HÍREK

„Kőkorszak” Mariupolban: a fehérneműtől a kasszáig mindent elloptak a boltokból a helyiek

82 nap után ért véget Mariupol ostroma. Körülbelül 150 000 ember maradt a városban a csaknem félmilliós lakosságból, de az ott maradtak többsége is menekülni próbál.

Link másolása

Majdnem három hónapos könyörtelen támadás után Mariupol elesett. A harcok kezdetén a közeli acélmű kohászai, Natalija és Andrij már

felszeletelték az utolsó két cipót, amit meg tudtak venni, és hagyták kiszáradni, hogy legyen mit enniük az előttünk álló hetekben

- kezdi riportját a BBC.

A huszonkét éves mérnöki végzettségű Marija az első robbanások idején még azt gondolta, hogy vihar van. Lassan tudatosodott benne, hogy megtámadták őket.

Hirtelen jött számára a felismerés, hogy a háború kezdetét megelőző napokban miért jelentek meg katonák abban a festéküzletben, ahol dolgozott, hogy kék és sárga szalagot vegyenek.

Szükségük volt ugyanis ezekre ahhoz, hogy meg tudják jelölni egyenruhájukat.

Amikor 2014-ben kitörtek a harcok Donyeckben és Luhanszkban, a kormány rövid időre elvesztette az irányítást Mariupol felett. 2015 januárjában a lázadók rakétatámadása a város keleti szélén csaknem 30 civilt ölt meg. A fegyverropogás a város hétköznapjainak részévé vált, nem sokkal később azonban a kormány Donyeck megye közigazgatási fővárosává tette Mariupolt. Középületeket újítottak fel, új parkokat hoztak létre, kávézókat, valamint informatikai iskolát nyitottak, népszerűsítették a kortárs művészetet és a sportot. De míg Mariupol virágzott, a lázadók kezében lévő Donyeckben egyre rosszabb lett a helyzet.

A háború kitörése után az orosz hadsereg meglepően gyorsan vette ostrom alá a várost, majd megtámadta az áram- és vízellátást. Március 9-én légicsapás érte a szülészeti klinikát, egy héttel később pedig lebombázták az óvóhelyként használt színházat. A helyiek szerint a lázadókat a bosszú vezérelte, amikor visszatértek Mariupolba.

„Ha mi szarban élünk, akkor te is szarban fogsz élni”

- mondták a mentősként dolgozó Volodimirnek egy ellenőrzőponton, amikor megszökött a városból. Ő sokáig csak beteg édesanyja miatt maradt a városban, aki meghalt az élelmiszer- és gyógyszerhiány miatt.

Ivan és felesége a helyi szupermarket alatti pincében kerestek menedéket és csak az életben maradáshoz való legszükségesebb dolgokra szorítkoztak:

"Primitív emberekként éltünk. Fát vágtunk, tüzet raktunk, tűzön főztünk ételt. Még olyanokról is hallottam, akik galambot ettek."

Ivan naplót vezetett az ostrom alatt, ami később az interneten is megjelent.

„Elérkezett a kőkorszak” – mondja március 6-i bejegyzésében, amelyben arról ír, hogy végignézte, ahogy ukrán polgártársai

az elhagyott üzletekben portyáznak, és a számítógépektől a fagyasztókon át a fürdőruhákig és fehérneműkig mindent elvisznek.

Volt, aki egy üveg kaliforniai Merlot-ot hozott el egy közeli üzletből hozott, de loptak orvosi felszereléseket is, egyes helyeken pedig a kasszát is elvitték.

„Mi vagyunk önmagunk legrosszabb ellenségei”

– írja Ivan a naplójában.

Azt is feljegyezte, hogy "egyesek szerint Mariupol hős város státuszt kapott"

Körülbelül 150 000 ember maradt Mariupolban a csaknem félmilliós lakosságból, de az ott maradtak többsége is menekülni próbál. Azok az emberek, akik korábban a szupermarket előtt álltak sorban ételért, most egymásra pakolt holttesteként várták, hogy eltemessék őket.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Benzinár: dinamikus árplafon jöhet a miniszter szerint
A mai kormányülésen döntés születik arról, szüksgszerű-e a beavatkozni a piaci folyamatokba, ha a régiós átlagárhoz képest a hazai kutakon drágábban adják az üzemanyagot.

Link másolása

Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Della podcastben arról beszélt, ha szükség is lesz árplafonra, az dinamikus lesz - írja a 444.

A miniszter szerint a kutak nem egy meghatározott időszakra, rögzített áron - mint korábban a 480 forintos benzin literár - adhatják az üzemanyagot, hanem a régiós átlaghoz viszulva alakulhat az ármeghatározás.

A podcastből egyebek mellett kiderül még az is, hogy

  • „picike felárral” vesszük az orosz gázt,
  • az állami beruházások halasztása nem érinti az energetikai célú projekteket, valamint biztosított a korszerűsítési pályázatok forrásigénye,
  • Donald Trump győzelme esetén közelebb kerülhetünk a békéhez,
  • és a kormány csak az év végén nyújtja be a 2025-ös költségvetést az Országgyűlésnek.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Lezárták az egyik legnépszerűbb magyar kirándulóhelyet – balesetveszélyes a Rám-szakadék
2024. április 24-től kezddően további tájékoztatásig nem látogatható.

Link másolása

A Telex írta meg a Pilisi Parkerdő felszólítására hivatkozva, hogy a klímaváltozás hatásai miatt a Rám-szakadék jelenlegi állapotában veszélyes.

A klímaváltozás miatti hosszú, aszályos időszakok és rendkívül nagy mennyiségű csapadékkal járó esőzések váltakozása a Rám-szakadék kőfalainak állékonyságára is negatívan hat, ezért a Pilisi Parkerdő a látogatók biztonsága érdekében a helyszínt a teljes körű geológiai és statikai vizsgálatok elvégzéséig és kiértékelésééig ideiglenesen teljes egészében lezárja

– olvasható a közleményben.

A túrázni vágyók így a Rám-szakadék elkerülő útvonalaként a Lukács-árokban futó sárga sávú jelzést tudják használni.

A Rám-szakadék természeti adottságai miatt hazánk egyik legnehezebben járható jelzett turista útvonala, ahol még kőgurulás vagy sziklaomlás is előfordulhat. A szakadékot emiatt csak saját felelősségére látogathatják az érdeklődők.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Megvan Balog Zoltán utódja a református egyházban, Steinbach József lett a zsinat lelkészi elnöke
Pásztor Dániel tiszáninneni püspök marad a lelkészi alelnök. Balog lemondását tudomásul vették, elismerték az egyházért végzett szolgálatát.

Link másolása

Steinbach József dunántúli püspököt választotta meg a Magyarországi Református Egyház zsinat lelkészi elnöknek.

Az egyház szerdai közleménye szerint Pásztor Dániel tiszáninneni püspök marad a lelkészi alelnök. Balog Zoltán püspök Zsinat lelkészi elnöki tisztségéről való lemondását pedig határozatok keretében vette tudomásul a Zsinat.

Azt is hozzátették, hogy Balog Zoltán áhítatát, valamint a megalakulást és a tárgysorozat ismertetését követően zárt körben folytatódott a Zsinat tavaszi ülésszaka.

„Az egybegyűltek határozat keretében tudomásul vették Balog Zoltán püspök Zsinat lelkészi elnöki tisztségről való lemondását, valamint ismerték el az egyházért végzett szolgálatát”

- írják.

Ezután egyhangúlag Steinbach József dunántúli püspököt választották meg a Zsinat lelkészi elnökének. Balog Zoltán lemondása után ideiglenesen Pásztor Dániel alelnök látta el az elnöki teendőket. Steinbach József megválasztása mellett a tiszáninneni püspök marad a Zsinat lelkészi alelnöke a ciklus végéig.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
271 millió forintos csalással vádolják a szegedi polgármester-jelöltet, aki családjával indul Botka László ellen
Elsőrendű vádlottként kilenc év fegyházbüntetést kért az ügyészség. Joób Márton felesége és 11 gyermekükből az egyik szintén jelölt.

Link másolása

A polgármester-jelölt kedden vonultatta föl jelöltjeit: többek között helyett induló Joób Márton felesége, a lánya és a szegedi Fidesz tavaly kinevezett alelnöke is – írja a 24.hu. A költségvetési csalással vádolt politikust a Szögedi Polgárok Egyesülete jelöli polgármesternek.

Ugyanakkor a jelöltbemutatón részt vett Chovanecz Kata is, akit szeptemberben a helyi Fidesz alelnökének választottak, bár kiderült, hogy nem szerepel a Fidesz jelöltjei között az önkormányzati választáson, sőt a bemutatón azt is elmondta, miért maradt aktív közéleti szereplő, valamint hozzátette, hogy már nem tagja a pártnak.

Joób Dóra a 17. választókörzet indulója, akit férje úgy mutatott be, mint „tizenegy gyermekes anya három diplomával”.

Joób 11 gyermekből egyikük szintén jelölt, az egyetemista Kálló-Joób Gréta, aki a 14. körzetben indul, azért, hogy “a fiatalok felé is nyissanak” - fogalmazott az apja.

A helyzet pikantériája, hogy Joób korábban MSZP-s képviselőként Botka László szegedi polgármester szövetségese volt, de később kizárták a frakcióból, mert 271 millió forintos csalással vádolták meg a politikust.

A vád szerint a Joóbék létrehoztak egy bűnszervezetet, amely egyszerre négy megyében működik, és műsorújság kiadásával, illetve szórólapterjesztéssel foglalkozik.

Az ügyészség úgy hiszi, hogy a szervezet nem fizetett rendesen adót, hamis számlákat állított ki, de még a munkavállalók után is alig fizettek járulékot.

Elsőrendű vádlottként Joób Mártonra kilenc év fegyházbüntetést kért az ügyészség, ám a polgármester-jelölt kitart ártatlansága mellett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk