HÍREK
A Rovatból

Kósa Lajos egy PET-palackos víz kupakjával illusztrálta az európai innovációt a hadsereg-fejlesztésben

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter szerint Európában a feszültség növekszik, miközben az EU Ukrajna felfegyverzésére koncentrál. Szerinte Magyarország előrébb jár a haderőfejlesztésben, mint sok NATO-tag.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. július 25.



Tusványoson tartották meg azt a panelbeszélgetést, amely a közös európai hadsereg lehetőségeit járta körül, írja a Telex. A „Ki békét akar, készüljön a háborúra, az európai haderő kilátásai” című eseményen több ismert politikus is megszólalt, köztük Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Kósa Lajos fideszes képviselő, Csoma Botond, az RMDSZ frakcióvezetője, valamint Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet egykori vezetője. A beszélgetést Csutora Zsolt moderálta, aki korábban keleti nyitásért felelős helyettes államtitkárként, illetve bakui nagykövetként is dolgozott.

A honvédelmi miniszter már az elején leszögezte: nem tartja magát szakértőnek, sokkal inkább cselekvő embernek. Szerinte Magyarországon gyakori a túlzott optimizmus, amit azonban a történelem rendszeresen cáfolt. Úgy véli, a közös európai hadsereg kérdését elsősorban a háborús helyzetek tükrében kell vizsgálni. Úgy fogalmazott:

„Egy nagy európai háború felé való haladás puzzle-darabkái kerülnek be egyre inkább a helyükre.”

Szalay-Bobrovniczky szerint az orosz–ukrán háborúban van egy jó és egy rossz oldal, de közben az Európai Unión belül is megjelentek politikai rendszerek és propagandisztikus eszközök a háborús kérdések kezelésében. Úgy látja, Magyarország és az Egyesült Államok az egyetlen kivétel, hiszen ezek az országok a béketárgyalásokban hisznek. Azt mondta, az EU-s viták nem elsősorban a tagállamokról szólnak, hanem Ukrajna felfegyverzéséről.

A miniszter arról is beszélt, hogy szerinte a német hadsereg lesz hamarosan Európa legerősebb hadereje, amit már a németek sem vitatnak. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány már tíz évvel ezelőtt megkezdte a haderő fejlesztését. Ennek egyik oka az volt, hogy a korábbi, „szocialista-liberális kormányok” által hátrahagyott, régi szovjet technika már nem volt használható. Úgy véli, Orbán Viktor előrelátása sikeres volt, és a magyar honvédség mostanra eljutott a „teljes átfegyverzettség állapotába”.

Kósa Lajos is felszólalt a beszélgetésen. Elmondta, hogy ő sem szakértő, de politikusként van véleménye a témáról. Szerinte nem lesz közös európai hadsereg, mert sem anyagi, sem célbeli egység nem létezik a tagállamok között. Az Osztrák–Magyar Monarchiát említette példaként, ahol még a Habsburgoknak sem sikerült közös nyelvet kialakítani a hadsereg számára. Úgy fogalmazott, az első világháború idejére már öt nyelvet használtak a katonák, és mindegyiken tudni kellett beszélni. Kósa arra is kitért, hogy az EU-n belül jelenleg is angolul kommunikálnak, holott egyik tagállam sem tekinti ezt saját nyelvének. Hozzátette: „Látjuk a nehézségeket, képzeljék el, hogy közben lőnek.”

Az Európai Unió működéséről így vélekedett: „Szó sem volt arról, hogy az Európai Unió bizottsági elnöknője Európa hercegnője lesz, és uralkodni fog az európai népek felett.” Szerinte a jelenlegi helyzetben a „hercegnő” szankciókat vet ki azokra, akik nem úgy viselkednek, ahogy azt ő szeretné. Úgy véli, az EU-nak inkább a szuverenitás tiszteletére kellene törekednie, nem pedig egy „meghibbant pedellus” módjára viselkednie, „aki csak nádpálcával tud közlekedni az iskola folyosóin”.

Kósa szerint a közös haderő helyett jobb lenne az együttműködés. Példaként hozta fel, hogy a románok próbáltak tankot építeni, de nem jártak sikerrel. Szerinte három dologra lenne szükség: innovációra, döntésképességre és vezetésre.

Az innováció illusztrálására egy PET-palackos víz kupakját mutatta meg, amely nem esik le. Úgy fogalmazott: „Ez az európai innováció.”

A döntéshozatal kapcsán azt mondta, az EU azt sem tudja eldönteni, hány óra legyen. A vezetés szerinte hiányzik, mert az EU inkább a genderkérdésekre fordít figyelmet.

Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet volt vezetője szerint az Európai Unió jelenleg épp azokat az alapokat bontja le, amelyekre egy hadsereg felépítéséhez szükség lenne – például a mezőgazdaságot vagy az energiaellátást. Úgy véli, így nem lehet közös európai hadsereget létrehozni. Kiemelte a hírszerzés fontosságát is, szerinte enélkül olyan hibák történhetnek, mint amikor 2022-ben az orosz hadsereg azt hitte, néhány nap alatt beveszi Kijevet.

Csoma Botond, az RMDSZ frakcióvezetője szerint nincsenek olyan fegyverek, amelyek amerikai rendszer nélkül is működnének. Úgy látja, Donald Trump kiszámíthatatlan volt az orosz–ukrán háborúban. Először az orosz álláspontot támogatta, később viszont 50 napos ultimátumot adott Putyinnak, hogy tegyen lépéseket a béke érdekében. A 100 százalékos vám az orosz olajat vásárló országokat érintené, különösen Kínát és Indiát. Csoma szerint az EU-nak legalább saját hadiipart kellene létrehoznia. Azt mondta: „Az a világ lejárt, hogy az európaiak politizálnak, üzletelnek, jólétben vannak, Amerika foglalkozik a védelemmel, mi, európaiak meg csak kávézunk, filozofálunk és üzletelünk.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Előkerült a papír, ami mindent megváltoztathat: Jákli Mónikát a halála előtt távoltartás védte Boráros Gábortól
Jákli Mónika annyira féltette az életét, hogy bírósághoz fordult. Most kiderült, milyen fenyegetések miatt kellett távoltartást kérnie Boráros Gábor ellen.


Fél évvel január 21-i, végzetes balesete előtt a bíróság már távoltartási végzéssel védte Jákli Mónikát az őt fenyegető Boráros Gábortól. A Dunaszerdahelyi Járásbíróság 2025. szeptember 19-én hozott határozata megtiltotta az MMA-harcosnak, hogy megközelítse volt párját, kivéve a közös gyermekük átadását és átvételét – írta meg a TV Markíza hírportálja, a tvnoviny.sk. A végzés alapját a sportoló által küldött fenyegető üzenetek adták, amelyek miatt az influenszer az életét féltette.

A bírósági intézkedés részletei szerint Jákli a köztük zajlott kommunikációt bizonyítékként nyújtotta be. A sajtóhoz eljutott egy üzenetváltás részlete is, amely 2025 májusában, Mónika egy korábbi autóbalesete után zajlott. Boráros ebben azt írta, sajnálja, amiért volt partnere „nem halt meg a balesetben”, vagy legalább „nem szenvedett olyan sérülést, ami miatt tolószékbe kényszerült volna”. Boráros később elismerte, hogy „milliónyi üzenetet” küldött a gyermekük édesanyjának.

A bíróság a határozatában rögzítette, hogy Jákli Mónika nem tett feljelentést, és nem csatolt orvosi látleletet sem, amely fizikai bántalmazásra utalt volna. A dokumentum ugyanakkor kimondta: „Ez azonban nem jelenti azt, hogy az alperes kommunikációja a felperessel szemben ne veszélyeztette volna annak lelki épségét.” A feleknek 2025-ben gyermekelhelyezési ügyük is volt, ám azt Jákli végül visszavonta. A távoltartási végzés megszüntetéséről nincs nyilvános információ, így az vélhetően Jákli Mónika haláláig érvényben maradt - írta a Blikk.

A korábbi konfliktusok most új megvilágításba helyezik a január 21-én hajnalban történteket. A halálos baleset a 63-as úton, Nagymegyer és Alistál között történt, a riasztás 3:53-kor érkezett a hatóságokhoz. A Paraméter hírportálhoz eljutott kamerafelvételek szerint Jákli autója 3:09-kor haladt át Nagymegyeren Komárom felől Alistál irányába, a felvételen üldözésnek nincs nyoma.

A felvétel időpontja és a baleset helyszíne között azonban egy körülbelül 20-25 perces „időrés” van, ami kérdéseket vet fel. A szlovák rendőrség és a polgárőrség a lakosság segítségét kérte, hogy a 63-as út érintett szakaszairól további kapu- és térfigyelő kamerák felvételeit küldjék be a pontos útvonal rekonstruálásához. A tragédia után Boráros Gábor is megszólalt, és jelezte, hogy pszichológusi segítséget keres.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Boráros Gábor tagadja a távoltartást Jákli Mónikától, ám a bírósági papírok mást mutatnak
A Dunaszerdahelyi Járásbíróság tavaly szeptemberben tiltotta el Boráros Gábort Jákli Mónikától az agresszív üzenetei miatt. A végzés anonimizáltan nyilvános, ami cáfolja a sportoló állításait.


Bár Boráros Gábor MMA-harcos tagadja, hogy néhai élettársa, Jákli Mónika ellen távoltartási végzés lett volna érvényben, egy szlovák bírósági határozat ennek ellentmondani látszik. A vita a január 21-én halálos autóbalesetet szenvedett influenszer és a sportoló elmérgesedett viszonyának egy újabb, eddig ismeretlen fejezetét nyitja meg.

A szlovák Markíza televízió cikke alapján a Paraméter írta meg, hogy a Dunaszerdahelyi Járásbíróság tavaly szeptember 17-én megtiltotta Boráros Gábornak, hogy megközelítse Jákli Mónikát vagy kommunikáljon vele. A döntésre azért volt szükség, mert az MMA-harcos agresszív üzenetekkel bombázta volt párját. Jákli Mónika tavaly szeptemberben fordult a bírósághoz azzal a kéréssel, hogy Boráros a közös kislányuk, Zora gondozásával kapcsolatos ügyeken kívül ne léphessen vele kapcsolatba.

A bíróság eleget tett a kérelemnek. A határozat szerint az influenszer féltette az életét, és bizonyítékként bemutatta a sportolóval folytatott kommunikációját. A bíróság ugyanakkor azt is rögzítette, hogy Jákli nem nyújtott be orvosi jelentést vagy feljelentést, amely a fenyegetések fizikai bántalmazássá fajulását bizonyította volna. A végzésben azonban szerepel a következő mondat: „Ez azonban nem jelenti azt, hogy az alperes kommunikációja a felperessel szemben ne veszélyeztette volna annak lelki épségét.”

A Markíza televízió szerkesztőségébe egy képernyőfotót is eljuttattak egy állítólagos üzenetváltásról, ami az influenszer egy tavaly májusi balesete után zajlott. A Jáklinak küldött üzenetben ez áll: „Hogy nem döglöttél meg legutóbb, az fáj, hogy legalább lennél tolószékben.” Bár a képernyőfotón azonosítható Boráros Gábor telefonszáma, az üzenet hitelessége nem bizonyított. Boráros a lapnak elismerte, hogy volt élettársának „milliónyi üzenetet” írt.

A Dunaszerdahelyi Járásbíróság tavaly szeptember 17-i távoltartási végzése anonimizált formában elérhető a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának honlapján. Jákli és Boráros között tavaly gyermekelhelyezési eljárás is folyamatban volt, ám az influenszer ezt a beadványát végül visszavonta. Mivel a távoltartás megszüntetéséről nem érhető el hivatalos információ, a sajtó arra következtet, hogy az Jákli Mónika január 21-én bekövetkezett haláláig érvényben maradhatott. A rendőrség a baleset ügyében gondatlan emberölés gyanúja miatt indított eljárást. A nyomozást segítik azok a kamerafelvételek is, amelyek Jákli autóját rögzítették a tragédia előtti percekben Veľký Meder környékén, bár a pontos útvonal és egy rövidebb időszak még tisztázásra vár.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hszi Csin-ping legfőbb tábornoka is elbukott, lefejezték a hadsereget Kínában – már több mint ötven vezetőt söpört el a kínai tisztogatás
Eltávolításával a hadsereg legfelsőbb bizottságában már csak Hszi elnök és a tisztogatásokat irányító tábornok maradt. „Ez a lépés példátlan a kínai hadsereg történetében, és a főparancsnokság teljes megsemmisítését jelenti” - mondja a szakértő.


Menesztették a kínai fegyveres erők legmagasabb rangú tábornokát, miután a védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a pártfegyelem és a törvények megsértése miatt nyomozást indítottak ellene. Ez a megfogalmazás Kínában jellemzően a korrupciót takarja. Csang Juhszia

a kínai elnök, Hszi Csin-ping után a második volt a katonai hierarchiában, leváltása azért is meglepő, mert az elnök egyik legközelebbi szövetségeseként tartották számon.

Azt egyelőre nem közölték, pontosan mivel gyanúsítják.

Csang a fegyveres erőkért felelős központi pártbizottság alelnöke volt, de a tisztogatás nem állt meg nála. A védelmi minisztérium bejelentése szerint a bizottság egy másik tagja, Liu Csenli tábornok ellen is eljárás indult. A fegyveres erők legfelsőbb szervének számító bizottságban ezzel mindössze két tag maradt: maga a kínai elnök, valamint a hadseregen belüli tisztogatásokat irányító tábornok – írta a New York Times.

„Ez a lépés példátlan a kínai hadsereg történetében, és a főparancsnokság teljes megsemmisítését jelenti”

– értékelte a helyzetet a lapnak Christopher K. Johnson, a CIA kínai politikai elitet vizsgáló egykori elemzője.

Hszi Csin-ping 2012-es hatalomra kerülése után szisztematikus tisztogatásba kezdett a fegyveres erőknél, egyrészt azért, hogy megszilárdítsa hatalmát, másrészt, hogy felszámolja a hadsereget átszövő korrupciót, ami akadályozta a kínai fegyveres erők modernizálását. A tisztogatások 2023 után újra felerősödtek. A Wall Street Journal számításai szerint az elmúlt két és fél évben több mint ötven magas rangú tisztet és védelmi ipari vezetőt vontak nyomozás alá vagy távolítottak el posztjáról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: elmondta, mit tervez kormányon: nem a hatalom bebetonozására, hanem a rendszer átalakítására kérne kétharmados felhatalmazást
A TISZA elnöke a Válasz Online műsorában vázolta fel kormányzati programját. Magyarék célja az intézményi fékek és ellensúlyok helyreállítása és szigorú működtetése. Kompromisszumos alapon a választási törvényhez is hozzányúlnának.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. január 25.



Magyar Péter nem a hatalom bebetonozására, hanem a rendszer átalakítására kérne kétharmados felhatalmazást. A Tisza Párt elnökének célja az intézményi fékek és ellensúlyok helyreállítása és szigorú működtetése. Arról, hogy mit értene kormányzás alatt, a Válasz Online választási műsorában beszélt, ahol azt is közölte, a pártján belüli esetleges visszaéléseknek a saját közösségük szabna gátat.

„Ne beszéljünk csak Magyar Péterről, itt nagyon erős autonóm emberek vannak, akik nem adnák a nevüket egy vállalhatatlan kormányzáshoz”

– fogalmazott.

A rendszer átalakításának részeként a következő választás előtt kompromisszumos alapon a választási törvényhez is hozzányúlnának. Olyan olcsóbb és arányosabb rendszert képzel el, amely jobban tükrözi a pártok társadalmi támogatottságát. A pártfinanszírozás is átalakulna: az állam a lakossági felajánlások többszörösével egészíthetné ki a pártok kasszáját.

„Aki valódi rendszerváltást akar, nem indul el üzletszerűen, csak az állami kampánytámogatásért”

– jelentette ki Magyar Péter.

A belpolitikai terveket pragmatikus külpolitikai fordulat kísérné.

Magyar Péter nem „barátságokat”, hanem kiszámítható szövetségeket és kompromisszumokat keresne, a kormány Ukrajnáról és Brüsszelről indított „nemzeti petícióját” pedig puszta tematizálási kísérletnek tartja.

Szükségesnek tartja több nagy állami projekt, köztük a szerinte túlárazott Paks II. beruházás és a Budapest–Belgrád vasútvonal újratárgyalását.

Az energiapolitikában

a cél nem az orosz energiahordozók kategorikus elutasítása, hanem a túlzott kitettség csökkentése nukleáris, olaj- és gázfronton. Szerinte a valódi megoldás a több forrásból történő beszerzés, ami alkupozíciót teremt.

Kritikája szerint sok háztartás a rezsicsökkentési limit felett a világpiaci árnál is drágábban fizet, miközben a vállalatok semmilyen kedvezményt nem kapnak. A Tisza Párt ezért energiahatékonysági programokat és „valódi rezsicsökkentést” ígér.

A kormány ezzel szemben Paks II.-t az energiabiztonság felgyorsuló pilléreként mutatja be, a Budapest–Belgrád vasútvonalat pedig stratégiai beruházásnak tekinti. Rezsipolitikájukat azzal védik, hogy a magyar családok európai összevetésben is alacsony árat fizetnek. Ezzel szemben

független elemzések arra mutatnak rá, hogy a limiten túli gázár jóval a piaci felett van, a rezsivédelem pedig jelentős költségvetési terhet ró az államra.

Gazdaságpolitikai téren a legfontosabb, rövid távú cél az uniós források felszabadítása.

Magyar Péter szerint akár 8 ezer milliárd forintot is haza tudnának hozni, amiről még a nyár előtt megállapodnának.

A lépés szerinte kulcsfontosságú a költségvetési egyensúly helyreállításához, a beruházások újraindításához és a gazdaság növekedési pályára állításához. A helyreállítási és kohéziós pénzek lehívásának szoros az ütemezése, amihez több mérföldkő teljesítése és a jogállamisági viták rendezése is szükséges.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk