Lázár János: Ha önt zavarja, akkor 3 hónapig a kampány alatt nem veszem fel a fizetésemet
A miniszter bejelentette, hogy a választások előtt a minisztérium operatív vezetését a helyettese fogja végezni, mert őt a miniszterelnök felkérte a választási kampányban való részvételre.
Lázár János a hétfői sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a parlamenti választásig Orbán Viktor felkérésére a kampányban fog dolgozni. Az építési és közlekedési tárca operatív irányítását a kampányidőszak alatt Csepreghy Nándor miniszterhelyettes veszi át tőle.
Egy újságírói kérdésre megerősítette, hogy a kampányfeladatok elvégzése mellett, a következő hónapokban is ő marad a miniszter, tehát nem mondott le. Így jogosult marad a miniszteri fizetésére a továbbiakban is.
"Nyilvánvalóan én vagyok a miniszter, és a minisztériumi munkát is végzem, de nyilvánvalóan teljesen másként, mint ahogy végeztem, hiszen kampányidőszak van, és a kampányban részt veszek" - közölte. Hozzátette, korábban más miniszterek is hasonló módon müködtek ilyen helyzetben.
Azt is közölte, hogy
ha a kampányban végzendő munkája esetleg olyan volumenű lenne az utolsó hetekben, akkor viszont nem fogja felvenni ezt az összeget. "Ez nem is kérdés"
- válaszolta Lázár, aki szerint ez az utolsó hetekre vonatkozhat majd.
Elmondása szerint jelenleg heti 3-4 kampányeseményen vesz részt, ez nem befolyásolja a miniszteri munkáját. Ő vállalja a felelősséget továbbra is, ahogy eddig.
A sajtó kérdésére, hogy nem zavarja-e az, hogy az állami fizetéséből kampányol, azt válaszolta:
"Én nem kampányolok állami fizetésből, de ha ez önt zavarja, akkor három hónapig, a kampány alatt nem veszem fel a fizetésem... Ha ez fontos, akkor természetesen én nem veszem fel a fizetésem. Nem gond"
- válaszolta a miniszter.
Lázár János a hétfői sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a parlamenti választásig Orbán Viktor felkérésére a kampányban fog dolgozni. Az építési és közlekedési tárca operatív irányítását a kampányidőszak alatt Csepreghy Nándor miniszterhelyettes veszi át tőle.
Egy újságírói kérdésre megerősítette, hogy a kampányfeladatok elvégzése mellett, a következő hónapokban is ő marad a miniszter, tehát nem mondott le. Így jogosult marad a miniszteri fizetésére a továbbiakban is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán: Nem tudjuk fenntartani a közbizalmat, köznyugalmat, ha lemondunk a különadókról
A kormányfő az Iparkamara gazdasági évnyitó rendezvényén köszönte meg a vállalkozóknak, hogy tűrik a különadókat. Szerinte ha nem vonják el az összesen több ezer milliárdos összeget a cégektől, akkor nem tudják fenntartani a közbizalmat és a köznyugalmat.
„Győzni fogunk és erővel fogunk győzni, semmilyen kiegyezés nem lesz, az olajblokádot le fogjuk törni. Erőből rá fogjuk kényszeríteni az ukránokat, hogy újraindítsák az olajszállítást. Feltétel nélkül és hamarosan nyissák meg a Barátság vezetéket” – fogalmazott Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján csütörtökön.
A miniszterelnök egy új megállapodásról beszélt, amelynek értelmében a kormány közhatalmi feladatokat adna át a kamarának, miután annak elnökében, Nagy Elekben partnerre találtak. A kormányfő szerint naponta meg kell küzdenie az államigazgatás ellenállásával, amely nem szívesen adja át a feladatait.
A mostani egyezségről elárulta, még szerda este és csütörtök reggel is „bokszoltak” rajta, ezért kézzel írt kiegészítések is kerültek bele.
Orbán ezután az európai gazdasági helyzetet elemezte. „Ha százalékban kellene meghatároznom, Nyugat-Európában kétszer akkora a hadigazdaság valószínűsége, mint a békegazdaságé, mindenki arról beszél, hogyan kell a gazdaságot átállítani” – mondta. Szerinte Európában nincs fejlődési perspektíva, az ipar a háború előtti évekhez képest 4 százalékkal esett vissza, miközben az Egyesült Államok őrizte pozícióit, Kína pedig növekedett.
Úgy látja, egész ágazatok, mint az alumínium- és vegyipar, a felszámolódás szélén állnak.
Bírálta az orosz energiáról való leválást is, ami miatt szerinte az európaiak háromszor-négyszer magasabb árakat fizetnek, és kiemelte, hogy Magyarország nem akar lemondani az „orosz irányról”. Az Európai Unió hivatalos tervei szerint egyébként 2027 végéig teljesen leállítanák az orosz olajimportot.
A miniszterelnök kitért az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitelre is, amelyben Magyarország nem vesz részt.
„Nekem minden héten meg kell harcolnom azért, hogy kimaradjunk ezekből”
– fogalmazott, a cseheket és a szlovákokat pedig „segéderőnek” nevezte. Azt is mondta, az uniós költségvetésből az ukránoknak szánt pénzt az agráralapból és a felzárkóztatási támogatásokból vennék el. Ellenezte Ukrajna uniós csatlakozását is, amit szerinte 2027 végére terveznek.
A kormányfő a magyar vállalkozóknak megköszönte, hogy tűrik a különadókat.
„Azt is köszönöm, hogy jól tűrték, hogy fát vágjak a hátukon” – mondta, utalva arra, hogy eddig 15 ezer milliárd, idén pedig további 2 ezer milliárd forintot vonnak el a cégektől. Kijelentette: „Nem tudjuk fenntartani a közbizalmat, köznyugalmat, ha lemondunk ezekről a különadókról.”
Azt ígérte, később méltányosabb szintre vinnék vissza ezeket, de a „hadigazdaság” körülményei között ez még nem lehetséges.
Orbán Viktor szerint a magyar gazdaság talpon maradása „bravúr”, amihez az kellett, hogy a gazdaság és a kormányzat erős lábakon álljon. Dicsérte a vállalkozókat, amiért a kormánynak nem munkanélküliség mellett kell küzdenie az EU-val, és kiemelte a munkahelyvédelmi programokat, a reálbérek emelkedését és a „magyar adórendszer megvédését”.
„Győzni fogunk és erővel fogunk győzni, semmilyen kiegyezés nem lesz, az olajblokádot le fogjuk törni. Erőből rá fogjuk kényszeríteni az ukránokat, hogy újraindítsák az olajszállítást. Feltétel nélkül és hamarosan nyissák meg a Barátság vezetéket” – fogalmazott Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján csütörtökön.
A miniszterelnök egy új megállapodásról beszélt, amelynek értelmében a kormány közhatalmi feladatokat adna át a kamarának, miután annak elnökében, Nagy Elekben partnerre találtak. A kormányfő szerint naponta meg kell küzdenie az államigazgatás ellenállásával, amely nem szívesen adja át a feladatait.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás: Nem zárható ki, hogy az iráni háború miatt a 2015-öshöz hasonló migránshullám indul el Európa felé
A kormány szerint migrációs veszély áll fenn a közel-keleti háborús helyzet miatt. A miniszter a kormányinfón azt mondta, ha szükséges, meg fogják erősíteni a déli határt.
„Ha szükséges, meg fogjuk erősíteni a déli határt” – mondta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón, ahol arról is beszélt, hogy migrációs veszély áll fenn a közel-keleti háború miatt. Mint mondta, az izraeli és amerikai támadások alatt álló Iránból Törökországba is lehet menekülni, ezért nem zárható ki, hogy a 2015-öshöz hasonló migránshullám indul el Európa felé. Egyelőre még nem történt ez meg, de a kormány figyeli a helyzetet, kapcsolatban van Törökországgal is.
„Ha egy ilyen migránshullám elindul, akkor természetesen a déli határ védelmét még inkább meg fogjuk erősíteni”
– jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Azt is elmondta, hogy az Irakban állomásozó magyar katonák jól vannak, egyelőre nem merült fel, hogy hazahozzák őket. Ha romlik az ottani biztonsági helyzet, és ez az erbíli katonai bázist is érinti, akkor még dönthetnek erről. Azt nem tudta megmondani, hogy Iránban hány magyar állampolgár tartózkodik.
Arra a kérdésre, hogy hogyan befolyásolja az iráni háború a gazdaság és a költségvetés tervezetét, Gulyás azt mondta, a kormányülésen szóba került a háború gazdasági hatása, de ez a támadások megindulása után öt nappal még megbecsülhetetlen. Egyelőre ugyanis még nem tudni, hogy négy hétig tart-e a háború, vagy egy elhúzódó katonai konfliktus lesz belőle, ahogy az történt már más amerikai beavatkozások esetében.
A miniszter szerint előbbi esetben a költségvetési hatása „létező, de csekély”, hónapokig vagy akár évekig elhúzódó konfliktus esetén viszont kérdéses lesz, hogy hogyan lehet biztosítani a Hormuzi-szoros hajózhatóságát és a kieső olajexportot.
Az amerikaiak egyelőre néhány hetes hadműveletről beszélnek – jelezte Gulyás.
Azt is megkérdezték tőle, hogy ha Donald Trump azt kéri Magyarországtól, hogy engedélyezze az Egyesült Államok számára magyar légibázisok használatát, akkor a kormány kész-e erre.
„Ha ilyen kérés érkezik, azt meg fogjuk vizsgálni”
– válaszolta a miniszter.
Az ATV munkatársa arra is kíváncsi volt, egyetért-e Gulyás azzal, hogy az Egyesült Államok nyílt célja az iráni rezsim elleni fellépés. Szerinte az amerikaiak nem azt mondják, hogy a diktatúra volt a katonai beavatkozás oka, hanem „az iráni atomprogram és annak fenyegetése”. Felidézte, hogy Trump azt mondta, két hét múlva már atomfegyvere lett volna Iránnak, de Gulyás „nem képzeli magát az amerikai elnök helyébe”, mert ezek az információk nem állnak rendelkezésére. Mint mondta, ha Iránnak két hét múlva valóban aktiválható atomfegyvere lett volna, akkor helyes döntést hoztak az amerikaiak.
Egy korábbi kérdésre válaszolva azt is hangsúlyozta, hogy a kormány elítéli, hogy Irán olyan országokat von be a háborúba, amelyek nem részesei a konfliktusnak.
„Ha szükséges, meg fogjuk erősíteni a déli határt” – mondta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón, ahol arról is beszélt, hogy migrációs veszély áll fenn a közel-keleti háború miatt. Mint mondta, az izraeli és amerikai támadások alatt álló Iránból Törökországba is lehet menekülni, ezért nem zárható ki, hogy a 2015-öshöz hasonló migránshullám indul el Európa felé. Egyelőre még nem történt ez meg, de a kormány figyeli a helyzetet, kapcsolatban van Törökországgal is.
„Ha egy ilyen migránshullám elindul, akkor természetesen a déli határ védelmét még inkább meg fogjuk erősíteni”
– jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Kúria rácsapott a közmédia orrára: Többé nem lehet a Kossuth Rádió Facebookja a Fidesz kampányoldala
A Tisza Párt panasza nyomán a Kúria felülbírálta az NVB döntését a Kossuth Rádió Facebook-oldaláról. A határozat precedenst teremt, kiterjesztve a választási törvényt a közmédia közösségi felületeire is.
Kimondta a Kúria, hogy a közmédia Facebook-oldalain is biztosítani kell a választási esélyegyenlőséget, ezért felülbírálta a Nemzeti Választási Bizottság korábbi, elutasító határozatát. A Tisza Párt még a kampányidőszak elején fordult a hatósághoz, mert szerintük a Kossuth rádió Facebook-oldala aránytalanul a Fidesznek kedvezett, ám a beadványukat első körben elutasították – írja a Telex. A Kúria mostani döntésében megállapította, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, valamint a Duna Médiaszolgáltató megsértette az esélyegyenlőség követelményét, ezért eltiltotta őket a hasonló jogsértések folytatásától.
A beadvány szerint február 21-én, egy nagyjából 14 órás időszak alatt a Kossuth rádió Facebook-oldalán megjelent bejegyzések 88 százaléka a Fideszről és képviselőiről szólt, miközben a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció is csak 3-3 százaléknyi megjelenést kapott. A Tisza Párt úgy vélte, ez az aránytalanság másnap is folytatódott, a posztok pedig kampányeszköznek minősültek, amivel megsértették az esélyegyenlőség elvét.
A közmédia a kifogás elutasítását kérte, azzal érvelve, hogy egy közösségi médiaoldal nem médiaszolgáltatás, hírszerkesztést nem végez, csupán tartalmakhoz ad hozzáférést. Álláspontjuk szerint a kiegyensúlyozottságot nem lehet egyetlen nap alapján megítélni, ahhoz legalább kéthetes időszakot kellene vizsgálni.
Azzal is védekeztek, hogy egy Facebook-oldal a sok ezer közül nem kizárólagos információforrás, és általában olyanok követik, akiknek a politikai nézeteihez az adott oldal amúgy is illeszkedik. Mivel a posztok csupán linkek, amiket nem kommentálnak és nem fogalmaznak át, egy ilyen, lényegében csak linkeket gyűjtő oldal nem alkalmas a választói akarat befolyásolására.
Ezeket az érveket már a Nemzeti Választási Bizottság sem fogadta el maradéktalanul. Indoklásukban ők is elismerték, hogy a Kossuth rádió Facebook-oldala a médiaszolgáltatáshoz kötődik, a tartalmak tudatos szerkesztés eredményeként jelennek meg, és alkalmasak a választói akarat befolyásolására. A bizottság végül mégis azzal utasította el a panaszt, hogy egyetlen nap bejegyzései alapján nem lehet vizsgálni az esélyegyenlőség sérelmét.
A Kúria szerint azonban az NVB ebben tévedett. A bíróság hangsúlyozta: a Kossuth Rádió Facebook-oldala nem egy magánszemély profilja, hiszen azt közpénzből, a közszolgálati médiaszolgáltató működteti és szerkeszti.
Éppen ezért a kampányidőszakban elvárható, hogy megfeleljen a választási törvény előírásainak. A Kúria szerint az sem releváns, hogy a Facebook algoritmusa kinek és mikor jeleníti meg a posztokat, „mert a jogsértés tekintetében annak van döntő jelentősége, hogy az érintettek milyen minőségben felelősek ezen oldal működéséért, azon milyen tartalom jelenik meg és az megfelel-e a választási eljárási alapelveknek. A Facebook-oldal elérése, közösségi véleményt formáló ereje csak a jogsértés súlya, és a bírság kiszabás körében értékelhető.”
Egyébként ez a rádió szokta péntekenként meginterjúvolni Orbán Viktort, ahol a miniszterelnök rendszerint nem kap túl nehéz kérdéseket, és hosszasan kifejtheti álláspontját főképp külpolitikai kérdésekben:
Kimondta a Kúria, hogy a közmédia Facebook-oldalain is biztosítani kell a választási esélyegyenlőséget, ezért felülbírálta a Nemzeti Választási Bizottság korábbi, elutasító határozatát. A Tisza Párt még a kampányidőszak elején fordult a hatósághoz, mert szerintük a Kossuth rádió Facebook-oldala aránytalanul a Fidesznek kedvezett, ám a beadványukat első körben elutasították – írja a Telex. A Kúria mostani döntésében megállapította, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, valamint a Duna Médiaszolgáltató megsértette az esélyegyenlőség követelményét, ezért eltiltotta őket a hasonló jogsértések folytatásától.
A beadvány szerint február 21-én, egy nagyjából 14 órás időszak alatt a Kossuth rádió Facebook-oldalán megjelent bejegyzések 88 százaléka a Fideszről és képviselőiről szólt, miközben a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció is csak 3-3 százaléknyi megjelenést kapott. A Tisza Párt úgy vélte, ez az aránytalanság másnap is folytatódott, a posztok pedig kampányeszköznek minősültek, amivel megsértették az esélyegyenlőség elvét.
A közmédia a kifogás elutasítását kérte, azzal érvelve, hogy egy közösségi médiaoldal nem médiaszolgáltatás, hírszerkesztést nem végez, csupán tartalmakhoz ad hozzáférést. Álláspontjuk szerint a kiegyensúlyozottságot nem lehet egyetlen nap alapján megítélni, ahhoz legalább kéthetes időszakot kellene vizsgálni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Irán átvette az irányítást a Hormuzi-szoros felett: a világ olajellátásának ötöde került veszélybe
Az Iráni Forradalmi Gárda közölte, hogy a protokollt megszegő hajókat megtámadhatják a stratégiai útvonalon. Azonban Irán továbbra sem zárta le a szorost.
„Irán a háborús helyzetre tekintettel átvette az ellenőrzést a Hormuzi-szoros felett, és fenntartja a jogot, hogy megtámadja a szoroson áthaladó hajókat, akár el is süllyessze azokat, ha nem tartják be az előírt protokollt” – jelentette be Kjómarsz Hejdari, a Forradalmi Gárdához tartozó Hatam al-Anbia hadi építési vállalkozás parancsnokhelyettese. Hejdari hozzátette: Irán nem zárta le a szorost, és együttműködik a protokoll szerint eljáró hajókkal
– írja a 24.hu, az iráni állami televízióra hivatkozva.
A szoros stratégiai fontosságát jelzi, hogy a világ tengeri olajszállítmányainak mintegy egyötöde halad át rajta.
Nem sokkal korábban a Forradalmi Gárda bejelentette, hogy a Perzsa-öböl északi részén megtámadott egy amerikai olajszállítót, ami emiatt lángra kapott.
Több hajózási társaság már a hét elején felfüggesztette vagy áttervezte a Hormuzi-szoroson áthaladó útvonalait, a forgalom érezhetően lelassult.
Az Egyesült Államok haditengerészete korábban jelezte, hogy a szabad hajózás fenntartása érdekében megerősíti katonai jelenlétét és a kereskedelmi hajók kíséretét a térségben.
Egyébként az iráni-amerikai háború ellenére a szoroson áthaladó hajóforgalom továbbra is jelentős, amit az internetes hajóforgalom-figyelő weboldalak adatai is megerősítenek:
Kép forrása: Marine Traffic
„Irán a háborús helyzetre tekintettel átvette az ellenőrzést a Hormuzi-szoros felett, és fenntartja a jogot, hogy megtámadja a szoroson áthaladó hajókat, akár el is süllyessze azokat, ha nem tartják be az előírt protokollt” – jelentette be Kjómarsz Hejdari, a Forradalmi Gárdához tartozó Hatam al-Anbia hadi építési vállalkozás parancsnokhelyettese. Hejdari hozzátette: Irán nem zárta le a szorost, és együttműködik a protokoll szerint eljáró hajókkal
– írja a 24.hu, az iráni állami televízióra hivatkozva.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
