Romániában a koronavírus-járvány újabb rekordjai dőltek meg csütörtökön, de a hatóságok egyelőre csak helyi korlátozásokkal számolnak - írja az MTI.
A csütörtökön kora délután közölt hivatalos adatok szerint
először haladta meg a hatezret az egy nap alatt jegyzett új fertőzöttek száma, és soha nem volt akkora a nyomás a kórházakon, mint most. Csaknem 11 ezer koronavírusos beteget kezelnek kórházban, közülük 868-at intenzív terápiás osztályon.
A hivatalos adatok azt jelzik, hogy októberben szabadult el a járvány az országban. Szeptember utolsó napján lépte át először az ezret a napi megbetegedések száma. Azóta minden héten újabb ezres küszöböt lépett át az új fertőzések száma, mely csütörtökre már a 6500-at is megközelítette.
Szerda este Klaus Iohannis államfő, csütörtökön Nelu Tataru egészségügyi miniszter ismételte el, hogy
egyelőre nem tervezik országos korlátozások bevezetését, hanem helyben próbálják megállítani a járvány terjedését azokon a településeken, amelyeken a legtöbb új esetet jegyzik.
Klaus Iohannis azt is kijelentette, hogy nem kell elhalasztani a december 6-ra kiírt parlamenti választásokat. A parlamentben többséget alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Marcel Ciolacu azonban csütörtökön kijelentette: jövő héten újabb kísérletet tesznek annak a törvénynek az elfogadtatására, mely a parlamentre ruházza a választások időpontjának a kijelölését. A törvény jövő heti elfogadása és kihirdetése érvénytelenítené a kormányhatározatot, mely december 6-ra tűzte ki a választásokat.
A maszol.ro híradása szerint az elmúlt 24 órában 83, koronavírussal diagnosztizált beteg halt meg, ezzel 6764-re emelkedett a koronavírussal összefüggésbe hozható halálesetek száma. Egy nap alatt 36.169 tesztet végeztek, és 6481 fertőzést igazoltak.
Romániában a koronavírus-járvány újabb rekordjai dőltek meg csütörtökön, de a hatóságok egyelőre csak helyi korlátozásokkal számolnak - írja az MTI.
A csütörtökön kora délután közölt hivatalos adatok szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ellentmondások a szegedi főorvosnő halála körül: a klinika szerint nem hibáztak és belső vizsgálat sem indult
Erős fájdalomcsillapítók hatása alatt hagyhatta el a kórtermet, de a személyzetnek ez órákig fel sem tűnt. Holttestét egy erdős, elhagyatott részen fedezték fel.
A lehető legnagyobb körültekintéssel járt el a beteg gyógyítása és ápolása során az idegsebészeti osztály – ezt közölte a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Központja a szekszárdi főorvosnő halálával összefüggésben. Az intézmény szerint nem hibázott a szakszemélyzet, és hozzátették, hogy a betegek szabad mozgását a klinikai központ nem korlátozhatja.
Bár a Blikk korábban arról írt, hogy a kórházban belső vizsgálat indult annak tisztázására, hogy kinek az esetleges hibájából, hanyagságából hagyhatta el egy frissen műtött beteg a klinikát, az intézmény most azt közölte, hogy nem indult belső vizsgálat.
Dr. Kett Antónia gerincét műtötték, a beavatkozás után, pénteken hajnalban tűnt el az osztályról, másnap holtan találták meg őt egy, az Állomás utcai garázssor mögötti erdős területen. A holtan talált orvosnő lánya szerint a család súlyos mulasztásokat sejt a háttérben.
„Két órán keresztül rá sem néztek az édesanyánkra. Azt mondta, hogy nagyon nagy fájdalmai vannak és borzasztóan viselkednek vele” – nyilatkozta a 24.hu-nak.
Az RTL úgy tudja, hogy a doktornő a műtétet követően erős fájdalomcsillapítókat kapott, ezek miatt egy ideig bolyongott a kórház területén, de ez senkinek nem tűnt fel. A kórházi kamera hajnali 5 órakor rögzítette, ahogy a nő kisétál az épületből. Valószínűleg elesett, mert felszakadtak a sebei, ezután ment ki az utcára. A dolgozók csak az eltűnése után két órával vették észre, hogy a beteg nincs a kórházban. Innentől csaknem 30 órán keresztül nem tudott róla senki semmit.
A Szegedi Rendőrkapitányság közigazgatási eljárás keretében vizsgálja a haláleset körülményeit.
A lehető legnagyobb körültekintéssel járt el a beteg gyógyítása és ápolása során az idegsebészeti osztály – ezt közölte a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Központja a szekszárdi főorvosnő halálával összefüggésben. Az intézmény szerint nem hibázott a szakszemélyzet, és hozzátették, hogy a betegek szabad mozgását a klinikai központ nem korlátozhatja.
„Államtitkár úr, ne meneküljön el – A Szőlő utcai botrányról lett volna szó, de balhé tört ki a parlamentben, az államtitkár válasz nélkül kivonult
Pintér Sándor és a fideszesek sem mentek el, így az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának ülése határozatképtelen volt. Az államtitkár erre hivatkozva távozott, hiába próbálta marasztalni többek között Dobrev Klára is.
Botrányba fulladt az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának keddi ülése, amelyen a gyermekvédelem helyzetéről kellett volna tájékoztatást adnia Pintér Sándor belügyminiszternek. A tárcavezető azonban nem vett részt az ülésen, maga helyett Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárt küldte, a bizottság fideszes tagjai pedig távol maradtak.
A kormánypárti képviselők hiányában a testület nem volt határozatképes, így a napirendet sem tudták elfogadni.
Az ellenzéki képviselők mellett az ülésen megjelent Dobrev Klára EP-képviselő is, akit Varga Zoltán, a bizottság DK-s elnöke hívott meg.
A hvg.hu tudósítása szerint Fülöp Attila a vendégeknek fenntartott széken ült, majd a határozatképtelenség megállapítása után azonnal az ajtó felé indult. Varga Zoltán és Dobrev Klára is próbálta maradásra bírni, amiből hangos szóváltás lett.
Dobrev Klára felajánlotta neki a helyét az asztalnál, mondván: „Jöjjön ide mellém, nem kell félnie”. Az államtitkár azzal érvelt, hogy a házszabály szerint napirend hiányában nem adhat tájékoztatást,
és a kormány tagjai a parlamenti vitanapon már rendelkezésre álltak. „Ismeri a házszabályt, pontosan tudja, hogy amit önök csinálnak, az cirkusz” – mondta Fülöp, majd megígérte, hogy az éves meghallgatáson Pintér Sándor meg fog jelenni, és elhagyta a termet.
Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője szerint Fülöp Attila „egészen gyalázatos módon viselkedett”, mivel semmilyen jogszabály nem tiltja, hogy akár egy informális ülésen válaszoljon a kérdésekre. Szabó elmondta, arról kérdezte volna az államtitkárt, hogy elégségesnek tartja-e a szociális ágazatban a 15 százalékos béremelést, és hogy a kormány valóban elkölti-e még idén a gyermekvédelemre ígért 17 milliárd forintot. Egy módosító javaslatból ugyanis az derült ki, hogy eddig hatmilliárdot költöttek el, a fennmaradó összeget pedig átcsoportosítják.
Az ülésen jelen volt Molnár László, a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (TEGYESZ) korábbi vezetője is, aki annak idején ellenezte a Szőlő utcai javítóintézet élére kinevezett Juhász Péter Pál kinevezését. Molnár szerint nem meglepő, hogy az intézményben történt bűncselekményekről információval rendelkezők nem állnak ki a nyilvánosság elé, mert félnek a retorziótól.
A szakember szerint a jelzési kötelezettség elmulasztása miatti félelem azért is jogos, mert „vannak ezek a tapasztalatok, hogy valaki szólt és rossz vége lett”.
Felidézte, hogy Juhász Péter Pált évekkel ezelőtt etikai vétség miatt bocsátották el a fóti intézményből egy feljelentés után, de nem sokkal később az etikai bizottság vezetőjének is megköszönték a munkáját.
Juhász Péter Pált és élettársát 2025 májusában vették őrizetbe emberkereskedelem és kényszermunka gyanújával. Később hűtlen kezeléssel és hamis magánokirat felhasználásával is meggyanúsították, a gyanú szerint több mint 56 millió forintos vagyoni hátrányt okozhatott az intézménynek. 2025 szeptemberében a Legfőbb Ügyészség ügyészi hatáskörbe vonta az ügyet, és egy soron kívüli nyomozócsoport folytatja az eljárást. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban úgy fogalmazott, „nem kizárható”, hogy az ügynek kiskorú sértettjei is vannak. Az ügyben több rendőrt is poligráfos vizsgálatnak vetettek alá, hogy kiderítsék, ki szivárogtatott információkat a nyomozásról. A Gyermekjogi Civil Koalíció korábban Pintér Sándorhoz fordult, a mulasztások feltárását és a felelősök elszámoltatását kérve.
A mostani bizottsági ülés előzménye, hogy 2025 októberében a Fidesz többsége leszavazta, hogy Dobrev Klára felszólalhasson a DK által kezdeményezett gyermekvédelmi vitanapon a parlamentben.
VIDEÓ: Az ülésről
Botrányba fulladt az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának keddi ülése, amelyen a gyermekvédelem helyzetéről kellett volna tájékoztatást adnia Pintér Sándor belügyminiszternek. A tárcavezető azonban nem vett részt az ülésen, maga helyett Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárt küldte, a bizottság fideszes tagjai pedig távol maradtak.
A kormánypárti képviselők hiányában a testület nem volt határozatképes, így a napirendet sem tudták elfogadni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A nettó 5 perces vizsgálat bruttó 5 óráig tartott” – Tordai Bence megírta, milyen káoszt tapasztalt meg a János kórház traumatológiáján
Hiába a kormányzati dicsekvés a fejlesztésről, a valóság más képet mutat szerinte. Sérülten, étlen-szomjan 12 órát szenvedő betegeket is látott, miközben az orvosok és az ápolók emberfeletti küzdelmet vívnak a tarthatatlan körülmények között.
Volt szerencsétlenségem igénybe venni a János kórház traumatológiai ellátását. Egy orvos fogalmazta meg tűpontosan, mi a helyzet: "a János kórház elesett"
- írta Tordai Bence a közösségi oldalán.
Beszámolója szerint:
"A nettó 5 perces vizsgálat bruttó 5 óráig tartott, és én még egy egyszerű eset voltam. Voltak ott, akik akár 12 órát is eltöltöttek a Jánosban; sérülten, betegen, étlen-szomjan, zsúfoltságban, nagyon kényelmetlen körülmények között."
Az országgyűlési képviselő egy mankós képet osztott meg magáról, amelyhez azt is megírta: az ügy érdekében költségvetési módosító indítványt nyújtott be, és petíciót is indított.
Megírta, hogy a János kórház Észak-budai centrumkórházként mintegy 700 ezer ember baleseti sebészeti ellátásáért felelne. Ő maga a tapasztalatait a kórház kiemelten kezelt részlegén szerezte, amit tavaly újítottak fel sokmilliárd forintból.
Tordai felidézte Takács Péter államtitkár korábbi szavait, aki a felújításkor arról beszélt, „a centrumban nem csupán építészeti beruházás történt, hanem átfogó ellátásszervezési fejlesztés is. Mindez lehetőséget teremtett a traumatológiai-sürgősségi betegutak újragondolására és a betegforgalom hatékonyságának növelésére.”
Az ellenzéki politikus azt is hangsúlyozta, hogy „az ott dolgozó orvosokat és szakdolgozókat maximális elismerés illeti, hogy ilyen túlterheltség mellett, ilyen rossz körülmények között is állják a sarat, és emberileg is, szakmailag is igyekeznek a legjobbat adni.” De hiába a hősies helytállás, ezt így nem lehet folytatni - tette hozzá.
Tordai állítása szerint az elmúlt öt évben a kórház több osztályán összesen legalább 56 alkalommal kellett ideiglenes leállásokat elrendelni kritikus műszaki állapotok vagy szakemberhiány miatt. „Új János kórházra van szükség, stabilan és jól működő, színvonalas közegészségügyi ellátásra Buda és agglomerációjának lakosai számára!” – írta a bejegyzésében.
A Budai Traumatológiai Centrumot 2024. szeptember 18-án adták át. A beruházás során megújultak az ambulanciák, a sokktalanító, a vizsgálók és a várók, valamint új intenzív részleget és egységes diagnosztikai blokkot hoztak létre. A kórház saját tájékoztatása szerint a traumatológiai osztályra évente közel 11 ezer beteget szállítanak a mentők.
Volt szerencsétlenségem igénybe venni a János kórház traumatológiai ellátását. Egy orvos fogalmazta meg tűpontosan, mi a helyzet: "a János kórház elesett"
- írta Tordai Bence a közösségi oldalán.
Beszámolója szerint:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Aki ezt csinálta, azt mind börtönbe kéne rakni” – a volt állami kibervezető szerint dupla büntetés járhat a tiszások adatainak nyilvánosságra hozataláért
Bárki, aki csak kíváncsiságból megnézte a térképet, akaratlanul is a gépére mentette a teljes, 200 ezres névsort. Az adatok a Google-keresőben is felbukkanhatnak Frész Ferenc szerint.
Új szintre lépett a TISZA Párt körüli adatbotrány, miután a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) jogellenesnek minősítette a kiszivárgott adatok térképes közzétételét, és elrendelte annak törlését. A Helyzet van! című műsorban Frész Ferenc, az állami kibervédelmi központ korábbi vezetője arról beszélt, hogy a történtek hátterében szerinte nem egy klasszikus hekkelés áll – írta a 444.hu.
A szakértő úgy véli, az elkövetők több, különböző forrásból származó adatbázist „ragaszthattak össze”, erre utal az is, hogy a korábban kikerült 20 ezres és a mostani, közel 200 ezres lista között nagyon kevés az átfedés.
Az ügy súlyosságát jelzi, hogy a Have I Been Pwned nevű, adatszivárgásokat figyelő nemzetközi oldal „érzékeny szivárgásként” vette fel a listájára a TISZA Párt adatbázisát, mintegy 198.500 érintettel.
Az ügyben a kormányzat és a TISZA Párt álláspontja élesen eltér. Orbán Viktor miniszterelnök súlyos nemzetbiztonsági kockázatról beszélt, és azonnali vizsgálatot rendelt el, miután a kormányzati kommunikáció szerint 200 ezer magyar adatai kerültek „ukrán kézbe”. A kormányközeli média, köztük a Mandiner és a Magyar Nemzet, a kiszivárgott adatokat a Tisza Világ applikációhoz kötötte, sőt, egyes lapok elkezdték név szerint listázni az érintett közszereplőket.
Ezzel szemben a TISZA Párthoz közeli források szerint nem hekkelés, hanem adatlopás történt, és egy folytatólagos, ártó szándékú támadásról van szó. Magyar Péter, a párt elnöke korábban arra buzdította az érintetteket, hogy tegyenek feljelentést a rendőrségen és bejelentést a NAIH-nál.
Frész Ferenc szerint az ügy jogi következményei rendkívül súlyosak lehetnek. Mivel az adatbázisból nemcsak a személyes adatok, hanem az érintettek párthovatartozása is egyértelműen beazonosítható, az adatok különleges adatnak minősülnek. Ezért
az elkövetőkre a GDPR alapján kiszabható bírság mellett a Büntető törvénykönyv szerint is dupla büntetés várhat, ami akár két évig terjedő börtönbüntetést is jelenthet. „Aki ezt csinálta, azt mind börtönbe kéne rakni, mert ez nagyon súlyos”
– fogalmazott a szakértő. Különösen problémásnak nevezte azt a technikai megoldást, amellyel az adatokat térképre tették, mivel az oldal megnyitásakor minden látogató böngészőjébe letöltődött a teljes adatbázis, így annak terjedése gyakorlatilag megállíthatatlan.
Az ügy október elején robbant ki, amikor egy körülbelül 20 ezer nevet tartalmazó lista került nyilvánosságra. Ezt követte november elején egy jóval nagyobb, közel 200 ezer fős adatcsomag megjelenése különböző online fórumokon, ami után a kormányfő elrendelte a vizsgálatot. A Mandiner ezt követően kezdte el listázni a neveket, majd felkerült az internetre az az interaktív térkép, amelyet a NAIH azóta jogellenesnek minősített. A szakértő azt javasolja az érintetteknek, hogy azonnal változtassák meg az összes jelszavukat, állítsanak be mindenhol kétfaktoros azonosítást, és tegyenek feljelentést ismeretlen tettes ellen a rendőrségen, valamint bejelentést az adatvédelmi hatóságnál, a bizonyítékokat pedig (például képernyőmentéseket) őrizzék meg.
Új szintre lépett a TISZA Párt körüli adatbotrány, miután a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) jogellenesnek minősítette a kiszivárgott adatok térképes közzétételét, és elrendelte annak törlését. A Helyzet van! című műsorban Frész Ferenc, az állami kibervédelmi központ korábbi vezetője arról beszélt, hogy a történtek hátterében szerinte nem egy klasszikus hekkelés áll – írta a 444.hu.
A szakértő úgy véli, az elkövetők több, különböző forrásból származó adatbázist „ragaszthattak össze”, erre utal az is, hogy a korábban kikerült 20 ezres és a mostani, közel 200 ezres lista között nagyon kevés az átfedés.
Az ügy súlyosságát jelzi, hogy a Have I Been Pwned nevű, adatszivárgásokat figyelő nemzetközi oldal „érzékeny szivárgásként” vette fel a listájára a TISZA Párt adatbázisát, mintegy 198.500 érintettel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
