A koronavírus nem új jelenség, egyes fajtáit már az 1960-as években kimutatták felsőlégúti tünetektől szenvedő betegeknél, nevüket pedig elektronmikroszkópos képükről kapták, mivel a naphoz hasonló koronával rendelkeznek. A kórokozó hat törzse fertőzheti meg az embert. A betegség általában gyakori, és az egyszerű megfázáshoz hasonló, felső- és alsólégúti, esetleg bélrendszeri tünetekkel jár, az egészséges immunrendszer pedig gyorsan legyőzi.
A betegség kezdeti tünetei nem különböznek a felsőlégúti vírusfertőzések, például az influenza tüneteitől.
Amennyiben valakinél a hirtelen kialakuló, több napig tartó lázas állapot és a felsőlégúti panaszok mellett köhögés és nehézlégzés jelentkezik, valamint a közelmúltban ő vagy hozzátartozója járt a vírussal fertőzött országokban, az Egyesített Szt. István és Szt. László Kórházban jelentkezhet.
Az új humán koronavírustörzs 2019 decemberében jelent meg Vuhanban, majd január 8-án azonosították. Azóta mintegy 100 ember halálát okozta.
A vírusok ellen nincs gyógyszer, nem alkalmazható ellene antibiotikum, a szakemberek jelenleg az oltóanyag kifejlesztésén dolgoznak.
A vírus terjedése ellen a Semmelweis Ignác óta ismert módszer a leghatásosabb, gyakori kézmosással, a higiénés szabályok betartásával tudunk védekezni.
A gyakori kézmosás és a higiénés szabályok betartása pillanatnyilag az egyetlen védekezési mód a koronavírussal szemben.
Magyarországon jelenleg nem kell tartania a megbetegedéstől azoknak, akik a közelmúltban nem jártak Kínában, vagy a velük egy háztartásban élők nem utaztak a fertőzött országokba – mondta Dr. Prinz Gyula, a Semmelweis Egyetem infektológusa.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az Állami Számvevőszék elnöke reagált arra, hogy Magyar Péter lemondásra szólította fel
Az Állami Számvevőszék reagált Magyar Péter lemondásra felszólító követelésére. Rövid közleményükben hangsúlyozták, hogy az elnök 12 éves mandátumát törvény védi, annak megszüntetése pedig szigorú jogi feltételekhez kötött.
Rövid közleménnyel reagált hétfőn az Állami Számvevőszék Magyar Péter vasárnap éjszakai győzelmi beszédére. A Tisza Párt elnöke a választási eredmények ismeretében többek között az ÁSZ elnökének, Windisch Lászlónak a lemondását követelte.
Az intézményt a Telex kérdezte meg arról, hogy mi az ÁSZ elnökének reakciója, és kaptak-e már felszólítást a Tisza Párttól a lemondásra. A válaszukban azt írták:
„Az ÁSZ elnöki megbízatás megszűnésének eseteit a törvény szabályozza.”
Emlékeztettek arra is, hogy az Alaptörvény szerint az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja meg.
Az Állami Számvevőszékről szóló törvény tételesen rögzíti, hogy az elnök megbízatása mikor szűnhet meg. Ilyen ok lehet: a megbízatási időtartam letelte, a 70. életév betöltése, lemondás, összeférhetetlenség kimondása, felmentés, kizárás, halál.
Rövid közleménnyel reagált hétfőn az Állami Számvevőszék Magyar Péter vasárnap éjszakai győzelmi beszédére. A Tisza Párt elnöke a választási eredmények ismeretében többek között az ÁSZ elnökének, Windisch Lászlónak a lemondását követelte.
Az intézményt a Telex kérdezte meg arról, hogy mi az ÁSZ elnökének reakciója, és kaptak-e már felszólítást a Tisza Párttól a lemondásra. A válaszukban azt írták:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Így alakul meg a Tisza-kormány: pontos menetrend jön a választás után, két májusi határidő kulcsfontosságú
A 2026-os választás után a jogszabályok pontosan meghatározzák az új Országgyűlés és a kormány megalakulásának menetrendjét. A folyamat két kulcsfontosságú esemény köré épül: az egyik a végeredmény kihirdetése, a másik az alakuló ülés.
A 2026-os országgyűlési választás után pontos menetrend szerint alakul meg az új parlament és a kormány, a legfontosabb határidőket pedig jogszabályok rögzítik. A folyamat a hivatalos végeredmény megállapításával indul, és az új miniszterek eskütételével zárul, ami a korábbi tapasztalatok alapján több hetet vehet igénybe – emlékeztet az Index.
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) az április 12-i szavazást követő 19. napig, vagyis legkésőbb május 4-ig hirdeti ki az országos listás végeredményt, ami kulcsfontosságú mozzanat, hiszen a mandátumok kiosztása ezzel válik véglegessé, megnyitva az utat az új Országgyűlés összehívása előtt.
A köztársasági elnöknek legkésőbb május 12-ig kell összehívnia az új Országgyűlés alakuló ülését.
Az alakuló ülésen a Nemzeti Választási Iroda és az NVB beszámol a választás lebonyolításáról, majd a képviselők igazolják megbízatásukat és leteszik a hivatali esküt. Ekkor választják meg a parlament tisztségviselőit, köztük a házelnököt, és döntés születhet az állandó bizottságok megalakításáról is.
Az előző kormány megbízatása az új Országgyűlés megalakulásával szűnik meg, de az új kabinet felállásáig ügyvezető kormányként, korlátozott hatáskörrel hivatalban marad. Ebben az időszakban viszont nem köthet nemzetközi szerződést, és rendeletet is csak törvényi felhatalmazás alapján alkothat, halaszthatatlan esetben.
Az államfő az alakuló ülésen tesz javaslatot a miniszterelnök személyére, akit az Országgyűlés nyílt szavazással, a képviselők több mint felének támogatásával választhat meg. Ezután a kormányfő rögtön hivatalba is lép.
A korábbi ciklusok alapján az alakuló ülés és az új kormány megalakulása között változó időtartam telik el: bár jellemzően néhány hétről van szó, a folyamat tempóját nagyban befolyásolják a politikai egyeztetések. A 2022-es választás után például, az ukrajnai háború árnyékában viszonylag gyorsan, május 24-re felállt az új kormány.
A 2026-os választások utáni legfontosabb határidők tehát:
Május 4.: Az NVB kihirdeti az országos listás végeredményt.
Május 12.: Megtartják az új Országgyűlés alakuló ülését.
Várhatóan május vége–június eleje: Megválasztják a miniszterelnököt és megalakul az új kormány.
A 2026-os országgyűlési választás után pontos menetrend szerint alakul meg az új parlament és a kormány, a legfontosabb határidőket pedig jogszabályok rögzítik. A folyamat a hivatalos végeredmény megállapításával indul, és az új miniszterek eskütételével zárul, ami a korábbi tapasztalatok alapján több hetet vehet igénybe – emlékeztet az Index.
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) az április 12-i szavazást követő 19. napig, vagyis legkésőbb május 4-ig hirdeti ki az országos listás végeredményt, ami kulcsfontosságú mozzanat, hiszen a mandátumok kiosztása ezzel válik véglegessé, megnyitva az utat az új Országgyűlés összehívása előtt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter lemondatná Sulyok Tamást, de a kétharmad önmagában nem elég hozzá
A TISZA elnöke győzelmi beszédében felszólította Sulyok Tamást, hogy a kormányalakítási megbízás után mondjon le. A köztársasági elnök elmozdításáról azonban nem a parlament, hanem az Alkotmánybíróság dönt.
Bár az előzetes eredmények szerint a Tisza Párt kétharmados többséget szerezhet a parlamentben, az új kormánynak mégis egy alkotmányjogi aknamezőn kell átkelnie. Magyar Péter a vasárnapi győzelmi beszédében arra kérte Sulyok Tamást, hogy haladéktalanul bízza meg őt a kormányalakítással, majd mondjon le.
A köztársasági elnököt azonban a parlamenti többség sem mozdíthatja el egyszerűen, a végső szót ugyanis az Alkotmánybíróság mondja ki,
Magyar Péter a vasárnap esti eredményvárón elmondott beszédében több közjogi méltóságot is lemondásra szólított fel, de külön kitért a köztársasági elnökre.
Ha Sulyok Tamás nem távozik önként, az elmozdításának folyamatát a 2011-ben elfogadott Alaptörvény és az Alkotmánybíróságról szóló törvény szabályozza.
Bár a megfosztási eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde kezdeményezheti, és a megindításához a képviselők kétharmadának titkos szavazása szükséges, a végső döntés nem a parlamenté.
Az eljárás lefolytatása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. A testület akkor mozdíthatja el hivatalából az államfőt, ha megállapítja, hogy az szándékosan megsértette az Alaptörvényt, hivatali tevékenységével összefüggésben más törvényt sértett, vagy szándékos bűncselekményt követett el.
Ha az Alkotmánybíróság nem látja bizonyítottnak a törvénysértést, a köztársasági elnök a székében maradhat, függetlenül a parlamenti szavazás eredményétől.
Az eljárás idejére az államfő hatásköreit felfüggesztik.
A választást követő 30 napon belül a köztársasági elnöknek kell összehívnia az új Országgyűlés alakuló ülését, ahol javaslatot tesz a miniszterelnök személyére, akit a parlament egyszerű többséggel választ meg.
Bár az előzetes eredmények szerint a Tisza Párt kétharmados többséget szerezhet a parlamentben, az új kormánynak mégis egy alkotmányjogi aknamezőn kell átkelnie. Magyar Péter a vasárnapi győzelmi beszédében arra kérte Sulyok Tamást, hogy haladéktalanul bízza meg őt a kormányalakítással, majd mondjon le.
A köztársasági elnököt azonban a parlamenti többség sem mozdíthatja el egyszerűen, a végső szót ugyanis az Alkotmánybíróság mondja ki,
Történelmi csúcson az OTP és a Mol, Mészáros Lőrinc cégei mélyrepülésben a választás után
A választási eredményekre a Budapesti Értéktőzsdén kettészakadt a piac a hétfői kereskedésben. Az Opus részvényei a nap mélypontján több mint 26 százalékot zuhantak.
A választás utáni első tőzsdenap brutális kettészakadást hozott a magyar piacon: miközben a nagyvállalatok részvényei történelmi csúcsokat döntöttek és a forint száguldott, a NER-hez köthető cégek papírjai mélyrepülésbe kezdtek. A mínusz 0,03 százalékos nyitás után a BUX részvényindexe gyorsan 3 százalékot meghaladó pluszba emelkedett.
Az OTP néhány perc alatt közel 4 százalékos pluszba került, 42 990 forinton is járt az árfolyama, ami történelmi csúcsot jelent. A Mol szintén 3,6 százalékos erősödéssel, ugyancsak történelmi rekordon, 4220 forinton is forgott a kereskedés első perceiben. Az MTelekom is 3,6 százalékos pluszban állt.
A Mészáros Lőrinc-féle Opus árfolyama 315 forintig zuhant a pénteki 430 forintos záróárról, ami 26,7 százalékos mínuszt jelentett a nap mélypontján.
Az Opus esése mellett a Jászai Gellért-féle 4iG árfolyama szintén 18-19 százalékos mínuszban is járt. A Tiborcz Istvánhoz köthető Gránit Bank 4,86, míg a Waberer's 3,6 százalékos veszteséget könyvelt el a kereskedés első félórájában.
A forint árfolyama is hatalmasat erősödött a választási eredményekre, az euró hétfő délelőtt már 364,7 forint közelében is volt.
A dollárral szemben is jelentős volt az elmozdulás, reggelre 312-313 forint közé került az árfolyam. Elemzők szerint a piac a kormányváltás utáni piacbarátabb gazdaságpolitikát és az uniós források feloldásának esélyét árazta, ennek köszönhetően a forint a választás utáni első kereskedési nap reggelére négyéves csúcsra erősödött.
A választás utáni első tőzsdenap brutális kettészakadást hozott a magyar piacon: miközben a nagyvállalatok részvényei történelmi csúcsokat döntöttek és a forint száguldott, a NER-hez köthető cégek papírjai mélyrepülésbe kezdtek. A mínusz 0,03 százalékos nyitás után a BUX részvényindexe gyorsan 3 százalékot meghaladó pluszba emelkedett.
Az OTP néhány perc alatt közel 4 százalékos pluszba került, 42 990 forinton is járt az árfolyama, ami történelmi csúcsot jelent. A Mol szintén 3,6 százalékos erősödéssel, ugyancsak történelmi rekordon, 4220 forinton is forgott a kereskedés első perceiben. Az MTelekom is 3,6 százalékos pluszban állt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
