Kinevették az államtitkárt a beszéde közben a végzős állatorvosok a diplomaosztón

A bahreini belügyminisztérium bejelentette, hogy aktiválta a légvédelmi szirénákat, hogy figyelmeztessenek az Perzsa-öböl menti államban található amerikai katonai bázisok elleni iráni támadásra, amit a ma reggeli amerikai-izraeli légicsapásokra válaszul indítottak – írja a Times of Israel. A New York Times szerint a bahreini belügyminisztérium mobiltelefon-riasztásban kérte a lakosokat, hogy „maradjanak nyugodtak és menjenek a legközelebbi biztonságos helyre”.

Bahreinben található az amerikai haditengerészet Központi Parancsnoksága és az Ötödik Flotta főhadiszállása is.

Az arab média jelentése szerint megkezdődött az iráni támadás a fővárosban, Manámában, a helyiek robbanásokat hallottak, valamint füstöt láttak.

Több szemtanú is arról számolt be, hogy hangos robbanást hallottak Manáma Juffair kerületében, ahol a haditengerészeti bázis is található.

„Teljes mértékben rendelkezünk az ország védelmével és minden külső fenyegetés elhárításával” – közölte a katari minisztérium, hozzátéve, hogy a helyzet Katarban „biztonságos és stabil”.

A támadásokra már Szíria is reagált: bejelentették, hogy 12 órára lezárják a légterüket.

Az AFP hírügynökség tudósítói a szaúdi fővárosban, Rijádban hangos csattanásról és több robbanásról számoltak be. Az arab média tudósítása szerint pedig hangos robbanások hallatszottak Kuvaitban és az Egyesült Arab Emírségekben is. Jordániában arról számolt be az állami média, hogy egy iráni rakéta csapódott egy házba a fővárosban, Ammanban.

köztük az Al Udeid légibázis Katarban, az Ali Al Salem légibázis Kuvaitban, az Al Dhafra légibázis az Egyesült Arab Emírségekben, valamint az amerikai ötödik flotta bahreini főhadiszállása.

Az izraeli, katari és az Egyesült Arab Emírségekbeli amerikai nagykövetségek és konzulátusok a közösségi médiában közzétették, hogy felszólították alkalmazottaikat, maradjanak otthon, és azt javasolták minden amerikainak, hogy „tegyék ugyanezt a további értesítésig”.

Robbanások rázták meg Teheránt és más iráni városokat szombaton, miután az Egyesült Államok és Izrael összehangolt katonai csapásokat indított az ország ellen. Irán válaszul rakétákat lőtt ki Izraelre, az országban pedig gyakorlatilag teljesen leállt az internet.

– írta a Times of Israel. A tisztviselő hozzátette, hogy más magas rangú rezsim- és katonai parancsnokok is a célpontok között voltak, de a csapások eredményei egyelőre nem egyértelműek.

Az izraeli 12-es csatorna – meg nem nevezett forrásokra hivatkozva – már arról számolt be, hogy Izrael értékelése szerint a csapások eddig „nagyon nagy sikert” értek el az iráni vezetés eltávolításában.

Az iráni Forradalmi Gárda közölte, hogy válaszul a zsidó állam műveleteire rakétákat indított Izrael felé, a rendőrség pedig bejelentette, hogy ellenőrzése alatt tartja a helyzetet.

Reza Pahlavi trónörökös, az 1979-ben elűzött iráni uralkodói család évtizedek óta Egyesült Államokban élő feje üdvözölte az amerikai támadást. Az akciót „humanitárius beavatkozásnak” nevezte, amely, mint mondta, „az Iszlám Köztársaságot, nem pedig Irán dicsőséges népét célozza”. Pahlavi egyúttal parancsmegtagadásra szólította fel az iráni katonákat.

Az iráni állami média azt is jelentette, hogy támadás érte a Perzsa(Arab)-öböl partján lévő Busehr városát. Egyelőre nem tudni, hogy a csapásokban keletkezett-e kár a busehri atomerőműben. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség korábban többször is figyelmeztetett, hogy egy, az iráni nukleáris létesítményeket érő közvetlen támadás regionális katasztrófát idézhet elő.

A helyzet továbbra is rendkívül bizonytalan. Nem lehet tudni, hogy a legfelsőbb iráni vezetés elleni célzott csapások valóban elérték-e céljukat, ahogy a busehri atomerőmű állapotáról sincsenek megerősített információk. Az áldozatok számáról és a károk mértékéről a szinte teljes információs zárlat miatt egyelőre csak ellentmondásos hírek keringenek.

Megerősítette a katasztrófavédelem: valóban vittek ki veszélyes anyagokat a gödi Samsung-gyárból külső helyszínekre.

A hatóság azután reagált, hogy a TISZA Párt által közzétett videóban nyilatkozott egy férfi, aki állítása szerint 2019 és 2022 között egy dél-koreai alvállalkozó szállítmányozójaként dolgozott a gödi akkumulátorgyárnak.

Az ügyben rendőrségi eljárás is indult, Magyar Péter szerint a nyilatkozó férfit a Nemzeti Nyomozó Iroda hallgatta meg tanúként.

A hatóság a 444.hu érdeklődésére tudatta, hogy a tervezett, időszakos ellenőrzésekről a jogszabályoknak megfelelően valóban előre értesítették a gyárat, a soron kívüli vizsgálatokról azonban csak a helyszínen adtak tájékoztatást. Válaszukban lényegében elismerték a kiszállítások tényét.

Ahogy arról beszámoltunk, pénteken újabb videóval jelentkezett a TISZA Párt, amelyben egy magát volt dolgozónak valló férfi arról azt állította, hogy az akkumulátorgyár már a tervezés pillanatától kezdve több területen is hiányosságokkal küzdött. Elmondása szerint kezdetben a legveszélyesebb területen dolgozók csak egyszerű orvosi szájmaszkot kaptak, a külsős cégek által foglalkoztatott dolgozók, például a takarítók számára pedig semmilyen védőeszközt nem biztosítottak.

A rendőrség közleményben erősítette meg a minap, hogy a gödi Samsung-gyár ügyében jelenleg négy büntetőeljárás van folyamatban, melyek 2023-tól egészen idén februárig ívelnek, és érintik a hulladékgazdálkodást, a környezetkárosítást és a munkavédelmet is.

A közel-keleti helyzet eszkalálódása miatt a Wizz Air azonnali hatállyal felfüggesztette minden izraeli, dubaji, abu-dzabi, és ammani járatát. Az intézkedés legalább március 7-ig érvényben marad.

A kialakult helyzetben Izrael lezárta a légterét, és több más légitársaság, köztük a Lufthansa, a KLM és az Air France is járatokat törölt vagy útvonalakat módosított.

A Wizz Air közleménye szerint külső szakértők bevonásával folyamatosan elemzik a biztonsági helyzetet, és állandó kapcsolatban állnak a helyi és nemzetközi légiközlekedési, biztonsági és kormányzati szervezetekkel.

„Utasaik, a személyzet és repülőgépeinek biztonsága minden helyzetben a legfontosabb” – hangsúlyozta a légitársaság.