SZEMPONT
A Rovatból

Lattmann Tamás: Akár szavazásokat is meghiúsíthatna Orbán Viktor az Európai Tanács elnökeként

Az Európai Tanács elnöke határozza meg ugyanis a tárgyalási napirendet. A nemzetközi jogász szerint azonban kicsi az esélye, hogy a magyar miniszterelnök tényleg Charles Michel helyére kerül.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. január 10.



Charles Michel, az Európai Tanács elnöke nemrég bejelentette, hogy indul a nyári EP-választáson, és mandátumszerzés esetén lemond elnöki pozíciójáról. A megválasztása pedig szinte borítékolható, mivel feltehetően listavezetőként szerepelne a választáson. Michel idő előtti távozása esetén a Politico szerint még az is elképzelhető, hogy egy átmeneti időre Orbán Viktor lehet az Európai Tanács elnöke, mert július 1-től épp Magyarország adja a soros elnökséget. A nemzetközi lap szerint azonban ezt több tagország "kétseégbeesetten el akarja kerülni", amihez meg kell állapodniuk Charles Michel utódjáról.

Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal arról beszélgettünk, Orbán Viktor mit tehetne meg ebben a pozícióban, és mennyi az esély rá, hogy tényleg vezetheti majd az Európai Tanács üléseit.

– A nemzetközi sajtóban is komoly visszhangot kapott ez a lehetőség. Miért?

– Ez elsősorban azok számára lehet félelmetes, akik számára Orbán Viktor félelmetes. Az Európai Tanács elnökének intézménye a 2009-es lisszaboni szerződés óta létezik. Ez mindig egy személy, szemben az Európai Unió tanácsának soros elnökségével, ami viszont egy tagállam.

Nem tudom pontosan, honnan indult el az az értelmezés, hogy egyfajta automatizmusként az Európai Tanács elnökének kiesése esetén helyébe a soros elnökséget ellátó állam képviselője lép, ennek ugyanis semmilyen jogszabályi alapja nincsen.

Ez részben találgatás, részben pedig a joghézag kitöltésére tett kísérletnek tekinthető.

– Elképzelhető, hogy a régebbi helyzet miatti szokásjogról van szó? Korábban ugyanis a mindenkori elnökséget adó tagállam vezetője volt az Európai Tanács elnöke.

– Nem egészen. Az Európai Tanács jelenleg hatályos szervezeti és működési szabályzata tartalmaz egy passzust, ami kimondja, hogy a kieső ET-elnök helyére belép a soros elnökséget ellátó állam képviselője, de ezt csak és kizárólag akkor kell alkalmazni, ha az Európai Tanács elnöke betegség, halál vagy valamilyen alkalmatlanság miatt képtelen ellátni a feladatot.

Azt azonban nem szabályozza ez a cikkely, hogy mi van akkor, ha az ET-elnök bármilyen oknál fogva lemond.

Ráadásul az Európai Unió alapító szerződései nem is teszik lehetővé, hogy az Európai Tanács elnöke lemondjon. Vagyis jogilag most egy nagyon zavaros helyzet állt elő, amit valószínűleg Charles Michel is érez, ezért is hagyta nyitva a kérdést, hogyan gondolja ezt megoldandónak. Ha az Európai Parlament jogi szolgálata vagy a mandátumvizsgálók komolyan veszik saját magukat, még az az abszurd helyzet is előállhat, hogy nyáron fityiszt mutatnak neki, mondván: ő az ET-elnök, ami összeférhetetlen az EP-képviselőséggel, ezért nem adják ki a mandátumát. Erre Michel mondhatja azt, hogy ő korábban lemondott, amire pedig azt a választ is kaphatja, hogy az alapító szerződés szerint nem mondhat le.

Ez egy jogilag képtelen helyzet, és itt jöhet képbe Orbán Viktor.

Valóban létezik, amit a kérdésében említett, ez azonban nem egy kötelező előírás vagy szabály, még csak nem is szokásjog, hanem egy lehetőség. Viszont azt rögzíthetjük, hogy a legtöbb tagállami vezető ezt nem szeretné, pont azért, mert Orbán Viktorral szemben van egy elég jelentős ellenérzés az EU és a tagállamok vezetésében is, ezért ezt én nagyon valószínűtlennek tartom.

– Ezek szerint ez csak egy lehetőség, és ha a többség egy másik opciót választ, akkor pusztán az történik, hogy most alakítanak ki egy gyakorlatot, nem pedig megsértenek egy szabályt.

– Így van. Nekem úgy tűnik egyébként, mintha maga Charles Michel zsarolta volna először azzal az uniós állam- és kormányfőket, hogyha nem találják ki, hogyan ülhet be az Európai Parlamentbe, akkor majd jön helyette Orbán Viktor. Külön kellemetlen azonban a dologban, hogy az ET elnökének éppen az EP-választás utáni időszakban van a legkomolyabb feladattömege:

többek között működtetni kell az Európai Tanácsot, amikor ott bizottsági elnököt kell jelölni. Példátlan történelmi felelőtlenségnek érzem Charles Michel részéről, hogy épp ekkor akar lelépni.

Pestiesen szólva egy kicsit pofátlannak érzem ezt.

– Tegyük fel, hogy végül mégis Orbán Viktor lesz az Európai Tanács elnöke. Tud-e bármit úgy alakítani ebben az időszakban, hogy a tőle tartók félelmei beigazolódjanak?

– Nem igazán. Az Európai Tanács elnökének fontos és nagyon megterhelő feladata, hogy próbáljon kompromisszumokat kialakítani az uniós tagállami vezetők között, például akár a bizottság elnökének személye tekintetében. De az elnök nem dönt lényegében semmiben, ő csak szervez, koordinál, segít. Amiben azonban lehet befolyásoló szerepe – és érzésem szerint emiatt aggódnak többen is –, hogy

az ET-elnöknek feladata a tárgyalási napirend kialakítása. Vagyis ha az elnök úgy dönt, hogy valamiről nem lesz szavazás, akkor nem nagyon lehet erre rákényszeríteni.

Tehát magát a döntést nem tudja befolyásolni az elnök, de azt igen, hogy egyes döntések azért nem születnek meg, mert nem kerülnek napirendre.

– Ezek szerint akkor tudna galibát okozni Orbán Viktor, ha nagyon akarna.

– Nagyon specifikus kérdésekben igen. 2018 óta tart Magyarországgal szemben a hetes cikk szerinti eljárás, ami jelenleg évek óta megakadt az Európai Unió tanácsának szintjén, melynek soros elnökségét július 1-től úgyis átveszi Magyarország. Ott például van egy olyan aggodalom, hogy a hetes cikk szerinti eljárást a tanácsban a magyar elnökség szavazásra bocsátja, tudván, hogy nincs meg a továbbvitelhez szükséges négyötödös többség jelenleg a tagállamok között, ami

hatalmas politikai győzelem lenne Orbán Viktornak és nagyon ciki az EU-nak.

Ezért is voltak korábban olyan gondolatok, hogy a soros elnökséget el kellene venni Magyarországtól. Most úgy áll a helyzet, hogy egy ilyen szavazásnál az ingadozó tagállamok is beállnak a sorba, és meglenne a négyötödös többség, továbbmehet a második, Európai Tanácsban zajló szakaszra az eljárás, ahol már konszenzuskényszer van. Ha Orbán Viktor lenne ekkor az elnök, és biztos lenne abban, hogy Robert Fico bevédi, akkor kiírhatná a szavazást, hogy megnyerje. De ez persze csak egy elméleti lehetőség, ami viszont teljesen reális.

– Milyen világpolitikai hatása lehetne annak, ha Orbán Viktor az Európai Tanács elnökeként fél évig semmilyen Ukrajnával kapcsolatos szavazást nem venne napirendre?

– Ennek valóban lehet jelentősége. A Tanács szervezeti és működési szabályzatában vannak lehetőségek, amikor még az elnök is megkerülhető. Az egy nagyon naív elképzelés, hogy az Európai Tanács elnöke egy óvodáscsoportként ugráltassa az uniós állam- és kormányfőket. Már csak azért is, mert ha a brüsszeli Justus Lipsius épületben nem hajlandó velük erről beszélgetni, akkor fogják magukat, kimennek két utcával odébb egy kocsmába, és ott megbeszélik.

De az is lehet, hogy megmondják Orbán Viktornak, üljön le, ők meg beszélgetnek.

Szóval van millió lehetőség arra, hogy az uniós kormányfők kommunikáljanak egymással, vagyis ezt az ET-elnök nem tudja megakadályozni. Így Orbán Viktor sem tudna már többet ártani ebben a kérdésben annál, hogy az uniós költségvetésben szereplő ukrán részt megvétózta, így ezek a folyamatok eleve kezdtek kiszorulni a Európai Tanácsból és a kezdtek áthelyeződni a tagállamok közötti közvetlen diplomáciai megoldások szintjére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Ha innen is kiszorulnak a legszegényebbek, akkor végképp földönfutóvá válnak” - az Utcából Lakásba Egyesület az önazonossági törvényről
Kistelepülések sora szűrné ezentúl a beköltözőket, például büntetlen előélethez, érettségihez, szakképesítéshez kötnék, hogy valaki ingatlant vehessen náluk. Kovács Vera szerint mindez elsősorban a szegénységben élőket, azokon belül is a romákat sújthatja.


Van ahol érettségihez vagy szakképesítéshez kötnék a betelepülést, máshol a büntetett előéletűeknek tiltanák meg, hogy ingatlant vegyenek, vagy épp néhány tízezer forintot kérnének el, de olyan település van, ahol minden egyes kívülről érkező ingatlanvásárlót előzetesen meghallgatna a képviselőtestület.

Mindezeket a helyi önazonosság védelméről szóló új törvényre hivatkozva vezetnék be az önkormányzatok, ami a hivatalos indoklás szerint elsősorban azt akadályozná meg, hogy újabb beköltözők tegyék élhetetlenné a már amúgy is túl sűrűn lakott budapesti agglomerációt vagy a Balaton környékét. A szigorításokat eddig azonban olyan települések tervezik bevezetni, mint Taktaharkány, Újlengyel vagy Vámosszabadi. Az Utcáról Lakásba Egyesület alapító-társelnökével, Kovács Verával arról beszélgettünk, milyen hatással lehet mindez a szegénységben élőkre.

– Feltételezhetjük, hogy a jogalkotó nem gondolt minden következményre.

– Feltételezem, hogy nem. De szerintem ez inkább egy gesztus a szélsőjobbnak, lehetőséget adva arra, hogy a települések kirekesszék az általuk nem kívánatosnak tartott beköltözőket, különösen a szegénységben élőket, ezen belül is a roma embereket. Az a gond, hogy azok a települések védekeznek leginkább ezek ellen a családok ellen, amelyeknek már csak ezek a települések lehetnének éppen megfizethetőek. Így csapdahelyzet jön létre: senki nem akar a legelmaradottabb településekre költözni, hiszen azok hátrányos helyzetűek. Oda azok mehetnének, akiknek nincs más lehetőségük.

Ha innen is kiszorulnak a legszegényebbek, akkor végképp földönfutóvá válnak.

Előfordult, hogy roma családok, teljesen függetlenül anyagi helyzetüktől, nem tudtak házat venni egy településen pusztán etnikai hovatartozásuk miatt.

– Felmerül a másik kérdés, hogyan kerülje el egy eleve szegény település a további gettósodást, ami szociálpolitikai szempontból sem kívánatos.

– Igen, de ezt nem kirekesztéssel, hanem felzárkóztatással kell kezelni. Többféle megoldás lehetséges. A már szegregálódott településeken fontos a munkahelyteremtés, a közműfejlesztés, a célok világos meghatározása. Egyes esetekben, például a Miskolc környéki szegregátumoknál az segíthet, ha ezeket a területeket bekapcsolják a város életébe.

Más esetekben viszont kívánatos lehet a szegregátumok megszüntetése, a lakók integrált környezetbe költöztetése, ahol munka, iskola és infrastruktúra is elérhető.

De minden település más: a földrajzi elhelyezkedés, a lakosságszám, a helyi adottságok meghatározzák, hogy hol melyik beavatkozás a leghatékonyabb. A jó programok azok, amelyekben helyi megvalósítók vesznek részt, és a valódi helyi igényekre reagálnak. Valahol a munkahelyteremtés a kulcs, máshol a szegregált lakóterület teljes felszámolása.

– Egy generációk óta mélyszegénységben élő családnál nem elég a költöztetés vagy a munkahelyteremtés. Szükség van szociális beillesztésre, mentorációra is, hogy valódi esélyt kapjanak.

– Valóban, a helyi igényeket ismerő szervezeteknek kellene ezeket megvalósítani szociális munkával. Ez a munka nagyon összetett. Nem gyámkodni kell felettük, hanem a lehetőségeket kell biztosítani számukra, amelyektől akár generációk óta el vannak zárva, és a részvétel módját is segíteni kell. Például

ha egy gyerek úgy nő fel, hogy a szülei sosem dolgoztak bejelentett állásban, csak napszámban, az teljesen kilátástalan helyzetet teremt. Ilyenkor egyszerre kell foglalkozni a szülőkkel és a gyerekekkel: meg kell tanítani, mit jelent rendszeresen munkába járni, havi fizetést kapni, és a tanulás értékét is meg kell mutatni.

Ez nehéz, mert az eredmények sokszor csak a gyerekeknél vagy unokáknál jelentkeznek.

– Megvan-e ehhez az állami vagy önkormányzati intézményrendszer, illetve a megfelelő civil szervezeti háttér?

– A tudás megvan, de az emberi erőforrás nincs. Állami szinten a legnagyobb ilyen program jelenleg a „Felzárkózó kistelepülések”, melynek a fő pályázója a Máltai Szeretetszolgálat. Ez kívülről nem tűnik átütő sikernek, de a kormány és a Máltaiak nem adnak nyilvánosan adatokat. Ugyanakkor számos civil szervezet, például az Igazgyöngy Alapítvány, vagy a Van Helyed Alapítvány, képes több generációval párhuzamosan dolgozni. Bátonyterenye térségében, Bonyhád környékén és másutt is vannak jó gyakorlatok, amelyeket országos szintre lehetne emelni.

– De ez az intézményesítés még nem történt meg.

– Így van. Ezek jellemzően helyi civil kezdeményezések, legfeljebb néhány településen dolgoznak. A Máltai Szeretetszolgálat „jelenlét” típusú programjai a legkiterjedtebbek, de egységes, országos rendszer nincs.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Mitől ennyire magabiztos Putyin? – A New York Times bemutatta, hogyan változott meg az orosz hadsereg
Putyin Oroszország teljes gazdaságát alárendelte a háborúnak, és sikeresen alakította át a toborzást, a fegyvergyártást, valamint a harcmodort – írja az amerikai lap. Emiatt sokkal jobb pozícióból várhatja találkozását Trumppal, ami számára önmagában is győzelem.


Orbán Viktor arról beszélt a történelmi Trump-Putyin csúcstalálkozó előtt, hogy Oroszország már meg is nyerte az Ukrajna elleni háborút. Bár rajta kívül egyetlen nyugati vezető sem tett ilyen kijelentést, abban egyetértenek az elemzők, hogy Putyin számára már az is hatalmas győzelem, hogy létrejön a csúcs, ami véget vet nemzetközi elszigeteltségének, éket ver a NATO szövetségesek közé, és lehetővé teszi, hogy úgy mutassa be az ukrajnai háborút, mint egy nagyobb konfliktus részét Oroszország és a Nyugat között, amit Oroszország akár meg is nyerhet.

„Bárhová is lép egy orosz katona, az a miénk” - jelentette ki Putyin nemrég külföldi vezetők előtt egy gazdasági találkozón.

De mitől lehet ennyire magabiztos az orosz vezető, akinek a hadserege a háború első időszakában katasztrofális vereségeket szenvedett el? Hogyan tudta megváltoztatni a helyeztetet a csatatéren? És milyen kilátásai lehetnek valójában a háború megnyerésére?

A New York Times terjedelmes cikkében azt írja, Putyin magabiztossága az orosz hadsereg újjáépítéséből fakad. A toborzás, a fegyvergyártás és a harcmodor teljesen átalakult.

Ennek eredményeként Oroszország jelenleg több katonát és fegyvert tud mozgósítani, mint Ukrajna és nyugati szövetségesei. Az orosz veszteségek súlyosak, de a csapatok előrenyomulnak. Mindez csak megerősíti Putyint abban, hogy kitarthat, amíg olyan békemegállapodást nem ér el, ami megfelel az érdekeinek. Kijelentette, ha ez az alaszkai tárgyalásokon nem sikerül, fegyverrel szerzi meg, amit akar.

A lap felidézi, hogy 2022-ben az oroszok a vereség küszöbén álltak. Putyin ekkor elrendelte a második világháború óta az első részleges mozgósítást: 300 ezer embert hívtak be. Emellett fegyencek tízezreit vitték a frontra kegyelemért cserébe. Ez stabilizálta a helyzetet, de komoly társadalmi feszültséget okozott – százezrek menekültek el Oroszországból.

A Kreml ezután változtatott a gyakorlaton, és ma már a pénzre építi a toborzást.

Egy átlagos orosz havi bére körülbelül 330 ezer forint. Egy katona viszont 900 ezer forintot kap havonta. Ehhez jön az akár 11 millió forintos aláírási bónusz, nyugdíj, adósság-elengedés és kedvezményes lakáshitel. Emellett minden harctéri teljesítményt külön megjutalmaznak. Ha valaki kilő egy nyugati tankot, több százezer forint prémiumot kap. Egy HIMARS kilövéséért vagy egy helikopter megsemmisítéséért milliós bónusz jár. Súlyos sérülések – például végtag amputáció vagy vakság – után is komoly kártérítést fizet az állam.

Ezek az ösztönzők százezreket vonzottak a frontra. Egy lábát elvesztő őrmester azt mondta a New York Times-nak, hogy 33 évesen nyugdíjba mehet, és soha többé nem kell dolgoznia. Korábban egy napraforgóolaj-gyárban robotolt, havi 110 ezer forintért. Most Havi 400 ezres nyugdíjat kap majd.

Ezzel a taktikábal Oroszország jelenleg naponta nagyjából ezer katonát toboroz – kétszer annyit, mint Ukrajna.

Átalakították a fegyvergyártást is. A védelmi kiadások ma már aköltségvetés több mint egyharmadát teszik ki. Oroszországé ipara teljesen átállt a háborús termelésre. Putyin hitelekkel árasztotta el a fegyvergyárakat, lazította a munkaügyi törvényeket, és hétvégi, ünnepnapi, éjszakai műszakokat rendelt el.

Jelabugában létrehozták a világ legnagyobb dróngyárát, ahol naponta 80 Geran–2 drónt gyártanak. Az orosz légierő júliusban átlagosan már 200 drónt indított minden éjjel Ukrajna felé. A háború elején ez a szám alig érte el a 40-et.

Putyin a jobb ellátás érdekében harcot hordetett a korrupció ellen. Régi szövetségese, Szergej Sojgu helyére egy közgadászt nevezett ki, Andrej Belouszovot, aki az üzleti világban megszokott módon irányít. Elsődleges célja az ellátási láncok javítása, új technológiák bevezetése, a hadsereg kapcsolatainak elmélyítése az üzleti szférával és a tudományos világgal, hogy Oroszország előnybe kerüljün a csatatéren.

Egyik első intézkedése egy speciális drónegység, a Rubicon felállítása volt, amellyel az ukrán utánpótlási vonalakat támadhatják. Az egység új generációs orosz drónt vetett be, amelyet vékony optikai kábellel irányítottak. Ez a technológia immunissá tette a drónokat a jelzavarásra. A Rubicon drónjai órákig mozdulatlanul feküdtek az utak mellett, majd lesből támadtak minden mozgó célpontot. Belouszov azt is megígérte: októberre külön katonai ágat hoznak létre Drón Erők néven.

Változtattak a harcmodoron is. Az ukrán városokat kisebb gyalogos egységekkel veszik körbe, mezőről mezőre haladnak, sokszor gyalog vagy motorbiciklivel. A védőknek így választaniuk kellett: visszavonulnak, vagy bekerítik őket.

Emellett az idei nyári offenzívában kis, álcázott csoportokat küldtek mélyen az ellenséges vonalak mögé is, ahol romos épületekben vagy szakadékokban rejtőztek, mielőtt összehangolt támadásokba kezdtek. Olekszandr Szirszkij, az ukrán haderő főparancsnoka „teljes beszivárgásnak” nevezte ezt a taktikát.

Mindez oda vezetett, hogy az oroszok fölénybe kerültek az 1200 kilométeres frontvonalon, és az alaszkai tárgyalások előtt sok helyen előre tudtak törni.

A New York Times cikke ugyanakkor rávilágít arra is, hogy mindennek komoly ára volt, Putyin rendszerén belül is megjelentek a repedések. A frontra egyre idősebb és tapasztalatlanabb katonák kerülnek, akiknek az átlagéletkora már eléri a 38 évet. A gazdaság egészét megviseli a hadigazdálkodás, a készletek fokozatosan kimerülnek, az utánpótlás pedig a szankciók miatt akadozik.

De mindeddig Putyin kitartott. Mindent egy lapra tett fel, és úgy tűnik, továbbra is eltökélt, hogy győz Ukrajnában, amit politikai örökségének tekint.


Link másolása
KÖVESS MINKET: