Nagyjából 20 kilót fogyhatott a közelmúltban Kim Dzsongun, de a dél-koreai hírszerzés szakértői szerint a szabad szemmel is jól látható átalakulás hátterében nem egészségügyi probléma áll, írja a The Guardian. Minden jel arra utal, hogy az észak-koreai diktátor annak ellenére kiváló egészégnek örvend, hogy országát egyre súlyosbodó gazdasági és élelmezési válság sújtja.

A dél-koreai hírszerzés csütörtökön zárt ajtók mögött tájékoztatta az ország vezetőit arról, hogy mi állhat Kim Dzsongun látványos fogyásának hátterében. A kémek többek között mesterséges intelligenciát és szuperfelbontású videókat is bevetettek, hogy kiderítsék, mi történik a szomszédos ország vezetőjével.

Az észak-koreai despota egészségi állapota hónapokkal ezelőtt került újra a figyelem középpontjába, amikor a 37 éves vezető teljesen megváltozott külsővel jelent meg a nyilvánosság előtt. A dél-koreai szakértők végül arra jutottak, hogy Kim Dzsongun nagy fogyásának hátterében nem betegség, hanem egyszerűen az általános fizikumának javítására tett erőfeszítések állhatnak.

Elemzők becslése szerint a 170 centiméter magasságúra becsült, korábban megközelítőleg 140 kilogramm súlyú észak-koreai vezér hozzávetőleg 20 kilótól szabadulhatott meg.

A dél-koreai hírszerzés a jelentésben kitért arra is, hogy Kim Dzsongun idén eddig 70 napot mutatkozott a nyilvánosság előtt, ami 45 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában.

A Dél-Korea Nemzeti Hírszerzési Szervezete (NIS) megjegyezte, hogy a észak-koreai Munkapárt konferenciaterméből több fotót is eltávolítottak, ami az ország korábbi diktátorait ábrázolta. Egy másik forrás szerint az országban elkezdték használni a "kimdzsongunizmus" kifejezést, ami a diktátor politikai ideológiáját takarja. Ez nem újdonság Észak-Koreában: korábban az országban létezett már "kimirszenizmus" és "kimdzsongilizmus" is.

A jelentésben részletezik az északi szomszéd gazdasági válságát is, melyet a koronavírus-járvány tovább súlyosbított. A dél-koreaiak szerint Phenjan és Peking kereskedelmi kapcsolata a harmadára esett vissza. Ennek köszönhetően Észak-Koreában jelentősen általános áremelkedés tapasztalható, különös tekintettel a gyógyszerek és több alapvető kellék árára.

Az ország még arra is képtelen volt, hogy a pénznyomtatáshoz szükséges papírt és nyomdai festéket beszerezze, emiatt ideiglenes valuta kibocsátására kényszerültek. Egyre nagyobb gondot okoz a rezsimnek a lakosság élelmezése is, ezért Kim Dzsongun a napokban azt kérte népétől, hogy 2025-ig mindenki egyen kevesebbet és raktározzon el minél több élelmet, mert addig nagy valószínűséggel nem indul újra kereskedelmi forgalom Kínával.

Ennek ellenére a dolgozókat még nagyobb teljesítményre ösztönzik az üzemekben. A végletekig feszített termelés miatt augusztusban robbanás következett be az egyik műtrágyagyárban.

A labdarúgó NB I. egyik, ha nem a legjobban fizetett játékosává lépett elő Sahab Zahedi az ukrán tribuna.com értesülései szerint, amiről itthon a Blikk adott hírt.

A lap Viktor Vacko újságíró nyilatkozatát idézi, aki részleteket árult el a perzsa támadó magyarországi szerződéséről. A szakértő úgy fogalmazott: „Sahab a Puskás Akadémia történetében rekordot jelentő szerződést kapott, az egyik legnagyobbat a magyar labdarúgásban”.

A Zorja Luhanszktól érkezett 26 éves Sahab Zahedi az orosz–ukrán háború után igazolt hazánkba, és az elmúlt idényben 8 mérkőzésen 4 gólt szerzett a felcsúti együttesben, ami nem kimagasló eredmény egy csatártól. A német Transfermarkt által 1 millió euróra (400 millió forint) értékelt támadóra szüksége van a hazai bajnokságban bronzérmes klubnak, mert a Puskás július 21-én már nemzetközi kupameccset játszik. Az Európa-konferencialigában a portugál Vitória SC-hez látogat két hét múlva a csapat.

Lemondott kedden Rishi Sunak brit pénzügyminiszter és Sajid Javid egészségügyi miniszter; mindketten a kormányfő, Boris Johnson iránti bizalmuk megrendülésével indokolták döntésüket.

A BBC szakértője, Chris Mason úgy fogalmazott: „Aminek ma este tanúi vagyunk – percről percre a szemünk előtt lejátszódva – az a kormány esetleges összeomlása.”

A lap egy másik politikai szerkesztőjének, Nick Wattnak pedig Johnson egyik legközelebbi szövetségese azt nyilatkozta:

A liberálisok és a Munkáspárt vezetői már fel is szólították Johnsont a lemondásra. A Labour elnöke, Keir Starmer azt mondta: „Egyértelmű, hogy ez a kormány most összeomlik.”

A magyar forint fekete napja a mai – nem túlzás ezt állítani, hiszen azok után, hogy napközben rekordon, 405 forinton állt egy euró, estére újabb, vaskos történelmi mélypontot ért el a magyar fizetőeszköz. Ugyanis

Ez 1,2%-os gyengülést jelent a magyar deviza szempontjából mindössze egy nap alatt, miközben a régióban a lengyel zloty árfolyama 0,6%-kal csökkent, a cseh korona pedig stagnált. A háború kitörése óta a forint 14,5%-kal gyengült az euróval szemben, miközben a lengyel zloty 4,5%-kal, a cseh korona pedig csak egy százalékkal – írja a Porfolio.hu.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén támogatta, hogy Horvátország huszadik országként csatlakozzon az euróövezethez január elsején - közölte az uniós parlament kedden.

Az EP-képviselők a jelentésben megjegyezték: a horvátországi árak szintje az euróövezethez való csatlakozáskor már nagyobb mértékben hasonlít a többi eurózóna-tagéhoz, mint más tagállamoké a csatlakozásuk idején. Ennek ellenére az Európai Parlament folyamatos erőfeszítést vár a horvát kormánytól, hogy a további árkonvergencia fenntartható módon valósuljon meg, és hogy az euró bevezetése ne vezessen mesterséges áremelkedéshez.

Az EP álláspontját most továbbítják a bevezetés véglegesítéséről döntő eurózóna-tagoknak - tájékoztatott az uniós parlament.

A folyamat azzal zárul majd, hogy az Európai Unió Tanácsa az Európai Parlamenttel és az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációt követően, várhatóan még júliusban az euró horvátországi bevezetéséhez szükséges három jogszabályt fogad el. Megállapítják azt az árfolyamot is, amelynek alapján 2023. január elsején a kuna euróvá konvertálódik.

A kunát - az euró hivatalos bevezetésének időpontjától - költségek nélkül beváltják a bankok, a Horvát Posta és az állami pénzügyi intézet (FINA). A Horvát Nemzeti Bankban (HNB) pedig korlátlan ideig, ingyen lesz átváltható.

Az Európai Központi Bank (EKB) 2020 júliusában vette fel Horvátország devizáját az "euróövezet előszobájának" tartott ERM-2 árfolyam-mechanizmusba. A jelenleg 19 országot tömörítő euróövezet utoljára 2015-ben bővült, amikor Litvániában vezették be az eurót.