HÍREK
A Rovatból

Lannert Judit: megreformáljuk az oktatást, rehabilitáljuk a kirúgott tanárokat és átvilágítjuk a Klebelsberg Központot is

Kiemelt feladatának tekinti a szakképzés, a duális képzés, valamint a szakmai-támogató szolgáltatások rendszerének fejlesztését. Stratégiai célként fogalmazta meg, hogy Magyarország tanuló társadalommá váljon.


Lannert Judit, az oktatási és gyermekügyi miniszterjelölt hétfőn a parlament Oktatási Bizottságának meghallgatásán vázolta fel terveit. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy 36 éve oktatáskutató, és nem csupán az iskolák irányításával kíván foglalkozni. Célként egy átfogóbb reformot jelölt meg.

„Egy nyitott, korszerű, nemzetközileg is versenyképes rendszert akarunk építeni” – mondta.

Már a meghallgatása elején tisztázta, hogy az általa vezetni kívánt tárca nevének megválasztása tudatos döntés volt. Kifejtette, hogy

ő maga kérte az oktatási- és gyermekügyi minisztérium elnevezést, mert „fontosnak tartotta, hogy a kisgyermeknevelés bekerüljön a minisztérium nevébe”.

A miniszterjelölt három alapelvet emelt ki, amelyek mentén dolgozni szeretne: a gyermekközpontúságot, az adatvezéreltséget és a partnerséget. Álláspontja szerint az oktatás már a kora gyerekkori neveléssel, a bölcsődében elkezdődik.

Elmondta, hogy a szülők támogatását és az ágazatközi együttműködést is kulcsfontosságúnak tartja. Szerinte ezzel „lehetőség lesz már születéstől kezdve hátránykompenzációra és prevencióra.” A modernizációs tervei között szerepel egy mesterséges intelligenciára szakosodott koordinátor kinevezése, „aki a digitális kompetenciák fejlesztésében venné ki a részét.” Lannert Judit kiemelte az esélyegyenlőség fontosságát is.

„Minden gyermeknek etnikai hovatartozástól, lakóhelytől függetlenül biztosítani kell a tanuláshoz való hozzáférését” – jelentette ki.

Kiemelt feladatának tekinti a szakképzés, a duális képzés, valamint a szakmai-támogató szolgáltatások rendszerének fejlesztését. Stratégiai célként fogalmazta meg, hogy Magyarország tanuló társadalommá váljon: "Ennek eléréséhez a felnőttkori tanulás kultúrájának fejlesztését kiemelt feladatnak tekintjük. Megalkotjuk a felnőttkori tanulás célrendszerét" - közölte. Beszélt a magyar felsőoktatásról, az akadémiai szabadság biztosításáról, és elmondta, hogy új felsőoktatási törvény kidolgozására van szükség. Azt ígérte, hogy az egyetemek autonómiájának helyreállítása érdekében előkészítik a jogszabály-módosításokat.

Az első három hónap teendőivel kapcsolatban kifejtette: „Az első három hónap legfontosabb feladata felállítani egy oktatási minisztériumot, ami eddig nem létezett”. Ehhez szerinte alapos átvilágításra van szükség, és olyan intézkedéseket kell hozni, „amikkel a pedagógusok levegőhöz jutnak szeptembertől”. Ígéretet tett arra is, hogy a hallgatóknak lehetővé teszik a részvételt az Erasmus és a Horizont programokban.

Közölte: „ki kell vezetni a politikát az oktatási szektorból”.

Hozzátette, hogy „ezt a folyamatot intenzív párbeszéd fogja kísérni”. A közoktatásban konkrét lépéseket ígért. Átvilágítanák a Klebelsberg Központ működését, és felülvizsgálnák a Kréta rendszert is, mivel „a cél egy egységesebb, hatékonyabb adatszolgáltatási rendszer kialakítása”. A tankönyvekről pedig azt mondta: "Hatályon kívül helyezzük azt a rendelkezést, ami a tantárgyak vonatkozásában csak legfeljebb két tankönyv választását engedi".

A miniszterjelölt szerint „a Nemzeti Pedagógus Kar tagsága nem lesz kötelező”, továbbá „a polgári engedetlenség miatt elbocsátott tanárokat rehabilitáljuk”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Alkotmányvédelmi Hivatal: A miniszterelnöki kabinetirodától érkezett jelzés, hogy a pénzszállítón március 5-én kell rajtaütni
Az Alkotmányvédelmi Hivatal megerősítette, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda jelölte ki március 5-ét a rajtaütés napjaként. Eközben a volt igazságügyi miniszter tagadja a kormányzati beavatkozást.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. június 03.



Újabb fejezethez érkezett az úgynevezett aranykonvoj-ügy: az Alkotmányvédelmi Hivatal megerősítette, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodától érkezett a jelzés, miszerint az ukrán pénzszállítókon kifejezetten március 5-én kell rajtaütni – számolt be róla az RTL Híradó. A kormányzati érintettséget eközben a volt igazságügyi miniszter és Orbán Viktor sajtófőnöke is tagadja, a Legfőbb Ügyészség pedig azt állítja, nem is tudtak az akcióról, noha az ő feljelentésük alapján indult a nyomozás.

A híradó birtokába jutott információk szerint a kabinetiroda Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat Felügyelő Államtitkársága március elején jelezte a titkosszolgálatnak a konkrét dátumot.

Az ügyészség közleménye szerint ők egy nappal korábban, március 4-én tettek feljelentést pénzmosás gyanújával, majd a rajtaütés napján, március 5-én jelölték ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt a nyomozásra. Állításuk szerint azonban magáról a rajtaütésről nem volt tudomásuk.

Az ukrán pénzszállítók ügyvédje, Horváth Lóránt szerint viszont a legfőbb ügyésznek le kellene mondania, mert szerinte írásos bizonyítékaik vannak arról, hogy az ügyészség már az előkészületekben is részt vett.

Március 5-én a Terrorelhárítási Központ kommandósai az M1-es autópálya alacskai pihenőjénél csaptak le két, ukrán pénzt szállító autóra. Hét ukrán állampolgárt bilincseltek meg, és több mint 27 milliárd forintnyi aranyat és valutát foglaltak le.

A rajtaütés napján Orbán Viktor a Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján arról beszélt, hogy a kormány erővel fogja rákényszeríteni az ukránokat a Barátság kőolajvezeték újranyitására.

„Le fogjuk őket verni. Az olajblokádot le fogjuk törni. Rá fogjuk kényszeríteni az ukránokat, hogy indítsák újra a szállításokat. Nem üzlettel, nem megegyezéssel, nem kiegyezéssel, hanem erőből fogjuk elérni” – fogalmazott a volt miniszterelnök.

Amikor az RTL riportere szerdán arról kérdezte, valóban ő utasította-e a hatóságokat az akcióra, Orbán Viktor kitért a válasz elől.

Sajtófőnöke, Havasi Bertalan és a volt igazságügyi miniszter, Tuzson Bence is tagadta a kormány szerepét. Utóbbi annyit mondott: „Ilyen biztos, hogy nem történt.”

A Legfőbb Ügyészség pedig közleményében azt írta, az ügyben sem a régi, sem az új kormánnyal nem tartottak kapcsolatot.

Az ügyben Magyar Péter miniszterelnök is megszólalt a Facebookon. Azt írta, Orbán Viktor maga dönthetett a rajtaütésről, vagy épp eljárások elhúzásáról, és ezért vállalnia kell a felelősséget.

Az RTL teljes riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Egyszerre három magyar nagykövet felmentését jelentették be
A legfrissebb Magyar Közlöny szerint két nagykövetet az új, egyet pedig a korábbi külügyminiszter javaslatára mentettek fel. A varsói és szófiai poszt mellett egy tavalyi döntés is most vált hivatalossá.


A legfrissebb Magyar Közlöny szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök három nagykövetet is felmentett szerdán.

A varsói és a szófiai állomáshely vezetője az új külügyminiszter, Orbán Anita kezdeményezésére távozik, míg egy harmadik, még tavaly decemberben eldöntött felmentés csak most vált hivatalossá.

A szerdán megjelent rendelet szerint Orbán Anita új külügyminiszter javaslatára kell távoznia Boros Miklós szófiai és Íjgyártó István varsói nagykövetnek, mindkettőjüket érdemeik elismerése mellett mentették fel – írta a 24.hu.

A közlönyben megjelent egy harmadik diplomata, Breuer Klára rendkívüli és meghatalmazott nagykövet felmentése is. Ez azonban egy még tavaly decemberi döntés, amit Szijjártó Péter akkori tárcavezető jegyzett ellen. Breuer Klára az új kormányban a bilaterális kapcsolatokért felelős államtitkárként folytatja pályafutását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Népszava: Rendőrök vittek el műtősöket drogterjesztés gyanújával a Baleseti Intézetből, sorra maradnak el a műtétek, és barna víz folyik a csapból
Sokkoló riportot közölt a lap a Budapesti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központból. Úgy tudják több műtőssegédet is elvittek a rendőrök egy drogterjesztési ügyben, a személyzethiány miatt a műtők kapacitása 30 százalékra esett vissza, és barna lötty folyik tiszta víz helyett a csapból, ami veszélyes is lehet.


A Budapesti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központban hónapok óta sötétbarna, zavaros folyadék jön a csapokból, ami a csőhálózat elöregedésére és potenciális fertőzésveszélyre utalhat. A vízminőség egy kórházban közvetlen betegbiztonsági kérdés, hiszen a vizet nemcsak ivásra, hanem kézmosásra, műtéti bemosakodásra és sebtisztításra is használják - írja a Népszava, ami reggel sokkoló riportot közölt a balesetiből.

Egy ott dolgozó orvos szerint azonnali mikrobiológiai és kémiai vizsgálatra lenne szükség, az eredményeket pedig nyilvánosságra kellene hozni.

A helyzetet súlyosbítja, hogy az egyik forrásuk szerint az elmúlt időszakban vezetékjavításra hivatkozva már hat éjszakára lezárták a teljes kórház vízellátását, miközben a műtőkben betegeket operáltak. Az intézeti epidemiológiai szolgálat hónapokkal korábban kérte a víz vizsgálatát, de állítólag erre nem érkezett válasz.

Az intézményt nemcsak az infrastrukturális, hanem a humánerőforrás-problémák is sújtják. A lap úgy értesült, hogy

a múlt héten több műtőssegédet is elvittek a rendőrök, információk szerint drogterjesztéssel kapcsolatos eljárás indult ellenük.

Az esetet követően a kórházban állománygyűlést tartottak, ami a dolgozók szerint méltatlanra sikerült.

„Nem elég, hogy a rendőrök a legjobb műtősfiúkat gyűjtötték be, de a keddi kórházi állománygyűlésen egy rendkívül kínos és méltatlan drogprevenciós előadást kellett végighallgatniuk a dolgozóknak” – fogalmazott egy forrás.

A műtőssegédek kiesésével a műtők kapacitása drasztikusan lecsökkent, jelenleg a szükséges személyzet nagyjából harmada áll rendelkezésre. A helyzet miatt számos júniusi műtétet töröltek vagy elhalasztottak.

Egy belső forrás szerint van olyan reggel, amikor 10-15, esetenként akár 20 elmaradt műtét torlódik fel. Ezeket a beavatkozásokat sokszor az ügyeleti idő terhére próbálják elvégezni, ami az akut ellátásban okoz további csúszásokat.

Az elmúlt másfél évben több mint 110 orvos és szakdolgozó távozott a kórházból az egyre nehezebb körülmények miatt. A helyzet különösen veszélyes az idegsebészeti ellátásban, ahonnan jelenleg három szakorvos távozik, és felmerült, hogy a jövőben a traumás idegsebészeti ügyelet folyamatos biztosítása is veszélybe kerülhet.

A munkaerőhiány olyan súlyos, hogy egy értekezleten a lap forrása szerint egyenesen úgy fogalmaztak: „aki tud műtősnőt, hozza, az se baj, ha nem ért hozzá, majd be lesz iskolázva”.

A problémák sorát már gyarapítja, hogy az intézet egyik személyliftje hónapok óta nem működik, javítása várhatóan csak szeptember végére készülhet el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Megvan, mire költi a kormány az uniós pénzt: 10 pontos szociális tervet mutatott be Kátai-Németh Vilmos
A szociális és családügyi miniszter részletezte a kormány szociálpolitikai elképzeléseit. A 6000 milliárd forintos uniós forrásból többek között az idősellátást, családtámogatást modernizálnák, és mentális jóllétet támogató programot indítanának a fiataloknak.


Kátai-Németh Vilmos, a szociális és családügyiminiszter szerda este a Facebookon vázolta fel, mire tervezik költeni a kormány által hazahozott 16,4 milliárd eurós, vagyis mintegy 6000 milliárd forintos uniós forrás egy részét.

Mint írta, a felsorolás nem teljes, de több példát is hozott a tervezett fejlesztésekre.

A tervek között szerepel az egyablakos szociális ügyintézés létrehozása online és offline formában is, amely egy jelentős, az Európai Unió célkitűzéseivel is összhangban lévő digitalizációs projekt lenne.

A poszt szerint beemelnék az egyszülős és az egygyermekes családok támogatását a családtámogatási rendszerbe, és más minisztériumokkal közösen egy mentális jóllétet támogató iskolai programot is kidolgoznának.

Kátai-Németh egyik legfontosabb célkitűzése, hogy „a maradvány-elvű, segélyezés alapú szociálpolitika helyett kialakítunk egy 21. századi, komplex, a képessé tételt erősítő rendszert.”

Az államtitkár hangsúlyozta a szociális szférában dolgozók szakmai támogatásának és a kiégés megelőzésének fontosságát, valamint a szakmai párbeszéd elindítását az ágazati szervezetekkel.

Az idősellátásra vonatkozó terveket az uniós stratégiához igazítanák.

„Igazodva az európai gondozási stratégiához, modern, innovatív idősellátás megvalósítására készülünk kapacitásbővítéssel és új szolgáltatások bevezetésével” – áll a bejegyzésben.

A tervek között szerepel a hajléktalanná válás megelőzését támogató programok indítása, a gyermekszegénység csökkentését célzó kezdeményezések támogatása és az energiaszegénység elleni hatékonyabb küzdelem is. Végezetül a társadalmi felzárkózást, az inklúziót és az esélyegyenlőséget támogató programok módszertani megújítását is kilátásba helyezte.

Múlt pénteken Brüsszelben politikai megállapodás született arról, hogy a kormány hozzáférhet 16,4 milliárd eurónyi uniós forráshoz. A pénz egy részének felhasználásáról már születtek bejelentések: Kapitány István miniszter pénteken közölte, hogy ebből a keretből 1,4 milliárd eurót a villamosenergia-hálózat korszerűsítésére fordítana.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk