Közleményben magyarázzák, miért alakult ki véleménykülönbség a Kúria és az Alkotmánybíróság között politikailag kényes kérdésekben
"Nincs semmiféle csata a Kúria és az Alkotmánybíróság között" - állítja a Kúria egy pénteken kiadott közleményben, amelyben megmagyarázzák, miért alakult ki jelentős véleménykülönbség a két testület között két, politikailag kényes kérdésben is.
Az egyik ilyen ügy a kormány "gyermekvédelmi" népszavazását érinti. Az ötödik kérdést (Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?) a Kúria ősszel nem hitelesítette, mert szerintük nem egyértelmű a jelentése. A kormány megtámadta ezt a döntést az Alkotmánybíróságon, amely végül megsemmisítette a Kúria döntését és új eljárásra kötelezték. A Kúria azonban szerdán ismét megtagadta a kérdés hitelesítését.
A másik vitás ügyet az váltotta ki, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ az oltási regisztrációs köremailben tájékoztatta a magyar kormány álláspontját az orosz-ukrán háborúról, amelyben az ellenzéket is bírálták. A Kúria ezt alaptörvény-ellenesnek ítélte, az Alkotmánybíróság viszont csütörtökön megsemmisítette a Kúria döntését azzal az indokkal, hogy a kormány a tájékoztatási kötelezettségét teljesítette.
A 444.hu emlékeztet rá, hogy a politikailag jelentős ügyekben születő döntések szakmai megítélését árnyalja, hogy míg az Alkotmánybíróságban ma kizárólag az elmúlt 12 évben kinevezett bírók vannak, addig a Kúrián túlnyomórészt olyan bírók ítélkeznek, akik sokévnyi bíráskodás után, alsóbb bíróságokról kerültek oda.
A Kúria Kommunikációs Osztálya a pénteken közzétett közleményében reagált a két testület közötti véleménykülönbségekre, amely nyilvánvalóan a Kúria elnöke, Varga Zs. András álláspontját tartalmazza.
"Az Alkotmánybíróság jogosult alkotmányossági szempontból felülbírálni a Kúria és más bíróságok határozatait. Az Alkotmánybíróság döntése és az abban foglalt jogértelmezés mindenkire, így a rendesbíróságokra is kötelező. Ezeket a határozatokat a megismételt eljárásban a jóhiszemű együttműködés elve szerint kell olvasni és alkalmazni. A Kúria mindenkor ezt teszi.
Másként nem – igazgatási eszközökkel sem, nyilvános vita formájában sem oldható fel egy döntést érintő dilemma. Ha a felek élnek jogorvoslati jogaikkal, a Kúria vagy az Alkotmánybíróság nyilván meghozza a helyes, törvényes, az Alaptörvénnyel összhangban álló új döntést" - olvasható a közleményben.
Mindez úgy értelmezhető, hogy Varga Zs. András szerint nem az Alkotmánybíróság és a Kúria között van jogértelmezési vita, hanem legfeljebb egyes kúriai bírók és az Alkotmánybíróság között. Arra is utal, hogy mivel a Kúria kezében nincsenek igazgatási eszközök, nem felelős a kollégák döntéséért, kénytelen bízni a kúriai bírók jóhiszeműségében, szakmaiságában. Ezért előfordulhat, hogy olykor szembemennek egy-egy alkotmánybírósági döntéssel.
