Kinevezte az energiaügyi minisztert Novák Katalin
Novák Katalin köztársasági elnök szerdán
- közölte a Sándor-palota.
Az államfő Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára nevezte ki Lantos Csabát.
A kormány novemberben döntött önálló energiaügyi minisztérium létrehozásáról. Az új minisztérium az energiapolitika egységes irányításáért felel.
Lantos Csaba korábban, a kinevezését megelőző bizottsági meghallgatáson hangsúlyozta, hogy az energiaipar beruházásai rendkívül költségesek, de Magyarországnak muszáj ilyen fejlesztéseket vállalnia. A kőolaj 90 százaléka, a földgáz 85 százaléka külföldről érkezik, és bár az áramszükséglet többségét fedezi a belföldi előállítás, az erőművek jelentős részben szintén külföldi nyersanyagokkal üzemelnek, ezekkel együtt az energetikai importkitettség meghaladja a 75 százalékot - ismertette.
Nagy lehetőséget lát a megújuló energiaforrások, a napelem mellett főképp a biogáz, a biomassza, a geotermikus energia alkalmazásában, és a földrajzi lehetőségek függvényében újabb szélerőművek létesítését sem zárta ki. Hozzátette: a belföldi ellátás viszont csak akkor maradhat biztonságos, ha a kiegészítő források mellett működőképesek maradnak a nagy kapacitású, gyorsan indítható csúcserőművek, és folytatódnak az időjárásfüggő berendezések kapcsolódását lehetővé tevő hálózatfejlesztések. Ezek költségei elérhetik az ezer milliárd forintot - mondta.
A fenntartható fejlődés bizottsága előtt Lantos Csaba kifejtette, hogy az utóbbi évek kihívásai közepette kulcskérdéssé vált az energiaellátás, amelyben a biztonság és a fenntarthatóság egyaránt fontos szempont.
A magyar energiastratégia legjelentősebb eleme továbbra is a paksi erőmű, valamint annak fejlesztése, és mivel az olcsó energia korszakának vége, a beruházás megtérüléséhez sem férhet kétség. A napelemes kapacitás szintén jelentős, az ipari méretű energiatárolás lehetőségére viszont még várni kell, bár a kutatások biztatóan alakulnak, ilyen technológiákkal Magyarországon is érdemes foglalkozni - fogalmazott Lantos Csaba.
A lakosság a legszélesebb rezsivédelemben részesül, energiaköltségeik így a legalacsonyabbak közé tartoznak Európában. Az állami és önkormányzati intézmények támogatására a költségvetésből hasonló nagyságrendű összeg jut, nem igaz tehát, hogy a kormány magukra hagyta őket - tette hozzá.