Kína legyőzte a járványt – a világ többi része miért nem?

884 milliárd forint értékben írt ki közbeszerzéseket vasútfejlesztésre a kormány október végén olyan paraméterekkel, amelyek nem kedveznek Mészáros Lőrinc cégeinek – írja a Szabad Európa szakmai forrásokra hivatkozva.

A vasúti fejlesztésekért és az ezekkel kapcsolatos közbeszerzésekért két minisztérium felelős, a Nemzetgazdasági-, valamint az Építési és Közlekedési Minisztérium. A lap forrásai szerint az NGM-ben „egyértelművé tették, hogy Mészáros Lőrinc céges érdekeltségeit nem akarják a reptéri vasúti koncesszió fővállalkozói között látni” – és ehhez hasonló lehet a hozzáállás Lázár János minisztériumában is.

– mondta egy informátor a Szabad Európának.

A reptéri vasút építését október végén jelentette be Lázár János és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter A tervek szerint 27 kilométernyi új vasúti pályát építenek Kőbánya-Kispest és Monor között, amelynek egy része a föld alatt futna. A teljes beruházásra 2,5 millárd eurót fordítana a kormány, ebből a reptéri vasút megépítése egy milliárdot (nagyságrendileg 400 milliárd forint) tenne ki. Ez azonban csak a megépítés költsége lenne, hiszen az építés és üzemeltetés koncesszióban történne, a nyertesnek 30 évig kellene még üzemeltetnie a létesítményt. A Szabad Európának több szakmai forrás is azt mondta, hogy tőkeerős, megfelelő szakértelemmel bíró koncesszor ekkora nagyságrendnél egyszerűen „nem akar még külön Mészáros Lőrinc cégeivel vesződni”.

A Mészáros-cégekkel szembeni bizalmatlanság mögött korábbi nagyberuházások problémái állnak. A GSM-R2 vasúti informatikai fejlesztésnél a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló R-Kord Kft. máig nem fejezte be teljesen a munkát, a lap szerint több alvállalkozót nem fizetett ki, a MÁV pedig a minőséget kifogásolta jegyzőkönyvekben. Az ügyben rendőrségi nyomozás is folyik, mert több szakaszt valótlan tartalmú jegyzőkönyvek alapján adtak át.

Egy másik esetben, az új Belgrád–Budapest vasútvonal építésében a V-Híd Zrt. volt érintett. A kivitelezés során Mészáros cége és a kínai partnerek között folyamatosak voltak a konfliktusok a biztosítóberendezés típusáról és a munka minőségéről, ami miatt a V-Híd egy időre le is vonult az építkezésről. A beruházás finisében már felmerült, hogy „kiteszik” a céget az építkezésből, ám erre végül nem került sor, mert a V-Híd vállalta, hogy „rohammunkában” mindent kijavít. A költségek az eredeti 470 milliárdról már 800 milliárd forint környékére nőttek.

A Szabad Európa szakmai forrásai szerint ezek is szerepet játszhattak abban, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium lehetőleg a Mészáros-érdekeltségek nélkül képzelné el a következő évek vasúti beruházásait. Érdekesség, hogy az október végén kiírt hat közbeszerzésen a nyertesek legfeljebb tízszázalékos haszonnal dolgozhatnak, és nem számolhatják el utólag az anyagköltségek drágulását. A lap megjegyzi, hogy a tízszázalékos haszon töredéke annak a gyakran 30%-os árrésnek, amivel a Mészáros-cégek dolgozni szoktak. Az pedig, hogy „a kivitelező rendelkezésére álló és a kivitelezéshez felhasznált anyagok esetében az árváltozás nem számolható el” a lap forrásai szintén egyértelműen „a Mészáros-érdekeltségekkel szemben hozott intézkedésnek” minősítették.

A szigorú feltételek között szerepel még az is, hogy a közbeszerzések nyertesei biztosíték nélkül legfeljebb 250 millió forint előleget vehetnek fel.

Bár a Szabad Európának egy név nélkül nyilatkozó szakpolitikus azt mondta, „ez inkább Lázár János politikai játszmája, amiben látszólag nagyon keményen fellép Mészáros Lőrinccel szemben, de közben az ÉKM egész jól elvan a Mészáros-cégekkel”, több forrás szerint elképzelhető, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Építési és Közlekedési Minisztérium hozzáállásában is „trendforduló tapasztalható”.

Mészáros Lőrinc egyébként az Indexnek tagadta, hogy bármelyik alvállalkozója bajban lenne. A helyzet azonban a Fidesz számára is kellemetlen, mivel a pénzükre váró kisvállalkozók nem a leglelkesebb támogatók.

„Olyan volt, mint tűt keresni a szénakazalban” – jellemezte a nyomozást Jennifer Homendy, az amerikai közlekedésbiztonsági hivatal (NTSB) elnöke, miután kedden nyilvánosságra hozták, mi okozta a baltimore-i Francis Scott Key híd tavaly tavaszi katasztrófáját. A vizsgálat feltárta, hogy egyetlen, rosszul címkézett és emiatt lazán csatlakozó kábel indította el a tragikus eseménysort, amely hat ember életébe és több milliárd dolláros kárba került.

A hajó így kormányozhatatlanná vált és a híd egyik tartópillérének ütközött. A nyomozás a hajó legénységét nem találta vétkesnek. A híd azért omlott össze kártyavárként, mert nem rendelkezett az ilyen ütközések ellen védő korszerű rendszerrel.

Az összeomlott híd pótlása a marylandi tisztségviselők szerint a korábban becsült közel kétmilliárd dollár helyett nagyjából 4,3–5,2 milliárd dollárba, vagyis átszámítva több mint 1600 milliárd forintba fog kerülni. „Olyan költségekkel szembesülünk, amelyek magasabbak a kezdetben tervezettnél. Ez aggodalomra ad okot” – mondta Bruce Gartner, a marylandi közlekedési hatóság (MDTA) ügyvezető igazgatója. Az új átkelő legkorábban 2030-ra készülhet el.

Miközben az FBI szövetségi bűnügyi vizsgálatot folytat, a felelősség kérdésében komoly vita bontakozott ki. A marylandi közlekedési hatóság álláspontja szerint „a Francis Scott Key híd összeomlása és a tragikus emberélet-veszteség kizárólag a Dali és annak tulajdonosai, illetve üzemeltetői súlyos gondatlanságának a következménye”. Ezzel szemben a hajót építő HD Hyundai Heavy Industries közleményében azzal vágott vissza, hogy a hajó tulajdonosa és üzemeltetője „megkerülte a biztonsági előírásokat”.

A szingapúri zászló alatt közlekedő, csaknem 300 méter hosszú Dali 2024. március 26-án ütközött a hídnak. A balesetben hat, a hídon dolgozó munkás vesztette életét. A szerkezet egy része a teherhajóra zuhant, a roncsokat az Egyesült Államok keleti partjának legnagyobb, ezer tonna emelésére képes darujával és irányított robbantásokkal távolították el. A hajó három hónappal a baleset után hagyta el Baltimore-t, hogy Norfolkban javításokat végezzenek rajta.

(via Telex)

Magyar Péter szerdán a Facebook-oldalán erősítette meg, hogy személyes gyakornokaként alkalmazza azt a fiatal férfit, akit állítása szerint azért rúgtak ki a Külgazdasági és Külügyminisztériumból, mert a neve szerepelt a nyilvánosságra került, TISZA Párthoz köthető aktivisták adatait tartalmazó listán.

ahol tavaly ősz óta dolgozott gyakornokként. A fórum után a TISZA Párt elnöke felajánlotta neki, hogy 3 hónapig a személyes gyakornokaként dolgozhat az Európai Parlamentben. A fiatal pedig el is fogadta az ajánlatot.

Magyar Péter Facebook-bejegyzésében megjegyezte, hogy Ercsi Dániel a 2024-es európai parlamenti választáson a TISZA Párt szavazatszámlálója volt, Kiskunhalason pedig a Kuruc Ifjúsági Tisza Sziget kapcsolattartója.

– üzente a fiatalembernek.

A pártelnök szerint a TISZA közössége kiáll mindenki mellett, akit a hatalom meg akar félemlíteni vagy el akar hallgattatni. Ezzel kapcsolatban felidézte Tarr Zoltán, a párt egyik alelnökének esetét, akit állítása szerint a Kossuth téri rendezvényük után bocsátottak el állami állásából, majd két hónap múlva viszont az emberek EP-képviselőnek választották.

– zárta posztját Magyar Péter.

Ismét a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) célkeresztjébe került a Bige László érdekeltségébe tartozó Nitrogénművek Zrt. A versenyhatóság hétfőn új, a korábbitól független eljárást indított a cég, valamint a Hőgyészi Agrokémiai Kft. és az NZRT-TRADE Kft. ellen – írta meg a Magyar Nemzet.

A GVH gyanúja szerint, hogy a vállalat 2021 és 2023 között megszabhatta egyes vevőinek, kinek értékesíthetik tovább a tőle vásárolt műtrágyát. A hatóság szerint az ilyen szerződéses feltételek alkalmasak lehettek arra, hogy jogsértő hátrányt okozzanak más piaci szereplőknek.

A Nitrogénművek és a GVH csatája évek óta tart. A versenyhatóság 2021 októberében egy 11 milliárd forintos rekordbírsággal sújtotta Bige László cégcsoportját, mert egy kartell részeseként éveken át jogsértően korlátozta a versenyt a magyar műtrágyapiacon, az ügyben több piaci szereplő is elismerte a kartellezést. A cégcsoport akkor jelezte, hogy bíróságon támadja meg a döntést.

A vállalat valóban bírósághoz fordult, a Fővárosi Törvényszék pedig később részben helyt is adott a keresetnek. A bíróság ugyanakkor megerősítette a legsúlyosabb jogsértéseket, mint az árrögzítés és a piacfelosztás, és az ügyben új eljárásra kötelezte a GVH-t. Bige László korábban egyértelművé tette, hogy nem adják fel, és kijelentette: mégsem zárja be a gyárat, épp ellenkezőleg, az utolsó töltényig harcolni fognak a cégért.