Koronavírus: „szörnyű a helyzet”, sorra mondanak fel az orvosok Svédországban
Svédország közismerten lazább korlátozásokat alkalmazott a koronavírus ellen, és kezdetben a központi szigorúbb intézkedések helyett főként az egyéni felelősségre helyezte a hangsúlyt. November óta azonban kénytelenek voltak komolyabb korlátozásokat bevezetni, a koronavírusos esetek száma ugyanis szeptember óta elkezdett egyre nőni.
Nemrég mi is beszámoltunk róla, hogy a stockholmi kórházak intenzív osztályainak ágyai a koronavírus-járvány során most először érték el a 99%-os kapacitást. Björn Eriksson, Stockholm egészségügyi igazgatója egy néhány nappal ezelőtti sajtótájékoztatón "nagyon súlyosnak" nevezte a helyzetet, mint mondta: a várost sokkal jobban sújtja a járvány, mint más nagyvárosi régiókat.
A Bloomberg hírügynökség most arról számolt be, hogy a koronavírussal fertőzött betegek növekvő száma miatti terhelés következtében egyre több orvos mond fel Svédországban - szúrta ki a Portfolio.
A hírügynökség beszámolójában
Sineva Ribeirot, a Svéd Egészségügyi Szakemberek Szövetségének elnökét is idézik, aki szerint "szörnyű a helyzet".
Szakápolókból már a járvány márciusi kitörésekor is hiány volt, főleg az intenzív osztályon. Riberio szerint a szakszervezetek már májusban is figyelmeztettek arra, hogy tarthatatlan helyzet alakulhat ki. Jelenleg pedig kevesebb a képzett szakember, mint tavasszal, ez még inkább megnehezíti az intenzív kapacitások bővítését.
A terhelés miatt a szakszemélyzet egyre inkább kétségbeesett, sokan pedig csak úgy látnak ebből a helyzetből kiutat, hogy felmondanak. Björn Eriksson, Stockholm egészségügyi igazgatója már korábban is azt mondta, hogy nagyon nagy a nyomás, és nincsenek tartalékok a rendszerben. A szakápolók pedig mindemellett az alacsony, biztos megélhetést nehezen biztosító alapfizetés miatt is panaszkodnak.
Azt egyelőre nem tudni, hogy Stockholmban hogyan biztosítják majd a plusz kapacitásokat,
a Portfolio cikke szerint a város Svédország fegyveres erőitől kért segítséget, de az nem egyértelmű, hogy a katonaság rendelkezik-e ilyen kapacitásokkal.
Időközben pedig állítólag a gyermekkórházakból 100 szakembert csoportosítottak át az intenzív osztályokra. Így a nem sürgős beavatkozásokra a gyerekek esetén várni kell.
De Svédország más északi államoktól is segítséget kért, Finnország már jelezte, hogy készen áll segítséget nyújtani.
Az ország esetében most az a veszély áll fenn, hogy többen halnak meg a megfelelő mennyiségű szakember hiánya miatt.
"Egy olyan munkakörnyezetben, ahol rendkívül fáradt vagy, megnő a hibák száma is. Ezek a hibák pedig a betegek halálához vezethetnek"
- mondta Sineva Ribeiro.
