Kövér László: Gyurcsány összeesküvést szőtt a magyar demokrácia megdöntésére
Az Országgyűlés elnöke többek között '56-ról és a rendszerváltásról beszélt a Magyar Nemzetnek, de igyekezett mindenbe beleszőni a Gyurcsány-szálat is.
Kövér László hosszú interjút adott a Magyar Nemzetnek október 23-ra készülve. A házelnök 1956 mának szóló üzenetéről, annak feldolgozásáról, a rendszerváltásról és Nagy Imréről is beszélt, de természetesen Gyurcsány Ferencet sem hagyta ki a beszélgetésből, ugyanis a 2006-os eseményeket párhuzamba hozták az '56-os forradalommal.
A kérdésre, miszerint „1956 kapcsán ma már szomorú párhuzamként a 2006. októberi események is fölmerülnek. Mit gondol arról, hogy még ma is Gyurcsány Ferenc ellen kell küzdenie a polgári oldalnak?” ezt válaszolta:
„Gyurcsány Ferenc ittléte a politikában szégyene a teljes magyar ellenzéknek, azon belül elsősorban a szocialistáknak, akiknek nemcsak azért kellett volna kivetniük maguk közül a volt miniszterelnököt, mert tönkretette az országot, hanem azért is, mert a saját politikai közösségét is szétrombolta.”
„Ne felejtsük, hogy Gyurcsány Ferenc összeesküvést szőtt a magyar demokrácia megdöntésére 2006-ban, az országgyűlési választás előtt.”
Sőt, szerinte ez az egész egy megtervezett provokáció volt, aminek emberhalállal kellett volna végződnie. Kövér elmondta:
„A Jóisten gondviselésének köszönhető csak, hogy a vízágyút szállító, égő rendőrségi járműből élve menekültek ki a benne ülők. Gyurcsány Ferenc másnap a kamerák előtt az egyik sérült rendőr betegágyánál állt, de valójában a ravatalánál szeretett volna ott lenni,
hogy az utcai zavargásokat felhasználva a felelősségét az ellenzékre (a Fidesz–KDNP-re – a szerk.) hárítsa. Hiszen tudta, hogy már a 2006-os választás másnapján elvesztette a 2010-es parlamenti voksolást. Egyetlen esélye az volt, ha eltünteti ellenfeleit a legitim politika színpadáról. Erről szólt ez az egész forgatókönyv.”
Amikor az elszámoltatás elmaradásáról kérdezték, így fogalmazott: „Azt gondolom, hogy a 2010-et követő kormánynak semmi felelőssége nincs abban, hogy Gyurcsány Ferencet és tettestársait nem sikerült elszámoltatni. Jogállami keretek között ennyire futotta a magyar igazságszolgáltatás erejéből.”
Szót ejtett még az ellenzéki összefogásban részt vevő pártokról.
A házelnök szerint a Jobbik „kommunista kreatúra”, az LMP-t belülről verték szét, maradék képviselői „önbecsülésük teljes feladásával – ma azért szoronganak, hogy vajon kapnak-e egy frakciónyi helyet Gyurcsány listáján”, a Momentum pedig „egy jól kigondolt, de – tehetséges szereplők híján – pocsékul végrehajtott politikai projekt volt, aminek az egyetlen maradandó következménye, hogy a 2024-es olimpiát sikerült átjátszani a franciák kezére”.
Kövér László hosszú interjút adott a Magyar Nemzetnek október 23-ra készülve. A házelnök 1956 mának szóló üzenetéről, annak feldolgozásáról, a rendszerváltásról és Nagy Imréről is beszélt, de természetesen Gyurcsány Ferencet sem hagyta ki a beszélgetésből, ugyanis a 2006-os eseményeket párhuzamba hozták az '56-os forradalommal.
A kérdésre, miszerint „1956 kapcsán ma már szomorú párhuzamként a 2006. októberi események is fölmerülnek. Mit gondol arról, hogy még ma is Gyurcsány Ferenc ellen kell küzdenie a polgári oldalnak?” ezt válaszolta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Itt van Orbán nagy bejelentése: 11 pontos intézkedéscsomaggal segítik a vállalkozókat a kamarával közösen
A csomag részeként az adminisztrációs és adóterhek csökkentéséről, az alanyi áfamentesség emeléséről és speciális adócsökkentésről is döntöttek. 80–90 milliárd forintba kerül a miniszterelnök szerint mindez, aki „fájó szívvel” jelentette be, hogy fél évvel elhalasztják az üzemanyagok jövedékiadó-emelését.
Fontos bejelentést tett Orbán Viktor hétfő délelőtt: a kormány és a Kereskedelmi és Iparkamara egy 11 pontos intézkedéscsomagról döntött, amelyekkel a vállalkozókat segítenék. A sajtótájékoztatón a miniszterelnök azt mondta, nem adják fel korábbi célkitűzéseiket, így
a kamara kérésére 80–90 milliárd forintnyi adócsökkentést és egyszerűsítést hajtanak végre. Ezt a megemelt bankadóból finanszírozzák.
A 11 pontos csomag részeiként ezeket jelentették be:
• Emelik az alanyi áfamentességet. Az értékhatár 2026-ban 20 millió forint lesz, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millióra nő. Így először 10 600, majd 20 000, végül 2028-ban már 28 900 vállalkozás lehet áfamentes.
• Módosítják az átalanyadózást: 2027-ben 50 százalékra emelik a költséghányadot, 2028-ról még egyeztetnek.
• Csökkentik a szocho alapját a főállású egyéni vállalkozóknál.
• Bővül a kisvállalkozói kör további 4–5000 vállalkozóval
• Barnamezős beruházásokat támogatnak: 100 millió forintos adókedvezménnyel támogatják a környezeti károk helyreállítását és a zöld beruházásokat.
• Adókedvezményt adnak az energiaellátóknak az infrastruktúra korszerűsítésére.
• Emelik a kiskereskedelmi adó határsávjait, ami 3500 vállalkozást érint
• Fél évvel elhalasztják az üzemanyagok jövedékiadó-emelését, ami 20 milliárd forintba kerül. Orbán Viktor ezt „fájó szívvel” jelentette be.
• Csökkentik az adminisztrációs terheket: a társasági adóelőleg értékhatárát 5 millió forintról 20 millió forintra emelik, ez 20 ezer cégnek jelent kedvező változást.
• Megemelik a mikrogazdálkodók egyszerűsített beszámolójának értékhatárát, ami 10 ezer vállalkozásnak jelent könnyebbséget.
• Speciális adócsökkentést kap 80 ezer egyéni vállalkozó: a NAV automatikusan elvégzi a biztosítottak bejelentését, és a szocho-bevallás negyedévesre csökken.
Orbán Viktor szerint a kormány nagyon nehéz dilemmával küszködik az ukrajnai háború kezdete óta, amely egyre inkább kihívás elé állítja őket. A kormányfő szerint a háborús retorika erősödésével a háborús gazdaság kifejezés már hétköznapi lett, Európában pedig egy ilyen gazdaság felépítése a brüsszeli terv. Ennek szerinte része Ukrajna uniós csatlakozása és hadseregének fenntartása, amely viszont jelentős forrásokat von el a közös költségvetésből. Magyarországnak erre reagálni kell, a dilemma pedig az, hogy fogadjuk ezt el, vagy másfajta gazdaságpolitikát építünk.
Orbán úgy látja, hogy utóbbira van lehetőség, az ország képes rá, de „ezt újra és újra asztalra kell tenni, hogy érvényes-e még ez az állítás”. Az Iparkamarával kötött egyezség alapja, hogy lehetséges folytatni azt a gazdaságpolitikát, amely nem a háború felé tart, hanem Magyarország nemzeti gazdasági érdekeit követi.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy várható még hasonló megállapodás a kormány és az Iparkamara között. A mostani egyezség szerint ugyanis a kamara részt vesz majd a gazdaságpolitika irányításában, sőt a gazdasági irányításában is egyre több szerepet fog vállalni, mindezt önálló döntési jogkörökkel.
A sajtótájékoztatón felszólalt Nagy Elek iparkamarai elnök is, aki elmondta, hogy egy felméréssel igyekeztek kideríteni a kis- és középvállalkozások probémáit. Ezekre a gazdasági minisztériummal próbáltak megoldásokat keresni, így születtek meg a most bejelentett intézkedések.
Fontos bejelentést tett Orbán Viktor hétfő délelőtt: a kormány és a Kereskedelmi és Iparkamara egy 11 pontos intézkedéscsomagról döntött, amelyekkel a vállalkozókat segítenék. A sajtótájékoztatón a miniszterelnök azt mondta, nem adják fel korábbi célkitűzéseiket, így
a kamara kérésére 80–90 milliárd forintnyi adócsökkentést és egyszerűsítést hajtanak végre. Ezt a megemelt bankadóból finanszírozzák.
A 11 pontos csomag részeiként ezeket jelentették be:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán a válogatott vereségéről: Tegnap este tüdőlövést kapott az egész ország, ez mindig fájni fog
A miniszterelnök hétfői sajtótájékoztatóján és egy Facebookon közzétett videóban is elmondta, mit gondol az írek ellen elvesztett vb-selejtező mérkőzésről. A kormányfő szerint az életben vannak igazságtalan dolgok, ez is ilyen volt.
Ahogy sok magyar szurkolónak, úgy Orbán Viktornak is fájdalmasan indult a hétfő, miután vasárnap az írek elleni válogatott focimeccsen eldőlt: Magyarország nem jut ki a jövő évi labdarúgó-világbajnokságra. A miniszterelnök a hétfő délelőtti sajtótájékoztatóját – melyen vállalkozóknak szóló intézkedécsomagot jelentett be – azzal kezdte, hogy gyászos hangulatban kellene fontos és jó hírekről beszélnie, ami nem könnyű.
„Egy nehéz nap reggelén vagyunk. Tegnap este tüdőlövést, vagy szívinfarktust kapott az egész ország. De hát kesergésből nem lehet megélni, meló van, a munkát el kell végezni”
– mondta a kormányfő, aki még azt is hozzáfűzte a mondandójához, hogy „a macska rúgja meg”.
Később aztán Orbán Facebook-oldalán megjelent egy videó, amely még reggel készülhetett. Ebben az asztalánál ülő kormányfőtől azt kérdezik, a gyász hányadik fázisában van.
„Nem múlik ez el, ez bekerült a történelembe. Ez most már így marad, mindig fájni fog. Az élet maga nem igazságtalan, de vannak benne igazságtalan dolgok. Tegnap ez ilyen volt”
– osztotta meg gondolatait Orbán Viktor.
A bejegyzéshez pedig azt írta: „Fel kell állni és menni tovább. Hajrá, magyarok!”
Ahogy sok magyar szurkolónak, úgy Orbán Viktornak is fájdalmasan indult a hétfő, miután vasárnap az írek elleni válogatott focimeccsen eldőlt: Magyarország nem jut ki a jövő évi labdarúgó-világbajnokságra. A miniszterelnök a hétfő délelőtti sajtótájékoztatóját – melyen vállalkozóknak szóló intézkedécsomagot jelentett be – azzal kezdte, hogy gyászos hangulatban kellene fontos és jó hírekről beszélnie, ami nem könnyű.
„Egy nehéz nap reggelén vagyunk. Tegnap este tüdőlövést, vagy szívinfarktust kapott az egész ország. De hát kesergésből nem lehet megélni, meló van, a munkát el kell végezni”
– mondta a kormányfő, aki még azt is hozzáfűzte a mondandójához, hogy „a macska rúgja meg”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
14. havi nyugdíj: Semjén Zsolt benyújtotta a törvényjavaslatot, már van is egy meglepő furcsaság benne
Míg a 13. havi nyugdíjat a kormány felgyorsította, a 14. havinál most inkább lassítanának. A törvényben szereplő dátum meglepő, mert a korábbi ígéretek gyorsabb tempót sugalltak.
A vártnál egy évvel tovább, akár 2030-ig is kell várniuk a nyugdíjasoknak a teljes 14. havi juttatásra, legalábbis erre ad lehetőséget az a törvényjavaslat, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn nyújtott be. Bár a juttatás bevezetése 2026-ban elindul, a jogszabály a korábbi kormányzati kommunikációnál hosszabb időkeretet szab meg a teljes összeg elérésére.
A javaslat indoklásában a Portfolio.hu vette észre azt a mondatot, amely a korábbi hírekhez képest meglepetést okozhat a 14. havi nyugdíj bevezetése kapcsán.
„A tizennegyedik havi nyugdíj összege a kifizetésének első évében, 2026-ban a nyugellátás 25 százaléka, és a Kormány döntése szerint 2030-ig el kell érnie a nyugellátás összegének 100 százalékát”.
Magyarán: ötéves keretet határoznának meg, ami a gazdasági lap szerint azért különös, mert Orbán Viktor miniszterelnök múlt héti bejelentése még négyéves bevezetési időszakot valószínűsített. Azt mondta,
„Jövő februárban a rendes nyugdíj mellé minden nyugdíjas megkapja a 13. havi nyugdíjat és a 14. havi nyugdíj egy heti összegét. – Egy évvel később a következőt, és így tovább.”
A 2020-ban bejelentett 13. havi nyugdíjat eredetileg szintén négy év alatt építették volna fel, ám a kormány attól az ütemtervtől a nyugdíjasok javára eltérve már 2022-től fizette a teljes összeget.
A mostani törvénytervezet rögzíti, hogy a 14. havi juttatásra az öregségi nyugdíjasok mellett az egyéb nyugdíjszerű ellátásban részesülők is jogosultak. Feltétel, hogy a tárgyévet megelőző év legalább egy napján, valamint a tárgyév februárjában is megkapják az adott ellátást.
Az első kifizetés a javaslat szerint is 2026 februárjában esedékes.
Számítások szerint az átlagnyugdíj addigra 259 ezer forintra nőhet, így a nyugdíjasok a havi ellátásukon felül megkaphatják a teljes 13. havi nyugdíjat (átlagosan 259 ezer forint) és a 14. havi juttatás első negyedét (átlagosan 65 ezer forint), ami összesen 583 ezer forint körüli összeget jelenthet.
A vártnál egy évvel tovább, akár 2030-ig is kell várniuk a nyugdíjasoknak a teljes 14. havi juttatásra, legalábbis erre ad lehetőséget az a törvényjavaslat, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn nyújtott be. Bár a juttatás bevezetése 2026-ban elindul, a jogszabály a korábbi kormányzati kommunikációnál hosszabb időkeretet szab meg a teljes összeg elérésére.
A javaslat indoklásában a Portfolio.hu vette észre azt a mondatot, amely a korábbi hírekhez képest meglepetést okozhat a 14. havi nyugdíj bevezetése kapcsán.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Telex: a TISZA mégsem jelöli Bódis Krisztát Hadházy Ákos körzetében – szivárognak a nevek a bejelentés előtt
A pártvezetés az utolsó pillanatban gondolhatta meg magát, és Bódist inkább a VIII. kerületbe küldi. Helyette Magyar Péter jobbkeze, Velkey György László nézhet farkasszemet Hadházyval.
Változtatott a korábbi tervein a TISZA Párt: a legfrissebb információk szerint mégsem Bódis Krisztát indítja Hadházy Ákos ellen Zuglóban – írja a Telex. Bódis a VIII. kerület központú Budapest 2. választókerületben szerepelhet a párt háromfős, előzetes jelöltlistáján. A Fidesz részéről ugyanitt Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos indulása valószínű.
A körzethez a VIII. kerület mellett az V. és a IX. kerület egyes részei is hozzátartoznak.
Hadházy Ákos zuglói körzetében, a Budapest 6. OEVK-ban egy másik ismert név, Velkey György László szállhat ringbe a TISZA színeiben. Magyar Péter kabinetfőnöke egyike lehet annak a három jelöltnek, akik közül a párt szimpatizánsai online szavazással választják ki a végső indulót.
A TISZA Párt hétfő este hozza nyilvánosságra a 105 választókerületben induló három-három lehetséges jelölt nevét.
A kiszivárgott nevek között szerepel Tanács Zoltán, a TISZA programalkotási szakembere is, aki a belvárosi Budapest 1. választókerületben próbálkozhat. Ez a körzet a tavalyi átrajzolás után az I. és V. kerület központi részei mellett a VI., VII., XI. és XII. kerületből is magában foglal területeket.
Úgy tudni, hogy Kulcsár Krisztián, világ- és Európa-bajnok párbajtőrvívó, a Magyar Olimpiai Bizottság volt elnöke is megméretteti magát Budapest 10. választókerületében. Ez a körzet a XXII. kerületet, valamint Budafok és a XI. kerület egy részét fedi le, ahol a Fidesz helyi vezetője a Németh Zsoltot váltó Kocsondi Márk.
A TISZA Párt nem kommentálta az értesüléseket, csupán annyit közölt, hogy a korábban bejelentett menetrend szerint járnak el. Magyar Péter ígérete szerint a potenciális jelöltek hivatalos bejelentés még hétfőn megtörténik.
Változtatott a korábbi tervein a TISZA Párt: a legfrissebb információk szerint mégsem Bódis Krisztát indítja Hadházy Ákos ellen Zuglóban – írja a Telex. Bódis a VIII. kerület központú Budapest 2. választókerületben szerepelhet a párt háromfős, előzetes jelöltlistáján. A Fidesz részéről ugyanitt Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos indulása valószínű.
A körzethez a VIII. kerület mellett az V. és a IX. kerület egyes részei is hozzátartoznak.
Hadházy Ákos zuglói körzetében, a Budapest 6. OEVK-ban egy másik ismert név, Velkey György László szállhat ringbe a TISZA színeiben. Magyar Péter kabinetfőnöke egyike lehet annak a három jelöltnek, akik közül a párt szimpatizánsai online szavazással választják ki a végső indulót.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
