HÍREK
A Rovatból

Nagy változások jöhetnek a KRESZ-ben: új szabályok lesznek a gyalogosokra, a rolleresekre és az autósokra is

A Telex szerezte meg a a közigazgatási egyeztetéshez készült jelentést. Ezek alapján jöhet a 140 km/h-órás sebességhatár az autópályákon, bevezetnék a cipzár elvet, a gyalogosoknak pedig tilos lenne a vasúti átjárókban mobilozni.


Teljesen átalakulhatnak a közlekedési szabályok egy új kormányzati munkaanyag szerint: új előírások vonatkozhatnak majd gyalogosokra, biciklisekre, rolleresekre, autósokra és motorosokra is – írja a Telex. A lap birtokába jutott 27 oldalas jelentés a közigazgatási egyeztetéshez készült, és egyéves szakmai előkészítő munka eredményeit foglalja össze. A tervezet kialakításában száz közlekedési szakértő és hetven szervezet vett részt.

A cél az, hogy a bonyolulttá és nehezen tanulhatóvá vált KRESZ-t érthetőbbé tegyék.

A közlekedési táblák és jelzőlámpák jelentése nem változna, de az új szabályokat a mai közlekedési szokásokhoz igazítanák.

Kiemelten foglalkoznának a biciklisekkel és az elektromos rolleresekkel.

A tervezet szerint gyalogosként az úttesten és a vasúti átjáróban tilos lenne mobilozni vagy olyan tevékenységet végezni, ami elvonja a figyelmet. Lakott területen kívül a három év alatti gyerekkel csak ülve lehetne utazni a tömegközlekedési eszközökön. Az iskolák és óvodák környékén pedig „suli/ovi” övezeteket hoznának létre, ahol tanítási időben nagyobb óvatosságot várnának el a sofőröktől, és a sebességhatárt is 30 km/órára csökkentenék.

Az autósokra vonatkozó szabályok is módosulnának. Egységesíthetik a sebességhatárokat, és

az út kezelője autóutakon akár 120 km/órát, autópályán pedig egyes szakaszokon 140 km/órát is engedélyezhetne.

A teherautók, buszok és utánfutót vontató autók lakott területen kívül jelenleg 70-nel, autópályán 80-nal haladhatnak, de ezt egységesen 90 km/órára növelnék.

Ezen kívül csak olyan járművek hajthatnának fel autóutakra és autópályákra, amelyek legalább 70 km/órás sebességre képesek. A traktorok lakott területen kívül 60 km/órával, a villamosok pedig zárt pályán akár 70-nel is közlekedhetnének.

A biciklisek a járdán és a gyalogos övezetekben legfeljebb 10 km/órával tekerhetnének. A gyalogosoknak és bicikliseknek fenntartott szakaszokon 25 km/órás sebességkorlátozás lenne, máshol pedig az általános sebességhatárokat kellene betartani.

A KRESZ-be bekerülne a „cipzárelv” is. Ez azt jelenti, hogy amikor egy forgalmi sáv megszűnik, az egyenes sávban haladó autósoknak bizonyos esetekben be kellene engedniük az érkezőket.

Az, hogy pontosan hol és mikor kell alkalmazni ezt a szabályt, attól függne, hogy a forgalom folyamatos vagy feltorlódott.

A tompított fényszóró használata is kötelezővé válhat lakott területen azokon az autókon, amelyek nem rendelkeznek nappali menetfénnyel.

Bevezetnék a szimulátoros oktatást, amely a gyakorlati vezetés kiegészítője lenne. A kötelező 29 gyakorlati órából legfeljebb hatot lehetne szimulátoron teljesíteni, de az előírt óraszám felett korlátlanul lehetne használni ezt a lehetőséget. A tervek szerint a B kategóriás jogosítvánnyal vezethető lenne egy legfeljebb 125 köbcentis motor is. A segédmotorok sebességhatárát 40-ről 45 km/órára emelnék.

Bevezetnék a családtagi vezetés lehetőségét is. Ez azt jelentené, hogy

egyes tanulóvezetők a család saját autójában is gyakorolhatnának, de csak egy olyan hozzátartozó mellett, akinek legalább 10 éve van jogosítványa és nem követett el közlekedési bűncselekményt.

A tanulásra használt autót meg kellene jelölni, de nem kellene átalakítani oktatóautóvá.

Új közlekedési táblák is megjelennének, például a „Puszi és haladj!” tábla, amely rövid megállást tenne lehetővé ki- és beszállásra. Az időseket, nagycsaládosokat és lovasokat előre figyelmeztető jelzéseket is bevezetnék.

A biciklisek számára kötelezővé tennék a bukósisak viselését 14 éves kor alatt. Az új szabályok szerint lakott területen kívül a biciklis csoportok egymás mellett is haladhatnának. A zebrán való áttekerést is engedélyeznék, de csak maximum 10 km/órás sebességgel, elsőbbség nélkül. A biciklis előzéseknél bevezetnék a kötelező oldaltávolságot: 50 km/órás sebességig legalább 1 métert, nagyobb sebességnél pedig legalább 1,5 métert kellene tartani. Ha ez nem lehetséges, akkor az előző jármű maximum 15 km/órás sebességkülönbséggel haladhatna el mellette.

A rollerekre is szigorúbb szabályok vonatkoznának.

A legfeljebb 25 km/órás sebességre képes rollereket csak 12 éves kortól lehetne használni, az első két évben bukósisakot kellene viselni.

Az erősebb elektromos rollerekre a segédmotorokra vonatkozó szabályok érvényesek lennének, így például 14 éves korhatárt és 45 km/órás sebességhatárt vezetnének be.

A motorosoknak lakott területen kívül kötelező lenne a zárt ruházat, zárt lábbeli és motoros kesztyű.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Állami cégvezető magyarázta el, hogyan dolgoztak közel hatszoros áron Balásy Gyula cégei
Petényi Mirkó, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ vezetője egy Facebook-posztban írta le a tapasztalatait. Példaként említette, hogy egy PR-cikk ára a New Land–Lounge rendszerén keresztül a négyszeresére nőtt.


Petényi Mirkó, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ (AMFK) ügyvezető igazgatója egy nyilvános bejegyzésben osztotta meg tapasztalatait az állami kommunikációs megbízások rendszeréről. Bevezetőjében leszögezte, nem Balásy Gyulával kíván foglalkozni, mert szerinte a rendszer a lényeg. „Földön fekvő emberbe nem rúgunk bele. Ezért nem is szeretnék Balásy Gyulával foglalkozni, mert ebben a történetben nem ő a kulcsszereplő” – írta. Hozzátette, a New Land–Lounge-sztori kapcsán az igazság még nem került teljes egészében napvilágra, de elindult egy folyamat, ő pedig ebben szeretne segíteni.

Elmondása szerint hat éve dolgozik állami cégnél, ebből négyet kommunikációs igazgatóként, kettőt pedig cégvezetőként. „Ebben az időszakban a legtöbb energiámat az emésztette fel, hogyan tudunk kitáncolni a New Land–Lounge keretszerződés alól. Ettől volt évekig gyomorgörcsöm és számtalan álmatlan éjszakám” – fogalmazott. Állítása szerint, ahogy sok más állami cég, ők is egyfajta belső „miniügynökséget” építettek ki, hogy a lehető legkevesebb feladatot kelljen kiszervezniük a konzorciumnak, amely szerinte „brutálisan drágán” dolgozott.

Petényi Mirkó szerint a rendszer alapja az volt, hogy minden törvényes keretek között zajlott. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) koordinálta az állami cégek kommunikációját, és egy kezdeti verseny után egyetlen szereplő, a New Land–Lounge konzorcium maradt, amely szerinte „gyakorlatilag nyolc éve monopolhelyzetben uralta az állami cégek kommunikációs költéseit”.

A folyamatot úgy írta le, hogy egy állami cég igénybejelentése után az NKOH a meglévő keretmegállapodáshoz irányította őket. „Más lehetőség nincs. Ha konferenciát akarsz szervezni, ha venni akarsz egy nyomorult hirdetést, ha ki akarsz települni valahová, vagy csak szeretnél egy kiadványt megszerkeszteni, akkor ez az út.”

„Vagy nem kommunikálsz.”

Beszámolt arról, hogy Révész Máriusszal többször is jártak az NKOH elnökénél, Lenkei Mirtillnél, hogy saját közbeszerzést írhassanak ki, de csak a nyomdai munkákra kaptak engedélyt. Gulyás Gergely miniszternél is jártak, ahol számokkal mutatta be, hogy a konzorcium a piaci ár felett dolgozik. „Miniszter úr hümmögött. Majd utánanéz. Nem tudom mi történt, nálunk nem változott semmi” – emlékezett vissza.

Hogy megmutassa az árazási modellt, két példát hozott fel. Az első egy médiavásárlás volt: egy hazai kerékpáros oldalon egy PR-cikk közvetlenül megrendelve 250 ezer forint + áfa lett volna, ami szerinte reális ár. „Mire az ajánlat a New Landtől hozzánk került, 966 ezer forint + áfa lett belőle. És még volt képük ráírni az ajánlatra, hogy 30 százalék kedvezmény van rajta a listaárhoz képest” – írta.

A másik példa egy kiadvány szerkesztése volt: a Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégiáról szóló, 164 oldalas anyag szerkesztésére 4 millió forint + áfás ajánlatot kaptak. A saját nyomdai keretszerződésükön keresztül ugyanez a feladat 697 ezer forint + áfa lett volna.

„Közel hatszoros különbség pontosan ugyanarra a feladatra!”

A helyzetet úgy oldották meg, hogy ahol tudták, kikerülték a rendszert. Konferenciákat például nem közvetlenül szerveztek, hanem támogatásként adták ki olyan szövetségeknek, amelyek a piacon már szabadon választhattak szolgáltatót, amivel állítása szerint tízmilliókat spóroltak. Ez azonban a szolgáltatónak is feltűnt.

„Persze szemet szúrt nekik a megrendelések elmaradása, és egyszer felhívott az egyik vezető, hogy hogyan lehet az, hogy drasztikusan lecsökkentek a kommunikációs költéseink. Vagyis a szolgáltató számon kérte a megrendelőt, hogy miért nem költ eleget” – állította.

Petényi szerint a nagy állami cégeknél, mint az MTÜ vagy az MVM, még durvábban ment a szerinte „értelmetlen” pénzköltés. Petényi szerint az egész rendszer azért működhetett, mert az ő szintjén mindez legálisnak és jogszerűnek tűnt.

„Legális és jogszerű. Az állam tette lehetővé, hogy legális legyen ez a pénzszivattyú.”

Emiatt szerinte az állami cégvezetők nem álltak ki a nyilvánosság elé, mert egy perrel kellett volna szembenézniük üzleti titok megsértése miatt. Példaként említette Magyar Pétert is, aki szerinte a Diákhitel Központ vezetőjeként nem beszélt erről nyilvánosan. Magyar Péter később, 2024-ben már részletesen beszélt a szerinte túlárazott szerződésekről.

Petényi Mirkó bejegyzését azzal zárta, hogy elismerte, a New Landnél és a Lounge-nál is dolgoznak jó szakemberek, akik szerinte nincsenek túlfizetve. „A pénz nem arra ment el, hogy a szövegíró vagy a grafikus Porschéval járjon, vagy helikopterrel. Azzal mások járnak. Azok, akik az egész rendszert megalkották és lehetővé tették” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Váratlanul lemondott a brüsszeli magyar nagykövet
Kovács Tamás Iván bejelentette, hogy nyolc év után távozik a belgiumi és luxemburgi nagyköveti posztról. A megbízatást a diplomata élete egyik legfontosabb szakmai elismerésének nevezte.


Július 31-i hatállyal lemondott posztjáról Kovács Tamás Iván, Magyarország belgiumi és luxemburgi nagykövete. A diplomata a döntést az X közösségi oldalon jelentette be, hangsúlyozva, hogy nem az Európai Unió melletti állandó képviselet vezetőjeként, hanem a kétoldalú kapcsolatokért felelős nagykövetként dolgozott Brüsszelben – vette észre a 24.hu.

A posztot a diplomata élete egyik legfontosabb szakmai elismerésének nevezte.

„Hazámat ezen a fontos állomáshelyen a Belga Királyságba és a Luxemburgi Nagyhercegségbe akkreditált nagykövetként képviselni életem egyik legnagyobb megtiszteltetése volt. A misszióvezetői szolgálatom alatt kapott támogató együttműködést ezúton is mindenkinek köszönöm!”

A távozó nagykövet a megújulás fontosságát is kiemelte, ami szerinte nemcsak az egyén, hanem az intézmény fejlődése szempontjából is lényeges.

Kovács Tamás Iván karrierje szorosan kötődött a Fidesz-kormányokhoz és az uniós intézményekhez is. Az első Orbán-kormány idején Deutsch Tamás kabinetfőnöke volt, később pedig az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF) dolgozott.

A 2010-es kormányváltás után a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkári posztját töltötte be.

Először 2012-ben nevezték ki nagykövetnek, de két év után visszatért az OLAF-hoz. Innen tért vissza 2018-ban a brüsszeli nagyköveti pozícióba, amelyet július 31-i hatállyal ad át.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter Olaszországban: Nekünk is meg kellett küzdenünk egy másfajta maffiával
Magyar Péter az olaszországi Sestri Levantéban, a róla szóló dokumentumfilm bemutatóján beszélt a magyar politikai helyzetről. A Tisza Párt elnöke szerint Magyarországon is egy „másfajta maffiával” kellett megküzdeni.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.



„A tánc most kezdődött el” – jelentette ki Magyar Péter az olaszországi Sestri Levantéban, ahol a róla szóló dokumentumfilm premierjén új fejezetet hirdetett Magyarország számára. A Tisza Párt elnöke a maffia elleni harc legendás mártírjaira, Giovanni Falconéra és Paolo Borsellinóra hivatkozva beszélt arról, hogy Magyarországon is egy hasonlóan kártékony rendszerrel kellett megküzdeni.

Magyar szerint Magyarországon is meg kellett küzdeniük egy másfajta maffiával.

„Egy új fejezet kezdődik Magyarországon, ahol nekünk is meg kellett küzdenünk egy másfajta maffiával.”

A politikus a Riviera International Film Festival keddi nyitóeseményén vett részt, ahol bemutatták a politikai felemelkedését feldolgozó Tavaszi szél – Az ébredés című dokumentumfilmet. A nemzetközi közönség előtt Magyar párhuzamot vont az olasz maffiaellenes küzdelem és a magyarországi helyzet között.

A kampány során is rendszeresen hivatkozott a két olasz ügyészre, aminek céljáról most Olaszországban beszélt. „Az volt a célom, hogy megértessem a magyarokkal, mit jelentett az ő küzdelmük. Ez a két ember az életét adta, harcuk gyümölcseit pedig ma is élvezhetjük Olaszországban és az egész világon” – fogalmazott az ANSA olasz hírügynökség tudósítása szerint. A filmet, amelynek ez volt az első magyar határokon túli vetítése, Topolánszky Tamás Yvan és Sümeghy Claudia készítette.

„A tánc most kezdődött el, nem lesz könnyű.”

Az olaszországi eseményen fokozott biztonsági intézkedések mellett, a vörös szőnyegen vonult be a Cinema Aristonba a fiával érkező Magyar Péter. A helyszíni beszámolók szerint a vetítés előtt a leendő miniszterelnök az olasz–magyar barátságot hangsúlyozta, és örömét fejezte ki, hogy megoszthatja a filmet az olasz közönséggel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
K-Monitor: Pontosan 100 millió forint jutott több választókerületnek az NKA-tól
A K-Monitor elemzése szerint több vidéki választókerületben is hajszálpontosan 100 millió forintra jöttek ki a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) közösségépítő támogatásai. A szervezet szerint a fillérre kiszámolt pénzosztás egy előre meghatározott kampánykeretről árulkodik.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.



A K-Monitor egy bejegyzésben azt állítja, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) által „közösségépítő eseményekre” adott támogatások valójában egy központilag irányított kampányfinanszírozási rendszert működtettek. A korrupciófigyelő és átláthatósági civil szervezet szerint a kiemelt kollégiumi támogatások egy speciális, 790184-es kódszámú tételét vizsgálták, amelyekből ingyenes koncerteket, falunapokat és fesztiválokat finanszíroztak.

Úgy vélik, a „pályázni” szó használata a folyamat ismeretében talán erős túlzás. A poszt szerint a támogatottak köre rendkívül vegyes, kaptak forrást önkormányzatok, sportegyesületek, kormánypárti egyesületek, de ami igazán figyelemre méltó, „szép számmal magánszemélyek is.” A listán találtak fideszes és nemzetiségi önkormányzati képviselőket, sőt, egy járási hivatalvezetőt is, akinek a szervezet szerint „a támogatásról szóló döntés idejében már bőven zajlott a felépítése a FIDESZ országgyűlési képviselőjelöltjeként.”

A K-Monitor szerint a helyzet abszurditását az adja, hogy a járási hivatalvezető civil magánszemélyként, de közpénzből szervez eseményt, miközben politikai szereplővé válik. Azt a kérdést teszik fel, honnan lehet tudni, hogy itt nem alulról jövő kezdeményezésekről van szó. „Onnan, hogy ha a nyertesek címeit választókerületi bontásban vizsgáljuk, egészen sajátos mintázatok tárulnak fel.” Elismerik, hogy a székhelyek és a rendezvények helyszíneinek eltérése, valamint a nagyvárosok bonyolultabb felosztása miatt nem lehet mindenhol hajszálpontosan kimutatni az összefüggéseket. Ahol viszont a terep tisztább, például az egyértelműbb határokkal bíró vidéki választókerületekben, ott a szervezet szerint a képlet letaglózó.

A bejegyzésben azt állítják, a kiosztott pénzek sok esetben fillérre pontosan 100 millió forintot tettek ki egy-egy választókerületben.

„Lássuk be: semmi sem indokolja a választókerületi alapú, fillérre kiszámolt pénzosztást, kivéve, ha egy előre meghatározott kampánykeretről van szó.”

A K-Monitor szerint felsőbb koordináció nélkül matematikai képtelenség, hogy a különféle szereplők egymástól független „pályázatai” a végén pont kiadják ezt a kerek összeget. A szervezet szerint a helyi „Excel-zsonglőrök” különböző stratégiákkal oldották meg a feladatot. „Volt, ahol nem bonyolították túl, és egyszerűen négyszer 25 milliót, vagy ötször 20 milliót osztottak szét (például Borsod 05-ben és Baranya 04-ben).” Másutt a kreativitás abban merült ki, hogy ugyanazokat a lojális szervezeteket fizették ki kétszer, eltérő indoklással. A K-Monitor szerint a csúcsteljesítményt Baranya 03-ban nyújtották, ahol a listát két- és hárommilliós tételekkel töltötték fel, hogy a különböző programok büdzséjét összeadva „a végén fillérre pontosan kijöjjön a 100.000.000 forint.”

Az eltérő elszámolási módszerek a szervezet szerint arra is utalnak, hogy

a konkrét támogatotti körről végső soron nem is központilag, hanem „a Fidesz választókerületi potentátjai” dönthettek.

A bejegyzés végkövetkeztetése szerint a 790184-es kód alatt futó támogatások esetében naivitás lenne organikus civil életről beszélni. Sokkal inkább egy „decentralizált, papíron helyi szereplőkön keresztül megvalósuló, ám a központból patikamérlegen porciózott közpénzmilliókat felégető választókerületi kampánygép működött.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk