Lázár János minisztériuma a plázastop szigorítását javasolja, szakemberek szerint súlyos következményei lehetnek
Megváltozhat a kereskedelmi ingatlanok sorsa Magyarországon:
Az Építési és Közlekedési Minisztérium javaslata értelmében egy bevásárlóközpont tulajdonosa nem adhatná ki automatikusan az üzlethelyiségeket új bérlőknek. Minden egyes bérlőnek külön, úgynevezett rendeltetésmódosítási engedélyt kellene beszereznie, még akkor is, ha csak bérlőcsere történik.
Szakértők szerint ez a szabályozás komoly bizonytalanságot okozhat a piacon. A kiszámíthatatlanság kockázatot jelent, ez pedig csökkenti az ingatlanok értékét. Az új szabály a még meg sem épült kereskedelmi ingatlanokra is hatással lehet: könnyen
Borbély Gábor, a CBRE ingatlanszolgáltató üzletfejlesztési és kutatási igazgatója úgy fogalmazott a HVG-nek: „Mindenképpen kedvezőtlen és erős beavatkozásnak találjuk ezt a módosítást.” Szerinte az eddigi törvények is nehézséget jelentettek a hazai kiskereskedelemnek, legyen szó tulajdonosokról vagy bérlőkről.
A javaslat ráadásul nemcsak az új beruházásokra, de a már működő üzletekre is hatással lehet. Egy névtelenséget kérő forrás szerint a jogszabály „szélsőséges értelmezése szerint a polcok átrendezése is új rendeltetésmódosítási engedélyhez volna kötött”.
Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint az érintetteket nem vonták be az előkészületekbe. Elmondása szerint a minisztérium nem egyeztetett a kereskedőkkel, a tervezet pedig témamegjelölés nélkül került fel a társadalmi egyeztetés honlapjára.
Kozák arra is felhívta a figyelmet, hogy „a nemzetgazdasági érdek a beruházások ösztönzése volna, nem pedig azok nehezítése.” Úgy véli, az új szabályozás sok bizonytalanságot hozhat, és akár a napi működést is megnehezítheti, például a shop-in-shop üzleti modell esetében, ahol a belső tér tagolása is engedélyköteles lehet.
A tervezet alapján megszűnne az eddigi kiskapu is: eddig nagyobb üzlet akkor is megnyithatott, ha egy korábbi helyére költözött be. A jövőben ez sem lenne lehetséges külön engedély nélkül.
A módosítás hatással lehet a hazai vállalkozásokra is, különösen azokra, akik boltjukat szeretnék értékesíteni vagy bérbe adni. Az intézkedés nemcsak a multinacionális láncokat érintheti, hanem a magyar tulajdonban lévő üzleteket is.
Borbély Gábor arra is kitért, hogy Magyarország az elmúlt tíz évben jelentősen lemaradt a térség többi országához képest, legyen szó fejlesztésekről vagy új üzletek nyitásáról. Tavaly volt a leggyengébb év a hazai ingatlanbefektetési piacon, most kezdett volna fellendülni, de az új javaslat megakaszthatja ezt a folyamatot.
A kereskedők sem jogi, sem gazdasági, sem műszaki szempontból nem látják indokoltnak a szigorítást, és úgy érzik, egy ilyen döntést nem lehet érdemi egyeztetés nélkül bevezetni.
Update:
A CBRE kérésére közreadjuk álláspontjukat:
„A CBRE belső irányelvei szerint általában nem kommentál jogszabálytervezeteket vagy politikai témájú fejleményeket. A korábban megjelent nyilatkozat egy szakértő egyéni, szakmai véleményét tükrözte, nem a vállalat hivatalos álláspontját. A CBRE továbbra is elkötelezett az átláthatóság és a szakmai párbeszéd mellett, és támogat minden olyan szabályozási környezetet, amely kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődést tesz lehetővé a kiskereskedelmi és ingatlanpiaci szektorban.”
Forrás: hvg.hu
