Kizárják a DK-ból a kecskeméti jelöltet, aki a párt szerint a Tisza Párt zsarolására lépett vissza

A köztársasági elnök azért fordult az Alkotmánybírósághoz (AB), hogy állásfoglalást kapjon az Alaptörvény-módosítás korlátairól. Feltehetően azzal a szándékkal, hogy bevédje magát a Tisza-kormánnyal szemben, amely jelenleg is az eltávolításán dolgozik. A testület hétfőn tárgyalta volna beadványát.

– értesült korábban a 444.hu. Lépésükkel a 15 tagú testület határozatképtelenné vált, mivel a teljes üléshez legalább tíz bíró jelenléte szükséges. A kizáró nyilatkozatot nem lehet visszavonni, és az elnök sem bírálhatja felül, így a hétfőre tervezett sürgősségi tárgyalás meghiúsult.

A lap szerint napok óta tartott a belső vita az AB-nál. A folyamatot Szabó Marcel alkotmánybíró indította el egy feljegyzéssel, amelyben amellett érvelt, hogy Sulyok beadványát napirendre sem lehet venni, mert az érdemi elbírálásra alkalmatlan. Úgy vélte, az indítvány nem jelöl meg konkrét alkotmányjogi problémát, egy be nem nyújtott normaszövegről szól, és egy új alkotmányjogi hatáskör megteremtését célozza.

Szabó Marcel álláspontjához további hat bíró csatlakozott. Ezzel szemben Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és még két bíró amellett érvelt, hogy a beadványt lehet tárgyalni.

A tervezet szerint a testületnek van hatásköre eldönteni, hogy egy módosítás valóban Alaptörvény-módosításnak tekinthető-e, és kimondta volna, hogy nem lehet úgy módosítani az Alaptörvényt, hogy annak célja egy konkrét személyre szabott joghatás kiváltása legyen. Egy ilyen módosítást a tervezet az eljárási követelmények megsértésének minősített volna.

A magukat kizáró bírák a portál forrása szerint ebbe a vitába nem akartak belemenni, ezért döntöttek a távolmaradás mellett.

Közleményük ügy fogalmaz, hogy Sulyok Tamás beadványával kapcsolatban „hét alkotmánybíró az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettségére hivatkozással (...) kizárási okot jelentett be. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság elnöke az ügyet az Alkotmánybíróság teljes ülésének napirendjéről levette”.

A magyar miniszterelnök pénteken Brüsszelben üzenet Bécsnek:

Magyar Péter egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy bár a kormány preferálná a közös munkát, felkészült az önálló lépésekre is.

A kormányfő szerint az alapelv az, hogy ha valaki szennyező anyagot hozott egy másik országba, akkor azt vissza kell vennie.

Amennyiben erről nem sikerül gyorsan megállapodni az osztrák féllel, a szennyezett anyagot Magyarországon egy veszélyes hulladék tárolóba kell helyezni, majd onnan később elszállítani, ami óriási költséget jelent.

A probléma korábban a legmagasabb szintű diplomáciai egyeztetések tárgya is volt. Magyar Péter korábban Bécsben tárgyalt Christian Stocker osztrák kancellárral. A miniszterelnök már ott rögzítette, hogy a kormány a „szennyező fizet” elvét fogja alkalmazni, és a felek egy közös vizsgálóbizottság felállítását jelentették be.

Ezzel párhuzamosan Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter megállapodott az érintett osztrák bányatulajdonossal a további szállítások leállításáról. Azóta kiderült, hogy a szennyezés a korábban gondoltnál is nagyobb lehet.

A 2024-es szinten fagyasztaná be a főpolgármester, a polgármesterek és a vármegyei közgyűlési elnökök fizetését a Tisza Párt, egy pénteken benyújtott törvényjavaslat szerint pedig a jövőben a havi, illetményük 15 százalékának megfelelő költségtérítéstől is elesnének. A javaslatot Szabó Tibor, a Vidék- és Településfejlesztési Bizottság Tisza-párti elnöke nyújtotta be az Országgyűlésnek.

Az új szabályozás szerint a javadalmazás alapja tartósan a Központi Statisztikai Hivatal által 2024-re megállapított nemzetgazdasági átlagkereset lenne, ezzel megakadályozva a bérek automatikus, évről évre történő emelését.

A törvény indoklása szerint a lépésre „nemzetgazdasági érdekből, a közpénzekkel való takarékos gazdálkodás és a helyi közszolgáltatások elsődlegessége érdekében” van szükség.

A törvénymódosítás 2026. július 1-jén lépne hatályba, amivel a Tisza Párt pontosan azt az automatikus illetményemelést akadályozná meg, amely a 2025-ös átlagkereset alapján éppen ezen a napon járt volna az érintett önkormányzati vezetőknek. A javaslat a főpolgármestert, a megyei jogú városok, a fővárosi kerületek és a települések polgármestereit, valamint a vármegyei közgyűlés elnökét és helyetteseiket egyaránt érinti.

– így reagált Magyar Péter miniszterelnök pénteken, miután arról beszélt Brüsszelben egy sajtótájékoztatón, hogy az Alkotmánybíróság mégsem tárgyalja Sulyok Tamás államfő beadványát. A kormányfő szerint az államfő lépése kudarcba fulladt.

– fogalmazott.

Magyar Péter szerint hétnél is több alkotmánybíró záratta ki magát az eljárásból, a történteket pedig példátlannak nevezte.

„Várjuk az elnök úr lemondását” – tette hozzá a miniszterelnök. Szerinte a rendszerváltás óta nem került még ilyen helyzetbe köztársasági elnök. Úgy vélte, hogy az alkotmánybírók ezzel azt mondták ki, hogy Sulyok távozzon.

A testület a honlapján közzétett napirend szerint hétfőn tárgyalta volna a köztársasági elnök június 11-én benyújtott indítványát. Sulyok Tamás azután fordult a testülethez, hogy a kormány jelezte, Alaptörvény-módosítással távolítaná el a korábbi rendszer kulcsfiguráinak tartott közjogi méltóságokat. Az államfő beadványában azt kérte, mondják ki, hogy az ilyen, személyre szabott jogalkotás alkotmányellenes.

A miniszterelnök szerint azonban az államfő saját pozícióját kívánta a beadványával megerősíteni, de abból az derült ki, hogy korábban az Alkotmánybíróság elnöki posztjára is alkalmatlan volt, hiszen "egy nem létező jogszabályról, jogalkotásról kérdezett, előre, ráadásul egy esetleges alaptörvény-módosításról, amihez semmi köze az Alkotmánybíróságnak".

Magyar Péter a sajtótájékoztatója után azt írta a közösségi oldalára: