HÍREK
A Rovatból

Kiszivárgott egy hangfelvétel: Trump megbízottja tippeket adott Putyin tanácsadójának, hogyan beszéljen az elnök a béketervről Trumppal

A felvétel szerint Steve Witkoff azt tanácsolta Jurij Usakovnak, hogy Putyin hízelegjen Trumpnak, méltassa őt mint „a béke emberét”. Az amerikai elnök szerint különmegbízottja pontosan azt tette, amit tennie kellett.


Egy alig több mint ötperces telefonhívás hangfelvétele szivárgott ki egy októberi amerikai-orosz politikai egyeztetésről, miután a Bloomberg megszerezte a hanganyagot és közzétette a leiratát.

A felvételen Donald Trump elnök különmegbízottja, Steve Witkoff ad tanácsokat Vlagyimir Putyin külpolitikai főtanácsadójának, Jurij Usakovnak arról, hogyan közelítsenek az amerikai elnökhöz az ukrán béketervvel kapcsolatban.

A felvétel október 14-én készült, és két nappal később közel két és fél órán át beszélt egymással telefonon Trump és Putyin. Az amerikai elnök utólag „nagyon eredményesnek” nevezte az egyeztetést.

A kiszivárgott beszélgetésben Witkoff azt javasolta Usakovnak, hogy Putyin hízelgő hangnemben kezdje a hívást: gratuláljon Trumpnak a gázai tűzszünet sikeres tető alá hozásához, és méltassa őt mint „a béke emberét”. A különmegbízott azt mondta, ez egy nagyon jó kiindulási alap lehetne.

Azt is felvetette, hogy a gázai tűzszüneti megállapodásnál, úgy ebben az esetben is egy 20 pontos javaslatot állítsanak össze. Witkoff úgy fogalmazott, az lenne a legjobb, ha Putyin azt mondaná az amerikai elnöknek, hogy egy, a gázaihoz hasonló békemegállapodásról egyeztettek ők is, mármint az amerikai megbízott és orosz kollégája.

„Talán mondhatná azt Trump elnöknek: »tudja, Steve és Jurij egy nagyon hasonló 20 pontos béketervről beszéltek, és úgy gondoljuk, hogy ez egy kicsit előremozdíthatja a folyamatot. Nyitottak vagyunk ilyesfajta dolgokra«”

– mondta a felvétel szerint Witkoff.

A különmegbízott azt mondta az orosz tanácsadónak, hogy mély tisztelettel tekint Putyinra és az amerikai elnöknek is elmondta, hogy meggyőződése szerint Oroszország mindig is a békére törekedett.

Witkoff azt is elárulta, hogy Volodimir Zelenszkij még azon a héten, pénteken a Fehér Házba érkezik, de javasolta, hogy Putyin még a találkozó előtt hívja fel Trumpot.

„Azt hiszem, ha lehetséges, a pénteki találkozó előtt beszélünk a főnökükkel”

– fogalmazott a különmegbízott.

Ezután Usakov megkérdezte, hogy hasznos lenne-e Putyin számára ez a telefonhívás, mire Witkoff igennel válaszolt. A hangfelvétel alapján úgy tűnt, az orosz elnök tanácsadója megfogadja amerikai kollégája tanácsait, mert azt mondta, Putyin „gratulálni fog” az amerikai elnöknek, és azt fogja mondani, hogy „Trump úr igazi békefenntartó”.

Az események ezt követően a felvételen elhangzottak szerint alakultak: az október 16-i elnöki hívás után egy nappal, október 17-én Zelenszkij valóban Washingtonba érkezett, ahol Trump nyilvánosan is felvetette az „álljanak meg ott, ahol vannak” elvét a frontvonalakra vonatkozóan.

A Fehér Ház a botrányra reagálva megvédte a különmegbízottat.

Donald Trump szerint Witkoff eljárása „standard tárgyalási gyakorlat”, és azt tette, amit tennie kellett.

Steven Cheung, a Fehér Ház kommunikációs igazgatója hozzátette, hogy a különmegbízott a béke érdekében „szinte naponta beszél orosz és ukrán tisztviselőkkel is”. A kongresszusban azonban a republikánusok egy része is élesen bírálta a történteket. Don Bacon nebraskai képviselő szerint Witkoff az oroszok oldalára állt.

„Nem bízhatunk benne, hogy ő vezesse ezeket a tárgyalásokat. Egy oroszok által fizetett ügynök kevesebbet tenne? Ki kellene rúgni”

– közölte a közösségi oldalán.

Az orosz fél reakciója vegyes volt. A Kreml nem cáfolta a hívás tényét, sőt, bejelentették, hogy Witkoff a jövő héten Moszkvába utazik a tárgyalások folytatására. Jurij Usakov, Putyin tanácsadója viszont arra mutatott rá, hogy „valaki szivárogtat, valaki lehallgat”. „De nem mi” – mondta orosz állami médiumoknak. Ezzel szemben Kirill Dmitrijev, az orosz elnök egy másik különmegbízottja a Bloomberg által közölt leiratot egyszerűen „fake”-nek, azaz hamisítványnak nevezte.

A diplomáciai folyamatok a botrány ellenére sem álltak le. Miközben Witkoff moszkvai útjára készül, Dan Driscoll hadseregtitkár párhuzamosan egyeztet orosz és ukrán tisztviselőkkel Abu-Dzabiban és Genfben. Bár a Bloomberg nem fedte fel, hogyan jutott a hangfelvétel birtokába, és az Associated Press hírügynökség jelezte, hogy nem tudta függetlenül hitelesíteni a leiratot.

Az amerikai kezdeményezésű, eredetileg 28 pontos béketerv-vázlat korábbi verziója több, Moszkvának kedvező elemet tartalmazott. Ilyen volt például a Donbasz egyes részeinek feladása, Ukrajna NATO-tagságának elvetése és a hadsereg méretének korlátozása. Ezt a csomagot később európai és ukrán visszajelzések alapján 19 pontra szűkítették és finomhangolták, de a kezdeti változat komoly bírálatokat váltott ki. A háttérben zajló egyeztetésekről sokat elárul, hogy a Reuters szerint a korábbi amerikai tervet egy orosz „non-paper”, vagyis egy nem hivatalos javaslatcsomag is befolyásolta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Az Átlátszó bírósági végrehajtást kér a külügy ellen Szijjártó titkolt útiköltségei miatt
A tárca a Kúria jogerős ítélete ellenére sem adta ki a miniszter japán–azeri útjának költségeit. Korábban 140 millióért béreltek neki gépet.


Bírósági végrehajtást kezdeményezett az Átlátszó című újság a Külgazdasági és Külügyminisztérium ellen, miután a tárca a Kúria jogerős ítélete ellenére sem adta ki Szijjártó Péter egyik külföldi útjának költségadatait.

A minisztériumnak a december 18-án kézbesített ítélet után 15 napja lett volna az adatok kiadására, a tárca azonban kicsúszott a január 2-i határidőből.

Az ügy még 2024 tavaszán indult, amikor az Átlátszó közadatigénylésben kérte ki Szijjártó Péter két külföldi útjának költségeit. Míg egy Kambodzsát és Thaiföldet érintő útról megkapták az adatokat – ez korábbi információk szerint 140 millió forintba került –, egy Japánt és Azerbajdzsánt érintő út költségeinek kiadását a külügy megtagadta.

A minisztérium először arra hivatkozott, hogy nincsenek adataik, majd a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak már azt válaszolták, hogy a miniszter nem az újságírók által megjelölt repülőgéppel utazott.

Az Átlátszó azonban ellenőrizte a repülési adatokat, és azt találta, hogy a kérdéses VistaJet-es bérelt magángép Budapestről Japánba, majd onnan Azerbajdzsánba repült, és a miniszter szerintük bizonyíthatóan ezen a gépen utazott. Egy újabb, módosított útvonallal benyújtott adatigénylésre a minisztérium ismét azt válaszolta, hogy a magángép használatával kapcsolatban nem rendelkeznek költségadattal, a honvédségi repülőgép költségeiért pedig nem ők az adatkezelők.

Miután egy 2024. decemberi közadatigénylésre már semmilyen választ nem kaptak, az Átlátszó adatpert indított, amelyet aztán minden fórumon – első- és másodfokon, majd végül a Kúrián is – megnyert.

A pereskedés alatt, 2024 december végén a parlament egy salátatörvényben módosította a jogszabályokat, lehetővé téve, hogy a külügyminiszter maga dönthessen arról, mivel utazik. A minisztérium később a külképviseletekről és tartós külszolgálatokról szóló törvény 57/A. szakaszára hivatkozva több adatigénylést is elutasított, azzal az indokkal, hogy a védett személyek utazási adatai biztonsági kockázatot jelentenek. A bíróságok azonban kimondták, hogy a jogszabályt a minisztérium nem a megfelelő módon alkalmazta.

Szijjártó Péter magángépes repüléseiről már korábban is kerültek ki adatok, egy másik délkelet-ázsiai útért például 180 885 277 forintot fizetett a minisztérium - írja a Telex.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Berobbant a háború, 381-ig ugrott az euró – az ING szerint a forint lehet a helyzet legnagyobb vesztese
Az ING Bank friss elemzése a hétvégi közel-keleti konfliktus gazdasági hatásait vizsgálja a közép-kelet-európai régióban. A dráguló energia megtorpedózhatja a kamatvágásokat és 0,45 százalékponttal dobhatja meg a magyar inflációt.


A hétvégén kirobbant közel-keleti konfliktus hétfő reggelre azonnal az egekbe lökte az olaj és a földgáz árát, az euró jegyzése pedig 381 forintig ugrott. Ha a feszültség tartós marad, a közép-kelet-európai gazdaságokat több csatornán keresztül is komoly sokk érheti, az ING Bank friss elemzése szerint pedig hosszabb távon is a forint lehet a helyzet legnagyobb vesztese. A cikket a 24.hu kivonatozta.

Az ING elemzői szerint a háború alapvetően három csatornán keresztül rontja a régió gazdasági kilátásait: a megugró energiaárak begyűrűznek az inflációba, a jegybankok óvatosabbá válnak a kamatcsökkentésekkel, a devizapiacon pedig a kockázatkerülés miatt gyengülhetnek a feltörekvő piaci fizetőeszközök.

A hatások mértéke attól függ, meddig eszkalálódik a háború, mivel az áremelkedés viszonylag lassan gyűrűzik be a gazdaságba. A Világbank egy korábbi elemzése szerint egy súlyos közel-keleti kínálati sokk akár 140–157 dollárig is emelheti a Brent hordónkénti árát.

A hatás elsősorban az energiaimportra szoruló országokat érintheti. Egy tízszázalékos tartós olajár-emelkedés Romániában 0,5, Magyarországon pedig 0,45 százalékponttal emelheti meg az inflációt. Magyarország helyzetét súlyosbítja az erős importkitettség, emellett az inflációs várakozások is emelkedhetnek.

A háború a régiós jegybankok döntéseire is hatással lehet. A lengyel jegybank szerdán tart kamatdöntő ülést. A konfliktus előtt még 25 bázispontos vágást várt a piac, most viszont valószínűbb a tartás. A cseh jegybank legközelebb március 19-én dönt, de a szakemberek szerint a következő napokban nyilatkozatokkal hűthetik a kamatcsökkentési várakozásokat.

A Magyar Nemzeti Bank a múlt héten csökkentette 6,25 százalékra az alapkamatot, és az elemzők márciusban újabb lazításra számítottak, azonban az ING szerint „a várhatóan gyengébb forint és magasabb energiaárak ezt megtorpedózhatják”.

Az elemzés szerint a devizapiacon a forint lehet a legsebezhetőbb. A globális kockázatvállalási hajlandóság gyengülése a feltörekvő piacokat sújtja, de a régió megítélése nem egységes. A forint sérülékenységét az adja, hogy az elmúlt egy évben a magas kamat és a közelgő parlamenti választásokkal kapcsolatos várakozások miatt nagyon komoly carry trade-pozíciók épültek fel a forint javára. Az elemzők szerint „ezek a pozíciók most nyomás alá kerülhetnek, így újra 380 fölé gyengülhet vissza a forint az euróval szemben”.

Az ING elemzői a Brent olaj esetében első lépcsőben 80–90 dollár közötti árfolyamra számítanak, de akár a 100 dolláros olajár is eljöhet. A legrosszabb forgatókönyv szerint pedig 140 dollárig is rakétázhat a világpiaci ár, ha komolyabb fennakadások lesznek a szállításokban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Ellenségképgyártás, lejáratás, hazugságok – Varga László püspök szerint ezek nem politikai hibák, hanem súlyos bűnök
Varga László a Fidesz tarkónlövős AI-videója után egy sorozatot indít társadalmi megosztottság ellen a kampányidőszakban. Szerinte a békéhez bűnbánat kell azoktól, akik hazudnak és lejáratnak másokat a médiában.


„Megtámadni egy másik országot az nem probléma, hanem bűn!” – ezzel a gondolattal indította Varga László kaposvári püspök azt a bejegyzés-sorozatot, amellyel a választások előtt a magyar társadalmat megosztó békétlenség ellen kíván fellépni. A Szemléleknek arról beszélt, hogy bár már 2022-ben is feszült volt a légkör, a helyzet mára sokkal rosszabb lett.

„2022-ben, az előző választások évében is nagyon feszült volt a levegő egyházon kívül és belül egyaránt, de mostanra már sokkal jobban kiéleződött minden” – fogalmazott a püspök. A különbséget abban látja, hogy „akkor nem volt komolyan vehető ellenzéki párt, most viszont van. Minden eldurvult, és a külpolitikai helyzet is egészen más, mint akkor.”

„Ezek motiváltak abban, hogy püspökként meg kell szólalnom, és az evangélium mentén irányt mutatni. Vártam a megfelelő pillanatot annak kimondására, ami már korábban megérett bennem. Valóban a Szemlélek írása adta a végső lökést, hogy most kell megszólalnom” – mondta. Varga itt arra a cikkre utalt, amelyben Dudás Róbert Gyula katolikus teológiát is végzett történész a Fidesz mesterséges intelligenciával gyártott, fejbe lövős kampányvideója kapcsán szólította meg a magyar püspököket.

A püspök szerint a béke alapja az igazság. „Mindenki békét szeretne. A múltban a papi békemozgalom, mögötte az elnyomó rezsimmel, ma a békecsináló hatalmak, felrúgott békeszerződésekkel. Elfelejtettük, hogy békét csak teremteni lehet, együttműködve a Teremtővel, aki maga a béke. Az igazság kimondása nélkül nincsen béke!”

„Az ellenségképek gyártása bűn, egymás lejáratása kommentekben, hamis tartalmak gyártásában szintén bűn. Uszítás az igazság nevében, hazudni az ellenfelünkről és lejáratni a médiában súlyos bűn! Az igazság elhallgatása is bűn!” – sorolta, majd hozzátette, a béke előfeltétele a bűnbánat.

„Nem lehet béke, amíg nem tartanak bűnbánatot, akik ezeket elkövették és enélkül minden békéért tett látványos erőfeszítés álságos.”

A sorozat célközönségéről azt mondta, az mindenkinek szól. „Hiszem, hogy a Szentlélek eljuttatja mindazokhoz, akiknek erre van szükségük.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Videó: „Nagyon kedves, most nem” – Tuzson Bence ennyivel rázta le a kérdést a gödi mérgezés gyanújáról
Az igazságügyi miniszter egy csömöri vendéglőből távozva nem adott érdemi választ a rákkeltő anyagokról szóló kérdésre. Az ügyben már tüntetések és feljelentések is történtek a gyár bezárását követelve.


A 444 stábja a gödi Samsung-gyárról szerette volna kérdezni Tuzson Bence igazságügyi minisztert, aki kedden lépett ki egy csömöri vendéglőbőll. A riporter azt kérdezte a minisztertől:

„Mit üzen azoknak a választóknak, akik aggódnak a gödi Samsung-gyárban történtek miatt?”.

Tuzson Bence erre csak annyit felelt, hogy „Nagyon kedves, most nem”, majd beszállt az autójába, és mielőtt becsukta az ajtót, hozzátette: „Köszönöm szépen, nagyon kedvesek, de most nem.”

A videót itt láthatjátok:

2014 óta ennek a választókerületnek egyetlen képviselője van, Tuzson Bence a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője, aki három választás óta őrzi mandátumát. Eddig nemigen szólalt meg a gödi mérgezés ügyében.

A Telex hatósági és belső jegyzőkönyvekre hivatkozva arról írt, hogy a Samsung SDI gödi gyárában a súlyos munkavédelmi hiányosságok mellett a dolgozók a megengedett határértéket 275-szörösen, esetenként akár 510-szeresen is meghaladó koncentrációjú rákkeltő anyagokkal érintkezhettek. A cikk szerint a kormány már 2023 tavaszán egy titkosszolgálati jelentést is tárgyalt az üzemben tapasztalt visszásságokról, és a lap állítja, hogy

Tuzson amellett lobbizott, hogy a szabálytalanságok ellenére a gyár tovább működhessen.

A kormányzat részéről eleinte tagadták a vádakat. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy kérdésre úgy reagált: „Ember, 5 kilométerre lakom a gyártól!”. Orbán Viktor miniszterelnök pedig szintént egy étterem előtt készült felvételen „kamu ügynek” nevezte a gyár körüli botrányt.

Később Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy rendőrségi eljárás indul Magyar Péter videója miatt, amely szerint a gyárból az ellenőrzések előtt tömegesen – egy alvállalkozói forrás szerint 20–50 teherautónyi – veszélyes anyagot szállítottak ki.

A Pest Megyei Katasztrófavédelem közölte, hogy korábbi szabálytalan veszélyesanyag-szállítások miatt szankcionálták a gyárat, és azt is tisztázták, hogy az előre bejelentett ellenőrzésekről a cég kap jelzést, a soron kívüliekről viszont nem. Göd polgármestere, Kammerer Zoltán szerint az önkormányzat mérései a város levegőjében és talajában nem mutattak ki a gyár működéséhez köthető szennyezést.

Mindeközben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság jogsértőnek minősítette, hogy a kormányhivatal korábban megtagadta egyes gyári mérésekre vonatkozó adatok kiadását.


Link másolása
KÖVESS MINKET: