Döntött a kormány: Budapest nem perelhet többé a szolidaritási hozzájárulás miatt
A kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva hirdetett ki rendeletet az ügyben. Ez visszamenőlegesen is megszünteti a folyamatban lévő pereket, és a Kincstár behajthatja a vitatott tartozást.
Veszélyhelyzetre hivatkozva jelent meg a kedd esti Magyar Közlönyben egy kormányrendelet, amely lényegében lezárja Budapest jogi küzdelmét a szolidaritási hozzájárulás ügyében – írta a Telex.
A rendelet szerint a hozzájárulás megállapítása és beszedése csupán a költségvetés végrehajtásának technikai folyamata, nem hatósági aktus, ezért bíróságon nem támadható. A szabályozás ráadásul a már folyamatban lévő perekre is vonatkozik.
A kormányrendelet szövege szerint a szolidaritási hozzájárulás „a törvényben megállapított fizetési kötelezettség teljesítése az önkormányzatok esetében sem lehet vita tárgya”.
A dokumentum azt is rögzíti, hogy az eljárás nem hatósági aktus, így „ellene közigazgatási pernek vagy azonnali jogvédelemnek helye nincs.”
A kormány azzal érvel, hogy az Alkotmánybíróság már többször vizsgálta a hozzájárulást, és megerősítette, hogy az összhangban áll az Alaptörvénnyel, és nem sért önkormányzati jogokat. A rendelet az Alkotmánybíróság döntésére hivatkozva hangsúlyozza, hogy a fizetési kötelezettséget következetesen érvényesíteni kell.
A szerdán hatályba lépő rendelet a főváros folyamatban lévő pereit is közvetlenül érinti. Előírja, hogy a 2023 és 2025 közötti időszakra vonatkozó pereket meg kell szüntetni, a tartozást pedig a Magyar Államkincstár a perek lezárása után 15 napon belül behajtja.
2025 júniusában a Fővárosi Törvényszék azonnali jogvédelem keretében ideiglenesen megtiltotta a Kincstárnak, hogy leemelje a vitatott összeget a főváros számlájáról, sőt, több mint 10 milliárd forint visszafizetését is elrendelte. Idén január 20-án az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül visszautasította a Fővárosi Törvényszék kezdeményezését az ügyben, mondván, a kérdésben már korábban döntöttek. Ezt követően, január 29-én a Magyar Államkincstár inkasszót nyújtott be Budapest ellen, miután a főváros nem fizette meg az esedékes januári részletet.
A szolidaritási hozzájárulás a tehetősebb önkormányzatokat terheli, a legnagyobb befizető Budapest, de a listán szerepel többek között Győr, Debrecen, Székesfehérvár és Budaörs is. A mostani rendelet mellékletei szerint Budapest 2023-as hozzájárulása 57,8 milliárd, a 2024-es pedig 75,54 milliárd forint volt.
Veszélyhelyzetre hivatkozva jelent meg a kedd esti Magyar Közlönyben egy kormányrendelet, amely lényegében lezárja Budapest jogi küzdelmét a szolidaritási hozzájárulás ügyében – írta a Telex.
A rendelet szerint a hozzájárulás megállapítása és beszedése csupán a költségvetés végrehajtásának technikai folyamata, nem hatósági aktus, ezért bíróságon nem támadható. A szabályozás ráadásul a már folyamatban lévő perekre is vonatkozik.
A kormányrendelet szövege szerint a szolidaritási hozzájárulás „a törvényben megállapított fizetési kötelezettség teljesítése az önkormányzatok esetében sem lehet vita tárgya”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rendkívüli: Sulyok Tamást és Polt Pétert eltávolítják hivatalukból a 17. Alaptörvény-módosítással, és új alkotmány lesz
Magyar Péter a parlament ülésén bejelentette, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal létrehozása mellett benyújtják az Alaptörvény 17. módosítását is, amivel eltávolítják az „Orbán-bábokat”. Sulyok Tamást és Polt Pétert már közvetlenül ezzel menesztik, a bíróságok függetlenítésével pedig a Kúria és az Országos Bírói Hivatal vezetője is távozhat.
Magyar Péter a vagyonvisszaszerzési törvény ismertetése után arról beszélt a parlamentben, hogy nem véletlenül nyújtják be a két intézkedést egyszerre, szerinte a maffia vezetőit csak akkor lehet felelősségre vonni, ha eltávolítják azokat, akik akadályozták az eljárásokat.
A 17. alkotmánymódosítással
kezdeményezik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszűnését.
Szeptembertől átfogó alkotmányozási folyamatot indítanak, és a folyamat végén az új alkotmányt a magyar nép népszavazással megerősíti. Az alkotmányozási folyamat lezárultáig a parlament új köztársasági elnököt választ.
Az Alaptörvény-módosítás keretében lehetővé teszik, hogy az alkotmánybírák saját maguk választhassanak elnököt.
A 70 évet betöltő alkotmánybírák megbízatása megszűnik, köztük Polt Péter AB-elnöké is, „és ezzel a mentelmi joga is” - fűzte hozzá.
Megerősítik a bírói önigazgatást. A bírók a módosítás értelmében visszahívhatják a Kúria és az Országos Bírói Hivatal vezetőjét, ha kétharmaduk így dönt.
Változik a Kúria elnökének megválasztásának szabálya is. Nem az Országgyűlés, hanem a bírók fogják jelölni a három legtöbb szavazatot kapó indulót, akit ezután a köztársasági elnök döntésével a parlament nevez ki.
Magyar Pétr ezután arról beszélt, hogy
a 17. módosításban javaslatot tesznek az országgyűlési képviselői mandátum 12 évben történő maximálására, hogy az Orbán-rendszerhez hasonló „maffiarendszer” többé ne épülhessen ki.
Azt is elmondta, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal vezetői 24 órás rendőri védelem alatt fognak állni, mert tudják, hogy a „maffia nem adja könnyen magát”. Szerinte ez egy maffia és korrupcióellenes szuperhatóság lesz, nem egy sóhivatal. A hivatal az országgyűlésnek tartozik elszámolással, és a kormánytól teljesen független lesz.
Majd volt feleségét, Varga Juditot idézte ismét: „ez egy maffia, amiből nem lehet kiszállni”. Magyar szerint az egyetlen választható út, ha az ország egy nemzetként száll szembe az országot kifosztó bűnözőkkel.
„Senki ne várjon csodát egyik napról a másikra” – mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy ez egy hosszú küzdelem lesz. Úgy véli, valódi nyomozásra, igazságszolgáltatásra, gyorsabb eljárásokra és szakemberekre van szükség. Azt ígérte a kormány ehhez minden pénzügyi és más segítséget megad.
Azt kérte a fideszes képviselőktől, hogy egyenként, név szerint mondják ki, a magyar Cosa Nostra, vagy a magyar emberek oldalán állnak-e.
Szerinte aki az Alaptörvény-módosítást, vagy a nemzeti vagyon visszaszerzésére vonatkozó csomagot nem támogatja, az a maffiát támogatja.
Magyar Péter a vagyonvisszaszerzési törvény ismertetése után arról beszélt a parlamentben, hogy nem véletlenül nyújtják be a két intézkedést egyszerre, szerinte a maffia vezetőit csak akkor lehet felelősségre vonni, ha eltávolítják azokat, akik akadályozták az eljárásokat.
A 17. alkotmánymódosítással
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Aki közvagyonból gazdagodott meg, készítse össze a papírjait, és kezdje gyártani a magyarázatokat
A miniszterelnök parlamenti beszédében többek közt Lázár Jánost és Szijjártó Pétert is megemlítette, amikor a közvagyonból meggazdagodottaknak üzent a Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatal felállítása kapcsán.
Magyar Péter miniszterelnök hétfői parlamenti felszólalásban jelentette be, hogy olyan maffia-ellenes és korrupció-ellenes szuperhatóságot hoznak létre a Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatallal, amelynek egyetlen mércéje és feladata a magyarok vagyonának törvényes védelme lesz.
„Nem fogja érdekelni [a hivatalt], hogy ki milyen párthoz tartozik. Nem fogja érdekelni, ki milyen tisztséget visel vagy viselt. Nem fogja érdekelni, ki milyen befolyással vagy képzeld befolyással rendelkezik. Egyetlen kérdés fogja érdekelni. Hová került a magyar emberek vagyona? Kik döntöttek róla? Kik részesültek belőle? Milyen jogcímen és hol van? Ezért
azt tanácsolom mindenkinek, aki az elmúlt évtizedekben közvagyon felett rendelkezett, közvagyon sorsáról döntött, vagy közvagyonból gazdagodott meg – legyen az magyar vagy uniós pénz –, hogy kezdje el összerendezni a papírjait, a szerződéseit, és kezdje el gyártani a magyarázatokat
– fogalmazott Magyar Péter, aki ezt követően Lázár János, Pócs János, Kocsis Máté, Zsigó Róbert, Orbán Balázs és Szijjártó Péter nevét is megemlítette.
Magyar Péter miniszterelnök hétfői parlamenti felszólalásban jelentette be, hogy olyan maffia-ellenes és korrupció-ellenes szuperhatóságot hoznak létre a Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatallal, amelynek egyetlen mércéje és feladata a magyarok vagyonának törvényes védelme lesz.
„Nem fogja érdekelni [a hivatalt], hogy ki milyen párthoz tartozik. Nem fogja érdekelni, ki milyen tisztséget visel vagy viselt. Nem fogja érdekelni, ki milyen befolyással vagy képzeld befolyással rendelkezik. Egyetlen kérdés fogja érdekelni. Hová került a magyar emberek vagyona? Kik döntöttek róla? Kik részesültek belőle? Milyen jogcímen és hol van? Ezért
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Indul a Tisztítótűz-művelet, meg fogjuk szabadítani hazánkat a gazdasági és politikai maffiától
A miniszterelnök a saját maga által „eddigi talán legfontosabb” parlamenti felszólalásának nevezett beszédét tartotta hétfő délután a parlamentben. Azt mondta, lépésről-lépésre, bűnözőről-bűnözőre leszámolnak a „magyar Cosa Nostrával”.
Magyar Péter hétfő délután „Tisztítótűz” címmel mondott beszédet a parlamentben napirend előtti felszólalásában.
A miniszterelnök azzal kezdte beszédét, hogy az Orbán-rendszert és a Fideszt a Cosa Nostrához, az olasz államot, médiát és társadalmat foglyul ejtő maffiához hasonlította, ami bírókat és ügyészeket, rendőröket gyilkoltatott meg.
„A maffiát nem lehet a régi eszközökkel legyőzni, évszázados harc után hoztak létre új intézményeket (...) A maffia csápjainak levágásához minden területen a lehető legszigorúbban kell eljárnunk. Mi nem fogjuk megengedni, hogy a maffia további évtizedekre átszője, megfojtsa Magyarországot”
- mondta Magyar, és bejelentette, hogy
megszabadítják az országot a politikai és gazdasági maffiától, ami ellehetetleníteni az embereket. Elmondta, csak ezért vállalta a miniszterelnöki tisztséget, ezért épített mozgalmat.
Elindítják az ún. „Tisztítótűz-műveletet”, ami egy átfogó jogi, politikai és gazdasági akció lesz, melynek célja Magyarország megszabadítása az „orbáni maffia” szorításáról.
Ennek egyik eleme lesz a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása, amihez legalább 47 jogszabályt kell módosítani. Szerinte, ahogy a maffiahálózat sem egyik napról a másikra épült ki, így megszabadulni tőle sem lesz rövid idő.
Reméli, hogy június 22. lesz az a D-day, amikor a magyar társadalom partra száll, saját kezébe veszi sorsát, ami után az emberek már nem csak legyinteni fognak a politikusbűnözők elleni fellépések miatt.
Rendkívül hosszasan sorolta kifejezetten a Fidesz-frakcióvezetőjének, Gulyás Gergelynek címezve különböző korrupciós ügyeket: az Orbán-család vagyonát, a Mészáros-család vagyonát, a dohány- és kaszinókoncessziókat - „a haza kifosztását” - összegezte. Arról beszélt, hogy sorra dőlnek ki a csontvázak a szekrénybők, alig találnak olyan ügyet, amiben nem merül fel a korrupció és a lopás gyanúja az előző rendszer.
„Nem tudnék olyan területet mondani, ahonnan ne próbáltak volna ellopni valamit” - mondta a miniszterelnök.
Ezután átvezette a témát arra, hogy Orbánéknak nem volt elég a gazdaság leuralása, leuralták az állami intézményeket is. Külön kiemelte Sulyok Tamást, aki „több éves hallgatás, sunnyogás ás félrenézés helyett” arra kérte az AB-t, foglaljon állást egy nem létező Alaptörvény-módosításról.
Szerinte arra kérte a volt munkahelyét, hogy a bukott rendszer bábja, a bukott rendszer másik bábjához fordult, hogy legyen szíves megakadályozni a több millió magyar demokratiksu felhatalmazását.
Szerinte pontosan ezért van szükség a jogállamiság helyreállítására, a köztársasági hivatal és az AB tekintélyének helyreállítására.
Úgy gondolja, Sulyok Tamás ahelyett, hogy őrködött volna az államrend felett, alkotmányos puccsot, „pancserpuccsot” kísérelt meg, ami összeomlott.
A köztársasági elnök feladata szerinte az lett volna, hogy megteremtse a nemzeti egységet, szerinte ez nem sikerült, de egy dologban a végére összehozta a nemzeti egyetértést: Mennie kell.
Hasonló módon nyilatkozott Polt Péterről, akit „Consigliere” [kvázi maffiaügyintézőnek - a szerk] nevezett és a Kúria elnökéről, Varga Zs. Andrásról.
Bejelentette, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal mellett benyújtják az Alaptörvény 17. módosítását is, amivel eltávolítják az Orbán-bábokat.
Magyar Péter a vagyonvisszaszerzési törvény ismertetése után arról beszélt a parlamentben, hogy nem véletlenül nyújtják be a két intézkedést egyszerre, szerinte a maffia vezetőit csak akkor lehet felelősségre vonni, ha eltávolítják azokat, akik akadályozták az eljárásokat.
A 17. alkotmánymódosítással
kezdeményezik a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszűnését.
Szeptembertől átfogó alkotmányozási folyamatot indítanak, és a folyamat végén az új alkotmányt a magyar nép népszavazással megerősíti. Az alkotmányozási folyamat lezárultáig a parlament új köztársasági elnököt választ.
Magyar Péter hétfő délután „Tisztítótűz” címmel mondott beszédet a parlamentben napirend előtti felszólalásában.
A miniszterelnök azzal kezdte beszédét, hogy az Orbán-rendszert és a Fideszt a Cosa Nostrához, az olasz államot, médiát és társadalmat foglyul ejtő maffiához hasonlította, ami bírókat és ügyészeket, rendőröket gyilkoltatott meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Itt nézheted vissza Magyar Péter „eddigi legfontosabb parlamenti felszólalását”
A miniszterelnök hétfő kora délután beszédet mondott a parlament előtt. Ismertette a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló tervezetet, valamint az „Orbán-bábok” eltávolítását szolgáló intézkedést.
A miniszterelnök tegnap és ma is azzal igyekezett felspanolni a nyilvánosságot, hogy hangsúlyozta: kormányzásuk mérföldkőhöz érkezett. Ma reggel például azt posztolta, hogy
„Az eddigi talán legfontosabb parlamenti felszólalásomra készülök ma 13 órától napirend előtt”.
A drámai hangvétel nem véletlen. Most dől el, hogy mennyit tervez materializálni a Tisza Párt a fő választási ígéretéből: a független intézmények visszaállításából, az Orbán által kinevezett intézményvezetők eltávolításából, és ezen keresztül az előző kormányzat, és a klientúrája elszámoltatásából.
Habár ez még csak egy kommunikációs aktus lesz, valószínűleg képet kaphatunk arról, a Tisza körülbelül meddig szeretne elmenni.
A miniszterelnök tegnap és ma is azzal igyekezett felspanolni a nyilvánosságot, hogy hangsúlyozta: kormányzásuk mérföldkőhöz érkezett. Ma reggel például azt posztolta, hogy
„Az eddigi talán legfontosabb parlamenti felszólalásomra készülök ma 13 órától napirend előtt”.
A drámai hangvétel nem véletlen. Most dől el, hogy mennyit tervez materializálni a Tisza Párt a fő választási ígéretéből: a független intézmények visszaállításából, az Orbán által kinevezett intézményvezetők eltávolításából, és ezen keresztül az előző kormányzat, és a klientúrája elszámoltatásából.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
