Szijjártó Péter felesége közel 2 milliárd forintot vett ki a mesés profitokat termelő cégéből az utóbbi években
Szijjártó-Nagy Szilvia 2019 és 2024 között 1,998 milliárd forint osztalékot kapott az Interior Design Kft.-től. A Transparency International Magyarország szerint a cég profitrátája bőven a piaci átlag fölött van.
Hat év alatt összesen 1,998 milliárd forintot vett ki osztalékként Szijjártó Péter leköszönő külügyminiszter felesége a belsőépítészeti cégéből – összesítette csütörtökön az RTL Híradó. Szijjártó-Nagy Szilvia cégének, az Interior Design Kft.-nek a rendkívüli nyereségességét a Transparency International Magyarország is vizsgálta, miközben a miniszter egy szerdai interjúban azt állította, nem milliárdosok.
Szijjártó Péter a Telexnek adott interjúban a felesége cégének sikereit firtató kérdésekre azt mondta, sosem beszélnek otthon erről a témáról.
Arra a felvetésre, hogy felesége kétmilliárd forintot vett ki a cégből, a miniszter úgy reagált: „Hogy mi milliárdosok lennénk? Nem. Hogy van-e otthon egymilliárd forintom? Nem, nincsen, honnan lenne?”
A miniszter azt is hozzátette, hogy a cég nyeresége, ami szerinte évi 400-500 millió forint, nem a közös büdzsé része. „Igen, de ez nincs benne a családi kasszában” – fogalmazott Szijjártó.
A cégnek nincs nyilvános honlapja sem, a miniszter pedig nem tudott válaszolni arra, hogy kitől kaphat megbízást
A Transparency International Magyarország szerint a cég 30-50 százalékos profitrátája bőven a piaci átlag fölött van, ami arra utalhat, hogy a miniszter felesége nem piaci, hanem „haveri módon” gazdagodott meg.
Hat év alatt összesen 1,998 milliárd forintot vett ki osztalékként Szijjártó Péter leköszönő külügyminiszter felesége a belsőépítészeti cégéből – összesítette csütörtökön az RTL Híradó. Szijjártó-Nagy Szilvia cégének, az Interior Design Kft.-nek a rendkívüli nyereségességét a Transparency International Magyarország is vizsgálta, miközben a miniszter egy szerdai interjúban azt állította, nem milliárdosok.
Szijjártó Péter a Telexnek adott interjúban a felesége cégének sikereit firtató kérdésekre azt mondta, sosem beszélnek otthon erről a témáról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter visszaszólt Gulyás Gergelynek: Elfelejtette, hogy én nem szoktam feladni dolgokat
A miniszterelnök szerint a Fidesz frakcióvezetőjével jól ismerik egymást: „Frakcióvezető úr! Ismerjük mi egymást jól. Szoktam én feladni dolgokat? Ön komolyan felteszi ezt a kérdést?” Majd elmondta azt is, hogy mi lehet a gyermekvédelmi törvény sorsa.
Magyar Péter a közösségi oldalán osztott meg egy videót arról, hogy mit válaszolt a Parlamentben Gulyás Gergely felvetéseire, aki azt tudakolta, hogy az uniós forrásokért cserébe milyen ígéreteket tettek.
A miniszterelnök azt írta hozzá: "Gulyás Gergely elfelejtette, hogy én nem szoktam feladni dolgokat. Főleg nem a nemzeti érdeket".
A videóban pedig arról beszélt, hogy a Fidesz frakcióvezetője arról kérdezte, hogy "mit adtunk fel"? Ehhez pedig migrációról, gyermekvédelmi törvényről, adó- és nyugdíjrendszerről kérdezett.
Magyar ezzel folytatta:
"Frakcióvezető úr! Ismerjük mi egymást jól. Szoktam én feladni dolgokat? Ön komolyan felteszi ezt a kérdést?"
Majd meg is válaszolt, hogy szerinte pont az volt vele a gond, hogy nem adta fel és ragaszkodott a polgári Magyarországhoz. "Ragaszkodtam volna ahhoz, hogy a tolvajokat és maffiózokat ez a politikai közösség vesse ki magából" - mondta. Ezzel pedig többmillió ember is így volt.
Nem adtunk fel semmit, ismételte meg. A gyermekvédelmi törvényről elmondta, hogy szóba került, és ő azt mondta erről, hogy "tanulmányozzuk az ítéletet". Ami pedig a gyermekek védelmére vonatkozik, azt megtartják, a "többi sallangot, azt meg kidobjuk" - közölte, hozzátéve: "oda dobjuk, ahová való, a történelem szemétdombjára".
Magyar Péter a közösségi oldalán osztott meg egy videót arról, hogy mit válaszolt a Parlamentben Gulyás Gergely felvetéseire, aki azt tudakolta, hogy az uniós forrásokért cserébe milyen ígéreteket tettek.
A miniszterelnök azt írta hozzá: "Gulyás Gergely elfelejtette, hogy én nem szoktam feladni dolgokat. Főleg nem a nemzeti érdeket".
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tarr Zoltán a 400 milliós botrány után: az érintett fideszes képviselők hozzák nyilvánosságra, mire költötték a támogatásokat a hozzájuk köthető szervezetek
A kultúráért felelős miniszter felszólította a 24.hu cikkében említett fideszes politikusokat, hogy számoljanak el a hozzájuk köthető szervezeteknek juttatott NKA-támogatásokkal. A minisztérium megyei bontásban bekérte az összes pályázati dokumentumot, miután kiderült, hogy csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe legalább 400 millió forint jutott.
„Az embereknek joguk van tudni, mire ment el az adófizetők pénze” – közölte Tarr Zoltán a Nemzeti Kulturális Alappal kapcsolatban. A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter felszólította a 24.hu cikkében szereplő fideszes képviselőket, hogy hozzák nyilvánosságra, a hozzájuk köthető szervezetek mire költötték az elnyert támogatásokat.
A volt kultuszminiszter, Hankó Balázs idején legalább 400 millió forintot juttattak egyetlen megyébe, Szabolcs-Szatmár-Beregbe olyan egyesületeknek, amelyek erősen kötődtek a Fidesz–KDNP-hez – írta a 24.hu.
"Van olyan egyesület, amelynek önkormányzati fideszes képviselő a vezetője, de olyan alapítvány is kapott milliókat, amely DPK-s rendezvényeket szervezett a kampány alatt".
Azt is bejelentette: "Megyés bontásban kikértük a vonatkozó dokumentumokat, minden pályázatot és döntést az NKA-hoz kötődően".
Majd azt üzente:
„A sajtóértesülésben szereplő fideszes képviselők hozzák nyilvánosságra, mire költötték a támogatásokat a hozzájuk köthető szervezetek. Az embereknek joguk van tudni, mire ment el az adófizetők pénze.”
- írta az új miniszter.
Az NKA tavasszal 17 milliárd forintot osztott szét, ennek nyomán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanújával nyomozást indított.
„Az embereknek joguk van tudni, mire ment el az adófizetők pénze” – közölte Tarr Zoltán a Nemzeti Kulturális Alappal kapcsolatban. A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter felszólította a 24.hu cikkében szereplő fideszes képviselőket, hogy hozzák nyilvánosságra, a hozzájuk köthető szervezetek mire költötték az elnyert támogatásokat.
A volt kultuszminiszter, Hankó Balázs idején legalább 400 millió forintot juttattak egyetlen megyébe, Szabolcs-Szatmár-Beregbe olyan egyesületeknek, amelyek erősen kötődtek a Fidesz–KDNP-hez – írta a 24.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bárándy Péter: Kötelesség leváltani Sulyokot, de nem a jelenlegi Alaptörvény alapján
Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter szerint az új kormánynak kötelessége leváltani Sulyok Tamás államfőt és más közjogi méltóságokat. A jogász szerint a jogi keretet nem a jelenlegi Alaptörvény betűjéhez, hanem az alkotmányosság elveihez kell igazítani.
Miután vasárnap lejárt a miniszterelnök által szabott határidő a lemondására, Sulyok Tamás köztársasági elnök a hivatalában maradt. Az államfő pénteken a Velencei Bizottsághoz fordult állásfoglalásért, miután jelezte, nem tesz eleget a felszólításnak. Erre a helyzetre reagálva fejtette ki véleményét Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter.
Bárándy szerint az új kormánynak egyenesen kötelessége, hogy leváltsa Sulyok Tamást és a többi, politikai alapon kinevezett közjogi méltóságot. A jogász a 24.hu-nak adott interjúban arról beszélt, hogy ezek a vezetők a korábbi hatalomhoz való hűségük, nem pedig szakértelmük alapján kerültek pozícióba, így velük a jogállam helyreállítása elképzelhetetlen.
„A miniszterelnök kinyilvánít valamilyen akaratot, de az akarat megfogalmazója és elfogadója, vagy elutasítója az nyilvánvalóan a törvényhozás kell, hogy legyen” – mondta Bárándy, hangsúlyozva a hatalmi ágak szétválasztását a folyamatban.
A volt miniszter szerint a megoldás egy generális, mindenkire alkalmazható szabály megalkotása lehet, amely egységesen rendezi az érintett tisztségviselők helyzetét. Ugyanakkor elismerte, hogy egy ilyen általános szabály „nem biztos, hogy teljesen igazságos lesz”, utalva arra, hogy egyes személyek, például Varga Zs. András, a Kúria elnöke esetében már a kinevezés is alkotmányellenes volt.
A jogi zsinórmértéket szerinte nem a jelenlegi alaptörvény szűk szövegértelmezése, hanem a tágabb alkotmányossági elvek jelentik.
„Nem a szedett-vedett alaptörvényünk szavainak megfelelően, hanem az alkotmányosság betartásával” kell eljárni – fogalmazott a jogász.
Az ügy nemzetközi vonatkozásáról, vagyis hogy Sulyok Tamás a Velencei Bizottsághoz fordult, Bárándy úgy látja, a testület csupán véleményt mondhat. Szerinte ők is látni fogják a helyzet tarthatatlanságát, ugyanakkor figyelmeztetnek majd a korlátok fontosságára. „De nem lehet kinyitni teljesen politikai változás esetén a személyi változások korlátlansága fele sem a kaput” – jelentette ki.
A jogász szerint a jövőre nézve egy új alkotmánynak kell meggátolnia a „mindent elsöprő” kétharmados pozíció kialakulását.
Miután vasárnap lejárt a miniszterelnök által szabott határidő a lemondására, Sulyok Tamás köztársasági elnök a hivatalában maradt. Az államfő pénteken a Velencei Bizottsághoz fordult állásfoglalásért, miután jelezte, nem tesz eleget a felszólításnak. Erre a helyzetre reagálva fejtette ki véleményét Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter.
Bárándy szerint az új kormánynak egyenesen kötelessége, hogy leváltsa Sulyok Tamást és a többi, politikai alapon kinevezett közjogi méltóságot. A jogász a 24.hu-nak adott interjúban arról beszélt, hogy ezek a vezetők a korábbi hatalomhoz való hűségük, nem pedig szakértelmük alapján kerültek pozícióba, így velük a jogállam helyreállítása elképzelhetetlen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szentkirályi Alexandra lemondott, új vezetőt választott a Fidesz Budapesten
Szatmáry Kristófot választották a Fidesz budapesti szervezetének új elnökévé. A Szentkirályi Alexandrát váltó politikus a 2026-os választáson nem szerzett mandátumot, az új vezetés a fővárosiakkal való szorosabb kapcsolatra törekszik.
Új elnökséget választott a Fidesz budapesti választmánya, miután Szentkirályi Alexandra távozik a fővárosi szervezet éléről. A pártot ezentúl Szatmáry Kristóf vezeti Budapesten, aki húsz éven át volt a Fidesz országgyűlési képviselője, de a 2026-os választáson nem szerzett mandátumot – írta a Telex.
Az új vezetőség már meg is tartotta első ülését. Az alelnökök Renge Zsolt, Szepesfalvy Anna, Gyepes Ádám és Lehoczki Ádám lettek.
Az új vezetés céljait az egyik frissen megválasztott alelnök, Renge Zsolt vázolta a Facebook-oldalán. Azt írta, a jövőben a budapesti polgárokkal való szorosabb viszony kialakítására törekednek.
„Szeretnénk olyan politikát képviselni, amely egyszerre épít a jobboldal hagyományos értékeire és ad korszerű válaszokat a főváros előtt álló kihívásokra” – fogalmazott a bejegyzésben.
Szentkirályi Alexandra távozása nem volt váratlan, a Fidesz Budapest oldala már április végén jelezte, hogy a politikus „a Magyarországért és a nemzet fővárosáért végzett munkát az Országgyűlésből folytatja.”
A vezetőváltást megelőzően a Fidesz pozíciója már a választás előtt is látványosan gyengült a fővárosban. Egy felmérés a XVI. kerületben már 16 pontos előnyt jelzett a Tisza Párt jelöltjének, Szabó Alexandrának Szatmáryval szemben, aki végül 30 százalékpontos különbséggel veszítette el a körzetet, és a párt országos listájáról sem jutott be a parlamentbe.
Új elnökséget választott a Fidesz budapesti választmánya, miután Szentkirályi Alexandra távozik a fővárosi szervezet éléről. A pártot ezentúl Szatmáry Kristóf vezeti Budapesten, aki húsz éven át volt a Fidesz országgyűlési képviselője, de a 2026-os választáson nem szerzett mandátumot – írta a Telex.
Az új vezetőség már meg is tartotta első ülését. Az alelnökök Renge Zsolt, Szepesfalvy Anna, Gyepes Ádám és Lehoczki Ádám lettek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
