Négy új elemmel bővül a Magyar Falu Program - mondta Gyopáros Alpár a csütörtöki kormányinfón.
A modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos arról beszélt, hogy újraindul a kistelepüléseken működő boltok támogatása, és minden kistelepülésre telepítenek készpénz-automatákat.
Gyopáros a kormány 2018 óta "permanens falujárásban van", és az ott tapasztalt igények szerint állították össze a Magyar Falu Programot. Ez most most négy új elemmel bővül.
Újraindul a boltok támogatási programja, ami az ötezer főnél kisebb lélekszámú településeken lesz majd elérhető, pályázni 1-3 millió forint értékben lehet.
A készpénzhasználat alaptörvényi védelmére, valamint arra hivatkozva, hogy kevés ATM van a kistelepüléseken, minden kistelepülésre telepítenek készpénz-automatákat.
Emellett újraindul a templomfelújítási program is.
Ahogy Gyopáros fogalmazott: a templom igazodási pont és a falvak ékköve, legnagyobb büszkesége. Sokat már sikerült felújítani, de 2900 kistelepülés van, így munka is van még bőven.
Négy új elemmel bővül a Magyar Falu Program - mondta Gyopáros Alpár a csütörtöki kormányinfón.
A modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos arról beszélt, hogy újraindul a kistelepüléseken működő boltok támogatása, és minden kistelepülésre telepítenek készpénz-automatákat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
HVG: A TISZA-jelöltek harmada nő, az átlagéletkor 40-50 év közötti és sok köztük az orvos, mérnök, pedagógus
A TISZA Párt bemutatja azt a 315 jelölt-aspiránst, akik a 2026-os országgyűlési választás előtt megmérkőznek az indulásért. Két körben, online szavazáson dől el, kik lesznek a befutók.
Ma este bemutatja a Tisza Párt azt a 315 jelölt-aspiránst, akik a 2026-os országgyűlési választás 105 egyéni választókerületében megmérkőznek a párt színeiben való indulásért. A 106. körzetben, Budapest 3-as számú választókerületében (Hegyvidék) nem tartanak előválasztást, ott a pártelnök, Magyar Péter lesz a jelölt. A többi körzetben kétfordulós online szavazás dönt: az első fordulóban, november 23–24. között a Tisza Párt regisztrált tagjai szűkítik a háromfős mezőnyt kettőre, majd a második körben, november 25–27. között már az adott választókerület bármely polgára szavazhat a versenyben maradt két jelöltre. A végeredményt november 30-án teszik közzé.
a jelölt-aspiránsok mintegy harmada nő, az átlagéletkoruk pedig 40-50 év között van. Magyar Péter korábban úgy fogalmazott, a jelöltjeik között lesznek „Orvosok, tanárok, ápolók, gyermekvédelmi szakembereket, vállalkozókat, gazdák, jogászok, művészek, mérnökök. Hús-vér emberek, bátor magyar hazafiak”.
A lap úgy tudja, a 315 fős mezőnyben valóban lesz húsznál több orvos vagy gyógyszerész, féltucatnál több ápoló vagy mentős, körülbelül tucatnyi pedagógus, több mint félszáz doktori fokozattal rendelkező, valamint 30-40 mérnök végzettségű jelölt is.
A hivatalos bejelentésig ugyanakkor már több lehetséges induló neve is napvilágot látott. A Telex szerintBódis Kriszta író, dokumentumfilmes nem Zuglóban, hanem a VIII. kerület központú körzetben indulhat. Zuglóban Magyar Péter kabinetfőnöke, Velkey György László lehet a három jelölt egyike, míg a budapesti I. kerületben Tanács Zoltán programalkotási szakember, Óbudán pedig Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság volt elnöke mérettetheti meg magát.
Nagy Ervin színész megerősítette, hogy „több mint valószínű”, hogy ő is a jelöltek között lesz Dunaújvárosban.
A szavazást a párt nem az eredetileg tervezett Tisza Világ applikáción, hanem a Nemzet Hangja nevű felületen tartja meg, ahol kétlépcsős azonosítást alkalmaznak. A váltás oka az a korábbi adatvédelmi incidens, amely során a Tisza Világ appból kerültek ki adatok, és amit Magyar Péter „összehangolt titkosszolgálati akciónak” nevezett. Az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda ismeretlen tettes ellen nyomoz, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) pedig a kiszivárgott adatok közlését jogellenesnek minősítette. A kormánypárti sajtó eközben listákat közölt az adatbázisban szereplőkről, a Tisza Párt felelősségét hangsúlyozva.
Ma este bemutatja a Tisza Párt azt a 315 jelölt-aspiránst, akik a 2026-os országgyűlési választás 105 egyéni választókerületében megmérkőznek a párt színeiben való indulásért. A 106. körzetben, Budapest 3-as számú választókerületében (Hegyvidék) nem tartanak előválasztást, ott a pártelnök, Magyar Péter lesz a jelölt. A többi körzetben kétfordulós online szavazás dönt: az első fordulóban, november 23–24. között a Tisza Párt regisztrált tagjai szűkítik a háromfős mezőnyt kettőre, majd a második körben, november 25–27. között már az adott választókerület bármely polgára szavazhat a versenyben maradt két jelöltre. A végeredményt november 30-án teszik közzé.
Hétfő este jön a lista: Ruszin-Szendi Romulusz és Rost Andrea is a TISZA Párt jelöltje lehet
A volt vezérkari főnök és a világhírű operaénekes is a Fidesz bevehetetlennek hitt bástyáit ostromolhatja meg. A végleges döntést azonban a szavazók hozzák meg.
Hónapokig tartó várakozás után hétfő este mutatja be a TISZA Párt, hogy a 106 egyéni választókerületben kik közül választhatják ki a szavazók a 2026-os országgyűlési választás jelöltjeit. Egy kivétel van: a Budapest 03. számú (hegyvidéki) választókerület, ahol biztosan Magyar Péter indul, hiszen a pártvezetés úgy döntött, saját politikust nem hoz olyan helyzetbe, hogy a mozgalom alapítójával kelljen versenyezni.
A 24.hu értesülései szerint a jelöltaspiránsok között van Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök is, aki a Hajdú-Bihar megyei 5-ös, hajdúszoboszlói központú körzetben szállhat harcba a 2010 óta veretlen fideszes Bodó Sándorral.
Ugyancsak a jelöltek között lehet Rost Andrea operaénekes, aki a Jász-Nagykun-Szolnok megyei 1-es, szolnoki központú kerületben próbálkozhat. Itt az elmúlt két választást a fideszes Kállai Mária nyerte, bár a hírek szerint nem biztos, hogy 2026-ban is őt indítja a kormánypárt. A Győr-Moson-Sopron megyei 3-as számú, Csorna központú körzetben pedig Bóna Szabolcs agrármérnök küzdhet meg a 2006 óta folyamatosan nyerő Gyopáros Alpárral.
A Telex információi szerint Nagy Ervin színész a Fejér megyei 4-es, dunaújvárosi körzetben lehet jelölt. A lap úgy tudja, Budapesten is körvonalazódnak a nevek: Zuglóban Magyar Péter kabinetfőnöke, Velkey György László, a VIII. kerület központú 2-es választókerületben Bódis Kriszta, a XXII. kerületben a Magyar Olimpiai Bizottság volt elnöke, Kulcsár Krisztián, a belvárosi 1-es kerületben pedig a párt programalkotásáért felelős Tanács Zoltán neve merült fel a lehetséges jelöltek között.
A pártelnök korábban részletesen is beszélt arról, hogy milyen embereket keresnek: „orvosokat, tanárokat, ápolókat, gyermekvédelmi szakembereket, vállalkozókat, gazdákat, jogászokat, művészeket, mérnököket. Hús-vér embereket, bátor magyar hazafiakat. Olyan embereket, aki önzetlenül szeretnének tenni a hazájukért és a választókerületükben élőkért”.
A kiválasztás folyamata kétfordulós lesz. A hétfő esti bemutatkozás után november 23-án és 24-én először a Tisza közösség regisztrált tagjai szavazhatnak, majd két napig a választókerületben élő bármely választópolgár leadhatja voksát. A végleges, 106 fős jelöltlista november 30-án áll össze.
A párt a hivatalos bejelentésig nem kommentálja az egyre több nevet előre megszellőztető sajtóértesüléseket.
Hónapokig tartó várakozás után hétfő este mutatja be a TISZA Párt, hogy a 106 egyéni választókerületben kik közül választhatják ki a szavazók a 2026-os országgyűlési választás jelöltjeit. Egy kivétel van: a Budapest 03. számú (hegyvidéki) választókerület, ahol biztosan Magyar Péter indul, hiszen a pártvezetés úgy döntött, saját politikust nem hoz olyan helyzetbe, hogy a mozgalom alapítójával kelljen versenyezni.
A 24.hu értesülései szerint a jelöltaspiránsok között van Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök is, aki a Hajdú-Bihar megyei 5-ös, hajdúszoboszlói központú körzetben szállhat harcba a 2010 óta veretlen fideszes Bodó Sándorral.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Budapest 152. születésnapját idén a 200 éves Magyar Tudományos Akadémia felújított Dísztermében ünnepelték, ahol november 17-én adták át a főváros legrangosabb elismeréseit: a Budapest díszpolgára címeket, a Pro Urbe Budapest és a Budapestért díjakat.
Az ünnepi díszközgyűlésen nemcsak Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítésére emlékeztek, hanem Nagy-Budapest létrejöttének 75. évfordulóját is megünnepelték.
A díszpolgári cím a főváros legmagasabb civil elismerése, amelyet olyanoknak ítélnek oda, akik életművükkel vagy a városi közösségért végzett munkájukkal kiemelkedőt alkottak. A díj rangját jelzi, hogy tavaly többek között Bródy János, Pogány Judit és Korniss Péter vehette át, posztumusz pedig Benedek Miklós és Tompos Kátya kapta meg az elismerést.
Az idei döntésnek politikai előzménye is volt: a Fidesz fővárosi frakciója már szeptemberben nyilvánosságra hozta, kiket javasol a címre. Szentkirályi Alexandra fideszes frakcióvezető közölte, hogy Bagdy Emőke klinikai szakpszichológust és Kapu Tibor űrhajóst javasolják, posztumusz pedig Wachsler Tamást.
A végső szót azonban a Fővárosi Közgyűlés mondta ki.
Az MTI tudósítása szerint Karácsony Gergely főpolgármestertől díszpolgári címet vehetett átLányi András író, nyugalmazott egyetemi docens, Mácsai Pál színész, rendező, az Örkény István Színház alapító igazgatója, Saly Noémi Budapest-történész, Sebestyén Márta, az UNESCO Artist For Peace címmel kitüntetett, Kossuth-, Liszt Ferenc- és Prima Primissima díjas népdalénekes, előadóművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Spiró György író, valamint Tarr Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező.
A kitüntetés posztumusz díjazottja Lukáts Andor, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, színházigazgató, valamint Wachsler Tamás országgyűlési képviselő, államtitkár és építészmérnök.
Budapest 152. születésnapját idén a 200 éves Magyar Tudományos Akadémia felújított Dísztermében ünnepelték, ahol november 17-én adták át a főváros legrangosabb elismeréseit: a Budapest díszpolgára címeket, a Pro Urbe Budapest és a Budapestért díjakat.
Az ünnepi díszközgyűlésen nemcsak Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítésére emlékeztek, hanem Nagy-Budapest létrejöttének 75. évfordulóját is megünnepelték.
A díszpolgári cím a főváros legmagasabb civil elismerése, amelyet olyanoknak ítélnek oda, akik életművükkel vagy a városi közösségért végzett munkájukkal kiemelkedőt alkottak. A díj rangját jelzi, hogy tavaly többek között Bródy János, Pogány Judit és Korniss Péter vehette át, posztumusz pedig Benedek Miklós és Tompos Kátya kapta meg az elismerést.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tizenkét évnyi állásfoglalás, a nemzetiségi jogokért felelős korábbi biztoshelyettes, Szalayné Sándor Erzsébet munkái tűntek el egyik napról a másikra az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) honlapjáról. A Qubit vette észre, hogy a szombatról vasárnapra elérhetetlenné vált dokumentumok sok esetben az egyedüli nyilvános szakmai anyagok voltak a kisebbségeket, romákat és gyermekeket érintő diszkriminációs ügyekben.
Szalayné november 4-én vonult nyugdíjba, de távozása előtt még több kemény hangú állásfoglalást publikált. Egyik írása azt elemezte, milyen hatással van a romákra a településekre való beköltözést megnehezítő, úgynevezett önazonossági törvény, egy másik pedig az egyházi fenntartású iskolákban tapasztalható szegregáció mértékét tárta fel.
Miközben Szalayné anyagai eltűntek, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes, Bándi Gyula dokumentumai továbbra is fent vannak az oldalon.
A hivatal sajtófőnöke, Mikula Andrea a lapnak technikai okokkal magyarázta a történteket.
„Az új honlapra több technikai műveleten keresztül áll át a Hivatal, mely érintette a korábbi alapvető jogok biztosa, dr. Kozma Ákos és a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó korábbi biztoshelyettes, dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet tevékenységével kapcsolatos tartalmat” – közölte, és hozzátette, hogy a Szalayné közreműködésével készült közös jelentések a „Jelentések” menüpont alatt továbbra is megtalálhatók. A sajtófőnök azt is kiemelte, hogy a biztoshelyettesek önállóan nem adhatnak ki jelentést, csupán elvi állásfoglalást, amelyre a címzetteknek nincs válaszadási kötelezettsége.
A magyar ombudsmani rendszer 2011-ig négy autonóm, egymástól független biztosból állt, akik külön feleltek az állampolgári, adatvédelmi, kisebbségi jogokért és a jövő nemzedékek érdekeiért.
Önálló vizsgálatokat folytathattak, és saját nevük alatt adhattak ki gyakran kormánykritikus jelentéseket, melyekre az állami szerveknek kötelező volt érdemben reagálniuk. A Fidesz-kormány azonban az Alaptörvény megalkotásával párhuzamosan átszervezte a rendszert, és létrehozta az egyetlen ombudsman vezette AJBH-t.
A korábbi biztosok autonómiájának elvesztését ellensúlyozandó, a biztoshelyettesek kényszermegoldásként hozták létre az „állásfoglalás” intézményét. Ezekhez nem kellett a főombudsman aláírása, így nem estek cenzúra áldozatául, és az elmúlt években a nemzetiségi jogok terén ezek a dokumentumok számítottak a legfontosabb szakmai anyagoknak, amelyekben kritikusan vizsgálták például a romákat érintő diszkriminációs gyakorlatokat. Az ombudsmani rendszer központosítása miatt a Velencei Bizottság már 2021-ben jelezte aggályait, mert szerintük az veszélyezteti az intézmény függetlenségét és hatékonyságát.
A hivatalt 2019-től 2025 májusáig Kozma Ákos vezette. Utódja Juhász Imre, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke lett, Szalayné Sándor Erzsébet helyét pedig Gyeney Laura vette át.
Tizenkét évnyi állásfoglalás, a nemzetiségi jogokért felelős korábbi biztoshelyettes, Szalayné Sándor Erzsébet munkái tűntek el egyik napról a másikra az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) honlapjáról. A Qubit vette észre, hogy a szombatról vasárnapra elérhetetlenné vált dokumentumok sok esetben az egyedüli nyilvános szakmai anyagok voltak a kisebbségeket, romákat és gyermekeket érintő diszkriminációs ügyekben.
Szalayné november 4-én vonult nyugdíjba, de távozása előtt még több kemény hangú állásfoglalást publikált. Egyik írása azt elemezte, milyen hatással van a romákra a településekre való beköltözést megnehezítő, úgynevezett önazonossági törvény, egy másik pedig az egyházi fenntartású iskolákban tapasztalható szegregáció mértékét tárta fel.
Miközben Szalayné anyagai eltűntek, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes, Bándi Gyula dokumentumai továbbra is fent vannak az oldalon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
