A Fidesz-irodából küldtek egy aktivistát a Kutyapárthoz aláírni - abszurd jelenet az ajánlásgyűjtés hajrájában

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szombat reggeli Facebook-posztjában arról írt, hogy a magyar kormány orosz segítséggel próbálja befolyásolni a választásokat. A politikus szerint Kádár János óta Orbán Viktor az első, aki „behívja az oroszokat a hazánkba”.

Magyar Péter több helyről származó információi szerint az orosz katonai hírszerzés (GRU) emberei már hetek óta Budapesten vannak, hogy befolyásolják a magyar választás eredményét. Hozzátette, ugyanezt tették korábban Moldáviában is, és szerinte példátlan, hogy „a bukás előtt álló hatalom saját érdekében külső beavatkozással akarja befolyásolni a magyar választást”. A posztban felszólította Orbán Viktort, hogy állítsa le az akciót, és utasítsák ki az országból a diplomáciai fedésben érkező orosz titkosszolgákat.

– olvasható a bejegyzésben.

A Tisza Párt elnöke szerint Magyarországnak olyan vezetésre van szüksége, amely semmilyen keletről érkező fenyegetésnek nem teszi ki az országot, jöjjön az Putyintól vagy Zelenszkijtől. Álláspontja szerint a nemzeti érdek az, hogy Magyarország stabil és kiszámítható partner maradjon, mert a szövetségi rendszerek és a felelős külpolitika erősítik az ország biztonságát és szuverenitását, míg Orbán Viktor akciói gyengítik azt. Magyar Péter arra is utalt, hogy idén van 1956 hetvenedik évfordulója, és a magyarok nem fogják tétlenül nézni, hogy Orbán Viktor „ránk hívja az oroszokat”. A bejegyzés végén mindenkit szavazásra buzdított április 12-én, majd azzal zárt: „Éljen a szabad, független, európai Magyarország! Ruszkik haza!”

Magyar Péter állításait több magyar és nemzetközi oknyomozó cikkre alapozta, amelyek szerint az orosz katonai hírszerzéshez (GRU) köthető, diplomáciai mentességet élvező személyek hetek óta Budapesten tartózkodnak az április 12-ére kiírt országgyűlési választás befolyásolásának céljával. Elsőként Panyi Szabolcs a VSquare hírlevelében névtelen európai nemzetbiztonsági forrásokra támaszkodva azt írta, hogy a műveletet Vlagyimir Putyin első kabinetfőnök-helyettese, Szergej Kirijenko koordinálja, és egy háromfős, GRU-hoz köthető csapat a budapesti orosz nagykövetségről dolgozik. A magyar kormány ezeket az állításokat hivatalosan nem kommentálta.

Váratlan bocsánatkéréssel fordult a szomszédos országokhoz szombaton Maszúd Peszeskján iráni elnök, miután országa egy hete rakétákkal és drónokkal támadja az amerikai erőket befogadó öböl-menti államokat. Az állami televízióban közvetített beszédében az elnök bejelentette, hogy Irán leállítja a katonai akciókat.

– közölte a The Guardian tudósítása szerint. Peszeskján tudatta azt is, hogy Irán ideiglenes vezetői tanácsa jóváhagyta a döntést: „Mostantól nem szabad támadni a szomszédos országokat, és nem szabad rakétát indítani rájuk, hacsak nem onnan indul ellenünk támadás. Úgy gondolom, ezt diplomáciával kell megoldanunk.”

A bejelentés egy héttel azután érkezett, hogy február 28-án amerikai és izraeli erők összehangolt légicsapásokat mértek iráni célpontokra. Válaszul Teherán megtorló rakéta- és drónhullámokat indított többek között Bahrein, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek ellen. A támadások még a bocsánatkérés reggelén is folytatódtak: a szaúdi légvédelem szombat hajnalban négy drónt semmisített meg egy olajmező térségében. Az elmúlt napok offenzívájának méretét jelzi, hogy az Egyesült Arab Emírségek egy korábbi közlése szerint csak március 3-ig 186 ballisztikus rakétát észleltek a légterükben, amelyek többségét sikeresen elfogták.

Mindeközben Donald Trump amerikai elnök pénteken a Truth Social platformon követelt feltétel nélküli megadást Irántól. „Nem lesz alku Iránnal, csak a FELTÉTEL NÉLKÜLI MEGADÁS!” – írta bejegyzésében. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök pedig korábban kijelentette, hogy a hadműveletet folytatják. „A művelet addig folytatódik, ameddig szükséges” – fogalmazott.

Alig lötyögne a 130 literes traktortartályban az a 30 liter üzemanyag, amennyit március 6-tól naponta legfeljebb tankolni lehet az őcsényi benzinkúton. A kút üzemeltetője egy táblán tudatja az autósokkal, hogy „a kialakult helyzetre való tekintettel” naponta és járművenként legfeljebb 30 liter benzin vagy gázolaj vásárolható – tudta meg a TEOL.hu.

A környékbeliek bosszankodnak a döntés miatt. Egy helyi gazdálkodó, aki épp a traktorát szerette volna teletankolni, a lapnak fakadt ki a kialakult helyzet miatt: „Százharminc literes a traktorom tartálya, a 30 liter csak lötyögne benne. Ezt nem gondolja komolyan ez a jóember! Itt vannak a tavaszi munkák, mást sem csinálunk majd, mint a benzinkútra járunk tankolni? Mekkora veszteség lenne ez nekünk? Inkább keresek egy másik benzinkutat a környéken.”

A lap több környékbeli töltőállomást is megkeresett, de akkor még nem találtak másikat, ahol hasonló korlátozás lett volna érvényben.

A „kialakult helyzet” hátterében az iráni háború és a Hormuzi-szoros körüli kockázatok miatti energiaár-emelkedés állhat, ami Európa-szerte bizonytalanságot okoz. A jelenség nem példa nélküli Magyarországon: a 2022-es üzemanyagár-stop idején széles körben vezettek be a kutak 20-50 literes korlátozásokat az ellátási nehézségek miatt. Az ilyen intézkedések a mezőgazdaság mellett a fuvarozási ágazatot is érzékenyen érintik, mivel növelik a költségeket és a logisztikai terheket.

Több tízmillió dollár és euró, kilenc kilogramm arany, a Terrorelhárítási Központ rajtaütése, majd a sofőrök 24 órán belüli kitoloncolása: egy nap leforgása alatt diplomáciai botránnyá fajult a magyar–ukrán pénzszállítók ügye, miközben a teljes vagyon a magyar hatóságoknál maradt.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Terrorelhárítási Központ kommandósaival közösen még csütörtökön megállított két, ukrán állami bankhoz köthető páncélautót. A hatóságok pénzmosás gyanújával indítottak eljárást, és lefoglaltak 40 millió dollárt, 35 millió eurót és kilenc kilogramm aranyat. A hét ukrán állampolgárt előállították, ám alig egy nappal később, péntek délután már ki is utasították őket az országból, és Záhonynál átadták az ukrán félnek. A lefoglalt értékek és a járművek Magyarországon maradtak.

Ellentmondásosak az információk a rajtaütés pontos helyszínéről és a szállítmány útvonaláról is. Az első hírek az M0-ás autóútról szóltak, míg a kormány által közzétett videón egy M5-ös melletti benzinkút látható. A szállítmány célját illetően is eltérőek az információk: míg az ukránok ügyvédje szerint a pénzt és az aranyat Ausztriába vitték volna, a NAV közlése szerint a konvoj éppen Ausztriából tartott Ukrajna felé.

Horváth Lóránt, az ukrán pénzszállítók ügyvédje a 24.hu-nak nyilatkozva kafkainak nevezte az eljárást.

– mondta. Az ügyvéd szerint a hatóságoknak nem volt elég alapos indokuk a gyanúsításhoz, ezért dönthettek a gyors kitoloncolás mellett. „Nem gyanúsították meg semmivel az ukrán pénzszállítókat, hanem péntek késő délután Záhonyba vitték őket, kirakták a határon és átadták az ukrán hatóságoknak” – tette hozzá.

A magyar kormányzati kommunikáció a pénzmosás gyanúját hangsúlyozta, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig azt a kérdést vetette fel, hogy a lefoglalt pénz „az ukrán háborús maffia pénze-e”. Ezzel szemben az ukrán fél azonnal tiltakozott: Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter „túszejtésről” és „rablásról” beszélt, az ukrán jegybank és az Oschadbank pedig jogszerű banki műveletre hivatkozva követelte az alkalmazottak és a vagyon azonnali visszaszolgáltatását. Kijev bejelentette, hogy delegációt küld Budapestre a helyzet tisztázására.