Körülbelül 100 Hamász-fegyverest látott orvosi ruhába öltözve az es-Sifá Kórházban egy kihallgatott fogoly
A kihallgatottak beszéltek a Hamász alagútjairól, raktárairól, módszereiről, például arról, hogy fegyvereseik hogyan vegyülnek el a civil lakosság között. A Gázai övezetben a lakóhelyüket elhagyni kényszerültek száma elérte az 1,7 milliót, több százezren maradtak fedél nélkül.
Az ENSZ palesztin segélyszervezetét (UNRWA) aggasztja a gázai evakuáltak nagy száma és nehéz helyzete - jelentette a helyi média hétfőn
Az ENSZ palesztinokat segélyező szervezete (UNRWA) bejelentette, hogy a Gázai övezetben a lakóhelyüket elhagyni kényszerültek száma elérte az 1,7 milliót. A szervezet iskolaépületeiben mintegy 900 ezer menekültnek ad hajlékot, de ennél sokkal többen, több százezren maradtak fedél nélkül.
Üzemanyag híján nem működnek a víztisztítóberendezések sem, így szennyezett az ivóvíz, ami betegségek kialakulásához vezet, sőt, félő, hogy kolerajárvány tör ki - közölték.
A palesztin vörös félhold segélyszervezet közölte, hogy az es-Sifá kórházból elszállított 28 koraszülöttet a Gázai övezet déli részén, Rafahban lévő Emiratus kórházból mentőautókkal egyiptomi intézményekbe vittek át, de három, jobb egészségi állapotban lévő kisbaba a rafahi kórházban maradhatott.
A Hamász felügyelte gázai egészségügyi minisztérium bejelentette, hogy tárgyalásokat kezdett a nemzetközi vöröskereszttel a sebesültek evakuálásáról a gázai Indonéz Kórházból, amelyet körülvettek az izraeli katonák.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és Katar elítélte az izraeli hadsereg akcióit az övezet északi részén, Bét Lahijában fekvő kórháznál. A WHO vezetője, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz azt mondta: "megdöbbentette" a kórház körülvétele.
Az egészségügyi minisztérium szerint mintegy hétszáz ember, köztük 259 sebesült, illetve beteg van még az es-Sifá Kórház épületeiben, a minisztérium szerint tragikus helyzetben, víz, villany és élelem nélkül.
Az izraeli hadsereg egyik hírszerző egységének tagjai a Gázai övezetben kialakítottak egy bázist, amelyen eddig mintegy háromszáz iszlamista terroristát hallgattak ki, és utána közülük sokakat Izraelbe szállítottak további kihallgatásra - közölte a hadsereg szóvivője.
A kihallgatottak beszéltek a Hamász alagútjairól, raktárairól, módszereiről, például arról, hogy fegyvereseik hogyan vegyülnek el a civil lakosság között. Egyikük azt mondta, hogy az es-Sifá Kórházban körülbelül száz Hamász-fegyverest látott orvosi ruhába öltözve - tette hozzá a szóvivő.
A Hezbollah libanoni síita terrorista szervezet a háború kezdete óta a legjelentősebb rakétatámadás-sorozatát hajtotta végre hétfőn Izrael ellen. A katonai szóvivő közlése szerint Izrael válaszul támadta a Hezbollah főhadiszállását és egyéb infrastruktúráját, valamint Metula város térségében egy terrorista osztagot.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök és Becalel Szmotrics pénzügyminiszter megállapodott Amír Jaron jegybankelnök hivatali idejének meghosszabbításáról egy újabb ciklusra. Közleményük szerint a kormány következő ülésén terjesztik be döntésüket jóváhagyásra.
41,3 forintos literenkénti drágulásra kell számítani január 1-től a magyarországi benzinkutakon, írja a Portfolio. Egy európai uniós szabály miatt januártól jövedékiadó-emelés lesz a hazai benzinre és a gázolajra. Ezzel az a cél, hogy megússzuk a régóta levegőben lógó kötelezettségszegési eljárást.
A NAV honlapján megjelent adatok szerint 2024. január 1-től az adó mértéke a benzin esetében 152,55 forint (ha a Brent hordónként 50 dollárnál olcsóbb, akkor 157,55), a gázolajnál pedig 142,9 forint lesz (ha a Brent hordónként 50 dollárnál olcsóbb, akkor 152,9).
A jövedéki adó megemelésével a literenkénti üzemanyagár várhatóan jóval a régiós átlag fölé fog ugrani. Korábban szó volt arról, hogy változtatni fognak az adónem nyár elején bejelentett mértékén, azonban november elején már Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy eldöntött tény: január 1-től 41 forinttal emelkednek emiatt az üzemanyagárak.
A Portfolio megjegyzi, hogy Magyarország évek óta kockáztatta a kötelezettségszegési eljárást azzal, hogy az uniós szintnél alacsonyabban határozta meg a jövedéki adó mértékét. Az uniós minimumkövetelmények értelmében a benzin esetében 0,359 euró, a gázolajnál 0,33 euró literenként a vonatkozó adó mértéke, míg a nem eurót használó uniós tagországok esetében ehhez a szinthez kell korrigálni az adót.
Ebből logikusan következik, hogy ha az adott ország pénze gyengül az euróval szemben, akkor az euróban számolt adóteher alá csökkenhet a (például) forintban jegyzett jövedéki adó. A magyar kormány a döntéssel bebiztosította, hogy a forint romlása esetén az adómérték egészen a 420 forintos euróáárfolyamig elegendő.
Jellemzően párás, borult lesz a hétvége időjárása és a köd helyenként tartósan megmaradhat - derült ki Az Országos Meteorológiai Szolgálat országos középtávú előrejelzéséből.
Péntek
Pénteken az ország nagyobb részén marad a túlnyomóan borult, párás, helyenként tartósan ködös idő. Némi napsütésre főként a nyugati és északkeleti részeken van esély. Számottevő csapadék nem várható, legfeljebb néhol lehet hószállingózás, szitálás.
A legmagasabb nappali hőmérséklet nagyrészt mínusz 1 és plusz 2 fok között alakul, de a napos részeken enyhébb, a tartósabban ködös tájakon kissé hidegebb lehet az idő.
Szombat
Szombaton jobbára erősen felhős vagy borult, sokfelé párás, foltokban ködös időre van kilátás, csak kevés helyen szakadozik fel a felhőzet.
Számottevő csapadék nem valószínű, de néhol előfordulhat hószállingózás, szitálás, ónos szitálás. Kora délutánra mínusz 2 és plusz 4 fok közé emelkedik a hőmérséklet.
Vasárnap
Vasárnap vastagabb frontfelhőzet vonul át nyugatról kelet felé, mögötte délután, este nyugat felől vékonyodik, szakadozik a felhőzet.
Több helyen várható csapadék: az ország északi felén havazás, havas eső, déli felén havas eső, eső lesz a jellemző. Főleg hajnalban és este néhol ónos eső is lehet és ködfoltok is képződnek.
Kora délutánra mínusz 2 és plusz 7 fok közé melegedhet a levegő, északnyugaton mérhetik a magasabb, északkeleten az alacsonyabb értékeket.
„Sosem látott jeleneteket idéz elő" az Operation Fox fedőnevű közös magyar–osztrák migrációellenes rendőri akció, írja a Válasz Online. Lesben álló, civilnek látszó osztrák rendőrautók, nagy teljesítményű terepjárók és pick-upok lakott területen filmbe illő üldözéseket hajtanak végre, amelyek közül tucatnyi végződött már balesettel. Ezzel szemben az Országos Rendőr-főkapitányság szerint a feladat csak a potenciális elkövetők kiszűrése és követése, nem pedig üldözése és leszorítása.
Lőrincz György a határmenti kisváros, Jánossomorja polgármestere biciklizés közben találta magát egy autós üldözés kellős közepén. Egy osztrák rendszámú civil autó bevágott egy érkező furgon elé, egy másik bécsi rendszámú kocsi pedig követte, közben felcsapták a szirénát. Egycsapásra még több bécsi autó tűnt fel, mindegyikből osztrák rendőrök szálltak ki, körülvették a megállásra kényszerített járművet. A nagy fekete terepjárók és pick-upok elfogási jelenete inkább emlékeztetett egy amerikai filmre, mint a máskor nyugodt kisalföldi településre.
„A közbiztonságért nem az önkormányzat, hanem a rendőrség a felelős, felhívtam hát a helyi rendőrparancsnokot, hogy mi történik itt. Így tudtam meg, hogy osztrák rendőr intézkedhet a városunkban egy háromoldalú, a szlovákokkal közösen kötött megállapodásnak köszönhetően” – mondta a lapnak a városvezető.
Nyár végén az ugyancsak jánossomorjai Blaskóné Őri Bea is szemtanúja volt egy üldözésnek.
„Éppen a kertben voltam, amikor egy nagy csattanást hallottam. A szomszédom kapuját bevitték, a postaláda röpült – egy személyautó még a kerítés oszlopát is kitörte, és az udvaron állt meg. Mire előrejöttem itt állt két sima fekete, nagyon erős, terepjárószerű osztrák rendszámú autó is. Nemsokára a magyar rendőrök is megérkeztek. Ha nem a saját szememmel látom, el sem hiszem, hogy tizennégyen szálltak ki egy személyautóból. Olasz rendszáma volt, a hátsó ülést kiszedték, úgy fértek el ennyien. A csempészt az osztrák rendőrök gyalog kergették tovább, de nem lett meg.”
A polgármester szerint már arra is volt példa, hogy lövések dördültek el egy üldözés során.
„Az Ady Endre utcában még figyelmeztető lövés is dördült. A mosonszentpéteri városrész temetőgondnoka mesélte, hogy a kerítésén átugorva menekülő személyt egy osztrák rendőr üldözte. Filmekben látott ilyet, de a saját kertjében?” - mondta Lőrincz György, aki még egy közelmúltbeli történetet mesélt el:
„Nem néznek sem Istent, sem embert. Legutóbb a 86-os főúton keveredett bele egy jánosi egy üldözéses jelenetbe, azt mondta, hogy elképzelhetetlen sebességgel előzte meg előbb a menekülő, majd az őket követő osztrák autó. Szerinte utóbbi akár 200 kilométerrel is száguldhatott. Azt mondom, hogy az illegális migrációt meg kell állítani, de aránytalanul veszélyesnek érezzük ezt az intézkedési módot.”
Lőrincz György még a nyáron a hatóságokhoz fordult, hogy „addig állítsák meg ezt a gyakorlatot, amíg ártatlan emberéletet nem követel”.
Akad olyan környékbeli, akinek már jelentős anyagi kára is származott az üldözésekből.
„Nem először jövök már ki ilyen óriási csattanásra. Most az árkon keresztülugrató kocsi megütötte a Renault-mat, az pedig megtaszította a feleségem autóját. Mindkettő összetört. (...) Nagy kár ért, mert a biztosító totálkárosnak minősítette az autómat, és 219 ezer forintot fizet érte, de hol tudok 219 ezer forintért olyan kocsit venni, amivel ki tudok járni Ausztriába?” – panaszkodott a lapnak Balázs Attila.
Az egyik ehhez hasonló, de a közeli Mosonmagyaróváron véget ért üldözés végeredményéről készült beszámolót itt lehet megnézni:
Az osztrák sajtó idén áprilisban nagy terjedelemben tudósított a közös határvadász egység felállítása utáni első négy hónap tapasztalatairól. Az akciócsoportnak köszönhető, hogy 2023 első felében 30 százalékkal csökkent az Ausztriában benyújtott menedékkérelmek száma. Az így elfogott embercsempészek 80 százalékát Magyarországon kapcsolják le.
Képmutatással vádolják a környezetvédő szervezetek azokat a politikusokat, akik a lehető legkörnyezetszennyezőbb módon, magángéppel érkeznek az ENSZ dubaji Klímacsúcs-találkozójára.
Így tett idén Novák Katalin is. A köztársasági elnök szintén nem a menetrend szerinti járattal, hanem a leginkább kormányzati célokra használt, honvédségi Airbus A319-cel repült Dubajba, Egyiptomból.
A Flightaware adatai szerint idén november 26-án Novák Katalin egy 140 üléssel rendelkező géppel repült Budapestről Egyiptomba.
A 24.hu kiszámolta, hogy a túra alatt 26 tonna kerozint égettek el (közel 11 órát repültek összesen), ami azt jelenti, hogy 65 tonna szén-dioxidot bocsátottak ki.
A lap megkereste Novák Katalin hivatalát, hogy osztja-e a környezetvédelmi szervezetek bírálatát, de nem kaptak választ a kérdéseikre. Novák Katalin egyébként a család fontosságáról és a fenntartható demográfiáról beszélt Dubajban.
