News here
hirdetés

HÍREK

Kötelezik a tanításra a református hitoktatókat a hétfői pedagógussztrájk idején

A Református Egyház Zsinati Oktatási Iroda vezetője szerint a hétfői sztrájk törvényes úton eleve nem tartható meg, a református köznevelési és szakképzési intézmények pedig távol tartják magukat a politikai manipulációtól.

Link másolása

hirdetés

Nem sztrájkolhatnak hétfőn a református hitoktatók Papp Kornél, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Oktatási Iroda irodavezetőjének utasítása alapján. Ezt a 24.hu adta hírül egy birtokába jutott levél alapján, amit a hittanoktatóknak és hitoktatásban érintett lelkészeknek küldtek meg. Ebben az áll:

„[A]z országgyűlési választások közeledtével a baloldali pártok a szakszervezetek (PSZ, PDSZ) közreműködésével – a választási kampány részeként – az állami iskolák pedagógusait befolyásolják.”

Hozzáteszik:

„(...) a különböző jogi folyamatok határidejét figyelembe véve” a sztrájk hétfőn törvényes úton eleve nem tartható meg, a református köznevelési és szakképzési intézmények pedig távol tartják magukat a politikai manipulációtól.

A levél szerint az egyház úgy tudja, hogy az állami iskolák hitoktatókat akarnak beosztani gyermekfelügyeletre hétfőn. Ez azonban egyet jelentene azzal, hogy a hitoktatók együttműködnének a „törvénytelenül sztrájkolókkal”. Az irodavezető a levelében arra is felhívja a figyelmet, hogy

a református hittanoktatóknak ragaszkodniuk kell a hétfői hit- és erkölcstan órák megtartásához.

A 24.hu az esettel kapcsolatban azt kérdezte a református egyház sajtóirodájától, hogy:

  • az egyházi tisztviselő személyes véleményét vagy az egyház hivatalos álláspontját írta-e meg a református hitoktatóknak a hétfői sztrájk jogszerűségéről?
  • a református egyház tisztviselője pontosan mely szervezeteket tartja „baloldali pártoknak”, amelyek szerinte a kampány részeként pedagógusokat befolyásolnak?
  • mi történik akkor, ha egy hitoktató mégis részt vesz a sztrájkban, illetve ha gyermekfelügyeleti feladatokat vállal a hétfői sztrájk ideje alatt?

hirdetés

A kérdésekre válaszul a Magyar Református Egyház Kommunikációs Szolgálata azt írta:

„A hivatkozott levelet az Oktatási Iroda vezetője saját hatáskörben küldte el a Magyarországi Református Egyház alkalmazásában álló hittanoktatóknak. Munkatársunk kötelességének tett eleget, amikor levélben tájékoztatta a hittanoktatókat a január 31-re tervezett sztrájk jogellenességéről. A sztrájk szervezőinek politikai minősítésére nem volt felhatalmazása.”

Pénteken a bíróság jogszerűnek mondta ki a hétfőre tervezett sztrájkot, ám az EMMI szerint, mivel az ítélet nem jogerős, így a sztrájk sem tekinthető törvényesnek. A szakszervezetek szerint ez nem igaz, és ragaszkodnak hozzá, hogy megtartják a figyelmeztető munkabeszüntetést.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Az első napon összeomlott a népszámlálás online rendszere
A kérdőíveket október 16-áig lehet az interneten kitölteni. Azonban már az első nap sem sikerült zökkenőmentesen.

Link másolása

hirdetés

A nagy érdeklődés miatt az első napon összeomlott a népszámlálás online rendszere - írja a Telex.

Ahogy mi is beszámoltunk róla, szombaton kezdődött a népszámlálás, amelyen a részvétel kötelező.

A kérdőíveket október 16-áig lehet az interneten kitölteni.

Ezután számlálóbiztosok keresik fel azokat a háztartásokat, amelyekből nem érkezett be online a kérdőív. A népszámlálásban mindenkinek törvényi kötelezettsége rész venni. Aki ezt megtagadja, azt akár 200 ezer forintra is megbírságolhatják.

A Telexnek azonban szombaton napközben már több olvasó is jelezte, hogy nem tudnak részt venni a népszámlálásban, mert az online felület nem működik megfelelően.

Estére már nyilvánvalóvá vált, hogy hiba történt.

hirdetés
A népszámlálás zöld számát felhívva ugyanis egy robothang egyből arról tájékoztatta a telefonálókat, hogy a nagy érdeklődés miatt a népszámlálás online rendszere összeomlott.

Arról egyelőre nincsenek hírek, hogy mikorra állhat helyre a rendszer.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Novák Katalin nem írta alá az ukrajnai annexiót elítélő nyilatkozatot – minden más közép-európai államfő viszont igen
„Megerősítjük, hogy támogatjuk Ukrajna szuverenitását és területi egységét. Nem ismerjük el és soha nem fogjuk elismerni Oroszország azon törekvését, hogy annektálja Ukrajna bármilyen részét” – áll a nyilatkozatban.

Link másolása

hirdetés

Az közép-kelet-európai elnökök elítélik Oroszország ukrajnai annexióját, soha nem fogják azt elismerni, és követelik az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás növelését a közös nyilatkozatban. Az aláíró vezetők közül azonban feltűnően hiányzik Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnökének neve - szúrta ki a hvg.hu.

A nyilatkozatot hivatalos oldalán tette közzé Zuzana Caputová, szlovák államfő.

Novák Katalin neve nem szerepel az aláírók között, és a magyar köztársasági elnök hivatalos oldalán sincs nyoma a nyilatkozatnak.

A közös elnöki nyilatkozat szövege így szól:

„Mi, Közép- és Kelet-Európa országainak elnökei, amelyeknek vezetői ellátogattak a háború sújtotta Kijevbe, és saját szemükkel győződtek meg az orosz agresszióról, nem hallgathatunk, amikor Oroszország nyíltan megsérti a nemzetközi jogot, ezért a következő nyilatkozatot tesszük:

Megerősítjük, hogy támogatjuk Ukrajna szuverenitását és területi egységét. Nem ismerjük el és soha nem fogjuk elismerni Oroszország azon törekvését, hogy annektálja Ukrajna bármilyen részét.

Szilárdan kiállunk a 2008-as NATO-csúcs döntése mellett, mely Ukrajna eljövendő NATO-tagságáról szól. Támogatjuk Ukrajnát az orosz invázió elleni védekezésben, követeljük, hogy Oroszország azonnal húzódjon vissza az összes megszállt területről és felszólítjuk az összes Szövetségest, hogy jelentősen növelje az Ukrajnának szánt katonai segítséget. Mindenkit, aki agresszív bűnöket követ el, felelősségre kell vonni.”

hirdetés

A hvg.hu megkérdezte a Köztársasági elnöki Hivatalt, hogy Novák Katalin miért nem írta alá a nyilatkozatot, illetve hogy mi az álláspontja az orosz annexióval kapcsolatban, azonban eddig nem kaptak választ.

Íme a nyilatkozatot támogató vezetők listája:

• Zuzana Čaputová, Szlovákia köztársasági elnöke,

• Miloš Zeman, Csehország köztársasági elnöke,

• Alar Karis, Észtország elnöke,

• Egils Levits, Lettország elnöke,

• Gitanas Nauseda, Litvánia elnöke,

• Stevo Pendarovski, Észak-Macedónia elnöke,

• Milo Đukanović, Montenegró elnöke,

• Andrzej Duda, Lengyelország elnöke,

• Klaus Iohannis, Románia elnöke.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemet utolérte a spórolás: télre bezárnak a kollégiumok és az uszoda, az épületben nem lehet 18 foknál melegebb
Még a saját eszközöket sem lehet az intézmény hálózatról tölteni egy szombaton közzétett rektori utasítás szerint.

Link másolása

hirdetés

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemet is utolérte a sporolás: télre bezárják a kollégiumokat, az uszodát, az épületekben nem lehet több 18 foknál és nem lehet többé „a saját használatú eszközöket” az egyetemi hálózatról tölteni - ez derül ki az intézmény Hallgatói Önkormányzata által szombaton közzétett rektori utasításból. A bejegyzés szerint a 35/2022. számú rektori utasítás

„nagy változásokat hoz el az egyetemi életben”.

A bejegyzés szerint december 17. és február 11. között a Diószegi Úti Kollégium és a ZMLEC kivételével bezárnak a kollégiumok. December 19. és január 9. között a Szárnyépületet kivételével minden épület bezár. December 19. és 2023. január 31. között bezár az uszoda is.

Az egyetemi épületekben – kivéve a Ludovika Aréna uszodai létesítményét és az egészségügyi ellátást biztosító helyiségeket –, így

a kollégiumokban is csak 18 fokra lehet felfűteni a helyiségeket.

A bejegyzésben megosztott rektori utasításból az is kiderül még többek között, hogy

  • nemcsak az uszoda zár be december második felétől, hanem a vívóterem és a lövészklub is,
  • az egyetemi épületek díszkivilágítását este 9 órakor lekapcsolják,
  • a kézszárítók és a világítótestek felét le kell kapcsolni,
  • nem lehet többé „a saját használatú eszközöket” az egyetemi hálózatról tölteni,
  • és havi 40 ezer forintban korlátozzák a személyi használatra is adott céges kocsik tankolását.

    Az oktatási kérdésekben is születtek rendelkezések. Így ahol azt a tantervek lehetővé teszik, preferálni kell a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban (a továbbiakban: TVSZ) meghatározottak szerinti jegymegajánlást és az évközi értékelést. A vizsgaidőszakban a TVSZ szerinti távolléti vizsgáztatás rendelkezéseit kell alkalmazni,

    hirdetés
    a tavaszi félév pedig szükség szerint távolléti oktatásban indul majd.

    „Ezek a szabályok számos kérdést vetnek fel, amelyeket összegyűjtve a HÖK egyeztetéseket kezdeményez az Egyetem vezetésével, hogy a lehető leggyorsabban egyértelműsítsük a tanulmányi kötelezettségeket” - írta a bejegyzésben a Hallgatói Önkormányzat.


    hirdetés
    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


  • hirdetés
    HÍREK
    Putyin akár Hirosima-léptékű csapást is mérhet Ukrajnára az elemzők szerint
    A taktikai fegyverek jelentős pusztítást okozhatnak – mint azt Hirosimában is láthattuk.
    Fotó: DeSa81/Pixabay - szmo.hu
    2022. október 02.


    Link másolása

    hirdetés

    Vlagyimir Putyin ismét azzal fenyegetőzött, hogy nukleáris fegyverekhez, azon belül nagy valószínűséggel taktikai nukleáris fegyverekhez fordulhat Ukrajnában - írja a CNN.

    „Hazánk területi integritásának veszélye esetén, valamint Oroszország és népünk védelme érdekében minden rendelkezésünkre álló fegyverrendszert felhasználunk. Ez nem blöff” - figyelmeztetett az orosz elnök múlt heti beszédében.

    Az Amerikai Tudósok Szövetsége szerint az orosz fegyverrendszerek 4477 telepített és tartalék nukleáris robbanófejet tartalmaznak, amelyek közül körülbelül 1900 „nem stratégiai” robbanófej, más néven taktikai nukleáris fegyver. Oroszország legerősebb stratégiai nukleáris robbanófejei 500-800 kilotonnás robbanóanyag-tartalmukkal egész városok elpusztítására is alkalmasak lehetnek.

    Ám a taktikai fegyverek is elegendőek ahhoz, hogy jelentős pusztítást okozzanak – amint azt a világ 1945-ben is megtapasztalhatta, amikor az Egyesült Államok atombombát dobott le Hirosimára és Nagaszakira Japánban.

    hirdetés

    A Nemzetközi Kampány a Nukleáris Fegyverek Felszámolására (ICAN) nevű szervezet szerint Európában az atomfegyverek használata jóval nagyobb veszéllyel fenyeget, mint 1945-ben Japánban, amely kisebb lélekszámú és viszonylag elszigetelt volt.

    Európában ma „egyetlen nukleáris detonáció valószínűleg civilek százezreit ölné meg, és sokkal többen megsérülnének; a radioaktív csapadék több országban is nagy területeket szennyezhetne be”

    – olvasható az ICAN honlapján.

    „A segélyszolgálatok nem tudnának hatékonyan reagálni, és a széles körben elterjedt pánik tömeges migrációt és súlyos gazdasági zavarokat váltana ki. A többszörös detonáció természetesen még ennél is rosszabb lenne” – tették hozzá.

    hirdetés
    Link másolása
    KÖVESS MINKET: