Kiderült, mihez kezd a One a Majka szerződéséből hátralevő pénzzel – 150 millió forintról van szó
A rapper Campus Fesztiválos fellépése és közéleti megnyilvánulásai verték ki a biztosítékot. A One szerint a döntés üzleti és etikai okokból született meg.
Ahogy arról korábban írtunk, a One Magyarország 2025. július 24-én azonnali hatállyal megszüntette Majoros Péter Majka márkanagyköveti megbízását. A cég közleményében azt írta, a döntést kizárólag üzleti és etikai szempontok indokolták.
A tavaly októberben aláírt szerződés két évre szólt, de az együttműködés most véget ért.
A One a fennmaradó megbízási díjat, egy további adománnyal kiegészítve, közhasznú borsod-abaúj-zempléni civil szervezetek, alapítványok és egészségügyi intézmények támogatására fordítja.
A támogatás összege összesen 150 millió forint. Ezt 19 szervezet között osztják szét, többek között Miskolcon, Ózdon, Kazincbarcikán és más kistelepüléseken működő csoportok között.
A pénzből jut például a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kórház Gyermek Intenzív Osztály Betegeinek Gyógyulásáért Alapítványnak, a Bhim Rao Egyesületnek, a Kazincbarcikai Mozgáskorlátozottak Egyesületének, a Sárospataki Ösztöndíj Alapítványnak, a sajókazai Sólyom Telep Közhasznú Egyesületnek és az Indahouse Egyesületnek is.
A cég azt írta:
„A One márka mindenkihez szól és mindenkit képvisel. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy a One Magyarországot képviselő személyek – sportolók vagy előadóművészek – közéleti szerepvállalásai és nyilvános tevékenysége, a nagyközönség előtt tett megnyilvánulásaik, illetve a tudatosan vagy akaratlanul kiváltott sajtó- és médiavisszhangja a One márka értékeivel minden esetben összeegyeztethetőek legyenek.”
A One Magyarország közleményében azt is hangsúlyozta: „bízik benne, hogy kezdeményezése nemcsak példamutató, hanem méltó lezárása a márkanagyköveti együttműködés megszüntetésének”.
A cég közlése szerint a döntés hátterében Majoros Péter legutóbbi, nagy port kavart Campus Fesztiválos performansza és az elmúlt időszakban tett közéleti megnyilvánulásai állnak.
Ahogy arról korábban írtunk, a One Magyarország 2025. július 24-én azonnali hatállyal megszüntette Majoros Péter Majka márkanagyköveti megbízását. A cég közleményében azt írta, a döntést kizárólag üzleti és etikai szempontok indokolták.
A tavaly októberben aláírt szerződés két évre szólt, de az együttműködés most véget ért.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hónapok óta küzd egy anya a fia nevéért, miközben Kósa Lajosék szűrőjén 240-ből 232 név elvérzett
Egy édesanya augusztus óta várja a Giora név engedélyezését egy jogszabály-módosítás után. Az Utónév-engedélyezési Bizottság január 26-án dönthet az ő és több száz másik szülő kérelméről.
Augusztus óta küzd egy 52 éves, többszörösen veszélyeztetett várandós édesanya azért, hogy születendő fiának a Giora nevet adhassa, ám a küzdelmét egy kormányzati átszervezés nehezíti, amely gyakorlatilag befagyasztotta az utónév-engedélyezési eljárásokat. A nőnek másfél hónapja van a szülésig, a sorsáról és több mint 240 másik névkérelemről január 26-án ülhet össze az Utónév-engedélyezési Bizottság.
A probléma gyökere, hogy a kormány még tavaly nyáron a kulturális és innovációs miniszter hatáskörébe emelte az utónevek gondozását.
Azóta a döntési folyamat lelassult, a Nyelvtudományi Kutatóközpont szakvéleményt ad ugyan, de a végső szót a miniszter bizottsága mondja ki, a törvény szerint ráadásul nincs meghatározott határidő a döntésre.
Kósa Lajos, az Utónév-engedélyezési Bizottság fideszes elnöke a 24.hu-nak elmondta, hogy a korábban ígért november helyett végül január 26-án üléseznek. Az ülésen Hankó Balázs miniszter is részt vesz, így az ott született döntések véglegesnek tekinthetők, az új utónévkincs pedig várhatóan februárban vagy márciusban jelenik meg a Magyar Közlönyben.
A bizottság elé azonban nem jut el minden kérelem.
A beérkezett több mint 240 javaslatból a Nyelvtudományi Kutatóközpont szakértői mindössze nyolcat küldtek tovább megtárgyalásra.
„Az új javaslatok döntő többsége inkább megmosolyogtató, mintsem komolyan veendő. A neveknek pedig a magyar civilizációs hagyományokhoz kellene kapcsolódniuk” – jelentette ki Kósa, aki szerint a szülők amúgy is „gyönyörű és gazdag utónévkincsből tudnak választani”. A bizottság a statisztikailag senki által nem viselt nevek törléséről is dönteni fog.
Eszter, aki hetedik gyermekét várja, augusztus 21-én nyújtotta be kérelmét. Indoklása szerint a fia több méhen belüli traumát élt túl, ezért olyan nevet szeretne neki adni, ami tükrözi az erejét.
Mivel semmilyen visszajelzést nem kapott, levélben kereste meg Kósa Lajost is. „Ő nem lehet és nem is lesz más, mint Giora, azaz erős, mint a szikla” – írta a politikusnak, akitől nem kapott választ. Végül január 9-én közérdekű adatigénylést nyújtott be a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz, hogy információt kapjon a bizottság működéséről és a kérelmek állapotáról.
Dr. Raátz Judit, a Nyelvtudományi Kutatóközpont korábbi tudományos főmunkatársa szerint egy-két évvel ezelőtt a Giora név még zöld utat kapott volna, a jelenlegi, szigorúbb alapelvek szerint azonban idegen és ritka névalakként már elutasítható.
Felhívta a figyelmet a korábbi rendszer gyorsaságára is. „Arról nem is beszélve, hogy tavaly július 31-e előtt a kérelmezők 30 napon belül kaptak választ a beadványaikra” – mondta. Hozzátette, a jövőben az is bizonytalan, hogy a kérelmezők kapnak-e majd indoklást az elutasításokról. Azoknak, akiknek a kérelmét elutasítják, Raátz Judit szerint egy lehetőségük marad: bírósághoz fordulhatnak.
Augusztus óta küzd egy 52 éves, többszörösen veszélyeztetett várandós édesanya azért, hogy születendő fiának a Giora nevet adhassa, ám a küzdelmét egy kormányzati átszervezés nehezíti, amely gyakorlatilag befagyasztotta az utónév-engedélyezési eljárásokat. A nőnek másfél hónapja van a szülésig, a sorsáról és több mint 240 másik névkérelemről január 26-án ülhet össze az Utónév-engedélyezési Bizottság.
A probléma gyökere, hogy a kormány még tavaly nyáron a kulturális és innovációs miniszter hatáskörébe emelte az utónevek gondozását.
Azóta a döntési folyamat lelassult, a Nyelvtudományi Kutatóközpont szakvéleményt ad ugyan, de a végső szót a miniszter bizottsága mondja ki, a törvény szerint ráadásul nincs meghatározott határidő a döntésre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: elmondta, mit tervez kormányon: nem a hatalom bebetonozására, hanem a rendszer átalakítására kérne kétharmados felhatalmazást
A TISZA elnöke a Válasz Online műsorában vázolta fel kormányzati programját. Magyarék célja az intézményi fékek és ellensúlyok helyreállítása és szigorú működtetése. Kompromisszumos alapon a választási törvényhez is hozzányúlnának.
Magyar Péter nem a hatalom bebetonozására, hanem a rendszer átalakítására kérne kétharmados felhatalmazást. A Tisza Párt elnökének célja az intézményi fékek és ellensúlyok helyreállítása és szigorú működtetése. Arról, hogy mit értene kormányzás alatt, a Válasz Online választási műsorában beszélt, ahol azt is közölte, a pártján belüli esetleges visszaéléseknek a saját közösségük szabna gátat.
„Ne beszéljünk csak Magyar Péterről, itt nagyon erős autonóm emberek vannak, akik nem adnák a nevüket egy vállalhatatlan kormányzáshoz”
– fogalmazott.
A rendszer átalakításának részeként a következő választás előtt kompromisszumos alapon a választási törvényhez is hozzányúlnának. Olyan olcsóbb és arányosabb rendszert képzel el, amely jobban tükrözi a pártok társadalmi támogatottságát. A pártfinanszírozás is átalakulna: az állam a lakossági felajánlások többszörösével egészíthetné ki a pártok kasszáját.
„Aki valódi rendszerváltást akar, nem indul el üzletszerűen, csak az állami kampánytámogatásért”
– jelentette ki Magyar Péter.
A belpolitikai terveket pragmatikus külpolitikai fordulat kísérné.
Magyar Péter nem „barátságokat”, hanem kiszámítható szövetségeket és kompromisszumokat keresne, a kormány Ukrajnáról és Brüsszelről indított „nemzeti petícióját” pedig puszta tematizálási kísérletnek tartja.
Szükségesnek tartja több nagy állami projekt, köztük a szerinte túlárazott Paks II. beruházás és a Budapest–Belgrád vasútvonal újratárgyalását.
Az energiapolitikában
a cél nem az orosz energiahordozók kategorikus elutasítása, hanem a túlzott kitettség csökkentése nukleáris, olaj- és gázfronton. Szerinte a valódi megoldás a több forrásból történő beszerzés, ami alkupozíciót teremt.
Kritikája szerint sok háztartás a rezsicsökkentési limit felett a világpiaci árnál is drágábban fizet, miközben a vállalatok semmilyen kedvezményt nem kapnak. A Tisza Párt ezért energiahatékonysági programokat és „valódi rezsicsökkentést” ígér.
A kormány ezzel szemben Paks II.-t az energiabiztonság felgyorsuló pilléreként mutatja be, a Budapest–Belgrád vasútvonalat pedig stratégiai beruházásnak tekinti. Rezsipolitikájukat azzal védik, hogy a magyar családok európai összevetésben is alacsony árat fizetnek. Ezzel szemben
független elemzések arra mutatnak rá, hogy a limiten túli gázár jóval a piaci felett van, a rezsivédelem pedig jelentős költségvetési terhet ró az államra.
Gazdaságpolitikai téren a legfontosabb, rövid távú cél az uniós források felszabadítása.
Magyar Péter szerint akár 8 ezer milliárd forintot is haza tudnának hozni, amiről még a nyár előtt megállapodnának.
A lépés szerinte kulcsfontosságú a költségvetési egyensúly helyreállításához, a beruházások újraindításához és a gazdaság növekedési pályára állításához. A helyreállítási és kohéziós pénzek lehívásának szoros az ütemezése, amihez több mérföldkő teljesítése és a jogállamisági viták rendezése is szükséges.
Magyar Péter nem a hatalom bebetonozására, hanem a rendszer átalakítására kérne kétharmados felhatalmazást. A Tisza Párt elnökének célja az intézményi fékek és ellensúlyok helyreállítása és szigorú működtetése. Arról, hogy mit értene kormányzás alatt, a Válasz Online választási műsorában beszélt, ahol azt is közölte, a pártján belüli esetleges visszaéléseknek a saját közösségük szabna gátat.
„Ne beszéljünk csak Magyar Péterről, itt nagyon erős autonóm emberek vannak, akik nem adnák a nevüket egy vállalhatatlan kormányzáshoz”
– fogalmazott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor: 2026 biztosan nem a klasszikus, 1994 és 2022 közötti magyar jobb-bal mérkőzés lesz, inkább a lengyel rendszerhez hasonlít
A politológus Orbán Anita személyén keresztül mutatja be az új politikai korszakot. A volt fideszes jelölt felbukkanása mindent átírhat a következő választás előtt.
Török Gábor politológus a Facebookon elemezte a Tisza Párt új szakértőinek hátterét. Szerinte mostanra egyértelművé vált, hogy a párt új arcai sokkal inkább a régi Fideszhez és a hazai jobbközéphez kötődnek, mint a baloldalhoz. Török azt állítja, hogy
bár a Fidesz a klasszikus baloldali-liberális szakértői gárdát próbálja a Tiszához kötni, a párt által bemutatott politikusok és szakértők valójában a régi Fideszhez köthetők.
A politológus példaként hozza fel a szombaton bemutatott Orbán Anitát, majd szó szerint így folytatja:
„A ma bemutatott Orbán Anitát a Fidesz orosz-fordulata előtt mindenki a párthoz (elsősorban Martonyi János volt külügyminiszter köréhez) sorolta, annyira oda tartozott, hogy még parlamenti képviselőjelöltként is indult 2010-ben.”
Török Gábor szerint a fejleményekből az is következik, hogy a következő választás más lesz, mint az eddigiek:
„Tanulságos fejlemény: 2026 biztosan nem a klasszikus, 1994 és 2022 közötti magyar jobb-bal mérkőzés lesz, sokkal inkább fog hasonlítani a lengyel jobboldali kétpártrendszer időszakához, ahol politikai értékvilága alapján két alapvetően jobboldali politikai erő emelkedett ki
(akik persze egymást, hasonlóan hozzánk, »szélsőjobbnak« és »baloldalinak« nevezték).”
A Tisza Párt szombaton jelentette be, hogy Orbán Anita lesz a külügyi és diplomáciai vezetőjük. A Vodafone-tól érkező közgazdász korábban a Külügyminisztérium energiabiztonságért felelős utazó nagykövete volt, a Heti Válasz külpolitikai rovatát vezette, 2008-as könyvében pedig bírálta az orosz imperializmust. Első nyilatkozataiban egy „klasszikusabb”, a hangerőversenyt kerülő diplomáciát vázolt fel, konstruktív uniós viszonyt és átlátható, háttéralkuktól mentes orosz kapcsolatokat ígért.
Török Gábor politológus a Facebookon elemezte a Tisza Párt új szakértőinek hátterét. Szerinte mostanra egyértelművé vált, hogy a párt új arcai sokkal inkább a régi Fideszhez és a hazai jobbközéphez kötődnek, mint a baloldalhoz. Török azt állítja, hogy
bár a Fidesz a klasszikus baloldali-liberális szakértői gárdát próbálja a Tiszához kötni, a párt által bemutatott politikusok és szakértők valójában a régi Fideszhez köthetők.
A politológus példaként hozza fel a szombaton bemutatott Orbán Anitát, majd szó szerint így folytatja:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Föld két arca: közel 100 fokos szakadék választja el a perzselő Ausztráliát a jégbe fagyott Szibériától
Ausztrália belső területein +46 °C-os hőség tombolt, míg Szibériában -50 °C-os fagy uralkodott. A szélsőséges időjárás miatt kontinensnyi területeken adtak ki riasztásokat tűz- és fagyveszély miatt.
Miközben a Föld egyik felén az elviselhetetlenség határát súrolta a hőség, a másikon szinte megfagyott a levegő: a bolygó két pontja közötti hőmérséklet-különbség szombaton megközelítette a bűvös 100 Celsius-fokot, összegezte a kialakult helyzetet az Időkép.
A déli féltekén, Ausztrália belső területein a nyári hőség tombolt, a hőmérő higanyszála helyenként a +40-46 °C-ot is elérte.
A hónap második felében több ausztrál államban napokig tartó, rendkívüli hőhullámot jegyeztek fel, Nyugat-Ausztráliában, Shark Bay térségében 49,2 °C-ot mértek, ami januári helyi rekordnak számít. A hatóságok szélsőséges tűzveszélyre és egészségügyi kockázatokra hívták fel a figyelmet.
Ezzel szemben az északi féltekén, Oroszország távoli vidékein, mint Ojmjakon vagy Verhojanszk, a fagy volt az úr. Szibériában nem voltak ritkák a -40 °C alatti értékek sem, sőt, akadt olyan hely is, ahol -50 fokot mértek.
A dermesztő hideg Észak-Amerikát sem kímélte, ahol szintén fagyos, téli időszak köszöntött be. A szombati minimumok között több helyen mértek -40 fok alatti értéket, a legalacsonyabb pedig elérte a -48 fokot is.
Az extrém téli időjárás miatt az Egyesült Államok 37 államában adtak ki riasztást szombaton, ami közel 190 millió embert érintett.
A „Winter Storm Fern” névre keresztelt vihar miatt a sajtó nagyszámú járattörlésről, áramkimaradásokról és több államban kihirdetett rendkívüli állapotról számolt be.
Míg a világban ilyen szélsőségek tombolnak, Magyarországra egyre enyhébb légtömegek érkeznek. Hazánkban a következő napok már az olvadásról szólnak, a télimádók azonban eddig sem panaszkodhattak, hiszen a legtöbb helyen már szilveszter óta tart a havas idő, és rég volt ennyi hóval borított nap januárban.
Miközben a Föld egyik felén az elviselhetetlenség határát súrolta a hőség, a másikon szinte megfagyott a levegő: a bolygó két pontja közötti hőmérséklet-különbség szombaton megközelítette a bűvös 100 Celsius-fokot, összegezte a kialakult helyzetet az Időkép.
A déli féltekén, Ausztrália belső területein a nyári hőség tombolt, a hőmérő higanyszála helyenként a +40-46 °C-ot is elérte.
A hónap második felében több ausztrál államban napokig tartó, rendkívüli hőhullámot jegyeztek fel, Nyugat-Ausztráliában, Shark Bay térségében 49,2 °C-ot mértek, ami januári helyi rekordnak számít. A hatóságok szélsőséges tűzveszélyre és egészségügyi kockázatokra hívták fel a figyelmet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
