HÍREK
A Rovatból

Lebukott a kormány, botrányos volt a járványadatok kezelése – mondta Ujhelyi István

A politikus szerint beigazolódott, amit már korábban is láttunk és sejtettünk: a Fidesz-kormány teljes káoszban volt a Covid-járvány idején. Mindenre fel voltak készülve, csak a járványra nem.

Link másolása

„A Fidesz-kormány és az alá tartozó intézmények azt igyekeztek bizonygatni a Covid-járvány ideje alatt, hogy tökéletesen urai a helyzetnek. Ehhez képest most hivatalos papír bizonyítja, hogy az adatok kezelése körül teljes volt a káosz”

– közölte Ujhelyi István európai parlamenti képviselő, az EP közegészségügyi bizottságának tagja csütörtöki, brüsszeli online sajtótájékoztatóján.

A politikus a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálati jelentésére alapozta kijelentéseit, amelyet azután kapott kézhez, hogy hivatalos eljárást kezdeményezett az illetékes kormányzati intézményekkel szemben a sokadik közérdekű igénylése ellenére is visszatartott Covid-adatok kezelése kapcsán.

VIDEÓ: Lebukott a kormány: bizonyítottan botrányos volt az adatkezelés a covid-járvány alatt

A közösségi oldalán azt írta többek között:

Ujhelyi szerint a közel ötvenezer magyar ember halálát okozó járvány ideje alatt az egészségügyi ellátórendszer minden dolgozója emberfeletti teljesítményt nyújtott és igyekezett az adott körülmények között menteni az emberéleteket, ezért a botrányos adatkezelés kizárólag az őket irányító, felelős kormányzat hibája.

Emlékeztetett rá, hogy a járvány idején a kormányzat folyamatosan titkolózott és hárított a Covid miatt kórházi ápolásra, esetleg lélegeztetőgépi ellátásra szoruló betegek oltottsági adataival kapcsolatban. Sőt, a kormány rendszeresen önellentmondásba is keveredett annak idején azzal kapcsolatban, hogy rendelkezésre állnak-e az adatok, vagy hogy ki egyáltalán az adatkezelő.

„Már akkor látszott, hogy a kormány egyáltalán nem ura a helyzetnek, az adatkezelésben káosz uralkodik, amelyet a kormányzat pökhendiséggel és törvénytelen adatvisszatartásokkal igyekszik kompenzálni”

– fogalmazott.

Ezt megelégelve tett bejelentést a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, amely jelentésben az érintett intézményekkel folytatott egyeztetés alapján megállapították, hogy a járványügyi szakrendszer nem volt érdemben felkészítve a járvány okozta jelentős adatmennyiség-növekedés kezelésére és hiába irányítottak át munkatársakat, „már az első hullám idején kiderült, hogy a korábbi adatfeldolgozást végezve az NNK nem tudja az elvárásoknak megfelelő napi adatszolgáltatást biztosítani”.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ elismerte, hogy 2020 szeptemberétől informatikai problémák keletkeztek és komoly „nehézséget jelentett, hogy ugyanazoknak a munkatársaknak kellett kontaktkutatást végezni, kötelezéseket kibocsátani, akiknek validálni kellett volna az adatokat”.

Kiderült, hogy a pandémia elején mindössze kilenc olyan speciális szaktudással bíró szakember volt az NNK-ban, aki a fertőzőbeteg-jelentő rendszert kezelni tudta.

Érdemben növelte a téves adatbevitelből, elírásokból fakadó hibákat, hogy a Covid-betegek adatainak rögzítését az orvosoknak és egészségügyi dolgozóknak kellett manuálisan elvégezni.

Ujhelyi elmondta, hogy az NNK annak idején azzal az indokkal tagadta meg tőle a Covidban elhunyt betegek oltási adatainak átadását, mert két külön adatbázisban szerepeltek ezek az adatok, azok összefésülésére viszont az alkotmány egyik módosítása értelmében – annak túlzott munkaterhe miatt - nem voltak kötelezhetőek.

A NAIH vizsgálati jelentésének egyik utolsó megállapítása szerint a Müller Cecília vezette NNK arról számolt be az adatvédelmi hatóságnak: 2023-tól egy „megbízhatóbb rendszert vezetnek be a Covid-adatok nyilvántartására” és folyamatban van a jelenlegi fertőzőbeteg-jelentő rendszer megújítása is annak érdekében, hogy több hibaszűrési lehetőség álljon rendelkezésre és az adatok feldolgozása is könnyebb legyen.

“Összefoglalva, a kormány mindenre fel volt készülve a járvány idején, csak a járványra nem. Beigazolódott, amit már korábban is láttunk és sejtettünk: a kormányzat teljes káoszban volt a covid-járvány idején, őszinte és korrekt tájékoztatás helyett viszont csak áskálódó támadásra, titkolózásra és olcsó propagandára futotta tőlük.

Jogosan vetődik fel a kérdés például, hogy a magyar kormány milyen biztonsággal tudott helyes döntéseket hozni, ha ezek szerint nem feltétlenül volt minden szükséges és hiteles adat birtokában? Egyértelmű, hogy Müller Cecília alkalmatlan a feladata elvégzésére és az a minimálisan elvárható, hogy bocsánatot kér a nyilvánosságtól, amiért elhallgatta a valóságot a Covid-adatokkal, azok rendelkezésre állásával és használhatóságával kapcsolatban. Világos és egyértelmű, hogy az egészségügy politikai vezetése megbukott a Covid-vizsgán, ezért pedig a Fidesz vezetőit terheli a felelősség, amin az sem változtat, hogy Kásler Miklós minisztersége és az EMMI már a múlté”

– mondta online sajtótájékoztatóján Ujhelyi István EP-képviselő.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
Hann Endre: több olyan felmérés is volt az elmúlt hetekben, amik nem kerültek nyilvánosságra
Megbolydult a közvélemény-kutatói szakma – állítja a Medián vezetője, aki arról is beszélt, hogy a TISZA Pártot nagyon különböző helyekre mérik a cégek.

Link másolása


Hann Endre, a Medián ügyvezetője a Klubrádió adásában beszélt arról, hogy az elmúlt hetekben „nemcsak a politikai élet bolydult meg, hanem a közvélemény-kutatói szakma is”.

A Závecz Research felmérése szerint ugyanis jelentősen meggyengült a Fidesz, a DK-MSZP-Párbeszéd szövetséget pedig erősebbre mérte, mint Magyar Péter Tisza Pártját, de az Iránytű Intézet felmérése szerint a Fidesz nem nagyon gyengült, míg a Tisza Párt pedig kiemelkedik az ellenzékiek közül.

Hann a két felmérés közti különbséget abban látja, hogy az Iránytűnél kifejezetten magas azoknak az aránya, akik nem tudtak vagy nem akartak válaszolni, míg a Závecznél ez alacsonyabb.

Hann szerint nagyon meglepő eredmények jönnek ki, és további ingerültséget vált ki az ellenzéki pártok oldaláról, ez az ingerültség pedig a közvélemény-kutatókra is átterjedhet.

„Magyar Péter megjelenése rosszul érinti az ellenzéki pártokat, noha nem mindegyiket egyformán”

– tette hozzá.

Hann nem akart neveket, cégneveket mondani, de tudomása szerint több olyan felmérés készült az elmúlt hetekben, amelyet a készítője nem, vagy csak késleltetve hozott nyilvánosságra,

A Medián egyébként most kezdi az adatfelvételt, felmérésük pedig jövő héten fog megjelenni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Csányi Sándor az OTP történetének eddigi legnagyobb bankvásárlására készül
A vezérigazgató az OTP közgyűlésén jelentette be az akvizíciót: egy Európai Unión belüli bankot vásárolhatnak meg.

Link másolása


Csütörtökön délelőtt tíz órától közgyűlést tartott az OTP, ahol a részvényesek egyebek mellett az osztalékfizetésről és saját részvényeik visszavásárlásáról is döntöttek – számol be a Portfolio,

Az eseményen beszédet mondott Varga Mihály pénzügyminiszter is, aki elmondta, hogy az OTP a zászlóshajója a magyar bankpiacnak, megkerülhetetlen tényező, kellő súllyal, nagy piaci részesedéssel és a hazai érdekek mentén vesz részt a pénzügyi világ folyamataiban.

Az OTP vezérigazgatója, Csányi Sándor feltette a kérdést, hogy hogyan lehet az, hogy a 2023-as, 990 milliárd forintos eredmény után csak 150 milliárd forintot fizetnek osztalékként. Csányi szerint ez egyrészt azért van, mert a válság alatt is fizettek osztalékot és vettek vissza részvényeket, másrészt pedig mert

szerdán indikatív ajánlatot tett az OTP egy Európai Unión belüli bank megvásárlására, és ez a bank történetének legnagyobb akvizíciója lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Hadházy be is kaphatja” – mondta Nyírkarász fideszes polgármestere, aki korábban rávallott a térség fideszes képviselőjére
Szalmási József a rendőrség által lezárt korrupciós ügyben azt vallotta, hogy Kovács Sándor parlamenti képviselő a barátja érdekében manipulálta Nyírkarász egyik közbeszerzését, és megzsarolta őt azért, hogy az általa kiválasztott cég építse meg a falu termelői piacát.

Link másolása

Nyírkarász fideszes polgármestere, Szalmási József azt mondta a rendőröknek, hogy Kovács Sándor fideszes országgyűlési képviselő behívatta, és közölte, barátja cégének kell megépítenie a település piacát, másképp nem kapják meg az elnyert uniós pénzt.

A 24.hu szerint a rendőrség mégis megszüntette a nyomozást három év után. Azért nyomoztak, mert kiderült, Kovács barátjának a cége néhány év alatt egymilliárd forintnyi közbeszerzést nyert el a térségben, és ezért Hadházy Ákos feljelentést tett.

A lezárás ilyen megállapítások dacára történt:

„A közbeszerzési dokumentumokból megállapítást nyert, hogy egy behatárolt földrajzi körzetben elhelyezkedő hét település önkormányzata és az egyesület (a Jót s Jól a Szatmári Kistérségben Egyesület, amit ma is Kovács Sándor felesége vezet) beruházásaik megvalósítására kevés kivétellel ugyanazon hat gazdasági társaságot választották ki és kérték fel ajánlattételre, melyek közül kivétel nélkül a többnyire egyedül pályázó GÉ-65 Mérnökiroda Kft. ajánlata került ki győztesként,

mely tények egyidejű és együttes fennállása a gazdasági szereplők összehangolt magatartására utalhat, illetve versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűncselekmény gyanúját keltheti”.

A nyomozás során lehallgattak telefonokat, tanúkat is kihallgattak, köztük volt Szalmási József is, aki egyébként idén is a Fidesz jelöltjeként indul az önkormányzati választáson.

Külön érdekes, hogy a polgármester rávallott Kovácsra a rendőröknél, azt mondta, hogy

a parlamenti képviselő a barátja érdekében manipulálta Nyírkarász egyik közbeszerzését, és megzsarolta őt azért, hogy az általa kiválasztott cég építse meg a falu termelői piacát. A falu végül 50,5 millió forint uniós forrást kapott.

A rendőrség azt is kimondta, hogy a bűncselekmény megvalósulását „a foganatosított eljárási cselekmények egy részének eredménye” nem zárja ki, ám „ezek a pályázatok készítésére, a beruházásokat kivitelező vállalkozások kiválasztására irányuló összehangolt magatartás vagy irányítottság mértékét, mélységét, az abban résztvevő személyeket illetően nem kellően egzaktak, cselekményre, illetve személyre mutatóak, és ilyen adatokat az eljárás során nem lehetett beszerezni, még a kiterjedt bizonyítás és a leplezett eszköz alkalmazás ellenére sem”.

Hadházy szerint így még ebben a lezáró határozatban is olyan bizonyítékok vannak, amik miatt „Kovács Sándor fideszes képviselőnek már régen a börtönben kéne ülnie”.

A 24.hu nak most nyilatkozott röviden Szalmási József, aki ezt mondta:

„Hiába verklizik itt a 24.hu, úgyse tudnak tenni semmit. Se a rendőrség, se a Hadházy, se önök. Hadházy be is kaphatja.”

Kovács Sándorral amúgy szerinte ma is jóban vannak, a rendőrségen tett állításairól pedig most azt mondta: „Lehet, piás voltam akkor.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Egymilliárd forintba is kerülhetett Orbán konzervatív konferenciája – állami támogatásból
A Fidesz kampányát támogató rendezvénynek tűnő ultrakonzervatív CPAC szervezője az Alapjogokért Központ az Átlátszó által kikért iratok szerint 1,15 milliárd forintot költhet idén. Más rendezvényük viszont alig van.

Link másolása

Az idén a Millenáris parkban rendezték meg a CPAC Hungaryt, és erre az Alapjogokért Központnak 1,15 milliárd forintos kerete állt rendelkezésre az állami támogatásból.

Az USA-ból importált ultrakonzervatív keresztény, nemzeti konzervatív konferencia fő témája a „békepártiság, a woke-ellenesség és a szuverenitás”, a rendezvény vezérszónoka csütörtök délelőtt Orbán Viktor volt.

Orbánt pénteken videóüzenetben dicsérte a volt amerikai elnök, Donald Trump is.

Az Átlátszó viszont megírta, hogy több mint egymilliárd forintjába kerülhetett a magyar adófizetőknek a CPAC, ami egyre inkább Orbán Viktor kampányát támogató rendezvénynek néz ki.

Az Átlátszó ugyanis közérdekű adatigénylés útján betekinthetett az állami támogatásokat besöprő Batthyány Lajos Alapítvány és az Alapjogokért Központot működtető Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. közti legújabb támogatási iratokba.

Megállapították a tényfeltárók, hogy az Alapjogokért Központ a 2024-re összesen 4,25 milliárd forintot támogatást kap, ezen belül rendezvények tartására összesen 1,15 milliárd forintot költhet.

Az iratokból az pontosan nem derül ki, hogy mennyibe került a CPAC, és természetesen ezt az Alapjogokért Központ sem árulta el az Átlátszónak.

A portál által kikért dokumentumok szerint a rendezvényekre elkülöníthető 1,15 milliárd forintból az Alapjogokért Központ 2024-es fő rendezvénye a budapesti CPAC, ezen kívül néhány kisebb összejövetelt – workshopot, sajtóreggelit – szerveznek minsössze.


Link másolása
KÖVESS MINKET: