KULT
A Rovatból

Könnyfakasztónak szánt műsorban derült ki, hogy egész jó humora van a Schobert házaspárnak - megnéztük az Életünk története első adását

Friderikusz Sándor műsorában fény derült arra is, hogy 20 év múlva Schobert Norbiból Hide the Pain Harold, míg Rubint Rékából egy szexi rocknagyi lesz. Mindeközben a műsorvezető gyakran diszkréten a háttérbe vonult.
Malinovszki András - szmo.hu
2020. november 02.



Vasárnap este elstartolt Friderikusz Sándor legújabb műsora, az Életünk története. Ebben a talkshowban profi maszkmesterek segítségével híres párokat repítenek előre az időben, hogy megnézhessük, milyenek lesznek saját maguk és egymás szemében idősebb, sőt egészen öreg korukban. Garantált megdöbbenés és könnyek voltak borítékolhatók - az önfeledt röhögések csak váratlan plusz esszenciát adtak a műsornak.

Az első este Schobert Norbert és Rubint Réka jövőjébe pillanthattunk bele, ami Norbi legutóbbi megnyilvánulásait, és az azokra érkezett reakciókat tekintve merész vállalkozásnak tűnt, de a műsorkészítők bátorsága kifizetődni látszott:

olyan arcát ismerhettük meg a sztárpárosnak, amivel a közösségi média felszínes világában, és eddigi tévés szerepléseik során nem nagyon találkoztunk.

Az Életünk története egy nagyon puritán felvezetővel kezdődik, amiben Friderikusz Sándor néhány perc alatt - kissé didaktikusan - elmagyarázza, hogy mit is fogunk látni az elkövetkezőkben. Már ennél a bemutatásnál érezhető, hogy ez a műsor azok közé tartozik, ahol az egykori showman kevésbé extrovertált oldalát mutatja meg. Legalább annyit megismerünk kíváncsiságából, mint legutóbbi tévés produkciójában, az Összezárva Friderikusszal-ban.

Az alapötlethez egy kissé felemás külcsínt kapott a produkció: a háttérdíszletek és bútorok alapvetően az otthonosságot és az intimitást sugározzák (a műkandalló a kevés felesleges giccs egyike), azonban a hatalmas terek és a nagy távolságok az egészre egy elidegenítő hatást borítanak. Nézők hiányában talán kevésbé stúdiószerűre is be lehetett volna rendezni a sztárpárok jövőjét, ami jobban is illett volna a műsor hangulatához.

Nem kardinális kérdés, de nagyon furcsa és nehezen megszokható, hogy a műsorvezető az első adás párjának egyik tagjával tegeződik, a másikkal magázódik, miközben a közös megszólításnál ezt váltogatja. Valamelyest meglepő módon a műsor első harmadában (a jelenben, amikor a páros tagjai önmagukról és a kapcsolatukról beszélnek) Friderikusz Sándor még a vártnál is visszafogottabb: bár kíváncsisága és kérdései méltóak talkshow-s múltjához, a szinte minden szórakoztató produkciójában meglévő fanyar humorából itt alaposan visszavesz, mutatva, hogy könnyed viccelődéssel ezúttal nem annyira kívánja elterelni a lélektani mélyfúrást. Annál váratlanabb, hogy

az első igazán jó poén Rubint Rékától érkezik, aki egyébként az egész műsor alatt kifejezetten szórakoztató, alaposan levetkőzve a különböző (úgy a hagyományos, mint a közösségi) médiákban ráragadt szerepet.

Az borítékolható volt (a készítőknek nem is titkolt szándéka), hogy számtalan könnycseppet fogunk látni a szereplők egyre öregedő arcán, de a műsorvezető ügyes terelgetésének köszönhetően az első mécsestörésig mindössze a 13. percig kell várnunk - ekkor egyébként még bőven a "jelenben" tart a műsor. A házaspár - főként Friderikusz egyetlen előtérbe helyezkedése és hajthatatlan stílusa miatt - még az olyan kellemetlen témákat sem kerüli, mint Norbi félrelépése vagy komoly szívműtétje.

És ezen a ponton el is érkezünk a legkevésbé megkerülhető kérdéshez. Schobert Norbert időnként nem hazudtolja meg a közösségi médiából ismert önmagát. Mikor arról kell beszélnie, mi fogta meg elsőként Rékában, szemrebbenés nélkül a fenekét említi, majd akkurátusan végigmegy élete párjának testrészein, és csak a műsorvezető rákérdezésére ment egyet a "legjobb barát" státusz bedobásával. Ugyanakkor

e sorok írója számára most derült ki, hogy Norbinak jó a humora - azok a poénok, amiket a műsor különböző (elsősorban az elképzelt jövőt ábrázoló) pontjain eldurrant, kifejezetten frappánsak, és mindegyik jókorát üt az adott pillanatban.

Nehéz ugyanakkor nem emlékezni a fitneszguru év eleji felszínes ámokfutására, amiért most külön kár, mert az Életünk története alapján kelthetné egy barátságos és jópofa fickó benyomását is.

A műsor ezzel fel is adja a nagy leckét: kinek-kinek magának kell eldönteni, hogy a húsz évről húsz évre öregedő vicceskedő Norbi bácsi, vagy a nagyképű és otromba beszólásokkal operáló milliárdos fitneszsztár személyiségét akarja elraktározni magában.

Az első műsor maga tartogat érdekes fordulatot is: amikor a 20 évet öregedett sztárok - egy egész jól sikerült átvezető grafika után - meglátják egymást (majd csak ezután saját magukat), borítékolható módon elmorzsolódik néhány könnycsepp, de egyszersmind ezek a műsor legviccesebb pillanatai is.

A jelenet, amikor Schobert Norbert megtudja 70 éves önmagáról, hogy kopasz lett, kifejezetten vígjátékira sikerült.

Az fő attrakció, az átalakulás természetesen semmilyen kivetnivalót nem hagy maga után: a maszkmesterek munkája alapjáraton is tökéletes, de a teljes hatás kedvéért a készítők a szereplők genetikai adottságait, szüleik vonásait és még életmódjuk várható hatásait is figyelembe veszik az öregítésnél. Friderikusz Sándor pedig mesterien irányítja szereplőit a nevetések és a könnyek között. Nyilván nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy a kor előrehaladtával az utóbbiakból lesz egyre több.

Nagy meglepetés lenne, ha bármelyik sztárpáros azt mondaná a műsorfolyam során az időugrásokkor, hogy ilyen jövőbeli fejjel inkább váljanak szét az útjaik, de így is kifejezetten szórakoztató látni egymás reakcióit - különösen olyan esetben, amikor megtudhatjuk, hogy

Schobert Norbiból hetven évesen a jellegzetes fogazat nélküli Hide the Pain Harold, Rubint Rékából pedig 62 esztendősen egy szexi rocknagyi lesz.

Az Életünk története nem ad többet, mint amit ígér: 55 megható és szórakoztató percet, azt viszont nagyjából egyenletes színvonalon. A szereplők nem meglepő módon az egész műsor alatt egyre szimpatikusabbak lesznek, és ehhez a tárgyalt első adásban csak hozzátesz a Shobert-Rubint házaspár fent említett felhőtlen humora. Mondhatnánk azt is, hogy jó Friderikusz Sándort újra a képernyőn látni (nem is hazudnánk), de őszintén szólva ebben a műsorban a showt nem ő, hanem a látvány és a szereplők egymás közti viszonya viszi el. Nagy megfejtéseket és óriási drámákat valószínűleg a következő részekben sem kell várni, de azért álljon itt egy bölcsesség a 90 éves önmagát megpillantó Norbitól:

„Ha a 90 évet megélem egészségben, felőlem rondább is lehetek!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Megszólalt Radnai Márk, miután egy külföldi ügynökség letiltotta a darabját a Thália Színházban
A Thália Színház leveszi műsoráról A nagy kézrablást, mert a jogkezelő kifogásolta a feketére maszkírozott színészt. A darab rendezője, Radnai Márk állítja, hogy nem volt sértő szándék a színpadi megoldás mögött.


Feketére maszkírozott fehér színész miatt tiltott le egy külföldi ügynökség egy 2016-ban bemutatott, majd 2023-ban felújított darabot a Thália Színház műsoráról.

Kálomista Gábor, a színház igazgatója hétfőn közleményben tudatta, hogy a szerzői jogokat képviselő külföldi ügynökség döntése miatt veszik le a műsorról Martin McDonagh A nagy kézrablás című darabját.

Az indoklás szerint a probléma az, hogy az egyik fekete karaktert sötétre sminkelt fehér színész alakítja.

Kálomista Gábor szerint a döntés nemcsak ezt az előadást érinti, hanem az Alul semmit és A koponyát is; az előbbi végül feltétellel repertoáron maradhatott, A koponya játszásához viszont az ügynökség nem járult hozzá. Az igazgató közölte, hogy nem hagyja annyiban, jogi útra tereli az ügyet.

A darab rendezője, Radnai Márk is megszólalt. A Telexnek elmondta, nem volt sértő szándék a színpadi megoldás mögött, de elfogadja, ha az előadás a vita miatt lekerül a műsorról. Radnai a művészi szabadságra hivatkozva érvelt.

„Ahogyan a kis hableányt is játszotta fekete színész, ez fordítva is igaz kellene, hogy legyen, vagy egy meleg karaktert sem kell, hogy meleg színész játsszon” – mondta.

Hozzátette, a darab egy erős szatíra, amelyben a karakter bőrszíne dramaturgiailag fontos, és mivel Magyarországon nehéz színes bőrű színészt találni, így tudták megoldani a szereposztást. „Nem állt szándékomban senkit megbántani, semmilyen sértő dolgot nem éreztem ebben” – fogalmazott Radnai.

A darabot 2016 áprilisában mutatták be a Thália Nagyszínpadán. Akkor a feketére maszkírozott színész alkalmazása még nem okozott problémát, a konfliktus a 2023. májusi felújításkor élesedett ki. A szerzőt képviselő ügynökség már a premier előtt jelezte, hogy nem járul hozzá az előadáshoz ilyen szereposztással, de a bemutatót ennek ellenére megtartották. A 2023-as felújítás után levelezés és egyeztetés indult a színház és a jogkezelő között, a vita végül most jutott el a tiltásig, nem sokkal a tervezett 250. előadás előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Rákay Philipék a választás után visszaléptek a mohácsi csatáról szóló filmhez kért támogatástól
Rákay Philip csapata visszavonta a film támogatási kérelmét. A 956 millió forintos összeg nem a film teljes költségvetését fedezte volna, csupán az előkészületeket. A forgatókönyv első változatára már kaptak korábban 5 milliót.


Alig öt nappal az április 12-i országgyűlési választás után, április 17-én visszavonták a mohácsi csatáról szóló, Mohács 1526 című film közel egymilliárd forintos támogatási kérelmét. A film producere korábban elutasításról beszélt, a Nemzeti Filmintézet szerint viszont a gyártó lépett vissza – írta a Telex.

A projekt mögött álló FP Films Kft. 956 millió forintot igényelt a film gyártás-előkészítésére. A produkció 2024 júliusában már kapott ötmillió forintot a forgatókönyv első változatának elkészítésére.

A most visszavont 956 millió forintos összeg nem a film teljes költségvetését fedezte volna, csupán az előkészületeket.

A forgatókönyvet Kis-Szabó Márk, Szente Vajk és Rákay Philip írta, a producer Fülöp Péter volt. Az alkotói kör nem ismeretlen a nagy költségvetésű állami produkciók világában: a Most vagy soha! című Petőfi-filmhez korábban 4,7 milliárd forint állami támogatást kaptak, annak forgatókönyvét is Rákayék jegyezték, Fülöp a producerek között volt, az FP Films pedig az egyik gyártócégként vett részt a munkában.

A mohácsi film alkotói korábban arról beszéltek, hogy a produkciót a csata 500. évfordulójára, 2026-ra szeretnék elkészíteni. Szente Vajk egy nyilatkozatában kiemelte, hogy a történet már készen áll, és II. Lajos királyt egy árnyaltabb, a valósághoz közelebb álló figuraként akarták bemutatni.

Rákay Philip korábban így kommentálta a készülő filmet: „Előre megnyugtatnék minden fanyalgót, nem fogunk győzni a végén.”

A producer, Fülöp Péter a Telexnek azt állította, hogy a pályázatot a Nemzeti Filmintézet „visszadobta”. A Nemzeti Filmintézet ezzel szemben azt közölte a lappal, hogy a pályázó vonta vissza a kérelmet április 17-én.

Egyelőre nem tudni, hogy a gyártó miért döntött a visszalépés mellett, és hogy tervezik-e a későbbiekben újra benyújtani a kérelmet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Nulla forint állami támogatást kapott a 95 éves Szegedi Szabadtéri Játékok a jubileumi évadára
A hivatalos indoklás szerint a jubileumi évadra benyújtott szakmai koncepció nem volt megfelelő. Botka László, Szeged polgármestere szerint a döntés méltánytalan és elfogadhatatlan az elmúlt időszak botrányait tekintve.


„Szakmailag nem kellően megalapozott” – ezzel az indoklással utasította el a Nemzeti Kulturális Alap pályázatait lebonyolító Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő a Szegedi Szabadtéri Játékok támogatási kérelmét.

A fesztivál 2026-os, jubileumi 95. évadára nyújtották be a pályázatot. Az elutasításról szóló, hétfőn elküldött levélben a következő indoklás szerepel:

„Jelen kérelem most nem részesül támogatásban, mivel a benyújtott szakmai koncepció szakmailag nem bizonyult kellően megalapozottnak.”

A döntésről szóló értesítést Botka László, Szeged polgármestere hozta nyilvánosságra a Facebookon.

„0 forint. A Kulturális és Innovációs Minisztérium döntése szerint ennyit ér ma Magyarországon a Szegedi Szabadtéri Játékok. Az indoklás: »szakmailag nem kellően megalapozott«.

80 ezer néző bizalma. Több mint 1,1 milliárd forint bevétel egyetlen év alatt. Több száz művész és szakember munkája. És ezzel szemben áll egy anonim döntőbizottság ítélete” – írta a polgármester.

Botka szerint méltánytalan és elfogadhatatlan, hogy „miközben az elmúlt időszak botrányai világosan megmutatták, milyen szempontok alapján vándorolnak kulturális milliárdok, Szegedet »szakmai hiányosságokra« hivatkozva zárják ki a támogatásból”.

A polgármester közölte, hogy a támogatás nélkül is megrendezik az eseményt, amit az ország legnagyobb és legszebb szabadtéri színházi fesztiváljának nevezett.

Az utóbbi hetekben számos kritika érte a Nemzeti Kulturális Alap pénzosztásait. Először Molnár Áron színész hívta fel a figyelmet arra, hogy egy ideiglenes NKA-kollégium mintegy 17 milliárd forintot osztott szét a választások előtt. Szerinte a kedvezményezettek között számos, a Fideszhez köthető vagy a párt kampányában szerepet vállaló előadó volt.

A botrány hatására sorra mondtak le az NKA bizottságainak tagjai, köztük Bús Balázs alelnök, valamint Baán László, Both Miklós és Vidnyánszky Attila.

A kialakult helyzetre reagálva az új kormányzat részéről Tarr Zoltán, a TISZA Párt elnökségi tagja hétfőn már arról beszélt, hogy véget vetnek a pártszimpátia alapú pénzosztásnak, és átvilágítják az NKA-t, valamint minden civil pályázatbírálási rendszert. Céljuk a szakmai alapú elbírálás és a teljes átláthatóság biztosítása a kulturális támogatásoknál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Hátsó kertből indult, mára az „ország legkedvesebb minifesztiválja lett” - Zalában bulizva segíthetsz az állatokon
Egy hátsókertes házibuliból két év alatt nőtt ki az "ország legkedvesebb fesztiválja" Zalában. A Pankkutya Fesztivál három nap alatt 40 fellépőt és 50 programot ígér, miközben minden profitját egy állatmenhelynek adja.


Manapság látjuk, hogy minden fesztivál hasonló problémákkal nyüglődik - állítják legalábbis a Pankkutya megálmodói - ugyanaz a fellépőhad és tarthatatlan árak, miközben azt érezzük, ezt az összes többi fesztiválon megkapjuk. Szapek Gergő az idén szállt be a szervezői kör mellé, mellette pedig az egyik alapító, Varga Vencel mesélt a fesztivál történetéről.

A Pankkutya Fesztivál ötlete zeneipari szereplők barátságából áll, így 2024-ben, egy zalaegerszegi hátsó kertben hat fiatal összehozta a házibulik fesztiválfeelingjét.

V.V.: Az ország minden tájáról hoztak fiatalok kutyatápot, amivel a helyi menhelyt akartuk kicsit jobb helyzetbe hozni. Több, mint 100-an hoztak saját italokat, és a klasszikus értelmében vett batyusbál túl jól sikerült, hogy ne próbáljuk meg nagyobban. Testvéres, családi projektként indultunk, konkrét célok nélkül, de szerencsénkre túl korán kaptuk a bíztatást, hogy mennyire kellene már egy olyan fesztivál, ami "pont azt képviseli, amit mi gondolunk" - jelentsen ez bármit is.

Így is történt. 2025-ben már Zalaegerszeg város segítségével átköltöztek a "hivatalos helyszínre", ahol a Gébárti Tóstrandon két napon át akusztikus koncertek várták a nagyérdeműt, mindezt kutyatápért cserébe. Több, mint három tonna kutyatáp gyűlt össze, a Pankkutyának pedig országosan kezdték megismerni a nevét.

Idén, május 28-29-30-án már három naposra duzzadva, és két színpaddal készülünk. Úgymond egy teljesértékű fesztivál lettünk, hiszen 200 kempingezőnk van, illetve a bérleteink fele is elkelt.

- számol be négy héttel a kezdés előtt Szapek - Igazából innentől a cél az, hogy minden gördülékenyen menjen a fesztiválon magán, illetve hogy a fellépőink is legalább olyan jól érezzék magukat nálunk, mint a fesztiválozók.

Idén már 200 kempingező lesz a Pankkutyán

A fellépői gárda pedig valóban versenybe tudna szállni nagyobb eseményekkel is. A hazai alternatív, rock, és feltörekvő szcénákból rengeteg név bukkan fel.

V.V.: Mi külön büszkék vagyunk, hogy idén elmondhatjuk, hogy

akusztikban ellátogat hozzánk Mehringer Marci, Co Lee, Kolibri, de hangos koncertekből is olyan nevekkel büszkélkedhetünk, mint a Fish!, vagy a Hűvös. Na meg lesz három külföldi banda is nálunk, az még számunkra is hihetetlen.

Szapek Gergő szerint az ekletikus lineup a fontos: Igen, folyamatos a fejlődés, de közben fontos, hogy "hű maradjon a fesztivál magához", mert nálunk nem a gigászi sztárok adják a fesztivál ízét, hanem az az elképzelés, hogy szerintünk kik lesznek a következő évek legnagyobbjai, vagy szerintünk kik a legizgalmasabb előadók itthon. Azt tudni kell, hogy itthon rengeteg zenei réteg a nyári szezonban szinte teljesen inaktív lesz, mert mondjuk kommersz fesztiválok nem merik bevállalni, hogy hardcore punk, vagy akár emo bandákat is merjenek hozni. Szerencsére mi bátran meríthetünk mindenhonnan.

Tavaly is az volt a legizgalmasabb, amikor látszólag a fellépő nem a saját közönségével talákozott, és így is óriási élmény volt ez mindkét oldalnak

- teszi hozzá Vencel

Idén új kampányelem a "visszahozzuk a gyerekkorodat" felkiáltás is, ami teljesen a közönséghez való alkalmazkodásból fakad.

V.V.: Tavaly kaptunk egy helyi gimnázium tanárától számháborúhoz kártyákat, amit unaloműző jelleggel bedobtunk a kempingben.

Tíz percen belül azon kaptuk magunkat, hogy több száz felnőtt és fiatal rohangál az egész fesztiválon gyermeki vigyorral, mert annyira beütött ez a játék náluk.

Idén összeszedtük az összes gimis-nyári tábori játékot a délelőttökre, ami szerintünk közel hasonló élményt nyújthat. Persze a számháború is marad.

A számháború biztosan marad

A kihívásokról is őszintén beszéltek:

Sz.G.: Azt tudni kell, hogy elképesztő költségek vannak az első években, hiszen "tábort, közönséget építünk", így készülni kell arra is, hogy az első pár Pankkutya úgymond tőke nélkül jön létre, és a támogatások illetve a jegyvásárlás tartja fent. Ugyanakkor tudjuk/látjuk, hogy alapvetően az összes fesztivál nehéz helyzetben van anyagilag, szerencsére nekünk a fesztivált kell eltartani, hiszen minden résztvevőnk önkéntes alapon, szerelemből dolgozik ezen.

V.V.: Illetve tudatosan nem akarunk nekiugrani egy 3-4000-es eseménynek, bár nem titkolt cél, hogy szeretnénk az évek alatt odáig nőni. Szerintem erre csak akkor van esélyünk, ha lassabban építkezünk, és "kelendőbbek leszünk", mint amennyit tudunk adni magunkból.

2026-ban a cél tehát az, hogy sztenderd opcióvá váljon mindenki számára a Pankkutya.

V.V.: A régióban szerencsére sok fesztivállal nem kell versenyezni, mert amik vannak a környéken, azok teljesen mást képviselnek és van is nekik létjogosultságuk. De azért az ország minden tájára lövünk, hiszen mi is utaztunk annak idején hosszú órákat Orfűre, Debrecenbe, bárhová egy jó buliért, úgyhogy

a cél az, hogy amikor tavasszal tervezgetik az emberek a nyarukat, a Pankkutya Fesztivál egy opcióként, sőt, az árából fakadóan akár egy biztos pontként szerepeljen a naptárukban.

Sz.G.: Azt gondolom, hogy a kicsi fesztiváloké a jövő, ebben pedig szeretnénk az egyik legkülönlegesebb lenni, mind a jótékony, jófej jelleg miatt, mind pedig amiatt, mert évről évre magunkra tudunk licitálni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk