Egyes szektorokban - például a kiskereskedelemben - munkaerőhiányos helyzet alakult ki, sok posztra nincs elég alkalmazott. Sok esetben pedig a meghirdetett pozíciókra nem alkalmasak a jelentkezők.
Külföldön próbálná ki magát a dolgozó fiatalok harmada - derül ki a K&H ifjúsági indexéhez végzett felmérésből.
Közleményükben megállapítják: "csúcsközelbe ért a külföldi munka felé kacsintgatók aránya".
A felmérés szerint a dolgozók fiatalok 34 százaléka, vagyis harmada azt tervezi, hogy legalább egy időre másik országban teszi próbára magát. Hasonlóan magas arányra a felmérés közel 10 éves történetében csak néhány alkalommal - 2013-ban, 2017 elején - volt példa - emlékeztettek.
Hozzátették: ugyanakkor a megkérdezettek 27 százaléka lényegében kizártnak tartja, hogy külföldön próbáljon szerencsét.
A felmérés szerint a 20-29 éves dolgozó fiatalok 36 százaléka úgy gondolja, hogy gyorsan, könnyen találna magának új állást. Ez az elemzők szerint 2020 eleje óta a legjobb eredmény. A fiatalok 11 százaléka viszont pesszimista, azaz úgy véli, nagyon nehezen találna másik állást - olvasható a közleményben.
A K&H jelezte, ahogy Magyarországon átlagosan, a fiatalokat érintően is csökkent munkanélküliségi ráta. A múlt év utolsó negyedében a 20-24 évesek munkanélküliségi rátája 11,1, a 25-29 éveseké 4,1 százalékos volt. Ezek értékek 2020 harmadik negyedévében még 12,7 és 5,6 százalékon voltak.
Ezzel együtt egyes szektorokban - például a kiskereskedelemben - munkaerőhiányos helyzet alakult ki, sok posztra nincs elég alkalmazott. Sok esetben pedig a meghirdetett pozíciókra nem alkalmasak a jelentkezők - jegyezték meg.
Külföldön próbálná ki magát a dolgozó fiatalok harmada - derül ki a K&H ifjúsági indexéhez végzett felmérésből.
Közleményükben megállapítják: "csúcsközelbe ért a külföldi munka felé kacsintgatók aránya".
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyarország nincs a listán: kiadták az amerikaiak a szankciós mentességeket, miközben a magyar kormány a szóbeli ígéretben bízik
Jövő pénteken lejár a határidő, de Magyarországnak még mindig nincs papírja a mentességről. Eközben Bulgária és Kazahsztán is konkrét, írásos engedélyt kapott Washingtontól.
Ketyeg az óra a magyar kormány számára: jövő pénteken, november 21-én lépnek életbe az orosz olajcégek elleni amerikai szankciók, de Magyarország továbbra sem szerepel azon az írásos listán, amelyet Washington pénteken tett közzé az ideiglenes mentességet kapó országokról és vállalatokról.
Az Egyesült Államok négy konkrét engedélyt adott ki, hogy megelőzze az ellátási zavarokat a Rosznyeft és a Lukoil elleni intézkedések bevezetésekor. Ezek mindegyike határozott időre szól: Bulgária a Lukoil burgaszi finomítójának működtetésére 2026. április 29-ig kapott haladékot, a Lukoil több mint 5000 külföldi benzinkútja pedig 2025. december 13-ig működhet zavartalanul. Kazahsztán az olajmezőinek és vezetékeinek üzemeltetésére kapott engedélyt, a Lukoil International európai központjának eladását pedig szintén előkészíthetik, bár a végső tranzakcióhoz újabb jóváhagyás kell.
A magyar kormány ezzel szemben egy határidő nélküli, szóbeli megállapodásra hivatkozik, amely a november 7-i washingtoni látogatáson született. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a mentesség addig érvényes, amíg Orbán Viktor és Donald Trump amerikai elnök hivatalban van, a két vezető kézfogással szentesítette az egyezséget, annak írásba foglalása pedig csupán technikai kérdés.
Ezt az álláspontot árnyalja Marco Rubio amerikai külügyminiszter nyilatkozata, aki szerint a felmentés egy évre szól, és az olaj- és gázvezetékekre vonatkozóan ideiglenes jellegű. A kommunikációs zavarok miatt Gulyás Gergely miniszter bejelentette, Szijjártó Péter hivatalosan is felveszi a kapcsolatot amerikai kollégájával. Orbán Viktor miniszterelnök pedig jelezte, szerinte „a főnök”, azaz Trump szava dönt - írta a 24.hu.
Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) október 22-én jelentette be a Lukoil és a Rosznyeft elleni szankciókat. Ezzel egy időben több átmeneti engedélyt is kiadott, amelyek egységesen 2025. november 21-én járnak le, ez adja a mostani határidő súlyát. A magyar kormány határozatlan idejű mentességről szóló kommunikációjával szemben több nemzetközi forrás is egyéves felmentésről írt, főként a vezetékes energiaszállítások esetében.
Ketyeg az óra a magyar kormány számára: jövő pénteken, november 21-én lépnek életbe az orosz olajcégek elleni amerikai szankciók, de Magyarország továbbra sem szerepel azon az írásos listán, amelyet Washington pénteken tett közzé az ideiglenes mentességet kapó országokról és vállalatokról.
Az Egyesült Államok négy konkrét engedélyt adott ki, hogy megelőzze az ellátási zavarokat a Rosznyeft és a Lukoil elleni intézkedések bevezetésekor. Ezek mindegyike határozott időre szól: Bulgária a Lukoil burgaszi finomítójának működtetésére 2026. április 29-ig kapott haladékot, a Lukoil több mint 5000 külföldi benzinkútja pedig 2025. december 13-ig működhet zavartalanul. Kazahsztán az olajmezőinek és vezetékeinek üzemeltetésére kapott engedélyt, a Lukoil International európai központjának eladását pedig szintén előkészíthetik, bár a végső tranzakcióhoz újabb jóváhagyás kell.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy tengerészgyalogos vallomása: „Saját kedvtelésükre civilekre lövöldöztek” – 30 millió forintért vadásztak emberekre Szarajevóban a háború alatt
A volt katona szerint gazdag nyugat-európai emberek fizethettek azért, hogy emberszafariban vehessenek részt. „A lehető legnagyobb fájdalmat akarták okozni a túlélőknek”, és gyakran „a legfiatalabb” volt a célpont.
Olasz ügyészek jelenleg is vizsgálják azokat a döbbenetes állításokat, melyek szerint a boszniai háború alatt tehetős külföldiek, köztük olasz állampolgárok is, mintegy 70 ezer fontot, azaz 30 millió forintot fizettek azért, hogy Szarajevó ostroma alatt civilekre lövöldözhessenek – erről számolt be a LadBible. Az „emberszafarinak” is nevezett utakon a vádak szerint a résztvevőknek lehetőségük nyílt arra, hogy a háborús övezetben csapdába esett emberekre lőjenek.
Az ügyet Ezio Gavazzeni olasz újságíró robbantotta ki, aki szerint a nyugati országok minden tájáról érkeztek emberek, akik nagy összegeket fizettek azért, hogy odavigyék őket és civilekre lőjenek. Azt állítja, az olaszokon kívül németek, franciák és angolok is részt vettek a lövöldözésekben, melyeknek nem volt sem politikai, sem vallási motivációjuk.
„Gazdag emberek voltak, akik ezt szórakozásból és személyes kielégülésből tették. Fegyverrajongókról beszélünk, akik talán lőterekre járnak, vagy Afrikában szafariznak”
– mondta Gavazzeni, aki szerint azonosított több olasz állampolgárt, akik állítólag Szarajevóba utaztak, hogy emberekre lőjenek.
Az állításokat alátámasztja John Jordan, egy volt amerikai tengerészgyalogos 2007-es hágai vallomása is. Jordan az ENSZ önkéntes tűzoltójaként szolgált a háború alatt, és tanúskodott arról, hogy „lövöldöző turisták” voltak jelen a városban.
„Több ízben is tanúja voltam annak, hogy olyan személyek mozogtak ott, akik öltözetük, a náluk lévő fegyverek és az alapján, ahogyan a helyiek kísérték, vezették őket, nem tűntek nekem helyieknek”
– vallotta a Nemzetközi Törvényszék előtt.
Jordan szerint ezek a „civil-katonai” ruházatot viselő, a városban teljesen járatlannak tűnő emberek azért voltak ott, hogy „saját kedvtelésükre civilekre lövöldözzenek”. Hozzátette, hogy vadászfegyvereket hordtak, nem pedig olyan felszerelést, amelyet egy háborús övezetben várna az ember. Bár Jordan azt is elmondta, hogy soha nem látta, hogy ténylegesen rálőttek volna valakire, nyugtalanítónak nevezte, hogy helyiek vezették körbe ezeket a fegyvereseket.
A volt tengerészgyalogos arról is beszélt, hogy a mesterlövészek tüze gyakran arra irányult, hogy „a lehető legnagyobb fájdalmat okozza a túlélőknek”, és ha egy családot láttak, gyakran „a legfiatalabb” volt a célpont.
A boszniai háború alatt Szarajevó négyéves ostrom alatt állt, melynek során több mint 11 000 ember halt meg a városban. A teljes konfliktus, melyet tömeges nemi erőszak, etnikai tisztogatás és népirtás is kísért, becslések szerint mintegy 100 000 áldozatot követelt. Szarajevó fő sugárútja a „Mesterlövész-sikátor” gúnynevet kapta, mivel a háború egyik leghalálosabb helyszínévé vált.
Olasz ügyészek jelenleg is vizsgálják azokat a döbbenetes állításokat, melyek szerint a boszniai háború alatt tehetős külföldiek, köztük olasz állampolgárok is, mintegy 70 ezer fontot, azaz 30 millió forintot fizettek azért, hogy Szarajevó ostroma alatt civilekre lövöldözhessenek – erről számolt be a LadBible. Az „emberszafarinak” is nevezett utakon a vádak szerint a résztvevőknek lehetőségük nyílt arra, hogy a háborús övezetben csapdába esett emberekre lőjenek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor kiszúrta egy Orbán-interjú önellentmondását a „primitív” trójai falovazásról és Brüsszel bábjáról
A politikai elemző azonnal lecsapott a miniszterelnök szavaira. A német Axel Springernek adott interjúban hangzott el a két kijelentés. Az interjúban egy másik, korábban már felvetett téma is előkerült: az amerikai védőpajzs szükségessége.
Egy éles ellentmondásra hívta fel a figyelmet Török Gábor politikai elemző Orbán Viktor miniszterelnök szombat éjjel megjelent interjújával kapcsolatban. A kormányfő az Axel Springer német kiadóvállalat vezérigazgatójának, Mathias Döpfnernek a Youtube-csatornáján arról beszélt, hogy leegyszerűsítőnek és primitívnek tartja, ha valakinek a véleményét azzal próbálják hitelteleníteni, hogy egy külső hatalom trójai falovának nevezik.
„A trójai faló érvelés nagyon egyszerű gondolkodásra vall, primitív. Ha nincsenek komoly érveid a háborúról folytatott beszélgetésben, mondjuk ennek az embernek más a véleménye, mint az enyém, akkor azt mondom rá, hogy Putyin trójai falova. Ez nagyon primitív”
– jelentette ki a miniszterelnök.
Török Gábor egy vasárnapi Facebook-bejegyzésében – amelyről a 24.hu is beszámolt – rámutatott, hogy
Orbán Viktor ugyanebben a beszélgetésben egy nagyon hasonló érvelést használt politikai ellenfelével, Magyar Péterrel szemben. A miniszterelnök szerint: „Magyart Brüsszelben finanszírozzák és tartják fenn, Brüsszel érdekelt a magyar kormányváltásban, és Magyar Brüsszel bábminiszterelnöke lenne.”
Az interjúban egy másik, korábban már felvetett téma is előkerült: az amerikai védőpajzs szükségessége. Orbán Viktor ezt azzal indokolta, hogy Magyarország történelmi okokból, Trianon és az első világháború következményei miatt sérülékeny. „Mint tudja, Magyarország szegény ország” – mondta, hozzátéve, hogy az országnak mindig szüksége van valamilyen biztonsági hálóra. Arra a felvetésre, hogy ezt a védelmet miért nem az Európai Unió nyújtja, úgy reagált, hogy Brüsszel zsarolja Magyarországot, ezért a védőpajzsra éppen „az EU miatt és Brüsszel ellen” van szükség.
Egy éles ellentmondásra hívta fel a figyelmet Török Gábor politikai elemző Orbán Viktor miniszterelnök szombat éjjel megjelent interjújával kapcsolatban. A kormányfő az Axel Springer német kiadóvállalat vezérigazgatójának, Mathias Döpfnernek a Youtube-csatornáján arról beszélt, hogy leegyszerűsítőnek és primitívnek tartja, ha valakinek a véleményét azzal próbálják hitelteleníteni, hogy egy külső hatalom trójai falovának nevezik.
„A trójai faló érvelés nagyon egyszerű gondolkodásra vall, primitív. Ha nincsenek komoly érveid a háborúról folytatott beszélgetésben, mondjuk ennek az embernek más a véleménye, mint az enyém, akkor azt mondom rá, hogy Putyin trójai falova. Ez nagyon primitív”
– jelentette ki a miniszterelnök.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy arról már korábban beszámoltunk, gondatlanságból elkövetett emberölés miatt vádat emelt az ügyészség a tarnazsadányi anya ellen, akinek öt hónapos kislánya két évvel ezelőtt éhen halt. A csecsemő a halálakor mindössze három kilogrammot nyomott, holott koraszülöttként, kis súllyal jött a világra, így különös gondoskodást igényelt volna.
A tragédia egy olyan házban történt, ahol hét felnőtt és öt gyerek élt együtt. A kislány nagymamája korábban az RTL Híradónak azt mondta, mindent megpróbáltak. „Váltogattuk a tápszert, hogy jó lesz-e, de ugyanúgy nem hízott semmit. Pedig mindent megtettünk érte: mindig próbáltunk más tápszert, többször is. Semmi. Akkor is olyan sovány volt” – idézte fel a nagymama.
Az ügyészség szerint azonban a kislány halálát az elégtelen táplálás okozta, amiért az anya felelős. „Az öt hónapos csecsemő súlygyarapodása megállt, majd visszaesett, és a kisbaba alultápláltság miatt meghalt. Az alultápláltság azért alakult ki, mert az anya a baba gondozását nem a tőle elvárható módon végezte”
- állapították meg. A vád szerint az anya nem vitte el a gyereket a kötelező kontrollvizsgálatokra, és hetekig tehéntejjel itatta, ami egy ilyen korú csecsemő számára tilos.
A Heves megyei Kormányhivatal azonban a híradó szerint azt is megállapította, hogy a helyi védőnő és a háziorvos is mulasztást követett el, amiért pénzbírságot kaptak. A hivatal közleménye szerint a gyermekjóléti jelzőrendszer több tagja sem tett eleget a kötelezettségének, vagy csak részben, ezért „fegyelmi felelősségre vonás megindítását kezdeményezték”. A gyermekjóléti szolgálatnál lefolytatott ellenőrzés eredményét azonban nem hozták nyilvánosságra.
A védőnők szakszervezete szerint a szakemberekre hatalmas felelősség hárul. „Ezekért a döntésekért büntetőjogi felelősséget is vállalnia kell a szakembernek” – mondta el a szervezet képviselője, aki szerint a jelzéseik gyakran elakadnak a rendszerben.
„Tudom a kolléganőimtől, hogy egy-egy jelzés ledegradálódik a gyermekjóléti szolgálatnál. Amikor a védőnő megteszi a jelzést, és tudja, hogy annak súlyos következményei lehetnek, valamilyen okból a gyermekjóléti szolgálat mégsem kezeli a helyén, és kvázi hatástalan marad”
– tette hozzá. A szakszervezet szerint ha egy védőnő nem tesz újra és újra bejelentést, azzal a gyerek életét sodorhatja veszélybe.
A tragédia hátteréhez tartozik, hogy Tarnazsadányban nincs önálló gyermekorvosi rendelés, a kicsiket is a felnőtt háziorvos látja el. A büntetőügy lezárulta után a gyámhivatalnak is eljárást kell indítania, amelynek végén az asszony másik két gyermekét kiemelhetik a családból.
Ahogy arról már korábban beszámoltunk, gondatlanságból elkövetett emberölés miatt vádat emelt az ügyészség a tarnazsadányi anya ellen, akinek öt hónapos kislánya két évvel ezelőtt éhen halt. A csecsemő a halálakor mindössze három kilogrammot nyomott, holott koraszülöttként, kis súllyal jött a világra, így különös gondoskodást igényelt volna.
A tragédia egy olyan házban történt, ahol hét felnőtt és öt gyerek élt együtt. A kislány nagymamája korábban az RTL Híradónak azt mondta, mindent megpróbáltak. „Váltogattuk a tápszert, hogy jó lesz-e, de ugyanúgy nem hízott semmit. Pedig mindent megtettünk érte: mindig próbáltunk más tápszert, többször is. Semmi. Akkor is olyan sovány volt” – idézte fel a nagymama.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
