon belül a rehabilitációs ágyak kihasználtsága 57 százalékpontot esett február és április között. Míg februárban még 87,6 százalék volt az ágykihasználtság a rehabilitációs osztályokon, áprilisra ez 30,3 százalékra csökkent, ami átlagosan 8690 ágyat jelent".

A képviselő szerint ezek az adatok azt mutatják, hogy

"brutális gyorsasággal zajlott a kórházi ágyak kiürítése és átlagosan 16-24 ezerrel kevesebb beteget ápolhattak a februárt követő két hónapban."

Szél Bernadett posztjában arról is ír, hogy az EMMI lépcsőzetesen 32 917 ágyat akart szabaddá tenni a koronavírusos betegek fogadására. A képviselő úgy fogalmazott, "a most publikált adatok szerint ezek döntő részén korábban betegápolás folyt".

"Történelmi tett? Igen: negatív előjellel"

- fűzte hozzá Szél Bernadett, arra utalva, hogy Orbán Viktor szerint történelmiek Kásler Miklós eredményei a járvány elleni védekezésben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Török Gábor: A nyár újdonsága, hogy Orbán Viktor Hatvanpuszta miatt védekezik
A politológus szerint Orbán kommunikációs offenzívája inkább pótcselekvés volt. A Tisza Párt viszont inkább túl akarta élni a nyarat, hogy a kampányra koncentrálhasson.


„Valahogy a miniszterelnökre sohasem tudott átcsúszni az a kép, hogy ő is a jachtozók között van. Szijjártó Pétert lehetett jachton fényképezni, Lázár Jánost lehetett a batidai kastélyhoz kötni, de Orbán Viktort nem” – mondta Török Gábor a 24.hu Törökülés című műsorában.

Hozzátette:

„Az újdonsága ennek a nyárnak, hogy ő az, aki Hatvanpuszta miatt védekezik, akinek a nyaralása kapcsán ezek a témák előkerültek, ő van a középpontban. Sokkal ártalmasabb, mint bármikor korábban.”

Szóba került az is, hogy Török Gábor hosszú idő után újra találkozott Orbán Viktorral, amikor közösen fagyiztak. A beszélgetésről így mesélt: „Meggyőződésem, hogy a bogarakat nem lehet az íróasztal mellől szemlélni, hanem ki kell menni a rétre. Úgyhogy én ezeknek a lehetőségeknek mindig nagyon örülök. Közelről megfigyelni a bogarakat és velük beszélni, kérdéseket feltenni, egyáltalán látni a gondolkodásukat, az szerintem egy politikai elemző számára nagyon hasznos. Igyekszem elkerülni, hogy közben bogárrá váljak.”

A politológus szerint bár az elmúlt hónapokban sok minden zajlott a politikában, a nyarat mindkét fél igyekezett nyugodtan átvészelni. Orbán Viktor kommunikációs offenzíváját pótcselekvésnek nevezte, ami a Fidesz saját táborának szólhatott, hogy Magyar Péterrel szemben erőt mutasson. A Tisza Párt ezzel szemben inkább túl akart lenni ezen az időszakon, hogy a kampányra tudjon koncentrálni, hiszen náluk a jelöltállítás jelenthet komoly kihívást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter szerint Orbán Ráhel és Tiborcz István elhagyta az országot
A politikus információ szerint a miniszterelnök lánya és veje délután indultak el Milánóból. Az korábban sem volt titok, hogy Amerikába költöznek.


Orbán Ráhel és Tiborcz István a gyermekeikkel és rengeteg bőrönddel ma 16.00 órakor (a milánói reptérről indulva) elhagyták az öreg kontinenst az új világ és a szabadság földje felé” – írta csütörtök esti Facebook-posztjában Magyar Péter.

Az eddig sem volt titok, hogy a miniszterelnök lánya és veje a tengerentúlra költözik, hogy gyerekeik ott tanulhassanak. Tiborcz István korábban úgy fogalmazott, hogy „az elmúlt tíz évben a BDPST Group sikeres és nemzetközileg is elismert befektetőcsoporttá vált”, és szerinte cége működését nem érinti, hogy ő Amerikában él majd.

Magyar Péter posztjában hozzátette: „Vajon ez már az orbáni "győzelmi terv" része?”

Korábban Orbán Ráhel a költözéssel kapcsolatban a sajtótól a gyerekei védelmét kérte – akikkel nagyapjuk, Orbán Viktor rendszeresen fotózkodik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Nyugdíjválság fenyeget Magyarországon reformok nélkül a 2030-as évek végén – állítja a nyugdíjszakértő
A Ratkó-unokák tömeges nyugdíjba vonulása megterheli a rendszert, miközben a kormány lemondott a reformokról és eltüntette a szakértői tanulmányt.
F. O. - szmo.hu
2025. augusztus 28.



Az Európai Unió előírja, hogy minden tagállam nyugdíjrendszerének megfelelőnek, fenntarthatónak és korszerűnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjaknak képesnek kell lenniük megelőzni az időskori elszegényedést, biztosítaniuk kell a munkából származó jövedelem helyettesítését, valamint tükrözniük kell a nemzedékek közötti szolidaritást, kezdte elemzését a Portolio-n Farkas András nyugdíjszakértő.

Mint írta: a fenntarthatóság szempontjából kulcsfontosságú, hogy az állami és kiegészítő nyugdíjrendszerek hosszú távon pénzügyileg stabilak maradjanak, míg a korszerűség átláthatóságot, a nők és férfiak eltérő igényeinek figyelembevételét, valamint a nyugdíjtervezéshez szükséges információk rendelkezésre állását követeli meg.

A magyar nyugdíjrendszer jelenleg mindhárom területen komoly kihívásokkal küzd –olvasható az elemzésben.

Nem képes megakadályozni az időskori elszegényedést, hiányzik belőle a tőkefedezeti elem, és az önkéntes előtakarékosság állami támogatása fokozatosan csökken. A nyugdíjszámítás bonyolult és átláthatatlan, az egyéni nyugdíjtervezéshez pedig az állami rendszer semmilyen támpontot nem nyújt.

A kormány jelenleg nem készül reformokra. A korábban megrendelt nemzetközi szakértői tanulmány eltűnt, a hivatalos kommunikáció pedig azt hangsúlyozza, hogy a rendszer az elkövetkező másfél évtizedben biztonságosan működik. Ha ez nem így lesz, annak következményeivel Farkas szerint a 2037-ben hatalmon lévő kormánynak kell majd foglalkoznia.

A választások után érdemes mielőbb megtervezni azokat a változtatásokat, amelyek nélkül a nyugdíjrendszer nem marad stabil.

A Ratkó-unokák, vagyis az 1973 és 1977 között született nagy létszámú korosztály ugyanis 2038 és 2042 között vonul nyugdíjba, ami komoly terhet jelenthet a rendszernek. A mostani feltételekkel a nyugdíjrendszer csak 2037-ig működtethető komolyabb finanszírozási kockázatok nélkül – írja a cikk.

A szakértő szerint a jövőbeni intézkedéseket a politikai kockázatok és a végrehajtás nehézségei alapján érdemes áttekinteni.

Könnyen kivitelezhető lépés lenne például a nyugdíjkorhatár összekötése a 65 éves korban várható további élettartammal.

Hasonlóan egyszerű, de fontos változás lehet a nyugdíjskála átalakítása is, amely ma aránytalanul jutalmazza a szolgálati idő első húsz évét a második húszhoz képest.

Közepes kockázattal járó megoldásként szóba kerülhet a járulékplafon visszavezetése, amelyet 2012 végén töröltek el – írja Farkas András. A hiánya miatt kiemelkedően magas nyugdíjvárományok alakulhatnak ki, ami tovább növeli az egyenlőtlenséget a kis- és nagynyugdíjasok között. Fontos lehet a degresszió újraszabályozása is, hiszen a jelenlegi összeghatárok 2013 óta nem változtak. Emellett sok vitát válthat ki a nők kedvezményes nyugdíjának jövője, amely 2011 óta működik, és teljes ellátást biztosít a korhatár betöltése előtt is.

A Prtfolio cikke szerint mesterséges intelligencia egyre fejlődő algoritmusai segítséget nyújthatnak a nyugdíjreform megtervezésében, de csak akkor, ha hiteles és átgondolt javaslatok kerülnek a digitális térbe. Az emberi döntéshozatal azonban továbbra is nélkülözhetetlen a magyar nyugdíjrendszer jövőjének alakításában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Szijjártó Péter az ukrán külügyminiszternek: Fejezzék be a provokálásunkat és az energiabiztonságunk veszélyeztetését, és ne próbáljanak belerángatni minket az önök háborújába
Andrij Szibiha élesen támadta Budapestet a Barátság vezeték elleni akció után. A magyar külügyminiszter szerint hazánk energiabiztonságát veszélyeztetik.


Szijjártó Péter külügyminiszter visszaszólt ukrán kollégájának, miután Andrij Szibiha a Barátság kőolajvezeték elleni támadás és a magyar származású Robert Brovdi kitiltása kapcsán azt mondta, Magyarország a történelem rossz oldalán áll.

A külügyminiszter csütörtök délután az X-en reagált, és azt írta, ez nem Magyarország háborúja.

„Nem vagyunk felelősek érte, nem mi indítottuk, nem is vettünk részt benne. Fejezzék be a provokálásunkat és az energiabiztonságunk veszélyeztetését, és ne próbáljanak belerángatni minket az önök háborújába”

– fogalmazott Szijjártó.

A politikus a kitiltás bejelentésekor többször hangsúlyozta, mennyire súlyosnak tartja a vezeték elleni támadást. A történtek után Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt is jelezte, hogy hiányolta a magyar kormány reakcióját.

Csütörtökön Zelenszkij és Robert Brovdi is megszólaltak a kitiltás ügyében. Brovdi üzenetében úgy fogalmazott: „dugja fel a szankcióit és a Magyarországról való kitiltást a seggébe”. Az ukrán elnök pedig három nyelven, köztük magyarul is közzétett egy üzenetet, amelyben kiemelte, hogy ha ez valóban megtörtént, azon csak felháborodni lehet. Utasította az ukrán külügyet, hogy vizsgálja ki az ügy hátterét, és ennek megfelelően tegyen lépéseket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk