HÍREK
A Rovatból

Nagy változások jöhetnek a KRESZ-ben: új szabályok lesznek a gyalogosokra, a rolleresekre és az autósokra is

A Telex szerezte meg a a közigazgatási egyeztetéshez készült jelentést. Ezek alapján jöhet a 140 km/h-órás sebességhatár az autópályákon, bevezetnék a cipzár elvet, a gyalogosoknak pedig tilos lenne a vasúti átjárókban mobilozni.


Teljesen átalakulhatnak a közlekedési szabályok egy új kormányzati munkaanyag szerint: új előírások vonatkozhatnak majd gyalogosokra, biciklisekre, rolleresekre, autósokra és motorosokra is – írja a Telex. A lap birtokába jutott 27 oldalas jelentés a közigazgatási egyeztetéshez készült, és egyéves szakmai előkészítő munka eredményeit foglalja össze. A tervezet kialakításában száz közlekedési szakértő és hetven szervezet vett részt.

A cél az, hogy a bonyolulttá és nehezen tanulhatóvá vált KRESZ-t érthetőbbé tegyék.

A közlekedési táblák és jelzőlámpák jelentése nem változna, de az új szabályokat a mai közlekedési szokásokhoz igazítanák.

Kiemelten foglalkoznának a biciklisekkel és az elektromos rolleresekkel.

A tervezet szerint gyalogosként az úttesten és a vasúti átjáróban tilos lenne mobilozni vagy olyan tevékenységet végezni, ami elvonja a figyelmet. Lakott területen kívül a három év alatti gyerekkel csak ülve lehetne utazni a tömegközlekedési eszközökön. Az iskolák és óvodák környékén pedig „suli/ovi” övezeteket hoznának létre, ahol tanítási időben nagyobb óvatosságot várnának el a sofőröktől, és a sebességhatárt is 30 km/órára csökkentenék.

Az autósokra vonatkozó szabályok is módosulnának. Egységesíthetik a sebességhatárokat, és

az út kezelője autóutakon akár 120 km/órát, autópályán pedig egyes szakaszokon 140 km/órát is engedélyezhetne.

A teherautók, buszok és utánfutót vontató autók lakott területen kívül jelenleg 70-nel, autópályán 80-nal haladhatnak, de ezt egységesen 90 km/órára növelnék.

Ezen kívül csak olyan járművek hajthatnának fel autóutakra és autópályákra, amelyek legalább 70 km/órás sebességre képesek. A traktorok lakott területen kívül 60 km/órával, a villamosok pedig zárt pályán akár 70-nel is közlekedhetnének.

A biciklisek a járdán és a gyalogos övezetekben legfeljebb 10 km/órával tekerhetnének. A gyalogosoknak és bicikliseknek fenntartott szakaszokon 25 km/órás sebességkorlátozás lenne, máshol pedig az általános sebességhatárokat kellene betartani.

A KRESZ-be bekerülne a „cipzárelv” is. Ez azt jelenti, hogy amikor egy forgalmi sáv megszűnik, az egyenes sávban haladó autósoknak bizonyos esetekben be kellene engedniük az érkezőket.

Az, hogy pontosan hol és mikor kell alkalmazni ezt a szabályt, attól függne, hogy a forgalom folyamatos vagy feltorlódott.

A tompított fényszóró használata is kötelezővé válhat lakott területen azokon az autókon, amelyek nem rendelkeznek nappali menetfénnyel.

Bevezetnék a szimulátoros oktatást, amely a gyakorlati vezetés kiegészítője lenne. A kötelező 29 gyakorlati órából legfeljebb hatot lehetne szimulátoron teljesíteni, de az előírt óraszám felett korlátlanul lehetne használni ezt a lehetőséget. A tervek szerint a B kategóriás jogosítvánnyal vezethető lenne egy legfeljebb 125 köbcentis motor is. A segédmotorok sebességhatárát 40-ről 45 km/órára emelnék.

Bevezetnék a családtagi vezetés lehetőségét is. Ez azt jelentené, hogy

egyes tanulóvezetők a család saját autójában is gyakorolhatnának, de csak egy olyan hozzátartozó mellett, akinek legalább 10 éve van jogosítványa és nem követett el közlekedési bűncselekményt.

A tanulásra használt autót meg kellene jelölni, de nem kellene átalakítani oktatóautóvá.

Új közlekedési táblák is megjelennének, például a „Puszi és haladj!” tábla, amely rövid megállást tenne lehetővé ki- és beszállásra. Az időseket, nagycsaládosokat és lovasokat előre figyelmeztető jelzéseket is bevezetnék.

A biciklisek számára kötelezővé tennék a bukósisak viselését 14 éves kor alatt. Az új szabályok szerint lakott területen kívül a biciklis csoportok egymás mellett is haladhatnának. A zebrán való áttekerést is engedélyeznék, de csak maximum 10 km/órás sebességgel, elsőbbség nélkül. A biciklis előzéseknél bevezetnék a kötelező oldaltávolságot: 50 km/órás sebességig legalább 1 métert, nagyobb sebességnél pedig legalább 1,5 métert kellene tartani. Ha ez nem lehetséges, akkor az előző jármű maximum 15 km/órás sebességkülönbséggel haladhatna el mellette.

A rollerekre is szigorúbb szabályok vonatkoznának.

A legfeljebb 25 km/órás sebességre képes rollereket csak 12 éves kortól lehetne használni, az első két évben bukósisakot kellene viselni.

Az erősebb elektromos rollerekre a segédmotorokra vonatkozó szabályok érvényesek lennének, így például 14 éves korhatárt és 45 km/órás sebességhatárt vezetnének be.

A motorosoknak lakott területen kívül kötelező lenne a zárt ruházat, zárt lábbeli és motoros kesztyű.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Meghalt Lehoczki László életmentő, Mancs mentőkutya gazdája
A Spider Mentőcsoport alapítója tavaly esett át egy komoly műtéten, de idén tavasszal még a terveiről beszélt. Neve örökre összeforrt a legendás német juhásszal.


Elhunyt Lehoczki László, a világhírű Mancs mentőkutya gazdája és a miskolci Spider Speciális Mentőcsoport alapítója – adta hírül a család a Facebookon.

Lehoczki neve elválaszthatatlanul összeforrt német juhász kutyájával, Manccsal, akivel nemzetközi hírnevet szereztek Magyarországnak. A páros az 1999-es izmiti földrengés után vált világhírűvé, amikor a katasztrófa után 82 órával Mancs egy hároméves kislányt, Hatírát jelzett a romok alatt, megmentve ezzel az életét. Mancs tiszteletére még életében, 2004-ben szobrot állítottak Miskolc belvárosában.

Lehoczki idén októberben, Mancs halálának 19. évfordulóján emlékezett meg társáról.

„Pontosan ma 19 éve, hogy ‘elment’, itt hagyott a világ egyik leghűségesebb társa, legjobb barátom, mondhatom bátran, a másik felem, Mancs. 40 év szakmai múlttal a hátam mögött állítom, Mancs tökéletes volt! Amíg csak élek, az utolsó lélegzetvételemig az emlékedet mélységes szeretettel a szívemben őrzöm”

– írta egy bejegyzésében.

2023 májusában bejelentette, hogy kilép a mentőcsoportját támogató egyesületből, mert szerinte ellehetetlenítették a munkáját. „A kiképzőpályát lezárták, a zárakat lecserélték, elzárták tőlem a mentéshez és a kiképzéshez nélkülözhetetlen eszközöket, a terület alkalmatlanná vált a kiképzésre, a mentési gyakorlatok végzésére” – mondta korábban Lehoczki.

Lehoczki egészségi állapotáról is érkeztek hírek: 2024 őszén egy műtéten esett át, gégedaganattal operálták, ami után a közösségi médiában számolt be a felépüléséről, idén áprilisban pedig a terveiről is írt. A világhírű életmentő 67 éves volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Orbán kipróbálja a vészmegoldást, vádold az ellenfeleidet azzal, amit te csinálsz
A TISZA elnöke szerint a kormányfő hamis dokumentumokkal riogat, miközben ő döntött az ebadóról és a rekord áfáról. Magyar arra kéri híveit, állítsák meg a maffia aljas hazugságait.


Magyar Péter a Facebookon fejtette ki véleményét arról, hogy szerinte „Orbán Viktor és bűnbandája egészen példátlan hazugsággyűjteménnyel riogatják a magyarokat”. A TISZA Párt elnöke szerint egy általuk írt, „az első betűtől az utolsóig hamis dokumentumra” hivatkozva próbálják lejáratni pártját és félrevezetni a magyarokat.

Magyar Péter több pontban sorolta azokat a vádakat, amelyekkel állítása szerint a kormányoldal a TISZA Pártot illeti, miközben úgy véli, ezeket a lépéseket éppen Orbán Viktor tette meg korábban.

„Orbán döntött korábban Európa legmagasabb áfájáról. Most a TISZA-t vádolja ezzel.

Orbán tette lehetővé 2012-ben az ebadót. Most a TISZA-t vádolja ezzel.

Orbán 15 évig nem emelte a családi pótlékot egy forinttal se. Most a TISZA-t vádolja ezzel.

Orbán magára hagyta és elszegényítette a nyugdíjasokat. Most a TISZA-t vádolja ezzel.

Orbán eltörölte a KATA adózást. Most ezzel is a TISZA-t vádolja” – írta a politikus.

Magyar szerint Orbán tönkretette az állami egészségügyet, és egy amerikai tanácsadó céggel készíttetett titkos dokumentumot a kórházak bezárásáról és magánosításáról, most pedig az ingyenes ellátás megszüntetésével riogat.

A TISZA elnöke azt állítja, Orbánnak „már semmi sem számít”, és tudja, hogy „számára vége van”, ezért egy vészmegoldást próbál ki, amit szerinte amerikai és izraeli kampány tanácsadói javasoltak:

„Vádold az ellenfeleidet azzal, amit te csinálsz. Vádold őket a lehető legképtelenebb hazugsággal. Told mindenhol a szánalmas vádakat: propagandában, függetlennek hazudott elemzőkön, megmondó embereken és szatellit pártokon keresztül”

– fogalmazott.

A posztjában Magyar Péter arra szólítja fel a követőit, hogy beszéljenek minél több emberrel a TISZA Párt programjáról, amit adócsökkentésként, nyugdíjemelésként, az állami egészségügy megmentéseként és az uniós pénzek hazahozatalaként összegzett.

A bejegyzést azzal a felhívással zárta, hogy írják oda minden fideszes politikus és propagandista oldalára: „Orbán hazudik. A TISZA árad.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Éjjeli őrséggel figyelik a dánok, mit tesz Trump, amíg alszanak
Külön csapatot állítottak fel a dán külügyminisztériumban a kiszámíthatatlan elnök miatt. Minden reggel friss jelentéssel ébresztik a kormányt.


Amíg Koppenhága alszik, a dán külügyminisztérium egyik irodájában nem áll meg az élet: a kormány „éjjeli őrséget” hozott létre, hogy valós időben figyeljék Donald Trump amerikai elnök kijelentéseit és lépéseit. Az ügyelet minden nap délután 5 órakor kezdődik, és reggel 7-kor jelentést tesz a kormánynak és az érintett minisztériumoknak arról, mi történt az éjjel.

A pozíció létrehozását a Grönland ügyében kialakult feszültség és a két ország közötti időeltolódás indokolta

írta a Guardian. „Elmondhatjuk, hogy a grönlandi helyzet és a Dánia és az Egyesült Államok közötti időeltolódás jelentős szerepet játszott abban, hogy tavasszal bevezették ezt a megoldást” – mondta egy dán külügyhöz közel álló forrás.

Donald Trump tavaly december óta többször jelezte, hogy amerikai nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva szeretné megszerezni a világ legnagyobb szigetét az Egyesült Államoknak. A Fehér Házban azt is felbecsülték, mennyibe kerülhet Grönland megszerzése.

A grönlandiak elsöprő többsége – egy januári felmérés szerint 85 százalékuk – elutasítja az USA-hoz való csatlakozást, és márciusban több százan tüntettek az amerikai közeledés ellen.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök áprilisban Grönlandra látogatott, ahol kijelentette:

„Nem lehet annektálni egy másik országot, még biztonsági érveléssel sem.”

A sziget szuverenitása mellett más európai vezetők is kiálltak. „Grönland nem eladó, és nem elvehető. Hadd mondjam el egészen egyértelműen: nincsenek egyedül” – üzente Emmanuel Macron francia elnök júniusi nuuki látogatásán.

Trump ennek ellenére magabiztosan nyilatkozott a témában.

„Azt hiszem, meg fog történni” – mondta az annektálásról, hozzátéve, hogy a grönlandiak „velünk akarnak lenni.” Az amerikai kormányzat hivatalos kommunikációja ugyanakkor árnyaltabb. Miután Dánia augusztusban bekérette az amerikai ügyvivőt egy feltételezett grönlandi befolyásolási művelet miatt, a kormányzat közölte: „Az Egyesült Államok tiszteletben tartja a grönlandi nép jogát a saját jövőjének meghatározására.”

Jacob Kaarsbo, a dán védelmi hírszerzés volt vezető elemzője szerint a fejlemény azt mutatja, hogy az az elképzelés, miszerint az Egyesült Államok Dánia legnagyobb és legfontosabb szövetségese, már nem állja meg a helyét.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Zelenszkij kabinetfőnöke: Épeszű ember nem írna alá olyan dokumentumot, amely területek feladását tartalmazza
Andrij Jermak kijelentette, területi engedményekről szó sem lehet. A frontvonalak rögzítéséről viszont már hajlandóak lennének egyeztetni Moszkvával.


„Ma egyetlen épeszű ember sem írna alá olyan dokumentumot, amely terület feladását tartalmazza” – ezzel a mondattal húzta meg a vörös vonalat Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke és főtárgyalója. Az ukrán vezető a The Atlantic című amerikai lapnak csütörtökön adott interjúban szögezte le, hogy

a szuverén területek feladása elfogadhatatlan Kijev számára

– írta az MTI. Jermak ugyanakkor azt is jelezte, hogy az orosz és ukrán erők közötti jelenlegi érintkezési vonal meghatározása szerepelhet a tárgyalásokon. Mindezzel szinte egy időben

Vlagyimir Putyin orosz elnök ismét arról beszélt, hogy a harcok leállítását Kijev területi engedményeihez kötné.

Az elnök első számú tanácsadója azt is hangoztatta, hogy ameddig Zelenszkij az elnök, senki nem számolhat azzal, hogy Ukrajna feladja a területeit.

A kabinetfőnök szerint jelenleg egyetlen dologról lehet reálisan tárgyalni: a frontvonalak rögzítéséről.

„Az összes, amiről reálisan tárgyalni tudunk, jelenleg az az érintkezési vonalak definiálása, és ez az, amit meg kell tennünk” – fogalmazott.

Ezzel szemben Moszkva feltételei más irányba mutatnak. Vlagyimir Putyin csütörtökön jelezte, hogy az amerikai közvetítéssel körvonalazott javaslat „kiindulópont” lehet a további egyeztetésekhez, de a harcok csak akkor állnának le, ha az ukrán erők visszavonulnak és Kijev területi engedményeket tesz.

Az orosz diplomácia következetesen elutasítja a frontvonalak puszta „befagyasztását”, és a megszállt területek Oroszországhoz tartozásának elismerését követeli.

A két álláspont közé az amerikai közvetítés próbál hidat verni. A sajtóban megjelent információk szerint egy 28 pontos keretmegállapodás több változata is forog, de a területi kérdés továbbra is a legfőbb ütközőpont. Az Axios hírportál úgy tudja, Jermak jelezte: Zelenszkij kész lett volna akár a november végi Hálaadás környékén találkozni Donald Trumppal a megállapodás véglegesítésére, a vita azonban éppen a területi kérdésben akadt el.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk