News here

HÍREK
A Rovatból

Közleményben magyarázzák, miért alakult ki véleménykülönbség a Kúria és az Alkotmánybíróság között politikailag kényes kérdésekben

A népszavazás egyik kérdése és a kormány köremailben történő kampányolása kapcsán sem értett egyet a két testület, most a Kúria választ adott arra, miért lehetséges ez.

Link másolása

"Nincs semmiféle csata a Kúria és az Alkotmánybíróság között" - állítja a Kúria egy pénteken kiadott közleményben, amelyben megmagyarázzák, miért alakult ki jelentős véleménykülönbség a két testület között két, politikailag kényes kérdésben is.

Az egyik ilyen ügy a kormány "gyermekvédelmi" népszavazását érinti. Az ötödik kérdést (Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?) a Kúria ősszel nem hitelesítette, mert szerintük nem egyértelmű a jelentése. A kormány megtámadta ezt a döntést az Alkotmánybíróságon, amely végül megsemmisítette a Kúria döntését és új eljárásra kötelezték. A Kúria azonban szerdán ismét megtagadta a kérdés hitelesítését.

A másik vitás ügyet az váltotta ki, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ az oltási regisztrációs köremailben tájékoztatta a magyar kormány álláspontját az orosz-ukrán háborúról, amelyben az ellenzéket is bírálták. A Kúria ezt alaptörvény-ellenesnek ítélte, az Alkotmánybíróság viszont csütörtökön megsemmisítette a Kúria döntését azzal az indokkal, hogy a kormány a tájékoztatási kötelezettségét teljesítette.

A 444.hu emlékeztet rá, hogy a politikailag jelentős ügyekben születő döntések szakmai megítélését árnyalja, hogy míg az Alkotmánybíróságban ma kizárólag az elmúlt 12 évben kinevezett bírók vannak, addig a Kúrián túlnyomórészt olyan bírók ítélkeznek, akik sokévnyi bíráskodás után, alsóbb bíróságokról kerültek oda.

A Kúria Kommunikációs Osztálya a pénteken közzétett közleményében reagált a két testület közötti véleménykülönbségekre, amely nyilvánvalóan a Kúria elnöke, Varga Zs. András álláspontját tartalmazza.

"Az Alkotmánybíróság jogosult alkotmányossági szempontból felülbírálni a Kúria és más bíróságok határozatait. Az Alkotmánybíróság döntése és az abban foglalt jogértelmezés mindenkire, így a rendesbíróságokra is kötelező. Ezeket a határozatokat a megismételt eljárásban a jóhiszemű együttműködés elve szerint kell olvasni és alkalmazni. A Kúria mindenkor ezt teszi.

Ennek ellenére elvileg nem zárható ki, hogy egy bíró vagy bírói tanács megismételt döntése sem bizonyul alkotmányosnak. Szándékos eltérés nyilván nem fordulhat elő, mert az nem lenne sem szabályos, sem észszerű. Az igazságszolgáltatás természetéből adódóan azonban egy ilyen helyzet is csak megfelelő jogorvoslati eljárásban vizsgálható.

Másként nem – igazgatási eszközökkel sem, nyilvános vita formájában sem oldható fel egy döntést érintő dilemma. Ha a felek élnek jogorvoslati jogaikkal, a Kúria vagy az Alkotmánybíróság nyilván meghozza a helyes, törvényes, az Alaptörvénnyel összhangban álló új döntést" - olvasható a közleményben.

Mindez úgy értelmezhető, hogy Varga Zs. András szerint nem az Alkotmánybíróság és a Kúria között van jogértelmezési vita, hanem legfeljebb egyes kúriai bírók és az Alkotmánybíróság között. Arra is utal, hogy mivel a Kúria kezében nincsenek igazgatási eszközök, nem felelős a kollégák döntéséért, kénytelen bízni a kúriai bírók jóhiszeműségében, szakmaiságában. Ezért előfordulhat, hogy olykor szembemennek egy-egy alkotmánybírósági döntéssel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Baj van a Mol finomítójában, decemberre az ársapka is fenntarthatatlanná válhat
A MOL már ezen a héten sem szállít üzemanyagot a kis benzinkutaknak.

Link másolása

A Dunai Finomítóban az év közepétől karbantartási és felújítási munkák zajlottak, de a normál üzem azóta sem tudott helyreállni. A Világgazdaság úgy tudja, hogy a százhalombattai finomító csak 50-55 százalékon tud termelni. Ha nem javul a helyzet, decemberre az ársapka is fenntarthatatlanná válhat.

Egyre több olyan töltőállomás akad, ahol teljesen kifogyott a készlet vagy csak nagyon minimális, adott esetben csak egy liter benzint lehet tankolni.

A vállalat a lap megkeresésére egyelőre nem reagált.

Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára szerint ha a helyzet változatlan marad – akár decemberben szükségessé válhat a hatósági ár felülvizsgálata.

Ha viszont marad a hatósági ár, akkor jelentősen szűkíteni kell a jogosultak körét, hiszen így is rengetegen vásárolhatnak kedvezményesen üzemanyagot. E miatt "nincs annyi molekula a piacon, mint amennyire szükség lenne".

De már ezen a héten is bajban vannak a vidéki kutak, ugyanis ezen a héten sem szállít üzemanyagot a kis benzinkutaknak a MOL. Az értesítésben az állt, hogy a MOL-nak „az ország működése és az energiabiztonsága érdekében optimalizálnia kellett az ellátási stratégiát”, ezért a november 28-án kezdődő 48. héten sem tudnak dízelt és motorbenzint biztosítani a kisebb kutaknak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Már a kormánynak is feltűnt, hogy baj van az üzemanyagellátással, kedden összeült az Energia-veszélyhelyzeti Operatív törzs
Az ársapkák miatt drasztikusan csökkent az üzemanyagimport, a MOL százhalombattai finomítójában pedig a nyári karbantartás óta nem tudtak visszaállni a normál üzemre.

Link másolása

Újra ülésezik az Energia-veszélyhelyzeti Operatív törzs - derül ki Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő kedd reggeli Facebook-bejegyzéséből. Eközben egyre több benzinkúton fogynak ki a hatósági áras üzemanyagokból, sok helyen pedig mennyiségi korlátozásokat vezettek be.

Úgy tűnik, hogy a kormánynak döntenie kell: vagy maradnak a jelenlegi hatósági árak, ami ellátási gondokhoz vezethet, vagy ebben a formában el kell engednie az ársapkákat.

Szentkirályi Alexandra reggeli bejegyzésében a szokásos kormányzati narratívát hozza, szerinte az elhibázott szankciók nyomán szöktek az egekbe az energiaárak. A kormányszóvivő azonban azt is megemlíti a bejegyzésében, hogy „a belföldi ellátás biztonsága és megfizethetősége továbbra is kulcskérdés”. Ugyan nem fejti ki, hogy pontosan minek kapcsán említi a „belföldi ellátás biztonságát”, de az elmúlt napok hírei után nehéz nem az üzemanyagokra gondolni.

A kormány még tavaly novemberben döntött, hogy befagyasztják a 95-ös benzin, illetve a gázolaj árát. Az azóta többször módosított és meghosszabbított intézkedés jelen állás szerint még december 31-ig lesz érvényben. Addig tehát literenként 480 forintért lehet tankolni 95-ös benzint, illetve gázolajat a magántulajdonú személyautókba.

Így viszont külföldről nem éri meg behozni üzemanyagot, hiszen azt itthon csak a nyomott hatósági áron lehet eladni.

A kisebb benzinkutaknak ezért mindenképpen a MOLtól kell vásárolniuk, amely az egyetlen nagykereskedő a magyar piacon, aki ezt 480 forintért kínálja nekik. A cég azonban ezen a héten sem szállít a kis kutaknak, mert indoklásuk szerint „az ország működése és az energiabiztonsága érdekében optimalizálnia kellett az ellátási stratégiát”.

Így a közelmúltban már

akadt olyan kis kút is, ahol egyszerre mindössze egyetlen liternyi hatósági áras üzemanyagot lehet tankolni.

Ennek oka, hogy a tulajdonos nem akar kifutni a meglévő készletéből, hiszen ha hosszabb időre be kéne zárnia készlethiány miatt, akkor akár az üzemeltetési jogot is elvehetik tőle.

Gépész László, a Függetelen Benzinkutak Szövetségének elnökségi tagja korábban egyszerűen „haldokklásként” jellemezte ezt a helyzetet.

Eközben a múlt héten már a Shell, sőt maga a MOL is mennyiségi korlátozásokat vezetett be a töltőállomásain. A probléma pedig már a fővárosban is megmutatkozik, hétvégén például több olyan budapesti kút is volt, ahol vagy gázolajat, vagy 95-ös benzint nem lehetett tankolni.

Hiába van tehát 480 forintos áron maximálva a 95-ös benzin és a gázolaj ára, ha emiatt ellátási gondok alakulnak ki, és kiszáradnak a kutak.

A Miniszterelnökség hétfőn már azt közölte, hogy január elsejétől

csak akkor tudják fenntartani a benzinárstopot, ha „az Oroszországból érkező kőolajszállítás zavartalan, a százhalombattai finomító pedig folyamatosan működik”.

A Dunai Finomítóban az év közepén karbantartási és felújítási munkák zajlottak, a Világgazdaság pedig kedden azt írta, hogy azóta sem tudott helyreállni a normál üzem.

A finomító tehát végül is működik, csak nem teljes kapacitáson, és a Mol a HVG érdeklődésére nem is tudott erre pontos időpontot mondani. Márpedig a magyar olajcég szerint ez a csökkentett üzemmód az egyik legfőbb oka az ország benzinkútjain tapasztalható részleges és időleges üzemanyaghiánynak.

A másik ok pedig a MOL szerint is az, hogy az ársapkák bevezetésével drasztikusan csökkent az üzemanyagimport, ez pedig szerintük rengeteg új autóst hajtott a kútjaikra. A Mol szerint konkrétan jelenleg is a tavalyi forgalom közel másfélszerese a kereslet a kútjaikon.

A fokozott kereslet miatt pedig a hálózatuk 20 százalékában jelentkezett termékhiány „részlegesen, jellemzően pár óráig”.

A Miniszterelnökség válaszában szerepel feltételként az Oroszországból érkező kőolajszállítás zavartalansága is - azt azonban a Mol sem tudta megmondani a lapnak, hogy ez alatt mit is érthet pontosan a kormány.

November közepén nagy riadalmat keltett, amikor rakétacsapás érte a Barátság kőolajvezeték áramellátóját a belorusz-ukrán határon, ami után le is állt a szállítás. Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára azonban a HVG-nek azt mondta, hogy pár napos szünet teljesen normális, és semmiféle szenzációt nem jelent.

Mindezek fényében különösen érdekesnek ígérkezik a Energia-veszélyhelyzeti Operatív törzs újabb ülése. Nyilván csak találgatni lehet arról, hogy születik-e döntés az ársapkákról, az viszont biztos, hogy az elmúlt napok hírei után úgy látszik a kormány is érezte, foglalkoznia kell a témával.

Grád Ottó korábban azt ATV-nek úgy fogalmazott:

„a kormányzatnak el kell döntenie, hogy árat szabályoznak, vagy üzemanyaggal látják el a piacot”.

A Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára azt is hozzátette: a korlátozások ma már nagyobb kárt okoznak, mint amit az árnövekedés okozott a múltban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Az ukrán külügyminiszter csak a vacsorán vesz részt a NATO-értekezleten, mert a magyarok nem akarták, hogy az ülésen is ott legyen
A Financial Times írta meg a kínos esetet. Pedig a találkozón a csatlakozásra váró Finnország és Svédország külügyminisztere is részt vesz.

Link másolása

Kedden és szerdán rendezik meg Bukarestben a NATO külügyminiszteri értekezletét. A fő témák egyike az lesz, hogy milyen további támogatást tudnak nyújtani a tagországok Ukrajnának.

Jens Stoltenberg főtitkár szerint a NATO saját biztonsága érdekében nem engedheti meg Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy győzzön, mert az más vezetőket is arra sarkall majd, hogy erőszakkal próbálják elérni céljaikat.

Most kivételesen nemcsak a harminc NATO-tagállam külügyminisztere vesz részt az érdetekezleten, hanem a csatlakozásra meghívott Finnország és Svédország külügyminisztere is.

A kedd esti munkavacsorán Ukrajna is képviselteti magát, az utolsó megbeszélésre pedig Moldova, Grúzia, valamint Bosznia-Hercegovina is meghívót kapott.

A Financial Times cikke szerint Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel azért csak a keddi vacsora keretében találkozhatnak a kollégái, mert a magyar kormány ellenállt annak, hogy egy formális ülésen is részt vegyen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Már a kormány is arra számít, hogy a 3000 milliárdos EU-támogatás felfüggesztését fogja javasolni az Európai Bizottság
Navracsics Tibor szerint viszont az uniós pénzügyminiszterek tanácsa december 12-én a magyar helyreállítási terv jóváhagyása mellett fog dönteni.

Link másolása

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter kedden megerősítette, hogy az Európai Bizottság javasolni fogja a 7,5 milliárd eurós, vagyis a 3000 milliárd forintnyi uniós támogatás felfüggesztését, miután nem sikerült megfelelni a korrupcióellenes elvárásoknak – írja Reuters.

A miniszter szerint a 2021-2027-es időszak hétéves uniós költségvetésének egy részét ideiglenesen elbukhatja az Orbán-kormány, de arra számítanak, hogy az uniós pénzügyminiszterek tanácsa december 12-én a magyar helyreállítási terv jóváhagyása mellett fog dönteni.

„Ha decemberben sikerül aláírni a partnerségi megállapodást, és ha a Tanács elfogadja a helyreállítási tervet, akkor időben vagyunk. Azonban a hangsúly most az EU-pénzek lehetséges felfüggesztésén van”

– közölte a miniszter.

A Bizottság várhatóan szerdán hozza nyilvánosságra, hogy hogyan értékeli a magyar kormány eddigi lépéseit. Magyarország két hónap haladékot kapott, hogy a kormány teljesítse a brüsszeli testületnek tett korrupcióellenes ígéreteket, és biztosítsa az uniós források tiszta felhasználását.

A kormány eddig 17 korrekciós intézkedés végrehajtását vállalta, de egyeztetések folynak további jogszabályokról is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: