Könnyítések a hiteleseknek, még 15 milliárd forint jut egészségügyi eszközök vásárlására
Nem számítható fel kamatos kamat a moratórium idején, és hogy 2021. január 1-jétől a korábban felvett hitel eredeti törlesztőrészletének nagysága nem növekedhet.
Így egyebek között nem számítható fel kamatos kamat a moratórium idején, amely jelentősen könnyíti az adósok terheit. További segítség az is, hogy 2021. január 1-jétől a korábban felvett hitel eredeti törlesztőrészletének nagysága nem növekedhet. A futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy a törlesztőrészlet nagysága a futamidő időtartama alatt változatlan.
A kormány tovább bővíti a kedvezményes hitelek körét a munkáltatói kölcsönökkel, illetve azt a Nemzeti Eszközkezelő Programra is kiterjeszti. A munkáltatói kölcsönökre is érvényes a fizetési haladék, vagyis 2020. december 31-ig a munkavállalóknak se a kölcsön összegét, sem annak kamatát nem kell visszafizetniük a munkáltatójuknak.
A Nemzeti Eszközkezelő Programban résztvevőknek amellett, hogy a vételár részletfizetésére és a bérleti díjfizetési kötelezettségre fizetési halasztást kapnak, a lakhatásuk is biztosított, ugyanis a cég - a nem fizetés miatt - nem mondhatja fel a bérleti szerződést.
A koronavírus-elleni védekezéshez, a szükséges beszerzések és intézkedések biztosítására a kormány kész minden támogatást megadni.
A kormány most újabb több mint 15 milliárd forintot meghaladó forrást biztosít az Állami Egészségügyi Ellátó Központ számára egészségügyi eszközök vásárlására - az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlönyben olvasható.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Eddig a gyerekeimet úgy-ahogy békén hagyták. De Orbánék mostanra akkora pánikban vannak, hogy már semmi és senki sem szent. Most épp a 13 éves fiam sportsérülését akarják felhasználni
Azt okádják húsvét után magukból, hogy miközben én Hollókőn locsolkodtam, nem törődtem a Hollandiában balesetet szenvedett gyerekemmel”
a 13 éves fia egy holland vidéki városban, egy húsvéti nemzetközi focitornán az MTK színeiben súlyos kézsérülést szenvedett, operálni kellett.
„Eközben én Hollókőn tartózkodtam egy előre leszervezett látogatáson. Az édesanyja szintén Magyarországon volt. Mindketten folyamatos kapcsolatban voltunk a fiunkkal, az edzőkkel és az orvosokkal. Talán nem kell magyaráznom egy szülőnek se, hogy milyen érzés, amikor 1500 kilométerre vagy az idegen környezetben altatásra váró gyerekedtől” - fogalmazott Magyar, aki hozzátette, hogy szerencsére a műtét jól sikerült, a fiuk pedig este már haza is repülhetett a kupagyőztes csapattal.
„Köszönöm a holland orvosoknak és az edzőknek, hogy végig gondos kezekben volt a gyerekünk. Orbán propagandistáinak pedig azt kívánom, hogy az ő gyerekeik is sorra nyerjék a nemzetközi tornákat és soha ne szenvedjenek súlyos sérülést”
„Eddig a gyerekeimet úgy-ahogy békén hagyták. De Orbánék mostanra akkora pánikban vannak, hogy már semmi és senki sem szent. Most épp a 13 éves fiam sportsérülését akarják felhasználni
Azt okádják húsvét után magukból, hogy miközben én Hollókőn locsolkodtam, nem törődtem a Hollandiában balesetet szenvedett gyerekemmel”
Teljes az őrület a vámháborúban: Amerika 3521 százalékos büntetővámmal sújtja a napelemeket
A döntés négy ázsiai országot érint, ahol kínai napelemgyárak működnek. Az amerikaiak szerint az érintett cégek tisztességtelenül nyomták le az árakat.
Az amerikai Kereskedelmi Minisztérium akár 3521 százalékos vámot vetne ki olyan napelemekre, amelyeket kínai vállalatok Kambodzsában, Thaiföldön, Malajziában és Vietnámban működő gyáraiból szállítanak be az USA piacára. Az ügy előzménye az, hogy a tárca tavaly vizsgálatot indított, miután több nagy gyártó felszólította Joe Biden akkori elnök kormányát, hogy lépjen fel az amerikai termelés védelmében. Az eljárás során felmerült, hogy ezeket a cégeket Kína támogatja, és a termékeik tisztességtelenül olcsón árasztják el az amerikai piacot.
A legmagasabb, 3521 százalékos vámot azok a kambodzsai cégek kaphatják, amelyek a hatóságok szerint nem működtek együtt a vizsgálatban.
A BBC szerint a kínai Jinko Solar malajziai termékeire valamivel 41 százalék feletti vámot szabtak ki, míg egy másik cég, a szintén kínai Trina Solar 375 százalékos vámmal számolhat a Thaiföldön gyártott napelemek miatt.
Az amerikai statisztikai hivatal szerint az Egyesült Államok 2023-ban csaknem 12 milliárd dollár (kb. 4300 milliárd forint) értékben importált napelemeket a négy érintett országból. A vámok a Trump-adminisztráció által korábban bevezetett terheken felül jönnének, de a végső döntést az amerikai Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság hozza meg, várhatóan júniusban.
A Kereskedelmi Minisztérium szerint sok kínai cég az utóbbi években Délkelet-Ázsiába vitte át a gyártást, hogy elkerülje az amerikai vámokat, amelyeket Donald Trump elnöksége óta alkalmaznak.
Az Egyesült Államok eddig legfeljebb 145 százalékos vámot vetett ki a Kínából érkező termékekre, míg más országok jelenleg egységesen tíz százalékos vámmal néznek szembe, legalábbis júliusig. A Trump-adminisztráció szerint az új és a meglévő vámok együtt akár 245 százalékra is emelhetik a terheket egyes kínai termékeknél. Kína válaszul 125 százalékos vámot vetett ki amerikai árukra, és kijelentette, hogy „a végsőkig harcolni fog”.
Az amerikai Kereskedelmi Minisztérium akár 3521 százalékos vámot vetne ki olyan napelemekre, amelyeket kínai vállalatok Kambodzsában, Thaiföldön, Malajziában és Vietnámban működő gyáraiból szállítanak be az USA piacára. Az ügy előzménye az, hogy a tárca tavaly vizsgálatot indított, miután több nagy gyártó felszólította Joe Biden akkori elnök kormányát, hogy lépjen fel az amerikai termelés védelmében. Az eljárás során felmerült, hogy ezeket a cégeket Kína támogatja, és a termékeik tisztességtelenül olcsón árasztják el az amerikai piacot.
A legmagasabb, 3521 százalékos vámot azok a kambodzsai cégek kaphatják, amelyek a hatóságok szerint nem működtek együtt a vizsgálatban.
A BBC szerint a kínai Jinko Solar malajziai termékeire valamivel 41 százalék feletti vámot szabtak ki, míg egy másik cég, a szintén kínai Trina Solar 375 százalékos vámmal számolhat a Thaiföldön gyártott napelemek miatt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A húsvét hétfőn elhunyt pápa teste jelenleg a Vatikán területén található Santa Marta rezidencia kápolnájában van, vagyis abban az épületben, ahol főpápasága 12 éve alatt lakott.
A Vatikán közleményben tudatta, hogy I. Ferencet magyar idő szerint szerda reggel 8 órakor szállítják át a Szent Péter-bazilikába. A koporsót a temetésig tartják ott, hogy a hívek személyesen is elbúcsúzhassanak tőle.
Bejelentették továbbá, hogy Őszentsége temetését április 26-án, szombaton tartják, magyar idő szerint 9 órakor, a Szent Péter-bazilika előtti téren.
A szertartást Giovanni Battista Re bíboros, a Bíborosi Kollégium dékánja vezeti majd. A búcsúztatás végén hangzik majd el „a záró ima, amelyben a pápát hivatalosan Isten oltalmába ajánlják” – fogalmaz a vatikáni közlemény a BBC szerint. A testet ezt követően a római Santa Maria Maggiore-bazilikába szállítják, ahol örök nyugalomra helyezik.
Ferenc pápa korábban úgy rendelkezett, hogy ne elődei mellé, a Szent Péter-bazilika kriptájába temessék, hanem a Santa Maria Maggiore-bazilikába, a kedvenc Mária-ikonja közelébe. Az előkészületek részeként azt is kérte, hogy egyszerű, fából készült koporsóba helyezzék – ellentétben a hagyományos háromrétegű (ciprusfa, ólom és tölgyfa) koporsóval, amit korábban alkalmaztak.
A Vatikán jelezte, hogy hamarosan további részleteket is megosztanak a szertartásról.
A húsvét hétfőn elhunyt pápa teste jelenleg a Vatikán területén található Santa Marta rezidencia kápolnájában van, vagyis abban az épületben, ahol főpápasága 12 éve alatt lakott.
A Vatikán közleményben tudatta, hogy I. Ferencet magyar idő szerint szerda reggel 8 órakor szállítják át a Szent Péter-bazilikába. A koporsót a temetésig tartják ott, hogy a hívek személyesen is elbúcsúzhassanak tőle.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Népszava megbízásából készült reprezentatív kutatásából kiderült, hogy a magyarok 87 százaléka hallott arról a március 21-én történt gránátbalesetről, amelyben egy kormánytisztviselő mindkét kezét elveszítette, és arcsérülést is szenvedett.
A 29 éves nő a Honvédelmi Minisztérium által szervezett és felügyelt Adaptív Védelem nevű kiképzési programban vett részt, és nemcsak ő, hanem a kiképzője is megsérült. A történtek heves közéleti vitákat váltottak ki, ezért a Publicus Intézet áprilisi felmérése részletes kérdéssort alkalmazott, hogy kiderítse, a magyarok hogyan vélekednek a történtekről.
A válaszadók 76 százaléka úgy véli, nincs szükség arra, hogy kormánytisztviselők olyan katonai kiképzésen vegyenek részt, ahol éles gránátot is használnak.
A közvélemény jobban megosztott abban a kérdésben, hogy valóban önkéntes volt-e a részvétel, ahogy azt a HM korábban állította. A válaszadók 57 százaléka szerint nyomás nehezedhetett a kormánytisztviselőkre, miközben a program 23 százalék szerint volt önkéntes, 20 százalék pedig nem adott választ.
A válaszadók 49 százaléka úgy gondolja továbbá, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszternek le kellene mondania a baleset miatt, míg 35 százalék szerint ez nem indokolt, és 16 százalék nem válaszolt.
A Fidesz táborában tíz, az ellenzéki szavazók között 78, a bizonytalanoknál pedig 41 százalék mondta, hogy a tárcavezetőnek le kellene mondania, de ebben a kérdésben rendkívül magas (30%) volt a nem válaszolók aránya is.
A Népszava megbízásából készült reprezentatív kutatásából kiderült, hogy a magyarok 87 százaléka hallott arról a március 21-én történt gránátbalesetről, amelyben egy kormánytisztviselő mindkét kezét elveszítette, és arcsérülést is szenvedett.
A 29 éves nő a Honvédelmi Minisztérium által szervezett és felügyelt Adaptív Védelem nevű kiképzési programban vett részt, és nemcsak ő, hanem a kiképzője is megsérült. A történtek heves közéleti vitákat váltottak ki, ezért a Publicus Intézet áprilisi felmérése részletes kérdéssort alkalmazott, hogy kiderítse, a magyarok hogyan vélekednek a történtekről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
