Nem minden fa alszik, de mindegyiknek van pulzusa
A fA?krA?l eddig A?gy tudtuk, hogy nem mozognak, legfeljebb passzA�van alkalmazkodnak a kA�rnyezetA?khA�z, A�gy a nappal A�s A�jszaka vA?ltakozA?sA?hoz is. Magyar A�s dA?n kutatA?k egy A?j kA�sA�rlettel kimutattA?k, hogy a fA?kban a vA�z nyomA?sa nA�hA?ny A?rA?s idA�kA�zA�nkA�nt vA?ltozik. Az eredmA�nyek a fA?k vA�zszA?llA�tA?sA?nak egy eddig ismeretlen mechanizmusA?t sejtetik: a fA?k "pumpA?ljA?k" a vizet.
A fA?k a gyA�kerA?kkel felszA�vjA?k a vizet, vA�gigA?ramoltatjA?k a tA�rzsA�n, A�s a nagy rA�szA�t elpA?rologtatjA?k a levelA?k gA?zcserenyA�lA?sain.
MindmA?ig tudomA?nyos vitA?k tA?rgya az a kA�rdA�s, hogy a gravitA?ciA? ellenA�re hogyan juttathatja fel a nA�vA�ny ilyen nagy magassA?gba a vizet.
Ugyanakkor az A�lA�lA�nyek nappali A�s A�jszakai (A?n. cirkadiA?n) ritmusA?t is intenzA�ven vizsgA?ljA?k: 2017-ben A�ppen ennek a tA�mA?nak a kutatA?sA?A�rt adtA?k az A�lettani Nobel-dA�jat.
Egy lA�zerszkennelA�ssel dolgozA? magyar vezetA�sA� nemzetkA�zi kutatA?csoport szerint a kA�t folyamat szorosan A�sszefA?gg. A lA�zerszkenner olyan eszkA�z, amellyel nA�hA?ny perc alatt tA�bbmilliA? pontban, nA�hA?ny millimA�teres pontossA?ggal lehet mA�rA�seket vA�gezni, A�gy lehetA�vA� teszi nagyon lassA? folyamatok nyomon kA�vetA�sA�t is.
Az MTA A�kolA?giai KutatA?kA�zpont A�s a BME Fotogrammetria A�s TA�rinformatika TanszA�k egyA?ttmA�kA�dA�sA�ben vA�gzett vizsgA?lat sorA?n
egy A�jszakA?n keresztA?l A?rA?nkA�nt mA�rtek fel 22 facsemetA�t, szorosan ellenA�rzA�tt kA�rA?lmA�nyek kA�zA�tt.
A korA?bban megismert alvA?mozgA?st csak a fA?k egy rA�szA�n lehetett kimutatni, de tA�rtA�nt egy A?j, nem vA?rt felfedezA�s is.
Ritmikus vA�zpumpA?lA?s
a�zAdataink azt mutattA?k, hogy a fA?k A?gai egy-kA�t centimA�tert mozognak fel-le, kettA�tA�l hat A?rA?ig terjedA�, tehA?t az A�jszaka hosszA?nA?l lA�nyegesen rA�videbb ciklusban ismA�tlA�dve
a�� mondta Zlinszky AndrA?s, az MTA A�kolA?giai KutatA?kA�zpont kutatA?ja.
a�zKorA?bban az volt az A?ltalA?nos szemlA�let, hogy a fA?kban egyenletesen A?ramlik a vA�z, A�s a legrA�videbb, a nA�vA�nyeket A�rintA� periodikus folyamat a cirkadiA?n ritmus. Az eredmA�nyeink ezt lA?tvA?nyosan cA?foljA?k. MegtalA?ltuk az A�sszefA?ggA�st az A?gak mozgA?sa A�s a vA�znek a tA�rzs mentA�n valA? A?ramlA?sa kA�zA�tt, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a fa ritmikusan pumpA?lja a vizet. 2015-ben mA?r megjelent egy elmA�let az ErdA�szeti Lapok cA�mA� folyA?iratban TA�rA�k AndrA?s erdA�mA�rnA�k tollA?bA?l, amely leA�rja, hogy a fA?kban a vA�zszA?llA�tA?snak idA�ben periodikusnak kell lennie. Ebben a kA�sA�rletben publikA?ltuk az elsA� mA�rA�si eredmA�nyeket, amelyek hasonlA? jelensA�gre engednek kA�vetkeztetni.a�?
ForrA?s: MTA A�K
Az A?bra bal oldalA?n a magnA?lia hA?romdimenziA?s modelljA�nek oldalnA�zete lA?thatA?. A szA�nes vonalak jelA�lik azokat a magassA?gi hatA?rokat, amelyek a pontok egytizedA�t tartalmazA? tartomA?nyokat elvA?lasztjA?k. Ahogy a fa alakja az A�jszaka folyamA?n megvA?ltozott, ezek a tartomA?nyok is elmozdultak a�� ez lA?thatA? a jobb oldalon. A skA?la mA�terben van megadva, az elmozdulA?s tehA?t +/- 1 cm kA�rA?li. A kA�pen lA?thatA?, hogy az A�jszaka folyamA?n hA?rom, egyenkA�nt kb. nA�gy A?ra hosszA? elmozdulA?si ciklus tA�rtA�nt.
A nA�vA�nyi mozgA?sok mindig a sejtek vA�ztelA�tettsA�gA�vel fA?ggenek A�ssze.
Ha a fA?k A?gai akA?r napszakos, akA?r ennA�l rA�videbb ritmusban helyzetet vA?ltoztatnak, annak az kell legyen az oka, hogy a tA�rzsben periodikusan vA?ltozik a vA�z A?ramlA?sa, nyomA?sa.
Az eredmA�nyek publikA?lA?sa sorA?n a kutatA?k A?ttekintettek korA?bbi, fA?ggetlen mA�rA�seket is. A fA?k aktuA?lis vA�ztelA�tettsA�gA�t a tA�rzsA?tmA�rA� finom vA?ltozA?sain keresztA?l lehet mA�rni, A�s ennek a napszakos ingadozA?sA?t jA?l ismerjA?k. SzA?mos, korA?bban publikA?lt mA�rA�si adatsorban ugyanakkor tetten lehet A�rni ugyanezt a napszakosnA?l rA�videbb periA?dusA?, pulzushoz hasonlA? A?tmA�rA�vA?ltozA?st is, amelyeket korA?bban egyszerA�en mA�rA�si zajnak tekintettek a kutatA?k.
A korA?bbi szemlA�lettel gyA�keresen ellentmond, de az eredmA�nyek alapjA?n elkA�pzelhetA�, hogy a vA�zszA?llA�tA?sban a perisztaltikA?hoz hasonlA? aktA�v A�sszehA?zA?dA?si folyamatok is szerepet jA?tszanak. TermA�szetesen tovA?bbi kA�sA�rletekre van szA?ksA�g ahhoz, hogy a pulzA?lA?s okA?t A�s pontos mechanizmusA?t feltA?rjA?k, de az mA?r biztos, hogy a fA?k A�jszaka is mozognak.
A vizsgA?lat eredmA�nyeit kA�t cikkben publikA?ltA?k a kutatA?k. Az elsA� a mA�rA�st A�s annak eredmA�nyeit mutatja be, a mA?sodik A�sszeveti ezeket a korA?bban publikA?lt eredmA�nyekkel, A�s leA�rja a vA�zszA?llA�tA?ssal kapcsolatos A?j felfedezA�seket.