Ismét a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) célkeresztjébe került a Bige László érdekeltségébe tartozó Nitrogénművek Zrt. A versenyhatóság hétfőn új, a korábbitól független eljárást indított a cég, valamint a Hőgyészi Agrokémiai Kft. és az NZRT-TRADE Kft. ellen – írta meg a Magyar Nemzet.
A GVH gyanúja szerint, hogy a vállalat 2021 és 2023 között megszabhatta egyes vevőinek, kinek értékesíthetik tovább a tőle vásárolt műtrágyát. A hatóság szerint az ilyen szerződéses feltételek alkalmasak lehettek arra, hogy jogsértő hátrányt okozzanak más piaci szereplőknek.
A Nitrogénművek és a GVH csatája évek óta tart. A versenyhatóság 2021 októberében egy 11 milliárd forintos rekordbírsággal sújtotta Bige László cégcsoportját, mert egy kartell részeseként éveken át jogsértően korlátozta a versenyt a magyar műtrágyapiacon, az ügyben több piaci szereplő is elismerte a kartellezést. A cégcsoport akkor jelezte, hogy bíróságon támadja meg a döntést.
A vállalat valóban bírósághoz fordult, a Fővárosi Törvényszék pedig később részben helyt is adott a keresetnek. A bíróság ugyanakkor megerősítette a legsúlyosabb jogsértéseket, mint az árrögzítés és a piacfelosztás, és az ügyben új eljárásra kötelezte a GVH-t. Bige László korábban egyértelművé tette, hogy nem adják fel, és kijelentette: mégsem zárja be a gyárat, épp ellenkezőleg, az utolsó töltényig harcolni fognak a cégért.
Ismét a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) célkeresztjébe került a Bige László érdekeltségébe tartozó Nitrogénművek Zrt. A versenyhatóság hétfőn új, a korábbitól független eljárást indított a cég, valamint a Hőgyészi Agrokémiai Kft. és az NZRT-TRADE Kft. ellen – írta meg a Magyar Nemzet.
A GVH gyanúja szerint, hogy a vállalat 2021 és 2023 között megszabhatta egyes vevőinek, kinek értékesíthetik tovább a tőle vásárolt műtrágyát. A hatóság szerint az ilyen szerződéses feltételek alkalmasak lehettek arra, hogy jogsértő hátrányt okozzanak más piaci szereplőknek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szabad Európa: Felmerült, hogy Orbán Viktor „megszabadul” Mészáros Lőrinctől 2026-ban
A lap forrásai szerint kormányzati körökben került szóba az, hogy a miniszterelnök a választások után, annak eredményétől függetlenül másra bízná a Fidesz gazdasági hátországának irányítását. Erre utalhat az is, hogy a kormány Mészáros Lőrinc cégeinek nem kedvező feltételekkel írt ki gigantikus közbeszerzéseket.
884 milliárd forint értékben írt ki közbeszerzéseket vasútfejlesztésre a kormány október végén olyan paraméterekkel, amelyek nem kedveznek Mészáros Lőrinc cégeinek – írja a Szabad Európa szakmai forrásokra hivatkozva.
A vasúti fejlesztésekért és az ezekkel kapcsolatos közbeszerzésekért két minisztérium felelős, a Nemzetgazdasági-, valamint az Építési és Közlekedési Minisztérium. A lap forrásai szerint az NGM-ben „egyértelművé tették, hogy Mészáros Lőrinc céges érdekeltségeit nem akarják a reptéri vasúti koncesszió fővállalkozói között látni” – és ehhez hasonló lehet a hozzáállás Lázár János minisztériumában is.
„A szóba jöhető, komolyan vehető cégek maguk is a hátuk közepére kívánják, hogy egy ilyen nagyságrendű, bonyolult beruházásban Mészáros Lőrinc vállalkozásaival kelljen huzakodniuk”
– mondta egy informátor a Szabad Európának.
A reptéri vasút építését október végén jelentette be Lázár János és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter A tervek szerint 27 kilométernyi új vasúti pályát építenek Kőbánya-Kispest és Monor között, amelynek egy része a föld alatt futna. A teljes beruházásra 2,5 millárd eurót fordítana a kormány, ebből a reptéri vasút megépítése egy milliárdot (nagyságrendileg 400 milliárd forint) tenne ki. Ez azonban csak a megépítés költsége lenne, hiszen az építés és üzemeltetés koncesszióban történne, a nyertesnek 30 évig kellene még üzemeltetnie a létesítményt. A Szabad Európának több szakmai forrás is azt mondta, hogy tőkeerős, megfelelő szakértelemmel bíró koncesszor ekkora nagyságrendnél egyszerűen „nem akar még külön Mészáros Lőrinc cégeivel vesződni”.
A Mészáros-cégekkel szembeni bizalmatlanság mögött korábbi nagyberuházások problémái állnak. A GSM-R2 vasúti informatikai fejlesztésnél a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló R-Kord Kft. máig nem fejezte be teljesen a munkát, a lap szerint több alvállalkozót nem fizetett ki, a MÁV pedig a minőséget kifogásolta jegyzőkönyvekben. Az ügyben rendőrségi nyomozás is folyik, mert több szakaszt valótlan tartalmú jegyzőkönyvek alapján adtak át.
Egy másik esetben, az új Belgrád–Budapest vasútvonal építésében a V-Híd Zrt. volt érintett. A kivitelezés során Mészáros cége és a kínai partnerek között folyamatosak voltak a konfliktusok a biztosítóberendezés típusáról és a munka minőségéről, ami miatt a V-Híd egy időre le is vonult az építkezésről. A beruházás finisében már felmerült, hogy „kiteszik” a céget az építkezésből, ám erre végül nem került sor, mert a V-Híd vállalta, hogy „rohammunkában” mindent kijavít. A költségek az eredeti 470 milliárdról már 800 milliárd forint környékére nőttek.
Egy vasúti cégvezető szerint „ezek közszájon forgó esetek a szakmában, így érthető, hogy csak az dolgozik velük, akinek nagyon muszáj”.
A Szabad Európa szakmai forrásai szerint ezek is szerepet játszhattak abban, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium lehetőleg a Mészáros-érdekeltségek nélkül képzelné el a következő évek vasúti beruházásait. Érdekesség, hogy az október végén kiírt hat közbeszerzésen a nyertesek legfeljebb tízszázalékos haszonnal dolgozhatnak, és nem számolhatják el utólag az anyagköltségek drágulását. A lap megjegyzi, hogy a tízszázalékos haszon töredéke annak a gyakran 30%-os árrésnek, amivel a Mészáros-cégek dolgozni szoktak. Az pedig, hogy „a kivitelező rendelkezésére álló és a kivitelezéshez felhasznált anyagok esetében az árváltozás nem számolható el” a lap forrásai szintén egyértelműen „a Mészáros-érdekeltségekkel szemben hozott intézkedésnek” minősítették.
A szigorú feltételek között szerepel még az is, hogy a közbeszerzések nyertesei biztosíték nélkül legfeljebb 250 millió forint előleget vehetnek fel.
Lázár János építési és közlekedési miniszter hétfőn a hvg-nek nyilatkozva kijelentette, hogy amennyiben Mészáros Lőrinc cégei nem fogadják el a tízszázalékos árrést és nem fizetik ki időben az alvállalkozóikat, kizárhatják őket az állami beruházásokból.
Bár a Szabad Európának egy név nélkül nyilatkozó szakpolitikus azt mondta, „ez inkább Lázár János politikai játszmája, amiben látszólag nagyon keményen fellép Mészáros Lőrinccel szemben, de közben az ÉKM egész jól elvan a Mészáros-cégekkel”, több forrás szerint elképzelhető, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Építési és Közlekedési Minisztérium hozzáállásában is „trendforduló tapasztalható”.
Mészáros Lőrinc egyébként az Indexnek tagadta, hogy bármelyik alvállalkozója bajban lenne. A helyzet azonban a Fidesz számára is kellemetlen, mivel a pénzükre váró kisvállalkozók nem a leglelkesebb támogatók.
A lap forrásai szerint kormányzati körökben komolyan felmerült, hogy Orbán Viktor a választások után annak eredményétől függetlenül „megszabadul” a leggazdagabb magyartól, és másra bízza majd a Fidesz gazdasági hátországának irányítását.
884 milliárd forint értékben írt ki közbeszerzéseket vasútfejlesztésre a kormány október végén olyan paraméterekkel, amelyek nem kedveznek Mészáros Lőrinc cégeinek – írja a Szabad Európa szakmai forrásokra hivatkozva.
A vasúti fejlesztésekért és az ezekkel kapcsolatos közbeszerzésekért két minisztérium felelős, a Nemzetgazdasági-, valamint az Építési és Közlekedési Minisztérium. A lap forrásai szerint az NGM-ben „egyértelművé tették, hogy Mészáros Lőrinc céges érdekeltségeit nem akarják a reptéri vasúti koncesszió fővállalkozói között látni” – és ehhez hasonló lehet a hozzáállás Lázár János minisztériumában is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy: Bankrablás, hogy féláron adja el a részvényeit az állam Mészáros Lőrinc bankjának
A képviselő szerint hiába magyarázzák a tranzakciót a dolgozók jutalmazásával. Neki az ügylet „egy 50 milliárdos lopásnak tűnik”, ezért a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz és a jegybankhoz fordul.
Hadházy Ákos független képviselő a Facebook-oldalán fejtette ki véleményét az MBH Bank részvényeivel kapcsolatos állami ügylet kapcsán. Kedden ugyanis kiderült, hogy
az MBH Bank Munkavállalói Résztulajdonosi Programja (MRP) tőzsdén kívüli ügyletben egy 5 százalékos részvénycsomagot vásárolt a magyar állam tulajdonában lévő Corvinus BHG Zrt.-től 42,1 milliárd forintért.
Ez részvényenként nagyjából 2611 forintos árat jelent, az állami részesedés pedig 20 százalékról 15 százalékra csökkent.
„Ez is bankrablás, csak pisztoly nélkül, szép csendben csinálják, es nem Mészáros Lőrinc bankját (MBH) rabolják ki, hanem Mészáros bankja (MBH) lopja meg az államot. Nem is kevéssel, kb. 50 milliárd forinttal”
– írja Hadházy a bejegyzésében. A képviselő szerint a probléma az árral van.
„Egy részvény piaci ára jelenleg kb. 5800 forint, de Mészáros bankja csak 2600 forintot fizet. Tehát a piaci ár kevesebb, mint felét fizeti Lőrinc bankja az államnak”
– közölte, hozzátéve, hogy ez neki egy 50 milliárdos lopásnak tűnik, ezért kérdésekkel fordul a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz és a Magyar Nemzeti Bankhoz, mint tőzsdefelügyeleti szervhez.
A politikus akkor is nehezen érthetőnek tartja ezt, ha figyelembe vesszük a tőzsdei közleményt, amely szerint egy „vételárkompenzációs mechanizmust” keretében a Corvinus később kiegészítő vételárra lehet jogosult. Hadházy szerint azonban semmit nem tudni arról, hogy ezt milyen feltételekkel teszik meg, és hogy az esetlegesen később kifizetett vételár részre fizetnek-e kamatot.
Ahogy a képviselő is írja, az ügyletet azzal magyarázták, hogy az MBH a munkavállalóit akarja ösztönözni azzal, hogy a most megvásárolt részvények esetleges jövőbeni hasznát odaadja nekik. Hadházy szerint ez még nem is lenne ördögtől való, de felteszi a kérdést, hogy miért csak a kisebbségi tulajdonos állam dob bele részvényeket a bank munkavállalói ösztönző programjába, és miért kapja meg a csomagot a bank féláron.
Bejegyzése végén a politikus megjegyezte, hogy szerinte az MBH Bank részvényei elértéktelenednek, és személyes okokból egy fillért sem tartana a banknál.
Az állami Corvinus Zrt. egyébként már 2024 decemberében is eladott egy 8,2 százalékos csomagot a banknak, 2025 márciusában pedig Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is arról beszélt, hogy az államnak érdemes lenne értékesítenie a banki részesedését.
Hadházy Ákos független képviselő a Facebook-oldalán fejtette ki véleményét az MBH Bank részvényeivel kapcsolatos állami ügylet kapcsán. Kedden ugyanis kiderült, hogy
az MBH Bank Munkavállalói Résztulajdonosi Programja (MRP) tőzsdén kívüli ügyletben egy 5 százalékos részvénycsomagot vásárolt a magyar állam tulajdonában lévő Corvinus BHG Zrt.-től 42,1 milliárd forintért.
Ez részvényenként nagyjából 2611 forintos árat jelent, az állami részesedés pedig 20 százalékról 15 százalékra csökkent.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fordult a magyarok véleménye: egyre kevésbé félnek a háborútól, de Ukrajnának sem segítenének már annyian
A legfrissebb kutatás szerint a pénzügyi támogatást már a többség elutasítja. A Fidesz-szavazók körében egy év alatt megfordult a hangulat, már a humanitárius segélyt is ellenzik.
Fordulat állt be a magyar közhangulatban: miközben a többség már nem tart attól, hogy az országot belesodorják az orosz-ukrán háborúba, ezzel párhuzamosan zuhan a megtámadott Ukrajna támogatottsága. A Policy Solutions 2025 őszén készült reprezentatív felmérése szerint a magyarok fele már nem aggódik a háborús részvétel miatt, 46 százalékuk viszont továbbra is tart ettől. A félelemérzet egyértelműen csökkenő tendenciát mutat, hiszen két éve még a lakosság közel 60, tavaly pedig 49 százaléka érezte reálisnak a veszélyt – adta közzé az eredményeket a Telex
A szomszédunk iránti szolidaritás apadása leginkább a támogatások megítélésén látszik:
az Európai Unió által nyújtott humanitárius segítség népszerűsége a 2023-as 80 százalékról idénre 63 százalékra esett. Az uniós pénzügyi támogatást már csak a magyarok 36 százaléka pártolja, 63 százalékuk ellenzi, a fegyverszállításokat pedig a megkérdezettek 78 százaléka utasítja el.
Még elutasítóbb a kép, ha a Magyarország által nyújtott segítségről van szó. A hazai humanitárius segélyek támogatottsága a két évvel ezelőtti nagy többségről 2025-re szűk többségre olvadt. A Fidesz-KDNP szavazói között egyetlen év alatt fordult a hangulat: míg 2024-ben 63 százalékuk támogatta a humanitárius segítséget, idén már 56 százalékuk ellenzi. Ezzel szemben a Tisza Párt szavazóinak 65 százaléka továbbra is szolidáris. A leglátványosabb változás a Mi Hazánk táborában történt, ahol a tavalyi 73 százalékos támogatottság után idén már a többségük (52%) ellenzi ezt a segítségnyújtást. A magyar költségvetésből nyújtott pénzügyi támogatást 74, a fegyverküldést pedig 84 százalék ellenzi.
A háborús veszélyt a budapestiek érzékelik a legkevésbé, a fővárosban csupán 36 százalék tart a belesodródástól. Ezzel szemben a megyeszékhelyeken, a kisvárosokban és a falvakban élők közel fele gondolja úgy, hogy fennáll ez a veszély. A pártok támogatói közül egyedül a pártnélküliek körében vannak többségben az aggódók; a Fidesz-KDNP szavazóinak 45 százaléka tartja valósnak a háborús fenyegetést.
A felmérés a közösségi média véleményformáló szerepére is rávilágított. Az Instagram-használat 2025-re pozitívan hatott a magyar támogatás elfogadottságára, a TikTok esetében viszont a tavalyi enyhén pozitív hatás idén negatívba fordult, vagyis a platform tartalmai inkább az elutasító véleményeket erősíthették. A Facebook nem mutatott érdemi kapcsolatot a vizsgált attitűdökkel.
Ukrajna esetleges uniós csatlakozása mélyen megosztja a magyar társadalmat: a lakosság harmada (31%) támogatja, míg kétharmada (64%) ellenzi. A Fidesz-KDNP szavazói körében tízből nyolcan elutasítják a tagságot. A Tisza Párt támogatói tökéletesen megosztottak a kérdésben, 48-48 százalékban támogatják, illetve ellenzik a csatlakozást. A DK szavazóinak 41 százaléka támogatná a felvételt, de a többségük (58%) körükben is elutasító.
Fordulat állt be a magyar közhangulatban: miközben a többség már nem tart attól, hogy az országot belesodorják az orosz-ukrán háborúba, ezzel párhuzamosan zuhan a megtámadott Ukrajna támogatottsága. A Policy Solutions 2025 őszén készült reprezentatív felmérése szerint a magyarok fele már nem aggódik a háborús részvétel miatt, 46 százalékuk viszont továbbra is tart ettől. A félelemérzet egyértelműen csökkenő tendenciát mutat, hiszen két éve még a lakosság közel 60, tavaly pedig 49 százaléka érezte reálisnak a veszélyt – adta közzé az eredményeket a Telex
A szomszédunk iránti szolidaritás apadása leginkább a támogatások megítélésén látszik:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Olyan volt, mint tűt keresni a szénakazalban” – jellemezte a nyomozást Jennifer Homendy, az amerikai közlekedésbiztonsági hivatal (NTSB) elnöke, miután kedden nyilvánosságra hozták, mi okozta a baltimore-i Francis Scott Key híd tavaly tavaszi katasztrófáját. A vizsgálat feltárta, hogy egyetlen, rosszul címkézett és emiatt lazán csatlakozó kábel indította el a tragikus eseménysort, amely hat ember életébe és több milliárd dolláros kárba került.
Az NTSB megállapításai szerint a hibás címke miatt a vezeték nem tudott megfelelően rögzülni egy kismegszakítóhoz a Dali nevű konténerhajón, ami két egymást követő áramszünetet idézett elő. A helyzetet súlyosbította egy rosszul megtervezett üzemanyagpumpa, amely áramkimaradás után nem indult újra automatikusan.
A hajó így kormányozhatatlanná vált és a híd egyik tartópillérének ütközött. A nyomozás a hajó legénységét nem találta vétkesnek. A híd azért omlott össze kártyavárként, mert nem rendelkezett az ilyen ütközések ellen védő korszerű rendszerrel.
Az összeomlott híd pótlása a marylandi tisztségviselők szerint a korábban becsült közel kétmilliárd dollár helyett nagyjából 4,3–5,2 milliárd dollárba, vagyis átszámítva több mint 1600 milliárd forintba fog kerülni. „Olyan költségekkel szembesülünk, amelyek magasabbak a kezdetben tervezettnél. Ez aggodalomra ad okot” – mondta Bruce Gartner, a marylandi közlekedési hatóság (MDTA) ügyvezető igazgatója. Az új átkelő legkorábban 2030-ra készülhet el.
Miközben az FBI szövetségi bűnügyi vizsgálatot folytat, a felelősség kérdésében komoly vita bontakozott ki. A marylandi közlekedési hatóság álláspontja szerint „a Francis Scott Key híd összeomlása és a tragikus emberélet-veszteség kizárólag a Dali és annak tulajdonosai, illetve üzemeltetői súlyos gondatlanságának a következménye”. Ezzel szemben a hajót építő HD Hyundai Heavy Industries közleményében azzal vágott vissza, hogy a hajó tulajdonosa és üzemeltetője „megkerülte a biztonsági előírásokat”.
A szingapúri zászló alatt közlekedő, csaknem 300 méter hosszú Dali 2024. március 26-án ütközött a hídnak. A balesetben hat, a hídon dolgozó munkás vesztette életét. A szerkezet egy része a teherhajóra zuhant, a roncsokat az Egyesült Államok keleti partjának legnagyobb, ezer tonna emelésére képes darujával és irányított robbantásokkal távolították el. A hajó három hónappal a baleset után hagyta el Baltimore-t, hogy Norfolkban javításokat végezzenek rajta.
„Olyan volt, mint tűt keresni a szénakazalban” – jellemezte a nyomozást Jennifer Homendy, az amerikai közlekedésbiztonsági hivatal (NTSB) elnöke, miután kedden nyilvánosságra hozták, mi okozta a baltimore-i Francis Scott Key híd tavaly tavaszi katasztrófáját. A vizsgálat feltárta, hogy egyetlen, rosszul címkézett és emiatt lazán csatlakozó kábel indította el a tragikus eseménysort, amely hat ember életébe és több milliárd dolláros kárba került.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
