Lázár János új hidakat és ismét HÉV-felújítást ígér Budapestre, de a finanszírozásról nem beszél
A miniszter szerint még az idén elindul 54 új HÉV-szerelvény beszerzése. A csepeli és gödöllői vonalakra is kiadták már a tervezési megbízást, és minden járművet újra cserélnek.
Lázár János szerint Budapestnek új hidakra és a meglévő átkelők teljes felújítására van szüksége. Úgy fogalmazott: „Szerintem Budapestem gyalogos-kerékpáros hídra és még egy újabb hídra is szükség van, továbbá az összes létező hídnak a teljes felújítására, benne a Dél-Pestet és Csepelt is érintő hídstruktúrát.” Azt is hozzátette, hogy ő maga is sokat dolgozik a Gubacsi híd felújításán, amely évtizedek óta húzódik.
A miniszter a Facebook-oldalán tartott online Lázárinfón válaszolt a kérdésekre. Egy hozzászóló arról érdeklődött, mikor épülhet új híd Buda, Csepel és Dél-Pest között. Lázár azt válaszolta:
„Mi vagyunk az a kormány, amelyik minden választási ciklusban épít a Dunán és a Tiszán is legalább egy-egy hidat.”
Példaként a Kalocsánál és Mohácsnál épült hidakat említette.
Többen a HÉV-hálózatról is kérdezték a minisztert. Elmondta, hogy jelenleg száz HÉV-szerelvény van az országban, és mindegyik elérte a 60 éves kort.
Kiemelte, hogy minden HÉV-vonalat felújítanak, a munkálatokat azonban a szentendrei szakaszon kezdik. Itt megújul a teljes pálya, a vasútállomások és a szerelvények is.
Lázár hozzátette, még az idén elindul 54 új HÉV-szerelvény beszerzése. A csepeli és gödöllői vonalakra is kiadták már a tervezési megbízást, és minden járművet újra cserélnek.
A miniszter arról nem beszélt, hogy a tervezett fejlesztések mennyibe kerülnének, illetve hogy az állam honnan teremti elő a szükséges forrásokat.
Korábban a szentendrei HÉV kapcsán kiderült, hogy a felújítás költségvetése eléri a 200 milliárd forintot.
Lázár János szerint Budapestnek új hidakra és a meglévő átkelők teljes felújítására van szüksége. Úgy fogalmazott: „Szerintem Budapestem gyalogos-kerékpáros hídra és még egy újabb hídra is szükség van, továbbá az összes létező hídnak a teljes felújítására, benne a Dél-Pestet és Csepelt is érintő hídstruktúrát.” Azt is hozzátette, hogy ő maga is sokat dolgozik a Gubacsi híd felújításán, amely évtizedek óta húzódik.
A miniszter a Facebook-oldalán tartott online Lázárinfón válaszolt a kérdésekre. Egy hozzászóló arról érdeklődött, mikor épülhet új híd Buda, Csepel és Dél-Pest között. Lázár azt válaszolta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
51 év után megérkezett az új KRESZ – mutatjuk a legfontosabb változásokat
Az Építési- és Közlekedési Minisztérium közzétette a szeptembertől életbe lépő új szabályokat. A 3,5 tonna feletti teherautókra előzési tilalom, az erősebb rollerekre pedig kötelező biztosítás vonatkozik majd. Az új szabálycsomag rendezi az új közlekedési eszközök helyzetét és kiküszöböli a régi KRESZ hibáit is.
Ötvenegy év után búcsút inthetünk a jelenlegi KRESZ-nek, miután az Építési- és Közlekedési Minisztérium január 20-án publikálta az új szabálycsomagot. A változások középpontjában a biztonságos közlekedés áll, de a jogszabály rendezi az új közlekedési eszközök helyzetét és kiküszöböli a régi KRESZ hibáit is. Az új szabályok szeptembertől lépnek életbe.
Az autósokat érintő legfontosabb változás a sebességhatárok módosítása: az autóutakon a megengedett sebesség óránkénti 110-ről 120 kilométerre emelkedik, az autópályák egyes szakaszain pedig akár 140 is lehet a limit.
A gyorsforgalmi utakat a jövőben csak olyan járművek használhatják, amelyek legalább 70 kilométer per órával képesek közlekedni. Rögzítik a követési távolságot is: ez autópályán 2, autóúton pedig 1 másodperc lesz, ami 130-as tempónál körülbelül 70 métert, 100-nál pedig minimum 50 métert jelent.
Az irányjelzést kanyarodásnál és sávváltásnál is a manőver előtt legalább két másodperccel meg kell kezdeni.
Kötelezővé teszik a járművek folyamatos kivilágítását, lakott területen kívül pedig korlátozott látási viszonyok között a távolsági fényszóró használatát is előírják.
A szabályok közé bekerül az úgynevezett cipzárelv, valamint új előírások vonatkoznak a dudálásra és a vészfékezésre, a szlalomozást és a driftelést pedig megtiltják.
A tehergépjárművekre és a buszokra a korábbinál is szigorúbb szabályok vonatkoznak majd.
A buszok, teherautók és utánfutót vontató autók lakott területen kívül legfeljebb 90 kilométer per órával közlekedhetnek.
Az előzési tilalom súlyhatárát 7 és fél tonnáról 3 és fél tonnára szállítják le, vagyis az ennél nehezebb szerelvények reggel 6 és este 10 óra között nem használhatják a bal szélső sávot, és mellettük elhaladni is tilos lesz.
A kerékpárosok a járdán és a gyalogosövezetben legfeljebb 10, míg a gyalogosoknak és kerékpárosoknak fenntartott szakaszokon 25 kilométer per órával haladhatnak.
Az elektromos rollereket két kategóriába sorolják. A legfeljebb 25 kilométer per órára képes, kis teljesítményű eszközöket 12 évnél idősebbek használhatják, számukra az első két évben kötelező lesz a sisak viselése.
A járdán legfeljebb 10, máshol 20 kilométer per órás sebességgel közlekedhetnek. Az erősebb rollerek a segédmotorokra vonatkozó szabályok alá esnek, ami 14 éves korhatárt, kötelező felelősségbiztosítást és legfeljebb 45 kilométer per órás sebességet jelent. Utast egyik rollertípussal sem lehet szállítani.
Az elméleti tananyag elsajátítása is egyszerűbbé válhat, mivel az elsősegélynyújtási tanfolyamok beépülnek a középiskolai oktatásba.
A végzős diákok a KRÉTA rendszeren keresztül ingyenes online KRESZ- és elsősegély-tanfolyamon, valamint vizsgán vehetnek részt, és az állam az egészségügyi alkalmassági vizsgálatot is térítésmentesen biztosítja számukra. A gyakorlati vezetés költségei továbbra is a tanulókat terhelik, de a képzésbe szimulátorokat is bevonnak. Tervben van egy olyan, járművekbe építhető ittasságfelismerő rendszer bevezetése is, amely alkoholszondás teszt nélkül nem engedi elindítani az autót.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a 2025-ös év utolsó Kormányinfóján jelentette be, hogy társadalmi egyeztetés előzte meg a szabályok véglegesítését, az eredményt pedig az év első felében hozzák nyilvánosságra. Lázár János, az Építési- és Közlekedési Minisztérium vezetője egy januári sajtótájékoztatón jelezte előre, hogy a részletek január 20-án derülnek ki. A KRESZ-szabályok módosításáról szóló tervezet már tavaly februárban napvilágot látott.
Ötvenegy év után búcsút inthetünk a jelenlegi KRESZ-nek, miután az Építési- és Közlekedési Minisztérium január 20-án publikálta az új szabálycsomagot. A változások középpontjában a biztonságos közlekedés áll, de a jogszabály rendezi az új közlekedési eszközök helyzetét és kiküszöböli a régi KRESZ hibáit is. Az új szabályok szeptembertől lépnek életbe.
Az autósokat érintő legfontosabb változás a sebességhatárok módosítása: az autóutakon a megengedett sebesség óránkénti 110-ről 120 kilométerre emelkedik, az autópályák egyes szakaszain pedig akár 140 is lehet a limit.
A gyorsforgalmi utakat a jövőben csak olyan járművek használhatják, amelyek legalább 70 kilométer per órával képesek közlekedni. Rögzítik a követési távolságot is: ez autópályán 2, autóúton pedig 1 másodperc lesz, ami 130-as tempónál körülbelül 70 métert, 100-nál pedig minimum 50 métert jelent.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dermesztő hidegre ébredt az ország kedd reggel, a szokatlanul hideg időben helyenként mínusz 18 fok alá is bezuhant a hőmérséklet. A HungaroMet a hivatalos Facebook-oldalán tette közzé a hajnali minimumok top 10-es listáját.
Eszerint holtversenyben a Nógrád vármegyei Zabar és a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Lénárddaróc volt a leghidegebb, mindkét településen -18,2 Celsius-fokot mértek.
A dobogó harmadik fokára Mohora állhatott fel -17,7 fokkal. A listán őket követi Gagybátor (-17,3) és Szécsén (-16,6), utánuk pedig ismét holtversenyben Mihálygerge és Milota (-16,4) jön. A tíz leghidegebb hely közé befért még a Penc Obszervatórium (-16,2), Bánk (-15,8) és Hidvégardó (-15,6) is. A mért adatokból jól látszik, hogy a leghidegebb értékek zöme az ország északi, északkeleti részéről, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékből került ki.
Dermesztő hidegre ébredt az ország kedd reggel, a szokatlanul hideg időben helyenként mínusz 18 fok alá is bezuhant a hőmérséklet. A HungaroMet a hivatalos Facebook-oldalán tette közzé a hajnali minimumok top 10-es listáját.
Eszerint holtversenyben a Nógrád vármegyei Zabar és a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Lénárddaróc volt a leghidegebb, mindkét településen -18,2 Celsius-fokot mértek.
A dobogó harmadik fokára Mohora állhatott fel -17,7 fokkal. A listán őket követi Gagybátor (-17,3) és Szécsén (-16,6), utánuk pedig ismét holtversenyben Mihálygerge és Milota (-16,4) jön. A tíz leghidegebb hely közé befért még a Penc Obszervatórium (-16,2), Bánk (-15,8) és Hidvégardó (-15,6) is. A mért adatokból jól látszik, hogy a leghidegebb értékek zöme az ország északi, északkeleti részéről, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékből került ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor egy tollvonással elintézte: lazít a kormány a közpénzek elszámoltatásán
A hétfői Magyar Közlönyben megjelent rendeletcsomag többek között a civil támogatások elszámolását érinti. A döntések több területen is azonnali változást hoznak.
Keddtől új szabályok szerint számolhatnak el a milliós állami támogatásokkal a civilek. A Magyar Közlönyben hétfőn megjelent, Orbán Viktor által aláírt rendelet szerint
3 millió forintos összeghatárig a meghatározott költségvetési támogatások kedvezményezettjeinek mostantól elég egy egyszerűsített beszámolót benyújtaniuk.
A részletes szöveges beszámoló és a számviteli bizonylatok helyett elég nyilatkozniuk arról, hogy a közpénzt a támogatási célnak megfelelően, jogszerűen és a szerződésben meghatározottak szerint használták fel. A keddtől hatályos szabályozás a Bethlen Gábor Alap, a Nemzeti Együttműködési Alap, valamint a Miniszterelnökség által kezelt egyházi és nemzetiségi támogatások kedvezményezettjeit érinti. Az egyszerűsített elszámolás lehetőségével 2026. augusztus 31-ig élhetnek a támogatottak.
A rendelet épp azután jelent meg, hogy az Átlátszó a Nemzeti Együttműködési Alap pályázati adatbázisát elemezve arról írt, hogy
főleg Fidesz–KDNP-közeli civil szervezetek tarolnak a pályázatokon.
Az oknyomozó portál szerint a 201 790 pályázatból 92 ezer nyert, a megítélt támogatási összeg összesen 70,2 milliárd forint volt. A kormány a mostani könnyítést az adminisztratív terhek csökkentésével indokolta.
A kormány más pénzügyi döntéseket is hozott. Határozatuk szerint
Miskolc 6 milliárd forintot kap külön pályázat és kérelem benyújtása nélkül, vissza nem térítendő egyedi támogatásként ingatlanvásárlásra.
A pénzt a város „egy 33,6 hektár nagyságú területet érintő önkormányzati tulajdonszerzés, az ingatlan elválaszthatatlan részét képező tárgyi eszközök megvásárlása, valamint a terület vonatkozásában rendezett tulajdonviszonyok kialakítása, a megszerzett ingatlan vonatkozásában felmerülő üzemeltetési költségek biztosítása érdekében” kapja.
Keddtől új szabályok szerint számolhatnak el a milliós állami támogatásokkal a civilek. A Magyar Közlönyben hétfőn megjelent, Orbán Viktor által aláírt rendelet szerint
3 millió forintos összeghatárig a meghatározott költségvetési támogatások kedvezményezettjeinek mostantól elég egy egyszerűsített beszámolót benyújtaniuk.
A részletes szöveges beszámoló és a számviteli bizonylatok helyett elég nyilatkozniuk arról, hogy a közpénzt a támogatási célnak megfelelően, jogszerűen és a szerződésben meghatározottak szerint használták fel. A keddtől hatályos szabályozás a Bethlen Gábor Alap, a Nemzeti Együttműködési Alap, valamint a Miniszterelnökség által kezelt egyházi és nemzetiségi támogatások kedvezményezettjeit érinti. Az egyszerűsített elszámolás lehetőségével 2026. augusztus 31-ig élhetnek a támogatottak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter visszavágott: olcsó gázt, kiterjesztett rezsicsökkentést és a szociális tűzifakeret megduplázását ígéri
A pártelnök szerint a TISZA-kormány mindig a legolcsóbb forrásból szerzi majd be a gázt és az olajat. Ezzel akarják felszámolni a jelenlegi óriási energiaszegénységet is.
Azután, hogy Orbán Viktor kedd reggel élesen bíráltaKapitány Istvánt, a TISZA Párt frissen kinevezett gazdaságfejlesztésért és energetikáért felelős vezetőjét, és azt írta, az ellenzéki párt levágná Magyarországot az olcsó orosz energiáról, Magyar Péter a Facebook-oldalán vázolta fel pártja energiapolitikai ígéreteit. Az elnök szerint, „ha az energiát több forrásból tudjuk beszerezni, akkor a gáz és a benzin is olcsóbb lesz a lakosságnak és a cégeinknek, valamint biztonságosabb lesz az ellátás.” Mint írja,
„a TISZA-kormány mindig az elérhető legolcsóbb és leghatékonyabb módon szerzi majd be a gázt és a kőolajat.”
Magyar Péter ígéretei között szerepel
a rezsicsökkentés megtartása és szociális alapú kiterjesztése, a rendszerhasználati díj radikális csökkentése, valamint a hasított tűzifa áfájának 27-ről 5 százalékra mérséklése a szociális tűzifakeret megduplázása mellett.
Azt is ígéri, hogy „hazahozzuk az uniós forrásokat. Ezermilliárd forint értékben indítunk szigetelési és más energiahatékonysági programokat.” A pártelnök állítása szerint ezzel felszámolnák a jelenlegi óriási energiaszegénységet. Posztja végén azt írta: „A tett az első, a szó a második.”
Azután, hogy Orbán Viktor kedd reggel élesen bíráltaKapitány Istvánt, a TISZA Párt frissen kinevezett gazdaságfejlesztésért és energetikáért felelős vezetőjét, és azt írta, az ellenzéki párt levágná Magyarországot az olcsó orosz energiáról, Magyar Péter a Facebook-oldalán vázolta fel pártja energiapolitikai ígéreteit. Az elnök szerint, „ha az energiát több forrásból tudjuk beszerezni, akkor a gáz és a benzin is olcsóbb lesz a lakosságnak és a cégeinknek, valamint biztonságosabb lesz az ellátás.” Mint írja,
„a TISZA-kormány mindig az elérhető legolcsóbb és leghatékonyabb módon szerzi majd be a gázt és a kőolajat.”
Magyar Péter ígéretei között szerepel
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
