HÍREK
A Rovatból

„Kinyitottam az ajtót és ott állt a kislány, nagyon zaklatottan, a blúza kigombolva” – 13 éves áldozata is lehetett a javítóintézeti igazgatónak

Az RTL-nek egy nevelőtanár is vallott arról, miket tapasztalt a budapesti Szőlő utcai javítóintézet igazgatójával kapcsolatban.


A budapesti Szőlő utcai javítóintézet igazgatója, J. Péter Pál éveken át a gyermekvédelem arca volt, ám rejtett életet élt. 2025-ben letartóztatták, miután kiderült, hogy súlyos bűncselekményeket követett el, köztük emberkereskedelmet és szexuális kizsákmányolást.

Az RTL Házon kívül című műsorának riportjában a budapesti javítóintézet igazgatójáról vallottak. Köztük az a nevelőtanár is, aki évekkel ezelőtt dolgozott együtt J. Péter Pállal, aki akkor még egy lakásotthon a vezetője volt.

Reviczky Krisztina a 2000-es évek elején jelezte a szakszolgálatnak, hogy történt valami furcsa dolog az egyik éjszakai szolgálata alatt.

„Este 10-kor bejött a Péter, és mondta nekem, hogy kiviszi ezt a kislányt, Adriennek hívták, 14 előtt volt egy picivel. És mondtam neki, hogy hova akarod kivinni, hát este 10 óra van! Azt mondta, hogy beszélgetni akarok vele, mert a gyerek egy kicsit rossz állapotban van lelkileg, és kiviszem. Teltek az órák és hajnali 3 körül annyit hallottam, hogy bevágódik a Péter kocsijának az ajtaja, és rohant be valaki a kapun, be a házba. Ez a kislány volt, az Adrienn” – mesélte Reviczky Krisztina.

„A tanári szobával szemben volt egy kézmosó, tusoló, oda berohant, magára vágta az ajtót”

– folytatta a nevelőtanár, aki próbált a gyerekkel beszélni, de ő nem volt hajlandó elmesélni, mi történt vele.

„Kinyitottam az ajtaját a fürdőnek és ott állt a kislány, nagyon zaklatottan, a blúza kigombolva, tiszta vörös a mellkasa, a nyaka és rázta szegényt az ideg...”

– mondta Krisztina.

Egész éjjel azon gondolkodott, mit tegyen, végül beírta a naplóba, hogy nem vállalja a történtekért a felelősséget. Másnap felhívta a főnöke, vagyis J. Péter Pál, akinek elmondta, hogy szerinte nagy baj van ezekkel az éjszakai kimenésekkel. Addigra már a többi kollégájával is beszélt, és ők is jelezték, hogy az igazgató náluk is kivitte a lányt.

A férfi azzal védekezett, hogy csak éjszaka tud nyugodt körülmények között beszélgetni a kislánnyal, akinek segíteni szeretne. A lány ráadásul mindenkinek el is dicsekedett a kapcsolatukkal. A gyereket egyébként azért emelték ki a családjából, mert szexuálisan bántalmazták.

J. Péter Pál végül áthelyezte Krisztinát egy másik, általa irányított lakásotthonba.

Még ebben az évben az igazgató vízitúrát szervezett, ahol a nevelőtanár állítása szerint együtt is aludt a kislánnyal. Ezt más növendékek gyámjai jelezték a vezetőségnek.

Időközben pedig egy névtelen levél is érkezett a szakszolgálathoz, amelyben arról írtak, hogy J. Péter Pál intim testékszereket tesz be a kislányoknak az egyik otthon pincéjében lévő fürdőszobában. Akkor a rendőrség nyomozni kezdett.

Krisztina szerint akkor mindenkit behívtak a rendőrségre, vallomást is tettek és elindult egy vizsgálat, de az igazgató továbbra is dolgozott.

„Ez a sok minden nem volt elég a felfüggesztéséhez”

– jegyezte meg Krisztina.

A nevelőtanár nemrég nyugdíjba ment. Több mint négy évtizedet töltött a gyermekvédelemben, de azt mondja, ez volt a szakmai pályafutásának legsötétebb időszaka, ami azóta sem hagyja nyugodni.

Hogy mi lett a nyomozással, azt nem tudni. Az RTL kereste a rendőrséget és az ügyészséget is, de érdemi választ egyik helyről sem kaptak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kivezették a védett üzemanyagárat, újra a piaci árakon kell tankolni
Döntött a parlament: megszűnik a benzin 595 és a gázolaj 615 forintos hatósági ára. A törvény ugyanakkor felhatalmazza a gazdasági minisztert, hogy rendkívüli helyzetben újra bevezesse az árszabályozást.


Az Országgyűlés kedden 130 igen, 36 nem szavazattal és 5 tartózkodás mellett elfogadta a védett ár kivezetéséről szóló javaslatot.

Ez azt jelenti, hogy a benzin esetében már nem érvényes az 595 forintos maximált ár, a gázolaj esetében pedig eltörölték a 615 forintos literenkénti árstopot, így a kutakon ismét a piaci árakat kell fizetni.

A Tisza-kormány korábban azt közölte, feleslegesnek látják a védett ár megtartását akkor, amikor az üzemanyagok világpiaci ára esik, és a hazai piaci árak már a hatósági szint alá kerültek.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a keddi parlamenti vita során arról beszélt, hogy erősödik a magyar gazdaság iránti bizalom.

Szerinte erre a legjobb bizonyíték, hogy a forint több mint 15 százalékkal erősödött a választás előtti időszakhoz képest.

Mint mondta, a kormány ki akarja vezetni Magyarországot a válságüzemmódból, és vissza kell térni a normális működéshez, amennyiben a piaci feltételek erre lehetőséget adnak. Emlékeztetett, hogy amikor márciusban az iráni konfliktus miatt elszabadultak az árak, a Tisza volt az első, amely kezdeményezte a védett ár bevezetését, a héten azonban már 10-15 forinttal olcsóbb volt a kutakon az üzemanyag a maximált árnál.

A most elfogadott törvény ugyanakkor felhatalmazza a felelős minisztert, hogy rendkívüli piaci helyzetben, ami indokolja az állami beavatkozást, újra hatósági árat vezessen be.

Kapitány István jelezte azt is, a jövedéki adó csökkentése változatlanul fennmarad, ahogy a kormányzati kommunikáció szerint a Mol által vállalt csökkentett árrés is.

A Fidesz képviselője, Bencsik János szerint viszont a lépés elhamarkodott, mert a rendszer az inflációt is féken tartja. Szerinte nem volt még időszerű a védett ár kivezetése, mivel a Hormuzi-szoros átjárhatósága jelenleg nem biztosított, a fennálló helyzet még nem biztonságos.

via HVG


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes: Soha többé nem indulhatok országgyűlési választásokon a saját hazámban?
A kormány legújabb Alaptörvény-módosítási tervének azon részét kritizálta, amely 12 évben maximálná a képviselői mandátumot. Felemlegeti, hogy visszalépett a Tisza Párt javára, és Magyar Péter azt mondta, ezért erkölcsi alapja lesz az indulásra.


Kunhalmi Ágnes a Facebookon reagált a kormány legújabb Alaptörvény-módosítási terveire.

„Ha jól értem, soha többé nem indulhatok országgyűlési választásokon a saját hazámban?”

- teszi fel a kérdést a volt MSZP-társelnök.

A politikus emlékeztet „azt ígérte a miniszterelnök, hogy nemcsak megemeli a kalapját azok előtt, akik visszaléptek, de nekik lesz erkölcsi alapjuk arra is, hogy »újra elinduljanak«. A népnek ezt mondta minden gyűlésén.” Kunhalmi az április 12-i választási eredményt úgy értékeli, hogy a magyar társadalomnak sikerült legyőznie a „belső, korábban maga által választott démonjait”, ami szerinte egy demokratikus tanulási folyamatban hatalmas előrelépés.

Mindazonáltal szerinte „sosem lesz tartósan demokratikus, jogállami, polgári öntudata a magyar társadalomnak, ha mindig adminisztratív eszközökkel, a feje felett hatalomtechnikázik minden választott vezetője. Ez sem Orbántól, sem senki mástól nem tűrhető el” – írta.

Úgy látja, a miniszterelnök most nem bízik eléggé a választókban, hogy képesek lennének dönteni arról, kit szeretnének képviselőnek.

Bár támogatja a korrupció és a fideszes oligarchák elszámoltatását, valamint az erre létrehozandó intézményeket, de figyelmeztet, hogy a „tisztítótűz” nem lehet öncélú politikai tisztogatás.

„Nem lehet elidegeníthetetlen alapjogot korlátozni, nem lehet ezzel sem Hadházy Ákost, sem Szabó Tímeát, sem senkinek az alapvető jogát korlátozni abban, hogy a következő választáson, vagy ha akkor nem, de esetleg tíz év múlva újra megpróbáljon képviselővé válni” – szögezte le.

Azt is hozzátette, hogy a valódi ellenfél nem a politikai rivális, hanem azok, akik szétlopták az országot, visszaéltek a hatalmukkal és lerombolták a jóléti intézményeket.

Kunhalmi azt írja: „Jogállamban, polgári demokráciában nem lehet alapjogot korlátozni, csak más alapjog vagy alkotmányos intézmény védelme érdekében, és akkor is csak a szükségesség és az arányosság figyelembevételével. Nekem ezt tanították a Szegedi Egyetemen és az ELTE jogi karán, politológián is 5-5 évig.”

A kormány hétfőn bocsátotta társadalmi egyeztetésre a tizenhetedik Alaptörvény-módosítás tervezetét, amely egyebek mellett 12 évben maximalizálná a képviselői mandátumot. Ide várják a javaslatokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Váratlanul lemondott egy fideszes politikus, a közélettől is visszavonul
Őri László, a Baranya Vármegyei Közgyűlés elnöke bejelentette, hogy tizenöt év után visszavonul a közélettől. Döntését saját elhatározásnak nevezte, és írásban nyújtja be a csütörtöki közgyűlésre.


Tizenöt év után visszavonul a közélettől Őri László, a Baranya Vármegyei Önkormányzat fideszes elnöke. A politikus törölte a Facebook-oldalát, és arról beszélt, hogy kész lemondani a közgyűlési elnöki posztjáról és visszaadja a mandátumát is – írta a 24.hu.

A politikus a döntését tudatos és személyes lépésként írta le, amelyet nem egyeztetett előzetesen a pártvezetéssel.

„Tizenöt év után visszavonulok a közélettől, ez egy tudatos döntésem, senki nem kért meg erre, és előzetesen nem is egyeztettem erről a pártközponttal vagy Orbán Viktorral” – mondta a politikus.

Távozását azzal indokolta, hogy több időt szeretne a családjával, három gyermekével tölteni. Hozzátette, tiszta lelkiismerettel távozik, és nem tart attól, hogy „elszámoltatási ügy” indulna vele szemben.

A lemondását írásban nyújtja be a csütörtöki megyei közgyűlésen, mivel aznap Brüsszelben van elfoglaltsága.

A helyi sajtóban már megindult a találgatás az utódlásról: a hírek szerint Nagy Csaba (Fidesz) válthatja Őrit az elnöki székben, amennyiben a testület megszavazza.

Őri a Pécs Aktuálnak arról is beszélt, hogy a Fideszben zajló szervezeti átalakulás is szerepet játszik a döntésében; a közelmúltban szűnt meg a választókerületi elnöki pozíció, amelyet Pécsett korábban ő töltött be.

A politikus 2010-ben lett a pécsi közgyűlés képviselője, 2014-ben alpolgármesterré választották, 2019-től pedig a megyei közgyűlést vezette.

A megyei elnök korábban is került már az országos sajtó figyelmének középpontjába. Tavaly Lázár János akkori miniszter a helyi Fidesz kudarcának nevezte, hogy meg tudták rendezni a pécsi Pride felvonulást. A felvonulás ellen szervezett, mindössze néhány tucat embert vonzó ellenmeneten Őri László is részt vett.

Via Pécs Aktuál


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Jámbor András három dolgot üzent a kormánynak a tizenhetedik alkotmánymódosítás kapcsán
A volt országgyűlési képviselő az alkotmánymódosítás kapcsán arra kérte a kormányt, hogy a kulcspozíciókba jelölt személyeket előre nevezzék meg. A politikus szerint a transzparencia növelné az intézkedések társadalmi támogatottságát és a jövőbeni bizalmat.


Jámbor András, volt országgyűlési képviselő a kormány által társadalmi egyeztetésre bocsátott új javaslatcsomagra reagált egy Facebook-posztban, amelyben elküldte saját véleményét a kormánynak.

A bejegyzés szerint Jámbor három dolog kapcsán szól hozzá a tizenhetedik alkotmánymódosításhoz. „Egyrészt üdvözlendőnek tartom, hogy a Tisza megpróbálja betartani a választási ígéreteit a Tisztítótűz program keretében, és elindítja a vagyonvisszaszerzést, valamint leváltja az Orbán-rendszert elvtelenül kiszolgáló, gerincükben megtört állami méltóságokat.”

Másrészt viszont elvárásokat is megfogalmaz a Tiszával szemben, amelynek sokan adtak bizalmat. Azt írja, a köztársasági elnök vagy az Alkotmánybíróság tagjainak leváltása előtt jelentősen növelné az intézkedések társadalmi támogatottságát, ha a közvélemény megismerhetné, kik kerülnének a helyükre, akár a tényleges leváltás előtti napon.

„A jövőbeni bizalmat és az új rendszer demokratikus kereteit pedig erősítené, ha valóban olyan emberek kerülnének ezekbe a pozíciókba, akik nem a Tisza részei, és adott esetben képesek és hajlandók kontrollt gyakorolni.”

Hozzáteszi, a jelenlegi rendkívüli felhatalmazás felelősséggel jár, és az elmúlt tizenhat év tapasztalata mutatja meg, milyen károkat okoz, ha egy politikai erő visszaél ezzel.

Harmadrészt a képviselők tizenkét éves mandátumkorlátozásáról azt írja, ez nem volt hangsúlyos eleme a kampánynak, és nem szerepelt a Tisza programjában, így ez az első olyan kétharmados kormányzati intézkedés, amelyre a Tisza nem kapott közvetlen felhatalmazást.

„Márpedig a politikai rendszer átalakításánál jó gyakorlat lenne, ha nem csupán parlamenti, hanem azon túli megerősítés is érkezne. Ne legyen elegendő a politikai szabályok újraírásához, hogy egyik vagy másik oldal önmagában döntsön ezekről a kérdésekről.”

Jámbor szerint az is kérdéses, hogy ez az intézkedés milyen átfogó közjogi hatalomkorlátozási koncepcióba illeszkedik, és úgy véli, az új közjogi rendszert nem egyes elemeiben, hanem egy egységes, összefüggő rendszerként kellene újragondolni, amire egy új alkotmányozási folyamat kiváló lehetőséget kínálna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk