HÍREK

Kormányrendeletet hoztak az áramár 2023-as rendszerhasználati díjairól

Előírják benne például, hogy a jövő évi díjmegállapítás nem növelheti a lakossági fogyasztók által fizetendő rendszerhasználat díjakat.

Link másolása

Új kormányrendelet jelent meg a kedd éjszaka közzétett Magyar Közlönyben az áramár 2023-as rendszerhasználati díjairól - vette észre a Telex.

A jogszabály rögzíti, hogy a villamos energia 2023. január 1. és december 31. közötti időszakra vonatkozó rendszerhasználati díjait hogyan kell megállapítani. E szerint

a jövő évi díjmegállapítás nem növelheti a lakossági fogyasztók által fizetendő rendszerhasználat díjakat. Előírja azt is, hogy „a nem lakossági fogyasztók által fizetendő rendszerhasználati díjak növekedése a magasabb feszültségszinteken legyen nagyobb arányú”.

A kormányrendelet az elosztók elismert költségeinek megfizetésére 100 milliárd forintot, míg az átviteli rendszerirányító számára elismert költségre 80 milliárd forintot szán a Rezsivédelmi Alapból.

A jogszabály arra is kitér, hogy 2023. január 1-jei hatállyal az egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztók közül azokat a mikrovállalkozásokat, akik erre egy júniusi kormányrendelet szerint jogosultak, profil elszámolású felhasználónak kell tekinteni. Ezek a vállalkozások kisfeszültségen vételeznek áramot, összes felhasználási helyük együttesen 3x63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményűek, és jogosultak 4606 kWh/év/összes felhasználási hely fogyasztásig az egyetemes szolgáltatás árán villamos energiát venni.

A rendelet szerint az átsorolásról és az azzal kapcsolatos fizetési feltételekről „az elosztó, a hálózathasználati szerződés megbízottkénti kezelése esetén az egyetemes szolgáltató az átsorolás előtt legalább 15 nappal értesíti a felhasználót, aki a tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül kérheti, hogy számlázása az eredeti feltételek szerint történjen”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Mutatjuk, mikor érkezik a családi pótlék 2023–ban
A januárit már csütörtökön megkapják azok, akik utalással kérték. A postai kifizetés 2-4 munkanappal később várható.

Link másolása

Közzétették a hivatalos családi pótlék utalási időpontokat - írja az ALON.

  • 2023. januári családi pótlék: 2023. február 2. (csütörtök)
  • 2023. február családi pótlék: 2023. március 2. (csütörtök)
  • 2023. március családi pótlék: 2023. április 4. (kedd)
  • 2023. április családi pótlék: 2023. május 3. (szerda)
  • 2023. május családi pótlék: 2023. június 2. (péntek)
  • 2023. június családi pótlék: 2023. július 4. (kedd)
  • 2023. július családi pótlék: 2023. augusztus 2. (szerda)
  • 2023. augusztus családi pótlék: 2023. augusztus 25. (péntek)
  • 2023. szeptember családi pótlék: 2023. október 3. (kedd)
  • 2023. október családi pótlék: 2023. november 3. (péntek)
  • 2023. november családi pótlék: 2023. december 4. (hétfő)
  • 2023. december családi pótlék: 2024. január 3. (szerda)

    A postai kifizetés várhatóan 2-4 munkanappal később érkezik meg.

    A családi pótlék összege:

    – Egy gyerek esetén: 12 200 forint (havonta)/gyermek

    – Egy gyereket nevelő egyedülálló esetén: 13 700 forint (havonta)/gyermek

    – Kétgyerekes család esetén gyerekenként 13 300 forint (havonta)/gyermek

    – Két gyereket nevelő egyedülálló esetén gyerekenként 14 800 forint (havonta)/gyermek

    – Három vagy többgyerekes család esetén gyerekenként: 16 000 forint (havonta)/gyermek

    – Három vagy több gyereket nevelő egyedülálló esetén gyerekenként: 17 000 forint (havonta)/gyermek

    Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, továbbá a gyermekotthonban, a javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, valamint szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett tartós beteg, súlyosan fogyatékos gyermek után 23 300 forint/gyermek

    – Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyereket egyedül nevelő esetén 25 900 forint (havonta)/gyermek

    – Tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos nagykorú személy esetén 20.300 forint (havonta)/gyermek

    – A gyermekotthonban, a javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, valamint szociális intézményben élő, nevelőszülőnél elhelyezett gyermek esetén, valamint a saját jogon ellátásban részesülő személy esetén 14 800 forint/gyermek


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

  • HÍREK
    Meg kell szüntetnie a kormánynak a napelemstopot, ha hozzá akar jutni az uniós pénzekhez
    Legkésőbb 2024. december 31-ig. Addig is havonta felül kellene vizsgálni az ideiglenes korlátozásról szóló döntést, és idén március 31-ig valamilyen lépést kellene tenni az ügy érdekében.

    Link másolása

    Magyarországnak legkésőbb 2024. december 31-ig fel kell oldania a lakossági napelemes rendszerek által termelt áram betáplálási lehetőségének tilalmát ahhoz, hogy hozzáférjen a helyreállítási alap támogatási forrásaihoz - írja a 24.hu.

    Ahogy azt mi is megírtuk, tavaly októberben jelent meg a rendelet arról, hogy az új lakossági napelemes rendszerek nem tölthetnek majd vissza áramot a hálózatba, vagyis így nem kaphatnak cserébe olcsóbb áramot. Október 31-ig lehetett csatlakozási kérelmet beadni,

    akinek ez nem sikerült, az nem táplálhat majd vissza áramot a hálózatba, így viszont a befektetése is jóval nehezebben fog megtérülni.

    A kormány szerint erre azért volt szükség, mert a meglévő villamoshálózat nem bírja el a visszatáplálást. A szakma szerint viszont nem igaz, hogy az ország teljes áramhálózatával gond lenne, csak körülbelül 10-15 százaléka tartalmazhat problémás hálózati pontokat.

    Az Európai Bizottság javaslata az, hogy ezt

    az ideiglenes korlátozást a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legalább havonta vizsgálja felül, és 2023. március 31-ig tegyenek is valamilyen lépést is az ügyben, legkésőbb 2024. december 21-ig pedig oldják is fel a felfüggesztést.

    Szolnoki Ádám, a MANAP Iparági Egyesület elnöke szerint bár a Bizottság nem írta elő, hogy pontosan mit várnak el március 31-ig, a szakma bízik benne, hogy valamilyen tervet vagy intézkedéssorozatot jelentenek be, hogy látható legyen, mire számíthat a napelemes szektor, ahol jelenleg hatalmas a bizonytalanság. Egyelőre csak 2023 első feléig látnak el a szereplők, de ha 2-3 hónapon belül nem látható semmilyen jövőkép, akkor a kivitelezőcégeknél első körben megkezdődhet az értékesítők leépítése.

    A legrosszabb forgatókönyv, ha tényleg csak 2024 év végén oldják fel a napelemstopot, mert annyit nem bír ki a szektor.

    A helyreállítási alapból 201 milliárd menne a lakossági napelemes pályázatok finanszírozására. Mivel ezeket a támogatási pénzeket még nem oldotta fel az unió, ezért a kabinet a költségvetés terhére előfinanszírozza a pályázatokat. Ez eddig viszont nehezen halad: január végéig a 43 379 nyertes pályázatból mindössze 2545 esetében történtek kifizetések.

    Az ilyen jellegű beruházásokra azért van szükség, mert

    a villamosenergia-hálózatot fejleszteni kell ahhoz, hogy a nagy mennyiségű napelemes kapacitást kezelni lehessen.

    Losonczi Gergely, az E.ON kommunikációs vezetője szerint tavaly csaknem másfélszer annyi (130 ezer) igény érkezett lakossági napelemes rendszer csatlakoztatására, mint amennyi az elmúlt évtizedben (90 ezer) összesen megvalósult.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    HÍREK
    Megérkezett a kormány válasza a Transparency korrupciós jelentésére: „Dollárbaloldal”
    Szerintük érdekes, hogy a szervezet országokat rangsoroló vizsgálata csak a kormány korrupcióját vizsgálja, Brüsszelét vagy az ellenzékét nem.

    Link másolása

    Korábban hírt adtunk róla, hogy a Transparency International jelentése szerint Magyarország – egy év alatt egy helyet rontva – immár az Európai Unió legkorruptabb államának számított 2022-ben.

    A jelentést először bemutató Telex megkereste a Miniszterelnökség sajtóosztályát. Az onnan érkezett reakcióban nem voltak szélsőségesen meglepő állítások.

    „Érdekes, hogy a Transparency International sem a brüsszeli bürokráciát, sem az Európai Parlamentet nem vizsgálta, ők lemaradtak a listáról. A Transparency International ahhoz a Soros-hálózathoz tartozó szervezet, amely a dollárbaloldal korrupciós botrányában és a brüsszeli korrupciós botrányban is nyakig benne van. Ez a hálózat pénzeli a hazai és a nemzetközi baloldal kampányát és szolgálja azt minden hazug jelentésével”

    – írja a Kormányzati Tájékoztatási Központ.

    A kormány által Soros-szervezetként minősített Transparency International Magyarország jogi igazgatója egyébként a nemrég felállított Integritás Hatóság mellett működő Korrupció Elleni Munkacsoportba is bekerült. Ennek a Transparency – saját elmondása szerint – addig marad a tagja, amíg esély mutatkozik az érdemi munkavégzésre.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    HÍREK
    A Rovatból
    Béremelést és 13. havi juttatást követelnek a közszolgálati dolgozók szakszervezetei
    Az MKKSZ elnöke kiemelte, hogy a KSH adatai szerint a közszféra 2022-ben tízszázalékos reálkereset-veszteséget szenvedett el.

    Link másolása

    Tizenharmadik havi juttatást és további bérfejlesztést követelnek a közszolgálatban dolgozó szakszervezetek – jelentette be Boros Péterné, az Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke az érdekvédők Állj ki magadért és állj le 5 percre január 31-én! címmel megrendezett keddi, közös sajtótájékoztatóján, Budapesten, írja az MTI.

    Mint mondta, azt szeretnék, ha a kormány valamennyi közszolgálati dolgozónak biztosítana egy inflációt részben ellentételező – 13. havi juttatás formájában kifizetett – bérfejlesztést 2022-re visszamenőleg, 2023. január elsejétől pedig 25 százalékos béremelést valósítana meg az ágazatban.

    Emellett diplomás bérminimum bevezetését és a sztrájktörvény módosítását is követelik a szakszervezetek.

    „Veszélyben van a megélhetésünk, veszélyben vannak a jogaink. A köz szolgálatában dolgozók harminc százaléka már bedobta a törölközőt. Ki fog holnap dolgozni?” – tette fel a kérdést Boros Péterné, aki szerint béremelés nélkül „éhezés, fázás, elárverezés és mélyszegénység réme fenyegeti a közszolgálati dolgozókat”. Hozzátette: a KSH adatai szerint a közszféra 2022-ben tízszázalékos reálkereset-veszteséget szenvedett el.

    Az MKKSZ elnöke azt javasolta a közszolgálatban dolgozóknak, hogy csatlakozzanak a tanárok melletti szolidaritási akcióhoz. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) január 31-ét korábban a „szolidaritás napjaként” hirdette meg, mert egy évvel ezelőtt ezen a napon tartották az első figyelmeztető sztrájkjukat.

    Boros Péterné az önkormányzati köztisztviselők helyzetéről elmondta, esetükben nem elég a keresetnövelés, „koncepcióváltásra van szükség”. Szerinte a minimum cafeteria összegét, jogosultságát valamennyi közszolgálati dolgozóra ki kell terjeszteni, s amennyiben nem támogatja az állam az önkormányzatok működési költségeit, akkor jelentősen csökkenteni kellene a szolidaritási hozzájárulási adó összegét.

    Komjáthy Anna, a PDSZ országos választmányi elnöke azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt egy év során nem változtak a pedagógusok követelései:

    azonnali, 45 százalékos béremelést követelnek, valamint a heti kötelező óraszám 22-ben történő rögzítését és az efölötti munkavégzés túlóradíjjal való elismerését.

    Követelik továbbá a nem pedagógus dolgozók fizetésének emelését, az asszisztensek munkaidejének méltányos beosztását, a sztrájktörvény módosítását, és az azonnali hatályú felmondás alkalmazását kiterjesztő rendelet visszavonását.

    A mai nap újdonsága az – emelte ki –, hogy a szakképzésben dolgozók is tudnak sztrájkolni, mivel egyéves „hercehurca” után a bíróság is kimondta, hogy a szakképzési intézményekben sincs akadálya a figyelmeztető sztrájknak. Komjáthy Anna úgy véle, a tantestületeket „szét fogja robbantani” a kormány által bevezetni kívánt új teljesítményértékelés, amely lehetővé teszi, hogy a béreket felfelé vagy lefelé eltérítse a munkáltató.

    Pirint Gergő az Egységes Diákfront képviseletében azt hangoztatta, hogy szolidaritási akciójuk keretében a keddi napra szervezett ülősztrájkhoz országszerte több mint száz iskola csatlakozott. Bejelentette:

    következő tüntetésüket március 15-re tervezik.

    A sajtótájékoztatón felszólalt még Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Taskovics István, a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete elnöke, Meleg Sándor, az Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete elnöke, Szebeni Dóra, az MKKSZ Kulturális Országos Szakmai Tanácsa képviselője, Kuczman Anna, az MKKSZ Budapesti Védőnői Tagozat elnöke és Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének elnöke is. A résztvevők megemlékeztek a hétfő este váratlanul elhunyt Kordás László DK-s országgyűlési képviselőről, volt szakszervezeti vezetőről is.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET: