Külügyi államtitkár: a NATO hozza haza az Afganisztánban rekedt magyarokat

Sajtóinformációk szerint több tucat közmédiás dolgozó követeli levélben az MTI pártatlan hírszolgáltatásának visszaállítását. Benyó Rita újságíró erre reagált, azzal kezdte Facebook-posztját, hogy visszaemlékezett egy 2011 decemberi esetre, amikor az M1 Híradójában kitakarták a Legfelsőbb Bíróság akkori elnökének arcát. Elmondása szerint ő is ott dolgozott aznap. A történtek miatti felháborodásában cselekedett: „elküldtem a Duna TV oldalára feltöltött anyagot Thüringer Barbarának, aki akkor még az Indexnél dolgozott.” Az ügyből állítása szerint országos botrány kerekedett.

A poszt írója szerint a felelősséget egyetlen vezető sem vállalta. „Ehelyett meghurcoltak egy évtizedek óta ott dolgozó vágót, mintha az egész az ő hibája lett volna” – állítja.

Benyó Rita arról ír, hogy csalódott a szerkesztőségi összetartás hiányában. Szerinte már akkor „Petíciót írtak a vágók, én pedig azt javasoltam a riporter kollégáknak, hogy csatlakozzunk hozzájuk, és aznap este senki ne engedje, hogy a riportjára kiírják a nevét.”

Úgy véli, akkor még lett volna lehetőség megakadályozni a negatív folyamatokat. „Pedig ott még csírájában elfojtva, lehet, hogy lett volna esély arra, hogy ne féltehetségű pártkatonák vegyék át a köz tájékoztatását” – fogalmazott.

Benyó Rita szerint sokan vannak a szakmában, akik hozzá hasonló utat jártak be. „Ebben a szakmában több százan választottuk a nehezebb, kiszolgáltatottabb utat.” Saját pályafutásáról így ír: „Az elmúlt 16 évben öt szerkesztőségben dolgoztam — nem azért, mert nem bírok megülni a seggemen, hanem azért, mert vagy cenzúrázták, vagy bezárták azt a helyet, ahol a legjobb tudásom szerint, politikai erőktől függetlenül akartam dolgozni.” Hozzáteszi, hogy az elmúlt évtizedben számos megbélyegzést kaptak.

A posztjában felteszi a kérdést a most petíciózó közmédiás kollégáknak: „A most petíciózó MTVA- és MTI-munkatársak akkor hol voltak? Mikor vállaltak velünk szolidaritást?” Kijelenti, hogy ő a szakmaiságban hisz, nem a politikai bosszúban.

– fogalmaz.

Zárásként arról ír, hogy a közelmúltbeli munkahelyei visszaadták a hitének egy részét. „Az elmúlt évek a Szabad Európánál, majd most a Válasz Online-nál és a Partizánnál visszaadták a hitemet abban, hogy van társadalmi igény a független, objektív újságírásra.” Benyó Rita szerint a szakmai normák helyreállításához elengedhetetlen a múlttal való szembenézés és a „megtisztulás.”

Válaszolt a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója a független működést követelő MTI-seknek: a munkatársaknak küldött levelében azt kérte, hogy a jogszabályokat és a munkaszerződésüket betartva mindenki dolgozzon tovább.

A feszültség azután hágott a tetőfokára, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szerda reggel a közmédiában adott interjúiban bejelentette, kormányalakítás után felfüggesztik a közmédia hírszolgáltatását.

Ezt követően szerdán állománygyűlést tartottak a Kunigunda utcai központban, ahol Németh Zsolt, a Hírigazgatóság csatornaigazgatója szintén közölte, a munka változatlanul folyik. Egy kiszivárgott hangfelvétel tanúsága szerint egy dolgozó azt is kifogásolta, hogy egy MTI-szemléből kihúzták Várhegyi Attila és Rogán Antal nevét.

Az állománygyűlés után MTI több mint kilenc munkatársa közös levélben, vagy ahogy ők fogalmaztak, „parasztlázadás” keretében követelte a szakmai függetlenség helyreállítását és Németh Zsolt felügyeleti jogkörének megszüntetését.

Altorjai Anita a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója most válaszolt a levélre: kitért arra, hogy a választásokon győztes párt új médiatörvényt tervez, ami a közmédiára is hatással lesz. Arra kérte a dolgozókat, hogy „legyenek türelemmel”, és az új Országgyűlés megalakulásáig, illetve az új jogszabályokig a hatályos törvények és a munkaszerződésük alapján lássák el a munkájukat. Azt is jelezte, hogy azoknál, akiknek az MTVA a munkáltatójuk, az alap jogosult intézkedéseket hozni.

A vezérigazgató jelezte, hogy hogy hamarosan összehívják az Országgyűlés alakuló ülését, és ezzel a „jelenlegi kabinet befejezi a működését”.

Az MTI-s források a HVG-nek választ álszentnek nevezték, mondván, ők éppen a törvényekben előírt független, szakmai működés visszaállítását kérték.

A levélíró azt is kifogásolta, hogy az anyagokat „egyeztetésre, magyarul cenzúrára” hivatkozva késleltetik, és hogy nemzetközi szervezeteket, például az Amnesty Internationalt vagy a Greenpeace-t tiltólistára tettek.

Szerinte nem kell új médiatörvény ahhoz, hogy a jelenlegi, jogszabályokat sértő gyakorlatot megszüntessék, és „álljon vissza a nemzeti hírügynökség szerkesztőségi autonómiája: ismét mi dönthessünk arról, hogy mely eseményeket tudósítjuk, és mi határozhassuk meg a tudósítások felépítését, saját szakmai alapelveink alapján”.

Csütörtökön felmentették Szalai Vivient, a TV2 hírigazgatóját, a pozíciója pedig ezzel egy időben meg is szűnik – írja a Telex. A csatorna közleménye szerint a döntés egy nagyobb szervezeti átalakítás része, amelynek célja a vezetői struktúra egyszerűsítése.

– áll a TV2 közleményében.

Az átalakítás részeként a jövőben a TV2 infotainment műsorainak – köztük a Tények, a Tények Plusz, a Napló és a Mokka – főszerkesztői közvetlenül Vaszily Miklós vezérigazgatónak felelnek. A csatorna szerint a hírigazgatói feladatkör a továbbiakban nem önálló vezetői pozícióként működik tovább.

- jegyzi meg a Telex a hír kapcsán.

Szalai utolsó fontosabb bejelentése januárban a Napló című riportműsor visszatérése volt.

A hírigazgató 2024 májusában, Hszi Csin-ping kínai elnök látogatásakor, és 2023 novemberében is járt a Karmelita-kolostorban - állítja a lap.

„Mi nem a Fidesz színvonalán cserélgetünk majd embereket, de aki annyi bűnt követett el a magyar színházi élet ellen, mint Vidnyánszky Attila, annak nyilván nem sok keresnivalója van a magyar kulturális döntéshozatalban” – jelentette ki Nagy Ervin a HVG360-nak adott interjúban.

A színész-politikus szerint az egyik legfontosabb cél a „kultúrbéke” megteremtése, valamint a magyar kulturális élet visszavezetése az európai asztalokhoz és forrásokhoz. Személyes motivációjáról azt mondta: „A kizökkent időt, a kizökkentett életünket a kétharmad birtokában vissza lehet állítani, a gyerekeim már jobb országban nőnek fel.”

A politikai változások körüli bizonytalanságot jelzi, hogy a Vidnyánszky Attila vezette Nemzeti Színház nem is hirdetett új évadot, a döntést a hivatalos iránymutatás hiányával indokolva. Nagy Ervin maga korábban a rendkívül nyomasztó politikai klímát nevezte meg politikai szerepvállalása egyik fő okaként.

Nagy Ervin kijelentette, hogy nem terveznek politikai alapú, teljes körű tisztogatást a kulturális intézmények élén, a kinevezett vezetők kitölthetik a mandátumukat.

Ezzel egyértelművé tette, hogy bár nem lesz bosszúhadjárat, a felelősségre vonástól sem riadnak vissza.

Vidnyánszky Attila korábban többször is vitára hívta Nagy Ervint, és visszautasította a kritikákat, hangsúlyozva a Nemzeti Színház és a megújított Színház- és Filmművészeti Egyetem eredményeit. A vita a két fél között hónapok óta tart, de eddig csak a sajtón keresztül üzengettek egymásnak.