275 százalékos drágulással Magyarország lett a lakásárak Európa-bajnoka, kiakadt az ingatlanos

Szerda reggelre a Közel-Kelet több országára is kiterjedt a konfliktus, amely már az ötödik napja tart. Izrael „széles körű” csapáshullámot indított Irán ellen, Libanonból halálos áldozatokról érkeztek hírek, a Perzsa-öböl államai pedig rakétákat és drónokat fogtak el.

A CNN által geolokált fotón egy hatalmas, sötét füstoszlop látszik Iszfahán közelében. Eközben Izrael légvédelme az Iránból indított rakéták elfogásán dolgozott.

Északon több, Libanon felől érkező rakétát is észleltek, és a legtöbbet megsemmisítették. Egy egészségügyi beavatkozó csoport „becsapódásról” számolt be a Jeruzsálemhez közeli Beit Semesben, de nem volt egyértelmű, hogy a lövedék rakéta volt-e, vagy egy elfogásból származó törmelék.

A harcok civil áldozatokat is követeltek Libanonban. A fővárostól, Bejrúttól délre fekvő Aramúnban egy légicsapás legalább hat embert ölt meg, míg Baalbekben egy lakóépületet ért találat, ami legalább öt ember halálát okozta. Izrael több mint egy tucat libanoni faluban és városban rendelt el evakuálást, küszöbön álló csapásokra figyelmeztetve.

A feszültség az Öböl-menti államokra is átterjedt.

Szaúd-Arábia két cirkálórakétát és kilenc drónt semmisített meg Al-Harj közelében.

A konfliktus már a tengeri útvonalakat is érinti: az Egyesült Arab Emírségek partjainál, Fudzsejra közelében egy hajót „ismeretlen lövedék” talált el, de a brit Tengerészeti Kereskedelmi Műveletek szerint a jármű nem szenvedett súlyos károkat - írja a CNN.

Az Egyesült Államok és Izrael februát 28-án csapásokat mért iráni célpontokra, amire Irán regionális rakéta- és dróntámadásokkal válaszolt. Március 4-ére a konfliktus az egész térségre kiterjedt, miközben a piacok megrendültek és az olaj és gáz ára meredeken emelkedik.

Újabb intézkedéseket jelentett be Orbán Viktor a közel-keleti háborús helyzet és a Barátság kőolajvezeték ügyében és a védelmi tanács szerda reggeli ülése után.

– mondta a miniszterelnök a Facebookon közzétett videójában.

Hozzátette, hogy arra utasította a rendvédelmi szerveket, hogy az iszlamista csoportokkal összefüggésbe hozható emberekkel szemben a legszigorúbban lépjenek fel.

Elmondta azt is, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a kritikus energetikai létesítményekre, mivel szerinte minden olyan létesítmény, amely orosz energiát használ, ukrán szabotázsakciók célpontja lehet.

A videóban azt állította, hogy az Északi Áramlat vezetéket is az ukránok robbantották fel. Bejelentette, hogy

„Követeljük Zelenszkij elnöktől, hogy az ellenőreinket engedje be Ukrajnába, és tegye lehetővé a vezeték vizsgálatát! Magyarország nem hagyja magát, az ukrán zsarolásnak ellenállunk, az olajblokádot letörjük, és a helyzet rendezéséig minden, az ukránok számára fontos uniós döntést blokkolunk” – jelentette ki a kormányfő.

A videóban azt is elmondta, hogy „egy ilyen helyzetben Magyarország békéje és biztonsága a legfontosabb, ezért a védelmi tanács folyamatosan ülésezik.”

Napokig tartó bizonytalanság után szerda hajnalban végre landolt Budapesten az a dubaji járat, amely a Közel-Keleten rekedt magyarok első csoportját hozta haza. A Blikk információi szerint mintegy 200 ember érkezett ezzel a repülőgéppel.

– mondta az egyik utas a reptéren a Blikknek.

Az utasok szombat óta vártak arra, hogy hazajuthassanak. Kedden már kora délután kimentek a dubaji reptérre, ahol először ötórás késésről tájékoztatták őket, ezután viszont órákig semmilyen információt nem kaptak. Végül helyi idő szerint éjfél körül szállhattak fel a gépre, amely az eredetileg március 3-án, este 20.55-re tervezett érkezés helyett március 4-én, hajnali 5.20-kor szállt le Budapesten.

A Közel-Kelet légi közlekedését napok óta bénítja a térségben kialakult fegyveres konfliktus miatti légtérzár. A járattörlések mértéke a koronavírus-járvány óta nem látott léptékű, a nagy közel-keleti csomópontok, mint Dubaj, Abu-Dzabi és Doha forgalma részben vagy teljesen leállt. A dubaji repülőtereken március 2-án este kezdték meg a forgalom fokozatos és korlátozott újraindítását.

Szijjártó Péter kedd este fél 11 körül a Facebookon azt közölte, hogy a Közel-Keleten még mindig nagyon súlyos a helyzet.

Szijjártó azt is közölte, hogy a Wizz Air megnövelt járatszámmal indít gépeket Sarm-es-Sejk egyiptomi város légikikötőjéből, hogy a Közel-Keleten rekedt magyarok ezen, az egyelőre biztonságos országon keresztül el tudják hagyni a régiót.

Március 12-én érkezik a Magyar Péterről szóló dokumentumfilm a mozikba. A premier dátumát maga a TISZA Párt elnöke osztotta meg Facebook-oldalán, ahol már az előzetes is látható.

A Tavaszi szél – az ébredés címmel érkező független dokumentumfilm rendezője Topolánszky Tamás Yvan, producere Sümeghy Claudia, a forgalmazó pedig a JUNO11 Distribution.

A filmben a pártelnök mellett politikai elemzők is megszólalnak, köztük Szabó Andrea, Dull Szabolcs, Lakner Zoltán és Ruff Bálint. Közeli munkatársként, támogatóként vagy közéleti arcként feltűnik Bódis Kriszta, Radnai Márk, Rost Andrea és Nagy Ervin is.

A készítők közlése szerint a film állami támogatás, adókedvezmény és szponzoráció nélkül, saját forrásból készült. A bemutatót a parlamenti választás előtti hetekre időzítették.

Magyar Péter így írt az alkotásról a Facebookon:

A politikus elismeri, hogy néha nehéznek és lehetetlennek tűnt, szerinte végül mégis sikerülni fog. „Ne féljetek! Semmi sem tart örökké, százötven év alatt sem lettünk törökké” – üzente a posztjában.

A film előzetese: