HÍREK
A Rovatból

Költségvetési csalás gyanúja Köves Slomóék alapítványánál, az ÁSZ a hatóságokhoz fordult

Az Állami Számvevőszék súlyos szabálytalanságokat tárt fel a Tett és Védelem Alapítvány gazdálkodásában. A jelentés szerint az alapítvány egy szoftverért a bekerülési költség több mint négyszeresét fizette ki állami támogatásból.


Súlyos szabálytalanságok, törvénysértések és bűncselekmények gyanúja is felmerült az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséghez (EMIH) köthető Tett és Védelem Alapítvány gazdálkodásában. Az ÁSZ egy április 24-én publikált, 44 oldalas jelentésében arra jutott, hogy az alapítvány a közpénzt felelőtlenül kezelte, ezért az illetékes hatósághoz fordult. A legsúlyosabb megállapítások szerint egy szoftverért a valós bekerülési költség több mint négyszeresét fizették ki, miközben az alapítvány az állami támogatásokból milliárdos nagyságrendű likviditási kölcsönt nyújtott az EMIH-nek és saját cégének.

A hírt kedden az mfor.hu írta meg. A számvevőszéki ellenőrzés a 2020 és 2023 között folyósított, összesen mintegy kétmilliárd forintnyi központi költségvetési támogatás felhasználását vizsgálta.

A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy „az alapítvány a 2021-2023. években nyilvántartott, államháztartási forrásból kapott támogatásokat nem szabályszerűen és nem a támogatási szerződésben/támogatói okiratokban foglalt céloknak megfelelően használta fel.”

A dokumentum szerint az alapítvány bevételeinek több mint 96 százaléka ezekből az állami forrásokból származott.

A vizsgálat középpontjában a Tett és Védelem Alapítvány, annak alapítója, az EMIH, valamint az alapítvány tulajdonában álló Brüsszel Intézet Nonprofit Kft. áll. Az alapítvány kuratóriumi elnöke Bodnár Dániel, aki egyben az EMIH vezetőségi tagja is, míg a Tett és Védelem Alapítványt 2012-ben az EMIH vezető rabbija, Köves Slomó kezdeményezésére hozták létre.

A dokumentum szerint az EMIH 2021-ben utasította az alapítványt, hogy a közpénzből nyújtson likviditási kölcsönöket az EMIH és a Brüsszel Intézet Nonprofit Kft. részére. A kölcsönök összege folyamatosan nőtt: 2021 végén 544 millió, míg 2023 végére már több mint egymilliárd forint volt.

A jelentés kitér egy szoftverfejlesztési projektre is, ahol a Brüsszel Intézet Nonprofit Kft.-nél 135,6 millió forint költség merült fel, a szoftvert azonban 600 millió forintért adták el az alapítványnak. Az ÁSZ szerint ezzel az alapítvány a saját cégének termelt profitot a támogatásokból, ráadásul felmerült a gyanú, hogy a szoftverre vonatkozó szerződést visszadátumozták, hogy igazolni tudják a támogatás határidőre történő felhasználását.

Az ÁSZ véleménye szerint „a beszámolók adatai nem voltak alkalmasak a megbízható és valós összkép bemutatására”.

A jelentés azt is rögzíti, hogy a Brüsszel Intézet által kiállított 895 millió forintnyi számlából 775 millió forintot nem valós pénzmozgással, hanem kompenzációs megállapodásokkal rendeztek, ami nem felelt meg a támogatói előírásoknak.

A szabálytalanságok miatt a támogatást nyújtó Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. már lépett: a 2021-es, 500 millió forintos támogatás támogatói okiratát visszavonta, és kamatokkal együtt 534,8 millió forint visszafizetésére kötelezte az alapítványt.

Köves Slomó vezető rabbi április végén még arról beszélt, hogy nincs mit titkolniuk, mert az EMIH rendszere teljesen átlátható. Az mfor.hu cikkének megjelenéséig az alapítványtól nem közöltek választ a lappal az ÁSZ-jelentéssel kapcsolatban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Visszavonták Matolcsy György díszpolgári címét Kecskeméten, még a Fidesz-KDNP is megszavazta
Rendeletet kellett módosítani hozzá, de a kecskeméti közgyűlés visszavonta Matolcsy György volt jegybankelnök díszpolgári címét. Az MNB-alapítványok botrányaira hivatkozó javaslatot a Fidesz–KDNP is támogatta.


Egyhangú döntéssel, a saját rendeletét is módosítva vonta vissza Kecskemét közgyűlése csütörtökön Matolcsy György díszpolgári címét. A javaslatot a Fidesz–KDNP-frakció is támogatta, az indoklás szerint a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke „méltatlanná vált” a kitüntetésre – írta a KecsUP című helyi portál.

A lépéshez a képviselő-testület előbb módosította a kitüntetésekről szóló önkormányzati rendeletet.

A frissített szabályozás szerint a cím visszavonható, ha a kitüntetett közéleti, szakmai vagy társadalmi tevékenységével a település jó hírnevét súlyosan és bizonyíthatóan hátrányosan befolyásolja, illetve a közbizalmat súlyosan sértő magatartást tanúsít.

Az előterjesztés az elmúlt időszakban nyilvánosságra került, a jegybanki alapítványi rendszerhez, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványhoz, valamint a helyi Neumann János Egyetemért Alapítványhoz köthető ügyekre hivatkozott.

A dokumentum szerint az Állami Számvevőszék vizsgálatai súlyos megállapításokat tettek, amelyek nyomán büntetőeljárások és további vizsgálatok indultak.

A díszpolgári cím visszavonását a Szövetség a Hírös Városért frakciója már egy éve is kezdeményezte.

Nemrég nevezték meg az MNB-ügyet vizsgáló parlamenti bizottság vezetőjét, aki egy szintén kecskeméti tiszás képviselő lesz.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter Brüsszelben találkozott a V4-kormányfőkkel, majd bejelentette: Újraindítják a Visegrádi Együttműködést
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy június 23-án csúcstalálkozót tart a V4-országok vezetőivel. A gödöllői Grassalkovich-kastélyban rendezett találkozó célja a közép-európai szövetség megerősítése.


Magyar Péter a Facebookon jelentette be a Visegrádi Együttműködés újraindítását, miután a V4-kormányfők csütörtökön Brüsszelben, az Európai Tanács ülése előtt tartottak rövid egyeztetést.

„Újraindítjuk a Visegrádi Együttműködést!”

A miniszterelnök azt írta, örül, hogy a lengyel, a cseh és a szlovák miniszterelnök is elfogadta a meghívását Budapestre és Gödöllőre jövő hét keddre, június 23-ra.

A bejegyzést ezzel a felhívással zárta: „Dolgozzunk közösen egy erős Közép-Európáért!”.

Posztjához egy közös képet is csatolt Andrej Babišsal, Donald Tuskkal és Robert Ficóval.

Már két éve nem volt kormányfői találkozó a tagállamok között.

Május közepén Magyar Péter első hivatalos külföldi útja Varsóba vezetett, ahol Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel közösen hangsúlyozták a V4 újraépítésének fontosságát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Magyarország Európa-párti utat választott” – Így fogadták az európai vezetők Magyar Pétert első EU-csúcsán
Christian Stocker osztrák kancellár nyilatkozott így Magyar Péter első brüsszeli EU-csúcsán. Az új magyar kormányfő érkezését több uniós vezető is bizakodva kommentálta.


„Magyarország egy Európa-párti utat választott” – ezzel az üzenettel fogadta az osztrák kancellár Magyar Péter miniszterelnököt, aki csütörtökön vesz részt élete első uniós csúcstalálkozóján Brüsszelben. A Telex tudósítása szerint több európai kormányfő is kifejezetten bizakodóan nyilatkozott az új magyar kormány várható uniós politikájáról, miután 16 év után először nem Orbán Viktor képviseli Magyarországot az Európai Tanácsban.

Christian Stocker osztrák kancellár a korábbi bécsi találkozójukra utalva fejezte ki optimizmusát.

„Magyarország egy Európa-párti utat választott. Egy konzervatív, de Európa-párti utat. Már volt szerencsém egy találkozóhoz és eszmecseréhez Magyar Péter magyar miniszterelnökkel Bécsben, és nagyon optimista vagyok, hogy ennek a választási eredménynek pozitív hatása lesz az Európai Unión belül is” – fogalmazott Stocker.

A kancellár a csúcs egyik legfontosabb témájaként említette Ukrajnát, és üdvözölte, hogy a magyar kormány már nem akadályozza Kijev csatlakozási tárgyalásait. A tagállamok múlt pénteken állapodtak meg, hétfőn pedig egy luxembourgi kormányközi konferencián hivatalosan meg is nyitották a tárgyalások első fejezetcsoportját.

Hasonlóan nyilatkozott Luc Frieden luxemburgi miniszterelnök is, aki most találkozott először személyesen magyar kollégájával.

„A vele folytatott első interakcióimból világosan látom, hogy sokkal Európa-pártibb, ez segíteni fog nekünk, hogy hátunk mögött hagyhassunk bizonyos problémákat” – mondta.

A szomszédos országok vezetői is a javuló kapcsolatokban bíznak. Andrej Plenković horvát miniszterelnök uniós ügyekben konstruktív hozzáállást, a kétoldalú kapcsolatokban pedig egy új szakasz kezdetét reméli. „Mi készen állunk erre” – jelentette ki.

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök szerint Orbán Viktor távozásával „észszerű esélye van jóval konstruktívabb megbeszéléseknek”.

A regionális együttműködés is új lendületet kaphat: Donald Tusk lengyel kormányfő is bejelentette, hogy két év szünet után jövő kedden, június 23-án Gödöllőn újra összeülnek a visegrádi négyek miniszterelnökei, hogy megpróbálják újraéleszteni a háború miatt meggyengült szövetséget.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hétfőn tárgyalja az Alkotmánybíróság, hogy elmozdítható-e Sulyok Tamás
Az Alkotmánybíróság hétfőn tárgyalja a köztársasági elnök indítványát, ami az Alaptörvény-módosítások korlátairól szól. Sulyok Tamás azután fordult a testülethez, hogy Magyar Péter május 31-ig adott neki határidőt a lemondásra.


Hétfőre tűzte ki az Alkotmánybíróság a Sulyok Tamás elmozdításával kapcsolatos ülését – írta a 444.hu. A testület a köztársasági elnök indítványát tárgyalja, amelyben Sulyok Tamás az Alaptörvény-módosítás fogalmának és terjedelmének értelmezését kéri.

A kormányoldal által tervezett, a közjogi vezetők leváltását célzó módosítás szövege egyelőre nem ismert, egy tiszás képviselő arra számít, jövő hét végéig nyújtják majd be.

A hétfői ülésen az dőlhet el, hogy az Alkotmánybíróság ad-e bármilyen jogi kapaszkodót az elmozdítási folyamat fékezéséhez az elnöknek.

Közben az államfő asztalán van a parlament által múlt hétfőn elfogadott, többek között a miniszterelnöki ciklusok korlátozásáról szóló 16. Alaptörvény-módosítás is, amelyet még nem írt alá. A köztársasági elnöknek a kézhezvételtől számítva öt napja van dönteni, és bár tartalmi vétóval nem élhet, eljárási hibára hivatkozva az Alkotmánybírósághoz küldheti a szöveget.

Ma több tucat jogtudós tett közzé nyílt levelet, amelyben a közjogi vezetők leváltása mellett érvelnek, legitimitást adva a kormányoldal törekvéseinek.

Magyar Péter miniszterelnök korábban Sulyok Tamás lépését, amellyel az Alkotmánybírósághoz fordult, „szánalom kategóriának” nevezte.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk