Negyedszázados rekordot dönthet a lakásdrágulás: közel 30 százalékkal lőhetnek ki az árak az MNB szerint

Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán mondta el a véleményét az Ukrajnának szánt uniós támogatásokról. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság levelet küldött a tagállamok vezetőinek, amelyben azt írta, kulcsfontosságú, hogy gyorsan egyértelmű álláspontra jussanak, hogy az Európa Tanács decemberi ülésén már megállapodás születhessen. Orbán erre így reagált:

Az első lehetőségről a miniszterelnök úgy fogalmazott: „a pénzt dobják össze a tagállamok. Önként és dalolva, a saját költségvetésük terhére. Mintha nem lenne jobb dolguk.” A második lehetőségről a következőket írta: „egy jól ismert brüsszeli varázsszer, a közös hitelfelvétel. Ma nincs pénz a háborúra, hát majd kifizetik az unokáink. Abszurd.”

A harmadik javaslat a kormányfő szerint a befagyasztott orosz vagyon „lenyúlása”. Véleménye szerint ez kényelmes megoldás, de a következményei beláthatatlanok. „Hosszas jogi huzavona, perek sokasága és az euró bedőlése. Ez vár ránk, ha ezt az utat választjuk” – tette hozzá.

A miniszterelnök szerint a józan észt kell választani.

Az EU már 2024-ben elvi megállapodást kötött arról, hogy a befagyasztott orosz eszközökből származó „extraprofitot” Ukrajna támogatására fordítja, akkor évi akár 3 milliárd eurós bevételt is kilátásba helyeztek. 2024 őszén von der Leyen egy körülbelül 35 milliárd eurós uniós hitelprogramot is bejelentett, amely a G7-országok nagyobb, 45–50 milliárd eurós csomagjának uniós részét adná.

A „reparációs hitel” néven emlegetett terv lényege, hogy az EU nem kobozná el a mintegy 200–210 milliárd euróra becsült orosz szuverén vagyont, hanem az arra alapozott, hosszabb távú hitelt nyújtana Ukrajnának. A jogi és pénzügyi kockázatok miatt több tagállam további biztosítékokat kér. Belgium, ahol az Euroclear letétkezelőnél található a vagyon legnagyobb része, külön garanciákat sürgetett. Moszkva a megoldást „lopásnak” minősíti és jogi következményeket helyezett kilátásba. A brüsszeli érvelés szerint azonban nem elkobzásról, hanem biztosítékalapú konstrukcióról van szó.

Az amerikai és az orosz kormány által kidolgozott béketerv drámai feltételeket szabna Ukrajnának a háború lezárásáért cserébe. Az amerikai javaslat 28 pontból áll, és négy nagy témakörre oszlik: ukrajnai béke, biztonsági garanciák, európai biztonság, valamint a jövőbeli amerikai kapcsolatok Oroszországgal és Ukrajnával – írta az Axios.

A terv további pontjai között szerepel az ukrán hadsereg létszámának jelentős csökkentése, egyes nagy hatótávolságú fegyverek korlátozása, valamint az, hogy az amerikaiak orosz területként ismernék el a Krím-félszigetet és a megszállt régiókat. Ezen felül külföldi békefenntartók sem állomásozhatnának az ukrán ellenőrzés alatt álló területeken.

A sajtóinformációk szerint a tervet Steve Witkoff, az amerikai elnök különmegbízottja, és Dmitrijev, az orosz kormány tanácsadója készítette elő. Bár az amerikai kormány hivatalosan még nem ismerte el a dokumentum létezését, Marco Rubio külügyminiszter szerda este arról beszélt, hogy „a tartós békéhez mindkét háborús félnek nehéz, de szükséges engedményeket kell tennie.” A helyzetet tovább árnyalja, hogy egy amerikai tárgyaló delegáció éppen szerdán érkezett meg Kijevbe.

A meggyengült pozícióban lévő ukrán vezetéstől így próbálhatnak meg engedményeket kicsikarni. A botrány olyannyira továbbgyűrűzik, hogy sokan már az elnöki hivatal erős kezű vezetőjének menesztését várják, akit gyakran Zelenszkij társelnökének is neveznek.

Ahogy arról korábban írtunk, a versenyszférában vállalt munkát Novák Katalin, ezért a törvények értelmében már nem kapja meg a volt államfőknek járó havi apanázsát.

A 444.hu derítette ki, hogy

A cégnyilvántartás adatai alapján Novák Katalin október 1-jétől rendelkezik 25 százalékos üzletrésszel a vállalkozásban. A társaságban rajta kívül Dr. Novák Zoltán, Dr. Novák Zoltánné és Dr. Novák Zoltán Dávid a tulajdonosok, szintén egyenlő arányban.

Azt egyelőre nem hozták nyilvánosságra, hogy a volt államfő milyen konkrét pozíciót tölt be a cégben. A munkavállalásával a havi bruttó 5,7 millió forintos tiszteletdíj folyósítása szűnt meg, de a Szabad Európa információi szerint a titkárság és a szolgálati autó használata továbbra is megilleti.

A családi vállalkozás pénzügyi adatai jelentős növekedést mutatnak: árbevételük 2021-ről 2024-re 520 millió forintról 1,6 milliárd forintra emelkedett. A cég a 2024-es évet 178,6 millió forintos adózott eredménnyel zárta, a májusi taggyűlés pedig a teljes összeg osztalékként való kifizetéséről határozott.

Novák Katalin 2024 februári lemondását követően a Momentum törvénymódosítást nyújtott be, amely megvonta volna a mandátumuk lejárta előtt távozó államfők juttatásait. A volt elnök a lemondása óta nemcsak a családi cégben lett aktív: szeptemberben társalapítóként mutatta be X·Y Worldwide nevű nemzetközi szervezetét, amely a demográfiai problémákkal foglalkozik.

A volt államfő a rendszerváltás óta a második köztársasági elnök volt, akinek idő előtt távoznia kellett a hivatalából. Novák elnöki kegyelemben részesítette a bicskei gyerekotthon korábban pedofil bűncselekményekért elítélt igazgatójának helyettesét, K. Endrét. Az ezt követő tiltakozások nyomán nemcsak ő, de a volt igazságügyi miniszter Varga Judit is távozott a közéletből. Ezzel egy időben jelent meg ugyanakkor az azóta Orbán Viktor első számú kihívójává előlépett Magyar Péter.

Azonnali termékvisszahívást rendelt el a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) egy népszerű édességre, mert az műanyag darabokat tartalmazhat.

A hatóságok felhívták a figyelmet, hogy aki olyan csokoládét vásárolt, amelynek minőségmegőrzési ideje 2026. február 20., és a tételazonosítója OSV1252133 vagy OSV1252141, az ne egye meg a terméket. Más gyártási tételeket a visszahívás nem érint.

A forgalmazó, a Mondelez Hungária Kft. már megkezdte a kifogásolt szállítmányok kivonását a boltokból, és gondoskodik a vásárlókhoz már eljutott termékek visszahívásáról is. A hatóság figyelemmel kíséri a visszagyűjtött csokoládék megsemmisítését.

(via Index)