HÍREK
A Rovatból

Lavrov szerint indokolt lépés volt a Munkács elleni orosz támadás

Az orosz külügyminiszter egy interjúban azt mondta: a hírszerzésüknek nagyon jó értesülései vannak.


Szergej Lavrov az NBC amerikai televízió Meet the Press című politikai magazinműsornak adott interjújában a csütörtöki, Munkácsot ért orosz támadás is szóba került.

„Oroszország soha, de soha nem célzott szándékosan olyan létesítményeket, amelyeknek semmi közük nincs Ukrajna katonai képességeihez”

- fogalmazott az amerikai elektronikai üzemet ért rakétatámadással kapcsolatban az orosz külügyminiszter, majd közölte, hogy hírszerzésüknek nagyon jó értesülései vannak.

„És ahogy mondtam a célpontok között csak hadiüzemek, katonai létesítmények, illetve olyan ipari vállalatok vannak, amelyek közvetlenül állítanak elő katonai felszerelést az ukrán hadsereg számára”

- fogalmazott.

A támadás után az ukrán külügyminiszter, Andrij Szibiha ugyanakkor arról beszélt, hogy egy teljesen polgári létesítményről van szó, és a helyiek is azt mondták, hogy az üzemben nem gyártanak katonai berendezéseket.

„Egyes emberek nagyon naivak, és ha látnak egy kávéfőzőt a kirakatban, azt hiszik, hogy ott kávéfőzőket gyártanak. Hírszerzésünk nagyon jó információkkal rendelkezik, és mi csakis olyan célpontokat támadunk, ahogy mondtam is: katonai üzemeket, katonai létesítményeket vagy ipari üzemeket, amelyek közvetlenül részt vesznek az ukrán hadsereg számára készülő katonai felszerelések gyártásában”

- mondta ezzel kapcsolatban Lavrov.

A riporter ezután arra kérte Lavrovot, erősítse meg, hogy Oroszország valóban célba vette és megtámadta azt az amerikai tulajdonú céget, mire az orosz külügyminiszter azt mondta, soha nem is hallott az esetről.

„Nem hallottam erről az esetről. Ha tud küldeni nekem valamilyen hivatkozást az incidensre, amelyről beszél, utánanézek”

- fogalmazott.

(via MTI, 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A gyermekvédelemmel indokolták a fideszes képviselők, hogy egy gyermekvédelmi központ mellé tették át a türelmi zónát Miskolcon
Az ellenzék a 300 méteres védőtávolságra hivatkozva nem szavazta meg a rendeletet. A gyermekotthon vezetése utólag értesült és felülvizsgálatot kért.


Miskolcon új helyszínre került a türelmi zóna, számolt be róla az RTL Híradó. A közgyűlés a korábbi területet néhány száz méterrel arrébb jelölte ki, buszmegálló közelébe, a Fruska gyermekotthon szomszédságába. Az országban korábban először itt jelöltek ki olyan utcát, ahol a prostitúció törvényesen folytatható.

Az előző, baloldali többségű városvezetés négy éve döntött a korábbi helyszínről. Most a fideszes többségű testület vitte át a zónát. Az ellenzéki képviselők a háromszáz méteres védőtávolságra hivatkozva nem támogatták a rendeletet. A Fruska gyermekotthon közel van az új területhez, az intézményben családjukból kiemelt, lelkileg sérült, bántalmazott, 10–12 éves kislányok élnek.

Barta György, az MSZP önkormányzati képviselője szerint a gyermekotthon túl közel van a kijelölt helyszínhez. Úgy fogalmazott, hogy ha az egyik oldalról mérik, megvan a 300 méter, a másik irányból viszont nincs.

A városvezetés azzal indokolta a változtatást, hogy a régi helyen nincs átmenő forgalom és közvilágítás. Szerintük emiatt a nők a közeli lakótelepen jelentek meg, ahol a közbiztonság romlott, és erre volt, aki panaszkodott. Baranyi László azt mondta, a lányok szolgáltatást nyújtanak, vannak, akik vigyáznak rájuk, és a környéken sok ilyen eset fordul elő.

A gyermekvédelmi központ vezetője közölte, hogy

a döntésről utólag értesültek, az önkormányzat nem egyeztetett velük erről. Nem értenek egyet vele, és kérték a felülvizsgálatát.

A fideszes városvezetést megkérdezték, miért nem egyeztetett az intézménnyel a döntés előtt, választ nem adtak. A helyi frakció szerint minden szabályt betartottak. Bajusz Gábor önkormányzati képviselő azt mondta, a gyermekvédelem az egyik legfontosabb ügy, ezért született olyan közgyűlési döntés, amelynek lényege az volt, hogy egy játszótér és lakótelep mellől elvigyék a türelmi zónát.

Az ügyben Magyar Péter is megszólalt a közösségi oldalán:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Orbánék ma már a komcsikkal szavaznak együtt az Európai Parlamentben moszkvai megrendelésre
A Tisza Párt elnöke posztjában odaszúrt Deutsch Tamásnak is, de nem kímélte a miniszterelnököt sem a csütörtöki szavazás után.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



Az Európai Parlament elutasította Ursula von der Leyen és az Európai Bizottság visszahívását: mind a szélsőbaloldal, mind a patrióta frakció bizalmatlansági indítványa megbukott.

A csütörtöki szavazás után Magyar Péter a Facebookon kommentálta az eseményeket:

„Orbánék eljutottak Nagy Imre újratemetésétől és a Soros-ösztöndíjtól odáig, hogy ma már a komcsikkal szavaznak együtt az Európai Parlamentben moszkvai megrendelésre. Külön vicces, hogy azt a bizottsági elnököt akarja havonta megpuccsolni Orbán, akit ő ajánlott meleg szívvel az európaiak figyelmébe”

- írta a posztban a Tisza Párt vezetője. Magyar ezután külön odaszúrt a Fidesz egyik EP-képviselőjének:

„Mondjuk Deutsch Tamás pont a fontos szavazásnál ment ki az ülésteremből (valószínűleg nem értette angolul miről lesz döntés…).”

Ezután egy mondat erejéig még visszatért a miniszterelnökre is:

„Orbán Viktor évekig élt Soros György pénzén, évtizedekig az Európai Néppárt pénzcsapján csüngött, ma pedig már jó a rubel is.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Békemenet: megvan az október 23-i útvonal, reggel indul útnak a tömeg
Gyülekező reggel 9-kor, a rajt 10–11 között, a végpont a Kossuth tér, ahol aznap Orbán Viktor beszél. A Tisza Párt rendezvénye órákkal később kezdődik majd.


A szervezők közlése szerint október 23-án reggel 9 órakor az Elvis Presley téren gyülekeznek azok, akik részt vesznek a Békemeneten. Innen a tömeg 10 és 11 óra között indul a Margit híd–Nyugati tér–Alkotmány utca–Kossuth Lajos tér útvonalon, derül ki a Telex cikkéből.

A szervezők közleménye azt is hangsúlyozza, hogy a menet célja a Békemenet lámpásának „magasra tartása”. Ahogy írták: „Számunkra, szellemi honvédőknek, békemenetelőknek fontos, hogy úgy, ahogy 2012-ben tettük, üzenjük, hogy nem leszünk gyarmat, megvédjük hazánk szuverenitását. Akik velünk tartanak bizonyítják, hogy a haza minden előtt, keresztény-nemzeti-konzervatív értékeinket továbbra is kincsesládánkban őrizzük.”

Orbán Viktor aznap a Kossuth téren mond beszédet. A miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely a kormányinfón azt mondta,

a Békemenet résztvevőit is „szeretettel várják” a Kossuth térre.

Az esemény hivatalos bejelentését Orbán Viktor szeptember 20-án, a Papp László Sportarénában tartott Digitális Polgári Kör-gyűlésen tette. Ott a miniszterelnök arról beszélt, hogy a következő hónapokban meg kell kétszerezni a digitális erőket, „be kell teríteni digitális polgári körökkel az országot.”

Ugyanezen a napon a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter bejelentette, hogy október 23-án megtartják „a valaha volt legnagyobb rendezvényt”. A Tisza Párt tervezett Nemzeti Menete 14 órakor indul a Deák Ferenc térről, és a Hősök terére vonulnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán: Már ketten vagyunk. Ha hárman leszünk, az már lázadás
A miniszterelnök reagált arra, hogy a lengyel elnök, Karol Nawrocki Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének címzett levélében, hogy Lengyelország nem egyezik bele az illegális bevándorlók áttelepítésébe.


„Európa fordul: Nawrocki elnök nem járul hozzá a migrációs paktum végrehajtásához Lengyelországban” - írta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök este a Facebookon.

A lengyel elnök, Karol Nawrocki kedden arról írt Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének címzett levélében, hogy „Lengyelország nem egyezik bele az illegális bevándorlók áttelepítésébe, az Európai Bizottság vegye figyelembe ezt a tényt”.

Nawrocki emlékeztetett arra, hogy Lengyelország keleti határán több mint négy éve folyamatosan észlelik „a moszkvai rezsim által a fehérorosz állam és annak szolgálatai közreműködésével irányított” migrációs nyomást.

Az elnök rámutatott arra is, hogy Lengyelországban jelenleg továbbra is közel egymillió ukrán menekült él, és az ukrajnai háború kitörése után Lengyelország több millió menekültnek nyújtott segítséget. „Lengyelország szolidárisan viselkedett annak ellenére, hogy nem kötelezte a szolidaritás” - áll a levélben.

Az illegális bevándorlás ügyében „nem a migránsok közép- és kelet-európai országokba történő kényszerű átirányítása jelenti a megoldást” - hangsúlyozta Nawrocki. Fontosnak nevezte a migrációt kiváltó okok kezelését, és az európai országok közös feladatául jelölte meg a határok védelmét és az embercsempészek elleni harcot.

Orbán Viktor csütörtöki posztjában hozzátette: mi, magyarok sem járulunk hozzá a paktumhoz.

„Már ketten vagyunk. Ha hárman leszünk, az már lázadás”

- fogalmazott a kormányfő.

(via MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET: