HÍREK
A Rovatból

Lázár János: A Matolcsy-klánból aki lopott, vonuljon börtönbe

A miniszter a Lázár Live első adásában arról beszélt, hogy ha a jegybanki vagyon rossz kezekbe került, annak következményei legyenek. Szerinte a kecskeméti egyetemi beruházásnak folytatódnia kell, de „a hülyéket onnan el kell zavarni, a tolvajokat le kell csukni.”
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. július 25.



Lázár János új formátumban folytatja korábbi utcafórumait: a miniszter élő online műsorban válaszol a hozzá érkező kérdésekre. A Lázár Live első adásában sok mindenről szó esett – a politikától a könnyűzenén át egészen a vasútfejlesztésig, foglalta össze az elhangzottakat a Telex.

A műsor elején az építési és közlekedési miniszter rögtön egy bocsánatkéréssel kezdett: elmondása szerint nem ő kérte, hogy a minisztérium dolgozói kövessék élőben a bejelentkezését, ezt „túlbuzgó bürokraták” intézték. Hozzátette, hogy ha ő kapott volna ilyen e-mailt, valószínűleg ő sem nézte volna meg az adást.

A műsor hangulatát jól jelzi, hogy Lázár többek között azt is kimondta: „Akár személyes felelősséget is vállalnia kell” Matolcsy Györgynek, ha nem jó kezekbe került a Magyar Nemzeti Bank vagyona. Hozzátette:

„Én annak vagyok a híve, hogy minél hamarabb börtönbe vonuljon a Matolcsy-klán azon tagja, amelyik lopott.”

Szóba került a Kecskeméti Egyetem is, amely 127 milliárd forintot kölcsönzött az MNB alapítványának. A miniszter szerint a beruházást mindenképpen befejezik, az egyetem működését biztosítani kell. Úgy fogalmazott: „A hülyéket onnan el kell zavarni, a tolvajokat le kell csukni.”

A Lázárinfók korábbi helyszíni fórumairól is beszélt. Elmondta, hogy ezek nyitott események voltak, bárki kérdezhetett, és bárki beléphetett a helyszínre. Ez ugyan feszültséget okozott, de szerinte fontos volt, hogy a fórum valóban nyitott legyen. Ezzel szemben úgy véli, Magyar Péter rendezvényeire nem lehet ellenőrzés és korlátozás nélkül bejutni.

A műsor során egy néző azt kérdezte: mi volt előbb, a Lázárinfó vagy a Magyar Infó? Lázár úgy válaszolt, hogy a kettőt nem érdemes összehasonlítani. Szerinte Magyar „nyári kirándulásán” a „budai hegyekből a budai fiatalok kiugranak vidékre, és szétnéznek, hogy hogy él a nép, (miközben egyébként mások éppenséggel aratnak, vagy három műszakban a környékbeli gyárakban dolgoznak)”. Hozzátette: „Magyar Péter minden megszólalása Magyar Péterről szól.”

Lázár kitért Majkára is. Elmondta, hogy nem követi a munkásságát, de

emlékszik arra az időre, amikor Majka és „nagyon sokan a könnyűzene világából a Fidesznél és a fideszes potentátoknál kilincseltek, hátha csurran-cseppen valami”.

Azt mondta, most éppen máshonnan csurran és máshonnan cseppen. Ugyanakkor helytelennek tartja, ha valaki véglénynek nevezi őket, vagy ha a művészet részévé válik az, hogy lelőnek egy miniszterelnököt a színpadon. Szerinte a művészet feladata, hogy az emberek között békességet és együttműködést hirdessen.

A műsor elején Lázár bejelentette, hogy Magyarország egymilliárd eurós hitelt kér az Európai Fejlesztési Banktól, amit egy újabb milliárddal egészítenének ki. A cél a Füzesabony–Hatvan és Füzesabony–Eger vasútvonalak fejlesztése. Lázár szerint ez húsz perc menetidő-csökkenést jelentene. Azt is megemlítette, hogy szerinte a Tisza Párt éppen azon dolgozik, hogy az Európai Fejlesztési Bank ne adja meg ezt a hitelt.

Vasúti fejlesztésekből nem volt hiány a műsorban. A miniszter elmondta, hogy hatvan mozdonyt béreltek a Budapest–Miskolc útvonalon, Sopronban 11-et vásároltak a GYSEV-nek, és jelenleg svájci és kínai partnerekkel tárgyalnak további beszerzésekről.

A MÁV tervei között szerepel a jelenlegi rossz állapotú pályák felújítása, a mozdonyflotta felének lecserélése és az olcsó tömegközlekedés fenntartása. Ezeket részben állami és uniós támogatásból, részben banki hitelből valósítanák meg.

Lázár szerint az egy-két százalékos késési arány miatt eddig 170 millió forintot fizettek vissza a jegyek árából.

Szó esett a HÉV-ekről is: Lázár elmondta, hogy minden vonalat és állomást fel szeretnének újítani, kezdve a szentendrei vonallal. Ezen kívül 54 új HÉV-szerelvény beszerzését is tervezik.

Idén 37 vasútállomás újulhat meg, és minden hazai vonat- és buszvégállomáson rendbe hozzák a mellékhelyiségeket is.

Végül Lázár beszélt arról is, hogy még mindig érzik annak a következményeit, hogy két politikustársa kegyelmet adott egy pedofilsegítőnek. Azt mondta, sokan emiatt vonták meg tőlük a bizalmat, ezért is szigorították volna a gyermekvédelmi törvényeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Gödi akkugyár-botrány: Szijjártó Péter és Lantos Csaba meghallgatását kezdeményezi, valamint újra feljelentést tesz az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke
Kirobbant a botrány a gödi Samsung-gyár körül egy titkosszolgálati jelentés miatt. A képviselő szerint a kormány tudott a brutális mérgezésről, ezért most magyarázatot követel.


Dr. Keresztes László Lóránt független országgyűlési képviselő, a Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke a Facebook-oldalán jelentette be, hogy

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Lantos Csaba energiaügyi miniszter rendkívüli meghallgatását kezdeményezte, és az ügyben ismét feljelentést tesz.

A politikus ezt azután közölte, hogy állítása szerint „döbbenetes információk” jelentek meg a Telex hétfő reggeli cikkében.

Keresztes a posztjában úgy fogalmazott, a cikk azt állítja, hogy a kormány évekkel ezelőtt rendelkezett olyan információkkal, hogy brutális határérték-túllépések történtek a gödi akkugyárban, és a munkatársak rendkívül veszélyes anyagokkal érintkeztek. A képviselő szerint „arra is utal a cikk, hogy a gyárban lefolytatott mérések sokkal döbbenetesebb adatokat mutattak, mint amelyek a hatóságok tudomására jutottak. A cikk állításai szerint a szennyezések miatt titkosszolgálati adatgyűjtések is történtek, és az Alkotmányvédelmi Hivatal 2023 elejére részletes jelentést készített az üzemben történtekről a kormány számára. A gyárat nem zárták be!”

A politikus hozzátette, hogy 2024. február 26-án az Országgyűlésben a miniszterelnököt kérdezte a gyárat érintő hírekről, aki szerinte a válaszában csak általánosságokról beszélt, de nem tett említést arról, hogy bármiféle konkrét információ jutott volna a kormány tudomására ilyen visszaélésekről.

Keresztes felidézte, hogy Orbán Viktor úgy érvelt, tudomása szerint a céggel kapcsolatos hírek alapján feljelentés történt, és majd annak az eredménye tisztázza az ügyet. A képviselő ezután közölte: „A helyzet az, hogy 2024. év elején magam tettem feljelentést a hírek alapján, ismeretlen tettes ellen, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, közveszély okozása, környezetkárosítás és természetkárosítás gyanújával.

Megdöbbenésemre a rendőrség 2024. július 7-én arról tájékoztatott, hogy az eljárást megszünteti (!), mert ami történt, az az álláspontjuk szerint nem bűncselekmény.”

A kialakult helyzetben Keresztes szerint a kormány „világos válaszokkal tartozik” arról, hogy:

  • mit tudtak / mit nem tudtak arról, ami a gödi akkugyárban történik,
  • valóban volt-e titkosszolgálati vizsgálat, melynek az eredménye ezt a döbbenetes képet mutatta a történtekről,
  • ha igen, miért nem történtek kemény és azonnali lépések a kormány részéről,
  • megtörtént-e a hatóságok félrevezetése, és ha igen, ezért kiket terhel felelősség,
  • hivatalos személyek elmulasztották-e megtenni az ügyben azt, ami a kötelességük,
  • ha valóban ilyen információk kerültek a kormány elé, akkor hogy történhetett meg, hogy a rendőrség érdemi nyomozás nélkül néhány hónap alatt lezárta az ügyet, amivel gyakorlatilag visszautasította a feljelentésemet?

A képviselő szerint ez a botrány messze túlmutat az iparbiztonság kérdésén. Bejegyzését azzal zárta, hogy a február 23-án tervezett bizottsági ülésre kezdeményezte a két miniszter meghallgatását, a levelet pedig bizottsági elnökként hétfőn meg is küldte nekik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kocsis Máté: Ha Fekete László velünk, ki ellenünk?
Fekete László erőművész januárban ünnepelt, fia egy csülöktortával köszöntötte születésnapján. A Fidesz frakcióvezetője egy közös fotóval és egy rövid bejegyzéssel reagált az eseményre.


Az elképesztő fizikai erejéről ismertté vált Fekete Lászlót egy ország szerette meg, amikor a Friderikusz-show-ban másfél mázsás facölöpökkel mutatott be bámulatos mutatványokat. A szókimondásáról is ismert erősportoló januárban ünnepelte 68. születésnapját, a jeles napon fia, Fekete Miklós egy csülöktortával lepte meg. A korábban rekordok sorát felállító erőemberrel most Kocsis Máté tett közzé közös fotót.

A Fidesz-frakcióvezetője a képhez ezt írta: »Az erő velünk van!«, majd a hozzászólásokban hozzáfűzte: »Ha Fekete László velünk, ki ellenünk?!«.

Fekete László 1988 és 1997 között viselte a »Magyarország legerősebb embere« címet, pályafutását pedig olyan eredmények fémjelzik, mint a 232,5 kilogrammos kőgolyó-emeléssel felállított világrekord.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Elárasztotta a víz Újbudát egy munkagép miatt – hét ingatlan maradt víz nélkül
A XI. kerületi Bertalan Lajos utcában egy munkagép rongált meg egy 400 mm-es fővezetéket. A kiömlő víz egy kisebb közcsövet is tönkretett, emiatt szünetel a szolgáltatás a környéken.


Autók küszöbéig ért a víz hétfőn Budapest XI. kerületében, a Stoczek József és a Kruspér utca környékén. A környéken csőtörés történt, amit a Fővárosi Vízművek is megerősített a Telexnek, a lap egy videót is közzétett az Újbudán hömpölygő vízről.

A vízművek közlése szerint a Bertalan Lajos utca 5–7. számnál egy munkagép sértett meg egy 400 milliméter átmérőjű ivóvízvezetéket. „Az érintett szakaszt munkatársainknak időben sikerült kizárniuk, de az addig kiömlő víz elöntötte a környéket.”

A 400 milliméteres vezetékről kiömlő víz azonban megrongálta az ugyanott futó 125 milliméteres közcsövet is, amit ezért szintén le kellett zárni. A lezárás miatt hét ingatlanban átmenetileg szünetel a vízellátás. A hiba teljes feltárása jelenleg is folyamatban van.

Budapesten az idős hálózati elemek sérülékenysége rendszeresen okoz problémát, 2024 áprilisában például a XVI. kerületben egy 1949-ben fektetett, 600 milliméteres vezeték meghibásodása okozott jelentős fennakadást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Telex: Sulyok Tamásnak nincs véleménye a bírói függetlenséget sértő kormányrendeletről
A kormány rendelettel állítaná le a szolidaritási hozzájárulás miatti pereket. A Sándor-palota szerint a köztársasági elnöknek nincs hatásköre felülvizsgálni a kormányrendeleteket.


Alkotmányos válságot idézett elő az a múlt heti kormányrendelet, amellyel megtiltották, hogy az önkormányzatok pert indíthassanak a tőlük beszedett szolidaritási hozzájárulás miatt. A kormány a rendelettel az igazságszolgáltatásba is beavatkozott, elrendelve a már folyamatban lévő perek leállítását, így például Budapest és a Magyar Államkincstár jogi vitáját is rendeletileg kívánta lezárni.

Az Ügyvédkör közleménye szerint az igazságszolgáltatás kormányzati utasítása „nem egyszerűen egy alkotmányellenes cselekmény a sok közül, hanem minőségileg eltérő jogsértés, amely az alkotmányos rend alapstruktúráját érinti”, és az alkotmányos rend lényegi felfüggesztésével jár.

A szervezet szerint ebben a helyzetben az Alkotmánybíróságnak és a köztársasági elnöknek is alkotmányos kötelessége lenne fellépni.

A rendelet kihirdetése után a bíróságok nem hajtották végre azonnal az utasítást.

A Szigetszentmiklóst érintő perben a bíró nem szüntette meg az eljárást, hanem a tárgyalást május 19-re halasztotta. A Fővárosi Törvényszék pedig a főváros és az állam közti perben végzésben fogalmazott meg alkotmányossági aggályokat, és közölte: „a rendelet sérti a jogbiztonság elvét, a jogállamiság elvét, a jogorvoslathoz való jogot és a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát, így egyedi normakontroll eljárást fog kezdeményezni”. Hasonlóan foglalt állást a Magyar Ügyvédi Kamara is, a 24.hu megkeresésére pedig

a Kúria arra hívta fel a figyelmet, hogy a bírák függetlenek, és „ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.”

A Sándor-palota a Telex megkeresésére azt írta,

a köztársasági elnöknek nincs hatásköre felülvizsgálni a kormányrendeleteket.

„A köztársasági elnök kizárólag azokban az ügyekben jogosult eljárni, amelyeket az Alaptörvény, valamint a jogszabályok meghatároznak. Mindezek értelmében a kormányrendeleti formában elfogadott jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját a köztársasági elnök nem vizsgálhatja felül, illetve azoknak az alkotmánybírósági normakontrollját sem kezdeményezheti” – közölte a Kommunikációs Igazgatóság. Hozzátették, hogy egyéb úton, például az eljáró bíró által, van lehetőség az Alkotmánybírósághoz fordulni.

Arra a kérdésre, hogy Sulyok Tamás személyesen elfogadhatónak tartja-e a rendeletet, a hivatal már nem válaszolt.

Míg a köztársasági elnök a hatáskör hiányára hivatkozik, a kormány azzal érvel, hogy a rendelet az Alkotmánybíróság korábbi döntéseinek érvényesítését szolgálja, és nem visszamenőleges hatályú, hanem csupán eljárási szabály.

Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, hogy „az igazságszolgáltatás és a bírói függetlenség védelmében” az Európai Bizottsághoz fordul, és kéri, hogy vizsgálják meg, milyen azonnali lépéseket tehetnek a magyar jogállamiság védelmében.

2025 novemberében a Kúria a fővárosnak adott igazat a 2023-as szolidaritási hozzájárulás ügyében, ami megnyitotta az utat a további perek előtt. A perek tétje jelentős: a főváros által fizetendő összeg 2023-ban 58 milliárd, 2024-ben 75 milliárd, 2025-ben pedig 89,1 milliárd forint volt. A következő tárgyalási nap a fővárosi perben március 16-án lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET: