Nem minden fa alszik, de mindegyiknek van pulzusa

A Kormányzati Tájékoztatási Központ pénteken összefoglalta, hányan vettek részt az október 23-i programokon, írja a 24.hu. Az operatív törzs szerint „cellainformációk alapján” a beszédek idején

A kormányzati számok összhangban vannak azzal, amit Orbán Viktor már csütörtökön, Magyar Péter felszólalása előtt jelzett: a Békemeneten nagyjából kétszer annyian lehettek, mint a Tisza menetén. A miniszterelnök ehhez egy olyan fotót mellékelt, amely még a Tisza Párt elnökének beszéde előtt készült a Hősök terén.

Más becslést tett közzé Szabó Andrea szociológus, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese. Szerinte a Békemeneten körülbelül 85–92 ezren, a Tisza rendezvényén viszont nagyjából 160–170 ezren lehettek.

A Kossuth térre megadott 80 ezres adat azért is érdekes, mert a miniszterelnök és a kormánypárti sajtó napközben azt hangsúlyozta, hogy ez volt minden idők legnagyobb Békemenete. Ezzel szemben korábban, az első – 2012. januári – Békemenet után a Belügyminisztérium közel 400 ezer résztvevőről írt, a 2014. márciusi felvonulás után pedig 440–460 ezres hallgatóságról adott ki közleményt.

Az online közvetítések nézettségénél október 23-án Magyar Péter vezetett: a streamjét nagyjából négyszer annyian követték, mint a miniszterelnökét.

A KTK a többi ünnepi eseményről is közölt létszámokat. Október 22-én a Műegyetem épületében tartott megemlékezésen 250 fő jelent meg, az ’56-os hősök műegyetemi emlékművénél tartott koszorúzáson, a fáklyás felvonuláson és a Bem téri ünnepségen 3000-en voltak. Október 23-án a reggeli zászlófelvonáson 250-en vettek részt, az esti díszünnepségen a Müpában több mint 1200-an. A Nyitott Parlament program keretében 15 és 20 óra között közel 2700 látogató nézte meg a Kupolacsarnokot, a Díszlépcsőházat és a Szent Koronát.

Másfél évvel ezelőtti fotót posztolt Magyar Péter a zsúfolásig megtelt Kossuth térről.

„Íme a tavaly április 6-i Kossuth téri rendezvényünk. Ekkor még se pártunk nem volt, se valódi önkéntes hálózatunk” - írta a kép mellé a Tisza Párt elnöke, aki szeretné párhuzamba állítani a Fidesz tegnapi rendezvényét ezzel a fotóval.

„Most Orbánék a valaha volt legnagyobb Békemenetről hadoválnak a Kossuth téren, de nem mernek egy valódi fotót sem lehozni a tegnapi rendezvényükről, amin az egész tér látszik. Annyit tudunk, hogy a fél teret beépítették egy gigantomán színpaddal, hogy ne legyen óriási lebőgés az országos falubusz-találkozó” - tette hozzá Magyar Péter.

A politikus ezután arról is írt a bejegyzésben, hogy értesülései szerint következményei lehetnek a mozgósításnak.

Magyar ezután még a megafonosokat is kérdőre vonja:

„Hol vannak a híres drónfotók, megafonos szakértők? Tavaly ti erre a fotóta azt hazudtátok, hogy 40 ezer ember” - írta a másfél évvel ezelőtt készült felvétel kapcsán.

A 444 vette észre, hogy Kersák István, politikával és közélettel foglalkozó youtuber a Békemeneten beszélgetett Orbán Viktor édesanyjával. Orbánné Sípos Erzsébet készséggel válaszolt a kérdésekre.

Elmondta, hogy minden alkalommal elmegy a Békemenetre, és a miniszterelnököt akkor is támogatná, ha nem lenne a fia. Büszke rá, ahogyan a többi gyermekére is. Sajnálja, hogy a békéért menetelni kell, és nem jön magától.

Az ellenzékről úgy fogalmazott, sok embert meg tud érteni, és azt is, miért mennek át a másik oldalra. „Az emberek tulajdonképpen nem politizálnak, ha megjelenik valaki, aki jót ígér nekik, nem ismerik ők egyik oldalt sem, valamit szeretnének, valami jót. Nem mondom, hogy mindenki azért van az ellenzékkel, mert a Viktor ellen van, de ha egy ilyen szlogen elindul az emberek hajlamosak arra, anélkül, hogy ismernék, hogy valakit szidjanak.”

Felidézte, hogy amikor korábban kopogtatócédulát gyűjtött, egy idős nő azt mondta neki, azért nem szavaz Orbán Viktorra, mert cigány. Miután kiderült, hogy ő a miniszterelnök édesanyja, a nő zavarba jött. Szerinte ez jól mutatja a suttogópropaganda működését. Hozzátette, ha Orbán Viktor cigány származású lenne, még büszkébb lenne rá, mert „onnan oda tudott jutni, ahol van”. A történelmi ismeretei alapján aggódik érte.

Hatvanpusztáról azt mondta, az nem a fia, hanem a férje tulajdona. Elmesélte, hogyan szerezték meg a gánti kőbányát, és hogy az jól megy. A sokat emlegetett zebrákról így fogalmazott:

Hozzátette, ő ezt komikusnak tartja, férjét viszont idegesíti minden, ami igazságtalan.

Arra a kérdésre, miért nem vállal több nyilvános szereplést, felidézte, hogy férje régen szívesen fogadta a sajtót. Egy újságíró azonban egyszer azt kérdezte tőle, igaz-e, hogy verte a fiát. Orbán Győző erre azt mondta, azért kapott, mert szemtelenkedett az anyjával, másnap pedig a tévében ez a felirat jelent meg: „brutálisan verte gyermekét”. Ekkor döntötte el, hogy nem nyilatkozik tovább, felesége szerint „igaza van”.

Orbánné szerint nem zavarja, ha valaki rosszat ír, amikor ő jót vagy igazat mond. Azt mondta, csak azért fogják vissza magukat, hogy a fiuknak ne ártsanak. Kersák István kérdésére, hogy a miniszterelnök megtiltotta-e nekik a nyilatkozatokat, azt válaszolta, erről nincs szó, nem szólnak bele egymás életébe. Úgy látja, a nyilatkozatokkal az a baj, hogy kiforgatják az ember szavait. Amikor szóba került, hogy a Fidesz is szokott ilyesmit csinálni, azt mondta, nem tartozik rá, ki tesz ilyet, de „ne forgassa ki senki” mások mondandóját.

A beszélgetésben az is elhangzott, hogy a youtubert meghívta látogatóba.

Donald Trump amerikai elnök váratlanul szankciókat jelentett be a Lukoil és a Rosznyeft ellen. A döntés Európában is éreztetheti a hatását, Magyarországot közvetlenül érintheti.

Az Egyesült Államok olyan vállalatokat céloz, amelyek még mindig fontos szereplők az uniós energiapiacon. A Lukoil több száz benzinkutat működtet az EU-ban, nagy finomítókat tart fenn Romániában és Bulgáriában, és 45 százalékos részesedéssel bír egy holland üzemanyag-feldolgozóban.

A cég olajat szállít Magyarországnak és Szlovákiának is. A két ország továbbra is 86–100 százalékban az orosz importra támaszkodik.

A Politico szerint a mostani lépés akár a szállítások teljes leállásához vezethet. A lap felidézte, hogy Magyarország és Szlovákia a korábbi uniós mentességre hivatkozva eddig sem mondott le a moszkvai szállításokról, de most változás jöhet.

Az amerikai pénzügyminisztérium közölte:

Csütörtökön az Európai Bizottság jelezte, hogy fontolóra veszi a Lukoil elleni tranzakciós tilalmat. A Politico úgy fogalmazott, Donald Trump döntése főként Magyarországon és Szlovákiában keltett aggodalmat, mert fennáll a kockázat, hogy az olajszállítások leállnak.

Ha a szankciók érvényesülnek, „az az import leállításához vezetne” – mondta egy szlovák tisztviselő, hozzátéve, hogy a kormány „valószínűleg” mentességet fog kérni Washingtontól.

A magyar külügy a lap megkeresésére nem reagált.

(via Index)