Kitálalt a volt NAV-nyomozó: Politikai befolyással tussolhatták el Gattyán György 19,4 milliárdos adócsalási ügyét

Krizsó Szilvia, az MTV korábbi újságírója a Facebookon fejtette ki véleményét a szerinte a kormány által keltett „háborús pszichózisról”. Bejegyzését azzal kezdi, hogy bár újságírói beidegződései miatt próbál visszafogott lenni a politikusok nyilvános véleményezésével, több mint egy évtizeddel a politikai újságírás elhagyása után úgy döntött, megszólal.

A posztot kiváltó eseményekről szólva Krizsó Szilvia így fogalmaz:

A volt újságíró szerint az egész egy mesterséges intelligenciával készített deepfake videóval indult, amelyet szerinte „valószínűleg az orosz barátok, vagy Rogán beosztottjai” gyártottak le. Ebben egy valós személy látható, de Krizsó szerint szemmel látható, hogy nem ő beszél. A videóban elhangzó fenyegetésre, miszerint a karma utoléri Orbán Viktort, ha packázik Ukrajnával, a miniszterelnök egy videóval reagált, amelyben ingujjra vetkőzve hívogatja a családtagjait.

– írja Krizsó, aki szerint ez az oka annak, hogy a politikusok „végletekig leegyszerűsített mondatokat szajkóznak éjjel és nappal”, amelyeket minden lehetséges módon eljuttatnak az emberekhez.

– zárja bejegyzését Krizsó Szilvia.

Tegnap a magyar kormánypárti sajtón végigfutott egy YouTube-felvétel, amelyen Hrihorij Omelcsenko, az ukrán titkosszolgálat (SZBU) egykori tisztje Orbán Viktort (és a lapok állítása szerint a családját is) fenyegeti. A videó hitelességét több körülmény is megkérdőjelezi: a szájmozgás nem egyezik a hanggal, kiberbiztonsági szakértő is felvetette a deepfake gyanúját, és a felvételen említett „KARMA” nevű szervezetnek nincs nyoma. A hírt több orosz portál is átvette és terjesztette. Miközben minda Financial Times minda VSquare arról számolt be, hogy az orosz katonai hírszerzés befolyásolhatja a magyar választásokat dezinformációs műveletekkel.

„Igen, én robbantottam a Fidesz-székháznál 1998-ban, ahogy a másik két helyszínen, Torgyán és Szájer lakásánál is” – ezt állítja a Fenyő-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás miatt is elítélt Jozef Roháč, aki ügyvédjén, dr. Patócs Ilonán keresztül üzent. Állítása szerint a megbízás úgy szólt, hogy a merényleteknek „a Fidesz érdekében” kell történniük, bár azt nem tudja, hogy ez valóban így volt-e, mert személyesen egyetlen fideszes politikust sem ismert – közölte az elítélt férfi jogi képviselője az Átlátszóval.

Roháč állítása szerint a politikusok elleni 1998-as robbantássorozat előzetes tervezésében nem vett részt, és a Független Kisgazdapárt székháza elleni március 12-i sikertelen kísérletben sem, őt csak annak kudarca után vonták be. A következő három robbantásnál – Torgyán József és Szájer József otthonánál, valamint a Fidesz-székházban lévő Áder János irodájánál – viszont már ő szerezte be, szerelte össze és hozta működésbe a pokolgépeket. Azt az utasítást kapta, hogy senki sem sérülhet meg. „Roháč azt állítja, senki nem akart itt politikusokat megölni, se a fideszeseket, se Torgyánt” – fogalmazott az ügyvéd.

Állítását azzal is alátámasztotta, hogy a Fidesz-székház elleni, már a választások utáni merénylet előtt telefonon ellenőrizte, hogy Áder János az irodájában van-e, és csak akkor robbantott, amikor megbizonyosodott róla, hogy nincs a helyiségben. Roháč szerint erre az utolsó akcióra azért volt szükség, hogy eltereljék a gyanút a Fideszről, miután a Szájer-lakásnál történt robbantás után sokan önmerényletről kezdtek beszélni.

A kilencvenes évek második felének politikai robbantásai és alvilági leszámolásai szorosan összefonódtak. A nyomozás egyik fő iránya kezdettől a „szlovák vonal” volt, mivel a Vladimír Mečiar vezette Szlovákia és Magyarország viszonya akkoriban rendkívül feszült volt. Egy, az akkori ügyekre rálátó forrás úgy fogalmazott: „a Mečiar-kormány titkosszolgálata nyilvánvalóan rajta van a gyanúsítottak listáján”. A szlovák titkosszolgálat, a SIS hírhedt „Omega” fedőnevű akciójának célja éppen Magyarország destabilizálása és euroatlanti integrációjának akadályozása volt. A korszakban több magyarországi bűncselekménynél is szlovákiai robbanószert használtak, és a hatóságok a rossz államközi viszonyok miatt nehezen tudtak együttműködni. Az alvilági szálat erősíti, hogy Portik Tamás belső köréhez tartozó Szemán József, becenevén „Fürge” korábban már elismerte, hogy az FKGP-székházhoz ő vitt egy robbanószerkezetet, amit végül nem hoztak működésbe.

A mentelmi joggal rendelkező politikusok elleni támadások miatt a nyomozást az ügyészség vezette, de az eljárás eredménytelenül zárult, gyanúsításig sem jutottak el, az ügyek pedig azóta elévültek. A Legfőbb Ügyészség az Átlátszó megkeresésére küldött válaszában csak a Torgyán és Szájer sérelmére elkövetett rongálás ügyét azonosította, az Áder János irodája elleni támadásról nem tettek említést. A nyomozati iratokat 2014-ben levéltárba adták. A Nemzetbiztonsági Hivatalnál lévő aktákat pedig 2010-ben átadták a Terrorelhárítási Központnak.

A robbantások politikai visszhangja vegyes volt. Szájer József óvatosan nyilatkozott, és nem zárta ki, hogy a támadás a felesége bírói hivatásával függ össze. Torgyán József viszont később a memoárjában felidézett egy parlamenti jelenetet, amelyben állítása szerint Gál Zoltán, az MSZP akkori frakcióvezető-helyettese azt kiabálta, hogy a robbantást a Fidesz rendelte meg. Egy korabeli, névtelenséget kérő szereplő szerint azonban ez nem volt életszerű. A Fidesz-kormány később a politikusok megfigyelése miatt kirobbant botrány kivizsgálására parlamenti bizottságot hozott létre, a robbantássorozat ügyében azonban ilyen lépés nem történt.

Roháč ügyvédje szerint az elítélt férfi egy most készülő könyvében a megbízó személyét is felfedi majd.