prcikk: Lattmann Tamás: Akár szavazásokat is meghiúsíthatna Orbán Viktor az Európai Tanács elnökeként | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Lattmann Tamás: Akár szavazásokat is meghiúsíthatna Orbán Viktor az Európai Tanács elnökeként

Az Európai Tanács elnöke határozza meg ugyanis a tárgyalási napirendet. A nemzetközi jogász szerint azonban kicsi az esélye, hogy a magyar miniszterelnök tényleg Charles Michel helyére kerül.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. január 10.



Charles Michel, az Európai Tanács elnöke nemrég bejelentette, hogy indul a nyári EP-választáson, és mandátumszerzés esetén lemond elnöki pozíciójáról. A megválasztása pedig szinte borítékolható, mivel feltehetően listavezetőként szerepelne a választáson. Michel idő előtti távozása esetén a Politico szerint még az is elképzelhető, hogy egy átmeneti időre Orbán Viktor lehet az Európai Tanács elnöke, mert július 1-től épp Magyarország adja a soros elnökséget. A nemzetközi lap szerint azonban ezt több tagország "kétseégbeesetten el akarja kerülni", amihez meg kell állapodniuk Charles Michel utódjáról.

Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal arról beszélgettünk, Orbán Viktor mit tehetne meg ebben a pozícióban, és mennyi az esély rá, hogy tényleg vezetheti majd az Európai Tanács üléseit.

– A nemzetközi sajtóban is komoly visszhangot kapott ez a lehetőség. Miért?

– Ez elsősorban azok számára lehet félelmetes, akik számára Orbán Viktor félelmetes. Az Európai Tanács elnökének intézménye a 2009-es lisszaboni szerződés óta létezik. Ez mindig egy személy, szemben az Európai Unió tanácsának soros elnökségével, ami viszont egy tagállam.

Nem tudom pontosan, honnan indult el az az értelmezés, hogy egyfajta automatizmusként az Európai Tanács elnökének kiesése esetén helyébe a soros elnökséget ellátó állam képviselője lép, ennek ugyanis semmilyen jogszabályi alapja nincsen.

Ez részben találgatás, részben pedig a joghézag kitöltésére tett kísérletnek tekinthető.

– Elképzelhető, hogy a régebbi helyzet miatti szokásjogról van szó? Korábban ugyanis a mindenkori elnökséget adó tagállam vezetője volt az Európai Tanács elnöke.

– Nem egészen. Az Európai Tanács jelenleg hatályos szervezeti és működési szabályzata tartalmaz egy passzust, ami kimondja, hogy a kieső ET-elnök helyére belép a soros elnökséget ellátó állam képviselője, de ezt csak és kizárólag akkor kell alkalmazni, ha az Európai Tanács elnöke betegség, halál vagy valamilyen alkalmatlanság miatt képtelen ellátni a feladatot.

Azt azonban nem szabályozza ez a cikkely, hogy mi van akkor, ha az ET-elnök bármilyen oknál fogva lemond.

Ráadásul az Európai Unió alapító szerződései nem is teszik lehetővé, hogy az Európai Tanács elnöke lemondjon. Vagyis jogilag most egy nagyon zavaros helyzet állt elő, amit valószínűleg Charles Michel is érez, ezért is hagyta nyitva a kérdést, hogyan gondolja ezt megoldandónak. Ha az Európai Parlament jogi szolgálata vagy a mandátumvizsgálók komolyan veszik saját magukat, még az az abszurd helyzet is előállhat, hogy nyáron fityiszt mutatnak neki, mondván: ő az ET-elnök, ami összeférhetetlen az EP-képviselőséggel, ezért nem adják ki a mandátumát. Erre Michel mondhatja azt, hogy ő korábban lemondott, amire pedig azt a választ is kaphatja, hogy az alapító szerződés szerint nem mondhat le.

Ez egy jogilag képtelen helyzet, és itt jöhet képbe Orbán Viktor.

Valóban létezik, amit a kérdésében említett, ez azonban nem egy kötelező előírás vagy szabály, még csak nem is szokásjog, hanem egy lehetőség. Viszont azt rögzíthetjük, hogy a legtöbb tagállami vezető ezt nem szeretné, pont azért, mert Orbán Viktorral szemben van egy elég jelentős ellenérzés az EU és a tagállamok vezetésében is, ezért ezt én nagyon valószínűtlennek tartom.

– Ezek szerint ez csak egy lehetőség, és ha a többség egy másik opciót választ, akkor pusztán az történik, hogy most alakítanak ki egy gyakorlatot, nem pedig megsértenek egy szabályt.

– Így van. Nekem úgy tűnik egyébként, mintha maga Charles Michel zsarolta volna először azzal az uniós állam- és kormányfőket, hogyha nem találják ki, hogyan ülhet be az Európai Parlamentbe, akkor majd jön helyette Orbán Viktor. Külön kellemetlen azonban a dologban, hogy az ET elnökének éppen az EP-választás utáni időszakban van a legkomolyabb feladattömege:

többek között működtetni kell az Európai Tanácsot, amikor ott bizottsági elnököt kell jelölni. Példátlan történelmi felelőtlenségnek érzem Charles Michel részéről, hogy épp ekkor akar lelépni.

Pestiesen szólva egy kicsit pofátlannak érzem ezt.

– Tegyük fel, hogy végül mégis Orbán Viktor lesz az Európai Tanács elnöke. Tud-e bármit úgy alakítani ebben az időszakban, hogy a tőle tartók félelmei beigazolódjanak?

– Nem igazán. Az Európai Tanács elnökének fontos és nagyon megterhelő feladata, hogy próbáljon kompromisszumokat kialakítani az uniós tagállami vezetők között, például akár a bizottság elnökének személye tekintetében. De az elnök nem dönt lényegében semmiben, ő csak szervez, koordinál, segít. Amiben azonban lehet befolyásoló szerepe – és érzésem szerint emiatt aggódnak többen is –, hogy

az ET-elnöknek feladata a tárgyalási napirend kialakítása. Vagyis ha az elnök úgy dönt, hogy valamiről nem lesz szavazás, akkor nem nagyon lehet erre rákényszeríteni.

Tehát magát a döntést nem tudja befolyásolni az elnök, de azt igen, hogy egyes döntések azért nem születnek meg, mert nem kerülnek napirendre.

– Ezek szerint akkor tudna galibát okozni Orbán Viktor, ha nagyon akarna.

– Nagyon specifikus kérdésekben igen. 2018 óta tart Magyarországgal szemben a hetes cikk szerinti eljárás, ami jelenleg évek óta megakadt az Európai Unió tanácsának szintjén, melynek soros elnökségét július 1-től úgyis átveszi Magyarország. Ott például van egy olyan aggodalom, hogy a hetes cikk szerinti eljárást a tanácsban a magyar elnökség szavazásra bocsátja, tudván, hogy nincs meg a továbbvitelhez szükséges négyötödös többség jelenleg a tagállamok között, ami

hatalmas politikai győzelem lenne Orbán Viktornak és nagyon ciki az EU-nak.

Ezért is voltak korábban olyan gondolatok, hogy a soros elnökséget el kellene venni Magyarországtól. Most úgy áll a helyzet, hogy egy ilyen szavazásnál az ingadozó tagállamok is beállnak a sorba, és meglenne a négyötödös többség, továbbmehet a második, Európai Tanácsban zajló szakaszra az eljárás, ahol már konszenzuskényszer van. Ha Orbán Viktor lenne ekkor az elnök, és biztos lenne abban, hogy Robert Fico bevédi, akkor kiírhatná a szavazást, hogy megnyerje. De ez persze csak egy elméleti lehetőség, ami viszont teljesen reális.

– Milyen világpolitikai hatása lehetne annak, ha Orbán Viktor az Európai Tanács elnökeként fél évig semmilyen Ukrajnával kapcsolatos szavazást nem venne napirendre?

– Ennek valóban lehet jelentősége. A Tanács szervezeti és működési szabályzatában vannak lehetőségek, amikor még az elnök is megkerülhető. Az egy nagyon naív elképzelés, hogy az Európai Tanács elnöke egy óvodáscsoportként ugráltassa az uniós állam- és kormányfőket. Már csak azért is, mert ha a brüsszeli Justus Lipsius épületben nem hajlandó velük erről beszélgetni, akkor fogják magukat, kimennek két utcával odébb egy kocsmába, és ott megbeszélik.

De az is lehet, hogy megmondják Orbán Viktornak, üljön le, ők meg beszélgetnek.

Szóval van millió lehetőség arra, hogy az uniós kormányfők kommunikáljanak egymással, vagyis ezt az ET-elnök nem tudja megakadályozni. Így Orbán Viktor sem tudna már többet ártani ebben a kérdésben annál, hogy az uniós költségvetésben szereplő ukrán részt megvétózta, így ezek a folyamatok eleve kezdtek kiszorulni a Európai Tanácsból és a kezdtek áthelyeződni a tagállamok közötti közvetlen diplomáciai megoldások szintjére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Nem lehetnek érdekeltek abban, hogy a Tisza kerüljön kormányra” – Deák Dániel már a Mi Hazánk szavazóit győzködi, egyéniben szavazzanak a Fideszre
Több nemzeti radikális közszereplő is arra buzdítja a Mi Hazánk szimpatizánsait, hogy az egyéni körzetekben a Fidesz jelöltjeit támogassák. Az érvelés szerint a párt a 106 egyéni körzet egyikében sem tud nyerni, így az ott leadott szavazat elveszne.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 04.



Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Facebook-posztban fejtette ki véleményét arról, hogy szerinte miért kellene a Mi Hazánk szavazóinak az egyéni választókerületekben a Fidesz jelöltjeit támogatniuk.

Az elemző első pontjában felsorolja, hogy kik szólaltak meg az ügyben. Állítása szerint „Budaházy Edda, Budaházy György, a Kárpátia zenekar frontembere, Petrás János, Borbély Zsolt Attila, Mi Hazánk-közeli politológus után Sneider Tamás, a Jobbik korábbi elnöke is arra kéri a Mi Hazánk szavazóit, hogy egyéniben szavazzanak a Fidesz jelöltjeire.”

Deák Dániel úgy folytatja, hogy a Tisza egyértelműen az ukránpárti globalista elit pártja, „így a nemzeti szavazók – legyenek mérsékeltek vagy radikálisak – nem lehetnek érdekeltek abban, hogy a Tisza kerüljön kormányra.

Emiatt több nemzeti radikális is érzi, hogy nagy a tét a mostani választáson, ezért szólaltak most meg.” Harmadik pontjában

azt állítja, hogy mivel a Mi Hazánk országosan 6-8 százalék körüli támogatottsággal rendelkezik, a 106 egyéni körzet egyikében sem tudnak nyerni a jelöltjei, ezért a pártra egyéniben leadott szavazat szerinte elvesztegetett szavazat lehet.

Példát is hoz arra, amikor azt írja, a Mi Hazánk szavazói dönthetik el sok billegő egyéni körzet sorsát. „Egy példa: Fejér vármegye 04. számú egyéni választókerületében a Mi Hazánk szavazóin múlhat, hogy Lakatos Márk jóbarátja, Nagy Ervin lesz-e a körzet parlamenti képviselője.” Végül az elemző azzal zárja gondolatait, hogy

a Mi Hazánk szavazóinak fontos tudniuk, hogy ha egyéniben a Fidesz jelöltjeit támogatják, attól még a pártjuk bejut a parlamentbe, hiszen a listán leadott szavazat számít ebből a szempontból.

Hozzáteszi: „A felmérések szerint pedig a pártlistán meghaladja az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöböt a Mi Hazánk.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Önmerénylet, a választások elhalasztása, fizikai megsemmisítés - a Tisza programalkotási vezetője sorra vette, mi jöhet még
A Tisza politikusa a Facebookon reagált a szerb-magyar gázvezetéknél talált robbanószer hírére. Szerinte az akció mögött a Fidesz áll, mert egyedül nekik érdekük egy ilyen esemény.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 05.



Tanács Zoltán, a TISZA Párt programalkotásért felelős politikusa Facebook-posztban reagált Orbán Viktor miniszterelnök bejelentésére, miszerint a szerb hatóságok robbanószert találtak a Szerbiát és Magyarországot összekötő gázinfrastruktúránál.

A politikus bejegyzését azzal kezdi, hogy felteszi a kérdést, a miniszterelnök „még húsvétkor sem tud lenyugodni?” Tanács szerint ilyenkor mindenkinek a családjával kellene ünnepelnie, de a kormány ezt sem engedi meg. Hozzáteszi, szerinte már senki nem hisz a „hazug kormánynak”.

A posztban azt állítja, hogy

a TISZA Pártnak igaza lett, amikor hónapokkal ezelőtt „kémtollakra és titkosszolgálati beavatkozásra hívta fel a figyelmet”, és akkor is, amikor a párt vezetője egy újévi beszédben az önmerénylet lehetőségét vetette fel.

„Mára igazunk lett. Éppen a szemünk előtt zajlik mindez. Orbánék a vereség kapujában állnak. Egy hatalmas, megsemmisítő vereség kapujában. A Szőlő utca, a gödi halálgyár, és a legutóbbi kémsztori olyan csapásokat mért a hatalomra, amelyeket már nem fog túlélni” – írja Tanács, aki szerint az embereknek elegük van a kormányból. Úgy véli,

a kormány eddigi eszközei már nem működnek, és „ráléptünk” arra az útra, ahol „már nincs lejjebb”.

Tanács szerint „nem sok lépcsőfok maradt a pokolba és a diktatúrába vezető úton”, majd öt pontban vázolja, melyek ezek szerinte:

  1. Önmerénylet - a határokon kívül. Ahhoz láthatóan gyávák és bénák, meg túl hamar lebuknának, ha a határon belül próbálkoznának ezzel. Legalábbis egyelőre ezt gondolják. Ezért a baráti Szerbiához fordultak, ahol a hasonló autoriter elnök, vélhetően az orosz titkosszolgálatok támogatásával elő tud egy ilyet készíteni, és ezt innen elég nehezen tudják a független ajtó munkatársai ellenőrizni (bár a tippek erre vonatkozóan már február környékén befutottak hozzájuk). Jelenleg ez zajlik, nagy valószínűséggel erről szól a miniszterelnök bejelentése. Ma egyedül a Fidesznek érdeke, hogy bármi ilyen akció megtörténjen, ezért szinte biztos, hogy ők állnak emögött.
  2. Önmerénylet itthon.
    Ha nem fog beválni a külföldi önmerénylet, itthon fognak próbálkozni. Hazai kritikus infrastruktúra megtámadása, színlelt támadás egy védett személy ellen. Vajon meddig mennek el?

    Kisiklatnak egy vonatot (mondjuk az magától is megy, thx. Lázár János)? Leállítják az áramszolgáltatást egy fél megyében? Felrobbantják a köztévét? (Na jó, ez nem az érdekük.)

  3. A választások elhalasztása.
    Veszélyhelyzetre, terrorizmusra, ezekre a megrendezett támadásokra hivatkozva megpróbálhatják elhalasztani a választást. Ez a megsemmisítő vereség nyílt beismerése lenne.

    És semmi jóra nem vezetne. De lehet, hogy megkísérlik.

  4. A választások eredményének megsemmisítése.
    Tömeges provokációt tarthatnak a választások napján, verekedést, lázadást színlelnek, és erre hivatkozva beavatkoznak a választásokba, erre vagy csalásra hivatkozva megsemmisítik annak az eredményét.

    Ez már a kétségbeesett utómunka lenne, a nyílt diktatúra.

  5. Fizikai megsemmisítés. És persze próbálkozhatnak még az ellenzék vezetőinek fizikai kiiktatásával, akár a választások előtt, akár utána. Az oroszoknál ez bevett módszer: mérgezés, ablakon kiesés, eljátszott öngyilkosságok. A lejáratások nem váltak be, már csak ez maradt nekik.

A politikus szerint a kormány tagjai önmagukban nem cselekvőképesek, csak irányítanak. A poszt végén a rendőrökhöz, titkosszolgákhoz, katonákhoz és a TEK-esekhez fordul:

„Én nagyon bízom benne, hogy maradt annyi tisztesség az ilyen jellegű akciókban óhatatlanul közreműködő szervekben, a rendőrökben, a titkosszolgákban, a katonákban, a TEK-esekben, hogy lássák: mindaz, amire az utolsó 7 napban a választásokig politikai szintről érkező utasítást kapnak, nagyon jó eséllyel törvénytelen, szembemegy az esküjükkel,

az Alaptörvénnyel, a jogállamisággal és a becsülettel. Ne hagyjátok magatokat törvénytelenségbe sodorni! A politikusok el fognak tűnni a történelem süllyesztőjében, a bűneikért felelni fognak. Ne legyetek bűntársak ebben az utolsó hét napban.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András két napja megjósolta a szerbiai földgázvezeték elleni akciót
Az Oroszország szakértő április 2-án írt egy fiktív merényletről közösségi oldalán. Mindehhez részletes forgatókönyvet is mellékelt.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 05.



Két nappal ezelőtt posztolt Rácz András a Facebookon egy fiktív orosz választási beavatkozásról Piréziában. Az Oroszország szakértő akkor ezt írta:

„Mese egy fiktív orosz választási beavatkozásról Piréziában 2. - Zsíros Győző hamis zászlós akciója a gázellátás ellen Garibov ezredes őrjöngött. Az orosz katonai titkosszolgálat, a GRU veterán Pirézia-szakértője egyre nehezebben viselte, hogy a piréz kormány még mindig a saját feje után megy. Bár az egyre rosszabb közvélemény-kutatási adatok azt mutatták, hogy Zsíros Győző piréz elnök választási kampánystábja valamint nagyon rosszul csinál, mégsem voltak hajlandóak változtatni - miközben lassan kifutnak az időből.

Mindezt természetesen a GRU felsővezetése, és az őket irányító Kreml is tudta. Éppen ezért utasították Garibov ezredest, hogy frissítse a korábban kidolgozott tervét a választás elhalasztására.

Az ugyanis most, tíz nappal az elnökválasztás előtt már jól látszott, hogy a várható eredményt megfordítani teljesen lehetetlen. Az összes, komolyan vehető kutatás azt mutatta, hogy Zsíros Győző kihívója, a fiatal, karizmatikus Piréz Pál bőven a hibahatáron túl vezet. Ráadásul, mivel Piréz Pál a karrierjét Zsíros Győző szárnyai alatt kezdte, pontosan ismeri azokat a módszereket, amikkel az öregedő autokrata mindezideáig hatalomban tudott maradni. Nem könnyű tehát az a helyzet, amit Moszkvának meg kell oldania.

Garibov ezredes mindezt persze már korábban is tudta. Épp ezért javasolta két héttel ezelőtt, hogy hamis zászlós önmerényletet kellene végrehajtani a piréz olajellátás ellen, mégpedig úgy, hogy aztán a felelősséget az ukránokra lehessen hárítani. Garibov eredeti terve azzal számolt, hogy az olajellátás elleni "ukrán" akcióra hivatkozva szükségállapotot lehet bevezetni, és így elhalasztani a választást.

Közbeszólt azonban az Egyesült Államok háborúja Irán ellen, amely Trump elnök kezdeti dicsekvése ellenére nem ért véget néhány nap alatt, sőt, nem is látszik, hogy mikor és hogyan érhetne véget. Az pedig, hogy Irán lényegében zárva tartja a Hormuzi-szorost, olyan léptékű olajellátási feszültségeket okozott a világpiacon, ami nagyon kockázatossá tette volna, hogy Pirézia - morálisan kétségtelenül bármire képes - elnöke az ország olajellátása elleni akcióra hivatkozva halassza el a választást.

Előfordulhatott volna ugyanis olyan helyzet, hogy bár a terv első része sikerül - Zsíros Győzőék orosz segítséggel felrobbantanak néhány kulcsfontosságú olajlétesítményt, az akciót rákenik az ukránokra és az előállt energiaellátási válsághelyzetre hivatkozva elhalasztják a választást - , ám ezt követően olyan súlyos üzemanyag-hiány állna elő, hogy a lakosság a következő választáson kivédhetetlenül leváltaná Zsírost és rezsimjét.

További probléma, hogy Zsíros Győző és piperkőc honvédelmi minisztere, Hódfalvi Tóbiás kivezényelte a piréz katonaságot a kritikus infrastruktúra védelmére. Azt persze mindenki tudta, hogy a piréz katonák nem sokat tudnának tenni egy valódi ukrán dróntámadás ellen, hiszen ezeket a csapásokat még a sokkal tapasztaltabb és erősebb orosz légvédelem is se tudta teljesen elhárítani.

A katonák jelenléte kizárólag belpolitikai célokat szolgált: az egyenruha-mániás Zsíros Győző ezzel is akarta mutatni, hogy ő bizony képes megvédeni a haza legfontosabb létesítményeit. (Garibov szánakozó mosollyal gondolt vissza azokra a kezdeti jelentésekre, amelyek szerint a kivezényelt piréz katonák egy része nem is kapott éles lőszert.)

Viszont a katonák jelenléte a piréziai kritikus infrastruktúra mellett azt eredményezte, hogy bármiféle támadás ezek ellen a létesítmények ellen óhatatlanul olyan színben tűntette volna fel Zsírost és rezsimjét, hogy lám, lám, ezek látványosan képtelenek megvédeni a hazát, hiszen miközben ott parádéznak a katonák hetek óta, az "ukránok" mégis fel tudták robbantani XY létesítményt.

Garibovnak ekkor - az aznapi negyedik kávéja után - zseniális ötlete támadt. Mi lenne, ha Pirézia HATÁRAIN KÍVŰL történne az a bizonyos hamis zászlós merénylet? Hiszen a piréz energiaellátás két, kulcsfontosságú eleme is külföldről jön: az olaj egy része délnyugatról, Horvátországból, a gáz pedig délről, Szerbiából, a Török Áramlat vezetéken keresztül.

És tulajdonképpen, ha ezek valamelyike sérül, az ugyanúgy előállíthat energia-ellátása válsághelyzetet Piréziában - ráadásul úgy, hogy közben nem hülyét kellene csinálni az országon belüli létesítményeket védő piréz katonaságból sem.

Az olajvezeték elleni, hamis zászlós támadást Garibov a fenti, Iránnal kapcsolatos okokból azonnal elvetette.

A gázvezeték elleni akció viszont sokkal perspektivikusabbnak tűnt. Szerbia, mint helyszín olyan szempontból is ideális, hogy az ottani rezsim Oroszországgal és Piréziával is igen baráti kapcsolatot ápol, jó eséllyel meg lehet tehát őket kérni arra, hogy kicsit "nézzenek félre", amikor megszerveződik a hamis zászló művelet.

Egy olyan akció lehet ideális, ahol a használt eszközök egy része visszamarad, és egyértelműen Ukrajnához köthető. Garibov ukrán drónok, vagy robbanószerek felhasználásáról gondolkodik. Az ötödik éve tartó nagyléptékű háború alatt Oroszország rengeteg ukrán fegyvert zsákmányolt, Garibov hadmérnök kollégái pedig a GRU-nál ezeket alaposan kielemezték, megismerték. Nem tűnik lehetetlennek néhány zsákmányolt ukrán fegyvert Szerbiába juttatni és ott ezek felhasználásával végrehajtani egy hamis zászlós műveletet a Piréziát ellátó gázvezeték ellen.

Ha pedig nem minden fegyver semmisül meg, és ezek a fegyverek egyértelműen Ukrajnához köthetők (mert például csak az ukránok gyártják és használják), akkor Zsíros Győző és rezsimje a támadás után meggyőzően hibáztathatja majd Kijevet a történtekért. Ebben pedig a szerb kormány is minden bizonnyal partner lesz, mert nekik is érdekük Zsíros hatalomban maradása.

Garibov azt is tudta - nem véletlenül foglalkozott Piréziával évtizedek óta - , hogy a Török Áramlat vezetéken júniusra egyébként is terveztek egy, karbantartási okokból történő, körülbelül egyhetes leállást. Ha tehát valamikor a következő néhány napban a Török Áramlat vezeték a hamis zászlós művelet következtében leállna, akkor a javítás után szükséges ellenőrzéseket jól el lehetne végezni egy egyébként is betervezett, júniusi leállás előtt, illetve alatt.

Mire pedig esetleg kiderül, hogy a támadást mégsem az ukránok csinálták, addigra Zsíros Győző a szükségállapot idején kapott rendkívüli felhatalmazással már régen leszámolt Piréz Pállal és pártjával.

Ezek után pedig már természetesen gond nélkül meg tudja majd tartani az elhalasztott választást, a piréz demokrácia nagyobb dicsőségére.

Garibov ezredes megfőzte az ötödik kávéját és nekiállt írni.

Itt a mai mese vége. Ha érdekesnek találjátok, osszátok meg, hogy máshoz is eljusson a mese.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András a szerbiai robbanószerről: Ez kizárólag Orbán Viktornak és a Fidesz kampányának jó
A külpolitikai szakértő a szerb-magyar határnál talált robbanóanyagról beszélt. Szerinte egy esetleges ukrán szál megnevezése esetén a magyar kormány rendkívüli intézkedéseket vezethet be.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 05.



Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy robbanóanyagot találtak a magyar–szerb határ közelében húzódó gázvezeték mellett, Magyarkanizsa környékén. A vasárnap reggeli hírek után Aleksandar Vučić szerb elnök bejelentette, hogy a szerb egységek nagy erejű robbanóanyagot és gyújtózsinórokat is azonosítottak a helyszínen. A szerb elnökkel folytatott telefonbeszélgetést követően Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap délutánra összehívta a védelmi tanácsot.

A szerb államfő Instagram-oldalán közölte, hogy „pusztító erejű” robbanószerről van szó, és a nyomozás folyamatban van. Orbán Viktor a közösségi oldalán erősítette meg, hogy egyeztetett a szerb vezetővel, és a történtek miatt ül össze a testület. A magyar ellátás szempontjából kulcsfontosságú Török Áramlat gázvezeték szerbiai szakaszánál történt az eset.

Rácz András külpolitikai szakértő a 24.hu-nak arról beszélt, hogy az akció időzítése rendkívül gyanús.

„Egy fiktív támadó fejével gondolkodva nagyon furcsa lenne most megkísérelni egy merényletet. Ez kizárólag Orbán Viktornak és a Fidesz kampányának jó. Senki másnak” – mondta a szakértő, aki szerint kulcsfontosságú lesz, hogy Belgrád mit kommunikál a lelet eredetéről.

„A szerb hatóságok megtalálták a robbanószert. Kulcsfontosságú lesz, mit kommunikálnak az eredetéről. Ha azt kommunikálják esetleg, hogy ukrán eredetű a robbanószer, az megágyazhat annak, hogy a magyar kormány erre hivatkozva rendkívüli intézkedéseket vezessen be a választás előtt.”

Rácz szerint az ukrán érintettség esélye nulla, mivel Kijevnek nem áll érdekében szembekerülni az őt fegyverekkel is ellátó Szerbiával. A szakértő az 1999-es moszkvai házrobbantásokhoz hasonlította a történteket, amelyek ürügyet szolgáltattak a második csecsen háború elindításához, és hozzátette, indokolt lenne egy nemzetközi vizsgálat a helyszínen.

Az ellenzéki oldalon Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő úgy fogalmazott, „Vučić kisegíti Orbánt egy vicces merényletkísérlettel”, az akciót pedig szánalmasnak nevezte. Jámbor András „önmerényletként” hivatkozott az esetre, és a titkosszolgálatok politikai célú felhasználásának lehetőségét vetette fel.


Link másolása
KÖVESS MINKET: